Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 1. r�sz

Full AMD-s zuhanykabin kevesebb mint 700 ezer�rt

Nem minden a m�ret! Izmos konfig t�bb mint 1 milli��rt

A konfig, amit m�g a Martin is hazavinne

Gamer PC egy haszn�lt aut� �r��rt

Streamer PC rengeteg h�tt�rt�rral �s egy brut�lis t�pegys�ggel

Ig�nyes n�met pr�mium PC f�l milli� alatt

Full AMD-s konfig j�ghideg videok�rty�val

Gengszter g�pszerel� racse / Intel vs AMD vs Nvidia a k�z�pkateg�ri�ban

A f�lia hangja. 800 ezres Gamer PC karmanty�z�sa

Feldoblak az asztalra! A visszat�r� �s az 1,7 milli�s megag�p, n�mi bakival f�szerezve.

Gamer PC a legn�pszer�bb alkatr�szekb�l

Extr�m sebess�g �s leny�g�z� teljes�tm�ny! Erre k�pes a 7900X3D + RTX 4070 Ti

Bel�p� a gamerek paradicsom�ba! Sebess�g �s teljes�tm�ny a cs�csra j�ratva

Ott vagyunk m�r? 600 ezres sz�m�t�g�p az infl�ci� �rny�k�ban

S�lyos gondok egy 1,5 milli�s konfiggal. Joakim az �t �s megszerel�

Durv�n esnek a videok�rtya �rak! �jra �rdemes Gamer PC-t �p�teni?

Veret�s konfig WQHD-ra kevesebb mint 500 000 ft-�rt

Mit m�vel az AMD? Durv�n elszabadultak az �rak!

Milli�s g�p olcs� h�zban �s h�t�ssel? M�g mit nem!

A kir�ly meg�rkezett. RTX 4070 Ti vs RTX 3090

600 ezres veret�s PC a v�r�sekt�l

Az egyik legjobb p�ros? Erre k�pes a Ryzen 7 7700X + RTX 3070

K�z�pkateg�ri�s gamer konfig az �nnepekre!

V�gre odacsap az Intel? Megn�zt�k mire k�pes az i5-13600KF

10 venti, 2,3 milli� egy �j gener�ci�s sz�m�t�g�pben / RTX 4090 in da house

Gamer konfig a sz�rke h�tk�znapokra, ami bevil�g�tja a szob�dat

A k�z�pkateg�ria cs�csa! 12600KF + RTX 3060Ti

2022. 11. 14

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 1. r�sz

Az alaplap egy asztali sz�m�t�g�pben �s amit m�g tudni �rdemes

J�l tudjuk, hogy sz�m�t�g�p�nk sz�v�t �s lelk�t a processzor �s a videok�rtya p�rosa adj�k, pl�ne, ha j�t�kra vagy komolyabb grafikai munk�ra v�s�rlunk sz�m�t�g�pet. Azt azonban tov�bbra sem felejthetj�k el, hogy a sz�munkra kiemelten fontos �sszetev�k nem felt�tlen�l a legfontosabb �sszetev�k. Min�s�gi t�pegys�g n�lk�l g�p�nk egy instabil id�z�tett bomba lehet, �s tal�n m�g el sem indul, megfelel� alaplap n�lk�l pedig ugyan mibe pakoln�nk az izmos CPU-t �s m�regdr�ga videok�rty�t? A k�vetkez�kben az alaplap �ltal�nos m�k�d�s�t �s funkci�it igyeksz�nk bemutatni, hogy meg�rts�k, mi�rt fontos egy PC-s felhaszn�l� sz�m�ra. A cikk folytat�s�ban kit�r�nk a k�l�nb�z� �rkateg�ri�kra is, amelyek k�l�nb�z� min�s�get �s lehet�s�geket k�n�lnak a felhaszn�l�knak.

Mi is az alaplap?

Ha valaha is raktunk �ssze vagy szedt�nk m�r sz�t sz�m�t�g�pet, akkor l�thattuk azt az egyetlen alkatr�szt, amely mindent �sszek�t – az alaplapot. Ahogy a neve is �rulkodik r�la, egy PC eset�n ez lesz az alap, amire �p�tkezni fogunk. Ez az a k�zponti �ramk�ri lap, amely mindazokat az alkatr�szeket �s csatlakoz�kat tartalmazza, amelyek lehet�v� teszik, hogy a sz�m�t�g�p minden eleme �ramot kapjon �s kommunik�ljon egym�ssal. Jellemz�en sz�mos be�p�tett funkci�val b�szk�lkedhetnek, �s k�zvetlen�l befoly�solj�k a sz�m�t�g�p k�pess�geit �s b�v�t�si lehet�s�geit. Term�szetesen az alaplap nem �j tal�lm�ny, hiszen m�r j�val a szem�lyi sz�m�t�g�pek, az otthoni vagy irodai PC-k megjelen�se el�tt is l�tezett. B�r manps�g gyakran ezek is diz�jnterm�kek �s a nev�kben gyakran szerepelnek olyan hangzatos h�v�szavak, mint a gamer, addig az els� IBM PC alaplapj�n m�g mind�ssze egy processzor volt �s csak n�h�ny k�rty�nak volt rajta szabad hely.

�ltal�nos funkci�k �s jellemz�k

Alaplap v�laszt�sakor sz�mos jellemz�t figyelembe kell venn�nk, de tal�n kezdj�k az alakj�val �s m�ret�vel. Ha PC-t �p�t�nk, fordulhatunk az asztalunk alatt m�r el sem f�r� �ri�si tornyok, �s az eg�szen sz�k�s fizikai keretek k�z� pr�selt mini-PC-k fel� is. Ha pedig m�r rendelkez�nk g�ph�zzal �s ragaszkodunk is hozz�, mindenk�ppen figyelembe kell venn�nk az alaplap forma- vagy alakt�nyez�j�t, (angolul "form factor"). A kezd� g�p�p�t�knek sz�nt cikk�nkben m�r esett sz� az alaplap kiv�laszt�s�nak fontoss�g�r�l, �gy maradjunk annyiban, hogy egy �tlagos PC-rajong� a k�vetkez�kb�l v�laszthat, cs�kken� m�retsorrendben: E-ATX, ATX, micro-ATX �s mini-ITX. �rtelemszer�en min�l kisebb lapot v�lasztunk, ann�l kevesebb csatlakoz�nak �s foglalatnak jut majd rajta hely, ha teh�t kis g�pre v�gyunk, alaposan k�rbe kell n�zn�nk a legjobban felszerelt aj�nlatok�rt.

Alapvet� �s meghat�roz� r�szletek

A processzorfoglalat meghat�rozza, hogy milyen k�zponti feldolgoz�egys�get, vagyis CPU-t haszn�lhatunk. Ez�ttal nem soroln�nk fel a PC-k t�rt�net�nek �sszes foglalat�t, de val�sz�n�leg t�bbsz�r is hivatkozunk m�g a kor�bbi �sszefoglal� cikkeinkre, melyekben ezt a ter�letet alaposabban is kives�zt�k m�r. A processzorfoglalatok szerep�r�l �s k�l�nbs�geir�l erre a hivatkoz�sra kattinva tudhatunk meg t�bbet.

A lapkak�szlet (chipset) az alaplap logikai rendszer�nek r�sze, �s �ltal�ban k�t r�szb�l – az �szaki h�db�l �s a d�li h�db�l - �ll. Ez a k�t "h�d" k�ti �ssze a CPU-t a sz�m�t�g�p m�s r�szeivel, a rendszer meghat�roz� eleme �s ragaszt�ja. Egyes esetekben egyes funkci�kat r�szben m�r a CPU is ell�that (pl. a RAM vez�rl�se), ugyanakkor a foglalat mellett a lapk�szlet is befoly�solja, hogy milyen CPU-t haszn�lhatunk. Az alaplap megjelen�s�t k�vet�en kiadott CPU-k t�mogat�s�ra, a gy�rt�k adott esetben egy firmware-friss�t�st k�sz�thetnek. Ezeket �ltal�ban BIOS-friss�t�sen kereszt�l �rhetj�k el, az alaplap gy�rt�j�nak weboldal�n. A chipset az AMD X570 alaplapjainak eset�ben elt�veszthetetlen volt, mivel m�g ventil�tort is kapott.

A VRM a Voltage Regulator Module r�vid�t�se, �s szerencs�re ez egy el�gg� �nle�r� n�v. Minden alaplapon van egy fesz�lts�gszab�lyoz� modul, amelyet a CPU k�zel�ben helyeztek el, hogy szab�lyozz�k a t�pegys�gb�l �s annak t�pk�beleib�l a CPU-aljzatba �tmen� fesz�lts�get. K�s�bb r�szletesen is bemutatjuk.

A BIOS (basic input/output system) vez�rli a sz�m�t�g�p legalapvet�bb funkci�it, �s minden bekapcsol�skor �nellen�rz�st v�gez. Egyes rendszerek kett�s BIOS-szal rendelkeznek, amely tartal�kot biztos�t az egyik meghib�sod�sa vagy a friss�t�s sor�n fell�p� hiba eset�n. A legt�bb modern alaplap viszont m�r egy �tl�that�bb, sokr�t�bb v�ltozatot haszn�l, mely vonz� grafikus fel�lettel b�r �s t�mogatja az eg�rhaszn�latot is. Ez az UEFI (Universal Extensible Firmware Interface), m�g a klasszikos BIOS-ra Legacy-k�nt is hivatkoznak.

RTC (Real-Time clock) lapka egy elemmel m�k�d� chip, amely az alapvet� (BIOS-ban is l�that�) be�ll�t�sokat �s a rendszerid�t t�rolja. T�ves be�ll�t�sok, de nem v�gletes hib�k eset�n az elem elt�vol�t�s�val, illetve a reset funkci�val az alaplap, illetve a BIOS k�nnyed�n vissza�ll�that� az alapbe�ll�t�sokra. Gyakrabban CMOS (complementary metal-oxide semiconductor) n�ven hallhatunk r�la �s l�nyeg�ben egy apr� RAM-chipr�l van sz�, teh�t tartalma m�dos�that�.

A napjainkban haszn�latos alaplapok t�bbs�ge �vekkel ezel�tt h�trahagyta vagy lecser�lte sz�mos kor�bbi funkci�j�t, amelyek mostanra elavultt�, feleslegess� v�ltak. Ilyen p�ld�ul az AGP foglalat, melyeket kor�bban a videok�rty�k haszn�ltak, a soros csatlakoz� nyomtat�khoz, vagy SATA-t megel�z� IDE azokkal a r�mes szalagk�belekkel, merevlemezekhez �s optikai meghajt�khoz. T�bb r�gi megold�s azonban ma is vel�nk �l, csak tov�bb fejl�d�tt, de �rkeztek �joncok is, melyek m�ris megker�lhetetlenek.

Fontosabb foglalatok �s csatlakoz�k

PCI (Peripheral Component Interconnect) – foglalat a vide�-, hang- �s vide�felvev�k�rty�k, valamint a h�l�zati- �s egy�b b�v�t�k�rty�k sz�m�ra.

PCI Express – szint�n egy id�r�l id�re meg�jul� protokoll, az alaplap egyik legfontosabb eleme. A PCIe s�vok ink�bb h�l�zatk�nt, mint buszk�nt (az alaplap egyik r�sz�t a m�sikkal �sszek�t� �ramk�r) m�k�dnek. Az adatforgalom z�me ezeken zajlik, r�ad�sul l�nyeg�ben megsz�ntett�k m�s portok, k�zt�k az AGP port sz�ks�gess�g�t is. A videok�rty�k d�nt� t�bbs�ge kiz�r�lag PCIe csatlakoz�ba illeszkedik, de az M.2 NVMe meghajt�k meggy�z� sebess�g�t emiatt �lvezhetj�k. Az �rintkez�k sz�ma alapj�n �l�nb�z� m�retekben l�tezik, az �j gener�ci�k pedig mindig visszafel� kompatibilisek, teh�t az �j verzi�k is kezelik a kor�bbi PCIe eszk�z�ket.

SLI �s Crossfire – ezek nem csatlakoz�k, ink�bb egy funkci� nevei �s t�bb videok�rtya egy�ttes haszn�lat�t takarj�k. Az SLI az NVIDIA, a Crossfire pedig az AMD saj�t brandjei, de a l�nyeg alapvet�en ugyanaz: 2 vagy 3 VGA erej�nek egyes�t�se, komolyabb sz�m�t�st ig�nyl� feladatokhoz. B�r nem �jkelet� funkci�, a PC-ipar v�g�l nem tudta megfelel�en hasznos�tani a multi-GPU rendszerek lehet�s�geit, pedig AMD term�kek eset�ben ak�r k�l�nb�z� videok�rty�kkal is m�k�d�tt. J�t�kok alatt szinte null�ra cs�kkent a haszna eme k�lts�ges �s �ramzab�l� megold�snak, �gy meglehet�sen ritk�n tal�lkozunk vele.

SATA – a HDD-k �s SSD-k j�l ismert adatkommunik�ci�s szabv�nya �s csatlakoz�ja, nemr�g k�l�n cikket is szentelt�nk neki.

USB (Universal Serial Bus) – csalatkoz� k�ls� perif�ri�khoz, jelenleg az USB4 verzi�n�l j�r. Az I/O r�szleg mellett k�n�l kivezet�st a g�ph�zak el�lapjaihoz is, melyekre olykor perif�ri�k is k�thet�k, egyes t�pegys�gek p�ld�ul az alaplapi USB fejeken kereszt�l k�n�lnak diagnosztikai adatokat. A t�m�nak szentelt �r�sunkban b�vebben kifejtett�k.

DIMM slot – ezek a foglalatok a DDR mem�ri�k, a RAM moduljaink sz�m�ra vannak fenntartva. �ltal�ban 4, esetleg 2 foglalatot kapunk, �gy a sebess�g n�vel�s�re dual- �s quad-channel is el�rhet�. A kapacit�s �s az el�rhet� sebess�g a lapk�szlet �s a processzor f�ggv�ny�ben v�ltozik, r�szletesen a RAM t�mak�rt ecsetel� �r�sunkban besz�l�nk r�la.

M.2 – viszonylag fiatal szabv�ny, f�leg az SSD-k csatlakoz�jak�nt ismerj�k. Hamar a laptopok �s a PC-k alapvet� csatlakoz�ja lett az apr�, de a merevlemezekn�l l�nyegesen gyorsabb h�tt�rt�rak bek�t�s�hez. Az M.2-es SSD-k el�nyeir�l itt is ejtett�nk p�r sz�t.

Term�szetesen a komolyabb elemek mellett rengeteg fontos apr�s�g is helyet kaphat egy alaplapon. Gondolva itt a be�p�tett hangchipekre, hangk�rty�kra a h�toldali jack �s/vagy optikai csatlakoz�kkal, melyek ma m�r alapfelszerelts�gnek sz�m�tanak. De a ventil�torokhoz �s v�zh�t�kh�z; a k�l�nb�z� vez�rl�kh�z, �rz�kel�kh�z �s az RGB f�nyekhez mell�kelt csatlakoz�k sem maradnak le, a legt�bb most kaphat� lapr�l. A v�s�rl�k teh�t sok esetben olyasmi�rt is fizetnek, amire soha nem lesz sz�ks�g�k, �n pl. az RGB csatlakoz�kat �r�mmel elcser�ln�m n�h�ny extra USB-re. V�s�rl�skor teh�t nem �rt, ha megn�zz�k, hogy milyen perif�ri�k �s hardverek ker�lnek majd a g�pbe, az alaplap term�koldal�n pedig azt, hogy ezekb�l mi t�mogatott �s mi nem.

GPU az alaplapon?

Amit biztosan nem tal�lunk majd egyetlen PC-s alaplapon sem, az a videok�rtya, vagy az integr�lt grafikus chip. Sokakat megt�veszthet, hogy az USB kimenetek mellett gyakran HDMI, DVI vagy sima RGB VGA videocsatlakoz�t is tal�lunk. Ezeket azonban kiz�r�lag a processzorokba integr�lt GPU, avagy iGPU haszn�lat�hoz kapjuk, ennek hi�ny�ban azok "halott" csatlakoz�k. Ilyen integr�lt megold�sokat az Intel �s az AMD egyar�nt k�n�l, az alaplapokra azonban az elm�lt �vek tan�s�ga szerint nem igen szok�s grafikus processzorokat forrasztani, (persze nem tudhatjuk, hogy mit hoz m�g a j�v�). Gyakori hiba, hogy a tapasztalatlan felhaszn�l�k els� alkalommal nem a videok�rtya, hanem az alaplap csatlakoz�j�ra k�tik a kijelz�j�ket, azt�n p�nikba esnek, mikor nem kapnak k�pet. Nem �rt megjegyezni, hogy az iGPU-val felv�rtezett processzorokt�l nem �rdemes grafikai csod�t �s komoly munkaer�t v�rni, nagyfelbont�s� filmeket azonban a legt�bb esetben gond n�lk�l n�zhet�nk. iGPU-s gaming ter�n jelenleg az AMD az er�sebb j�t�kos, �gy alacsony felbont�son, minimum be�ll�t�sokon m�r nem csak retro �s eSport j�t�kok futtat�sa lehets�ges.

V�ge az els� r�sznek

A cikk folytat�s�ban egyebek mellett b�vebben besz�l�nk VRM-szerep�r�l, illetve a chipsetek, avagy lapk�szletek tulajdons�gair�l is. Ezzel kar�ltve pedig megn�zz�k, hogy az alaplapok m�ret�kt�l f�ggetlen�l milyen f�bb kateg�ri�kra oszthat�k, melyet a funkcionalit�s, a felszerelts�g �s az �r h�rmasa hat�roznak meg. Gaming, tuning vagy szimpla irodai felhaszn�l�s? A legt�bb gy�rt� sz�mos opci�t k�n�l a k�l�nb�z� felhaszn�l�i ig�nyek kiel�g�t�s�re, csak gy�zz�k megfizetni.

2022. 11. 14

Mi a BIOS, a CMOS �s hogyan �rj�k el �ket?

�sszefoglal�nk az alaplapok �s egyben a PC-k rejt�lyes kezel�fel�let�t�t mutatja be
Megvettem az els� sz�m�t�g�pemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egy�ltal�n mi az �s mit kezdjek vele? Sok felhaszn�l� gondol �gy els� sz�m�t�g�p�re, de m�g sokszor azok is, akik m�r egy ideje haszn�lj�k �s nem most h�zt�k le a f�li�t frissen �sszeszerelt g�p�kr�l. A k�vetkez� sorok arra tesznek k�s�rletet, hogy bemutass�k, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a k�l�nb�z� gy�rt�k alaplapjain, �s mit tehet�nk, ha egyes be�ll�t�sok miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System r�vid�t�se �s egy olyan be�p�tett firmware, melyet minden sz�m�t�g�p eset�ben az alaplapon tal�lunk �s alapvet�en a rendszerind�t�s�rt felel. Egy olyan apr�cska szoftver, mely felismeri, diagnosztiz�lja �s kezeli egy sz�m�t�g�p legfontosabb alkatr�szeit, teh�t a processzort �s a RAM-ot, melyek n�lk�l a g�p el sem indulna, illetve a h�tt�rt�rakat �s az USB portokat melyek az oper�ci�s rendszer bet�lt�s�hez, illetve a kezel�s�hez sz�ks�ges eszk�z�ket, perif�ri�kat tartalmazhatj�k.
B�r a Windows �s a Linux sz�mos lehet�s�get �s m�dot k�n�l egyes be�ll�t�sok elv�gz�s�re, n�h�ny v�ltoztat�s csak a rendszer BIOS-�n kereszt�l v�gezhet� el. A BIOS seg�ts�g�vel ellen�rizhet�, hogy a g�p minden �sszetev�je megfelel�en m�k�dik-e, miel�tt a Windows rendszerbe bootolna. Ez teh�t a g�p�nk els� v�dvonala is egyben, hiszen m�r itt is sz�mos dolgot m�dos�thatunk �s a hib�k elh�r�t�s�ban is fontos

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 2. r�sz

Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben t�rnek el a lapk�szletek, �s milyen alaplapok k�z�l v�laszthatunk?
Cikk�nk els� fejezete az alaplapok szerep�t t�rgyalta, kit�rve az alapvet� felszerelts�gre, amelyek tekintet�ben t�bb�-kev�sb� minden lap ugyanazt k�n�lja. De mik azok a r�szletek, amelyek nagyobb m�rt�kben is megk�l�nb�ztetik ezeket a hardvereket? A k�vetkez�kben a fesz�lts�gszab�lyoz�st v�gz� VRM, a chipsetek �s az ig�nyeink �s p�nzt�rc�nk szerinti v�laszt�si lehet�s�gek k�vetkeznek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglep�en fontos r�szei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen k�v�l hagyj�k �ket a marketing �s a kritik�k sor�n is, vagy nem magyar�zz�k el megfelel�en, ha egy�ltal�n megeml�tik �ket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, mi�rt eml�tik �ket egy�tt a t�lhajt�ssal, �s milyen kulcsfontoss�g� specifik�ci�kat kell meg�rteni ahhoz, hogy megalapozott d�nt�st hozzunk v�s�rl�s el�tt?
A VRM a Voltage Regulator Module (fesz�lts�gszab�lyoz� modul) r�vid�t�se, �s szerencs�re ez a n�v el�gg� mag�t�l �rtet�d�. Minden alaplapon van egy fesz�lts�gszab�lyoz� modul, amelyet a CPU k�zel�ben helyeznek el, hogy szab�lyozza a fesz�lts�get, amely a t�pegys�gt�l �s a t�pk�belekt�l a CPU aljzat�hoz jut. Annak ellen�re, hogy a CPU �nmag�ban is el�g sok energi�t k�pes fogyasztani, m�gis sz�ks�ge van arra, hogy ezt az energi�t kezelj�k �s szab�lyozz�k, miel�tt a CPU rendelkezhetne vele.
Mi�rt fontosak az alaplapi VRM-ek a t�lhajt�s szempontj�b�l?
Mivel a t�pegys�gb�l �rkez�

Mi a DDR5, az �rajel �s a VRAM?

Cikk�nk m�sodik r�sz�ben a VRAM, a RAM-frekvencia �s a DDR5 is sz�ba ker�l
Mi a DDR5?
Az el�z� cikk v�g�re �rve felmer�lhet a k�rd�s, hogy hol vannak a DDR3, DDR4 �s DDR5 RAM magyar�zatai. B�r az elej�n eml�t�sre ker�lt a Double Data Rate RAM, mint fogalom, de nem vett�k �t a DDR RAM k�l�nb�z� gener�ci�it. M�g az alapvet� funkcionalit�suk �s m�k�d�s�k l�nyeg�ben ugyanaz, minden egyes gener�ci�ban jelent�sen megn�vekedett mind a DRAM frekvenci�ja, mind az adat�tviteli sebess�g. �gy a DDR5 jelenleg leegyszer�s�tve csak a DDR4 gyorsabb v�ltozata. Az �raz�s r�ad�sul lassan kezd k�zel�teni a DDR4 szintj�hez, b�r a korai DDR5-�s modulok m�g j�val nagyobb k�sleltet�ssel k�sz�lnek, mint a DDR4-esek.
Az�rt ahhoz nem el�gg�, hogy a legt�bb esetben rosszabbak legyenek a DDR4-n�l, de el�gg� ahhoz, hogy biztos legy�nk benne, hogy ahogy a DDR5 k�sleltet�se id�vel javulni fog, a DDR5 teljes�tm�nyn�veked�se is sk�l�z�dni fog a k�sleltet�sre �rz�keny munkaterhel�sekben. A DDR5-r�l sz�l� el�z� cikk�nkben b�vebben is sz� esik a gener�ci�s k�l�nbs�gekr�l �s az �j mem�ria �jdons�gair�l, mely ide kattintva olvashat�.
Mit tud a dual-channel, avagy k�tcsatorn�s RAM?
A RAM f� form�ja a DDR RAM vagy Double Data Rate RAM. B�r szerencs�re ezzel a megnevez�ssel manaps�g csak ritk�n kell megk�zden�nk, de technikailag Double Data Rate Synchronous Random Access Memory, azaz DDR SDRAM. A DDR (SD)RAM titkai azonban val�j�ban ehhez az elnevez�shez kapcsol�dnak. K�l�n�sen a "szinkron" r�sz �rdekes

�rt�kel�sek

Ezt a cikket m�g nem �rt�kelt�k, legy�l Te az els�!

Az �rt�kel�shez be kell jelentkezned. Bel�p�s

L�gy naprak�sz!

PCX 2006-2024.

Kapcsolat: [email protected]

Cookie / s�ti kezel�s

Weboldalunkon cookie-kat haszn�lunk, melyek c�lja, hogy teljesebb k�r� szolg�ltat�st ny�jtsunk a R�szedre. N�h�ny �ltalunk haszn�lt "s�ti" elengedhetetlen az egyes szolg�ltat�sok megfelel� m�k�d�se �rdek�ben, m�sok inform�ci�kat gy�jtenek a weboldal haszn�lat�val kapcsolatban, hogy m�g k�nyelmesebb �s hasznosabb oldalt hozhassunk l�tre. Vannak �tmeneti "s�tik" , amik elt�nnek ha bez�rod a b�ng�sz�det �s vannak tart�s v�ltozatok is, melyek egy ideig sz�m�t�g�peden maradnak. N�h�ny "s�ti" felt�tlen�l sz�ks�ges az oldal m�k�d�s�hez, m�g m�sokat a teljes�tm�ny �s a felhaszn�l�i �lm�ny n�vel�se �rdek�ben haszn�lunk. Adataidra k�l�n�s figyelmet ford�tunk, ennek r�szleteit az adatv�delmi t�j�koztat�-ban tal�lod. Milyen "s�tiket" haszn�lunk az oldalunkon? Eml�keznek, mi van a bev�s�rl�kosaradban �s a bejelentkez�si adataidra, biztos�tj�k a bejelentkez�s k�zbeni biztons�got �s a weboldal k�vetkezetes megjelen�s�t, n�velik a weboldal teljes�tm�ny�t, fokozz�k a felhaszn�l�i �lm�nyt �s m�rik az oldal felhaszn�l�s�t. Ha l�togat�sod sor�n mell�z�d a Cookie-k haszn�lat�t, a legt�bb funkci� �s oldal nem fog az elv�rtaknak megfelel�en m�k�dni. Ha szeretn�d a t�rolt cookie-kat t�r�lni, a b�ng�sz�d be�ll�t�sai k�z�tt k�nnyed�n megteheted.