2022. 11. 09

Mi az a SATA és melyik csatlakozót használjuk?

Összefoglaló arról, hogy mi is a SATA, és hogy mit kell tudunk róla, ha PC-s felhasználók vagyunkForrás: anandtech.com

A SATA (Serial Advanced Technology Attachment) az egyik legfontosabb számítógépes adattkommunikációs szabvány, elsősorban merevlemezek és SSD adattárolók számára. 2000-ben jelent meg először, megváltva a PC-s társadalmat az elöregedett PATA szalagkábelektől. Ezt 2003-ban, majd 2004-ben és 2008-ban is felülvizsgálták, így a SATA elérte a harmadik verziót, amelyet általában SATA III vagy 3.0 néven emlegetnek. Ezek a szabványok növelték a sebességet és további funkciókkal egészítették ki a gyorsabb és megbízhatóbb tárolómeghajtókat, de nem változtatták meg magának a SATA-csatlakozónak a fizikai megjelenését. A SATA III a ma leggyakrabban használt SATA-interfész, bár a bevezetése óta öt felülvizsgálat történt, nevezetesen a 3.1-től a 3.5-ig.

Hogy néz ki és hol keressük?

Számtalan olyan termék létezik, amelyet SATA-eszközként jelölnek meg, mivel ezek SATA-interfészen keresztül működnek. Más szóval a számítógépre két SATA-porton keresztül csatlakozik, az egyik a meghajtón, a másik pedig az alaplapon keresendő. Bár a SATA-csatlakozókat egyetlen portként vagy csatlakozóként írják le, a SATA valójában két portot foglal magában: az adatcsatlakozót és a tápcsatlakozót. Az előbbi a rövid, L alakú, hét tűs csatlakozó, míg az utóbbi a hosszabb, 15 tűs csatlakozó – a kettő közül a magasabb "L".

Forrás: makeuseof.com

Forrás: Asus (ROG STRIX Z390-E)


Mindkét port általában fordítva helyezik el a meghajtókon, az "L" alakú csatlakozók alja egymással szemben helyezkedik el. A hosszúságon túl a hozzájuk csatlakozó kábelek alapján lehet őket megkülönböztetni egymástól. Míg a keskeny SATA-adatkábel általában tömör műanyagból áll, amely egy lapos, egysávos kábelben végződik, addig a SATA tápcsatlakozó az adatkábelnél lényegesen szélesebb fejétől több, vékony, különböző színű és lekerekített vezetékben folytatódik. Mindkét kábel szükséges a SATA-eszközök működéséhez, és mindkettő más-más feladatot lát el. Az adatkábel biztosítja a nagysebességű kapcsolatot a számítógép többi részével, és igény szerint oda-vissza továbbítja az információkat, míg a tápkábel az, ami a meghajtónak egyáltalán áramot ad a működéshez.

SATA-generációk és kompatiblitiás



Hogy miért számít, milyen SATA-portot használunk? Ha az alaplapunk régi, akkor azért, mert 6-9 évvel ezelőtt az iparág átállt a SATA 2-ről a SATA 3-ra, ami azt jelentette, hogy bizonyos alaplapok SATA 2-es és 3-as porttal is rendelkeztek. Emiatt, ha véletlenül SATA 2-es portot használtunk, akkor a sebesség fele akkora volt, mint a SATA 3-as port esetében. Ha ilyen lapunk van, olvassuk el a kézikönyvet és győződjünk meg róla, hogy mindig a "6.0 Gb/s" feliratú SATA-portot használjuk. Ez a gyorsabb SATA 3 port. Ha nem maradt szabad SATA 3 (vagy gyakran írják: SATA III) port, akkor a "3.0 Gb/s" SATA 2 port is használható. A legtöbb mechanikus merevlemezzel nem fogunk teljesítményproblémákba ütközni, de az SSD-meghajtók sebessége a felére csökken.

Forrás: digitalworld839.com


A SATA-szabvány mindvégig visszafelé kompatibilis maradt, tehát a működésével nem, legfeljebb a sebességével lehet problémánk. A SATA 3 eszköz műkődik SATA 2 csatlakozóval is, amely ugyan le fogja korlátozni, le fogja felezni a csúcssebességet, de legalább használhatjuk a meghajtónkat.

Számít, hogy milyen SATA-portokat használunk?

Ha modern alaplapunk van, és nem használunk M.2 meghajtókat, akkor nem. Ha modern alaplapunk van és M.2 meghajtókat használunk, akkor talán. Ha viszont olyan alaplapot használsz, amely körülbelül 6-9 éves, akkor megint csak talán. De miről is beszélünk? Egyes alaplapok letiltanak bizonyos SATA-portokat, ha M.2 meghajtót használunk. Ez azért van, mert bizonyos SATA-portok - általában kettő – a PCIe-buszhoz csatlakoznak – ezek ugyanazon a buszon osztoznak, amelyhez egy M.2-es meghajtó csatlakozna. Ha nem tudja, mi az a PCIe-busz, képzeljük el úgy, mint egy valódi buszt, amelynek meghatározott mennyiségű hely áll rendelkezésére az utasok számára. Ha a busz elmegy egy környékre és megtelik, akkor nincs értelme elmennie máshová is, mert már úgysem férnek fel többen, így csak benzin- és időpocsékolás.

Forrás: Gigabyte


Ugyanez történik itt is. Amikor egy M.2 meghajtót csatlakoztatunk, bizonyos alaplapok előzetesen lezárnak néhány SATA-portot, mert nincs elég hely (vagy ebben az esetben sávszélesség) mindkettő számára. Az M.2 meghajtókat viszont nem zárják le, mert elsőbbséget élveznek a SATA-portokkal szemben, így ők a frekventált belvárosi csomópont, a gyéren lakott külvárosi területekkel szemben. Fontos megjegyezni, hogy nem minden alaplap ilyen, mert némelyik lehetővé teszi az összes SATA-port és az összes M.2 meghajtó használatát anélkül, hogy bármi is letiltásra kerülne. Ezek az alaplapok azonban általában a drágább fajták. A legjobb mód ennek kiderítésére – hogy az alaplap letilt-e bizonyos portokat – ismét a kézikönyv vagy a gyártó weboldalán található adatlap átnézése.

Nagyjából ezt kell keresni a legtöbb alaplap termékoldalának (műszaki) specifikációk részén:


Összefoglaló

Melyik SATA-port a leggyorsabb?

A modern alaplapoknál általában nem létezik olyan, hogy "leggyorsabb SATA-port". Bármelyik SATA-port megfelelően működik bármelyik SATA-eszközhöz.

 

Sorrendben kell csatlakoztatni a SATA-eszközöket?

Nem. A SATA-eszközök csatlakoztatásakor nem kell aggódni a sorrend miatt. A BIOS átnézi az összes meghajtót, és kiválasztja a megfelelő meghajtót, melyről bootolni kell. Ha több boot-meghajtója van a gépben, a BIOS-ban egyszerűen megváltoztatható a bootolási sorrend, hogy a rendszer betöltése a kívánt meghajtóról történjen.

Számít a SATA-port megváltoztatása?

Valószínűleg nem. Hacsak bizonyos SATA-portok nincsenek letiltva, mert M.2-es meghajtót használunk és nem olyan, viszonylag új alaplapunk van, amelyen csak SATA 3-as portok vannak, akkor bármilyen SATA-portra átállhatunk. Egyéb esetben ellenőrizzük a kézikönyvben, hogy a használni kívánt port nincs-e letiltva, és hogy gyors SATA 6.0 Gb/s-os portról van-e szó.

Mi a különbség a SATA 1, 2 és 3 között?

Sok apró különbség van a SATA revíziók között, aki behatóan érdeklődik az összes részlet iránt, a Wikipedia vonatkozó cikkében rengeteg adatot találhatunk a verziók közötti eltérésekről. A számunkra fontos tömören az, hogy minden egyes revízió megduplázta az előző sebességét, és a SATA 3 a jelenlegi leggyorsabb revízió. Ez persze technikailag nem helyes, mert a SATA Express gyorsabb, mint a SATA 3, de ezt már nem igazán használják a fogyasztói hardvereken, mert az M.2/NVMe szabvány felváltotta.

Melyik SATA-portot használjuk SSD-hez?

Ha modern alaplapunk van, bármelyik SATA-port megfelel az SSD-hez. Ha viszont olyan, amely megosztja a sávszélességet az M.2 foglalat és bizonyos SATA-portok között, akkor a kézikönyvben ellenőrizhetjük, hogy nem egy letiltott csatlakozótól várjuk a csodát. Régebbi alaplapokon keressük a SATA 6.0 Gb/s portot, illetve bármelyiket, amelyik szabad.

A SATA visszafelé kompatibilis?

Igen. Bármilyen SATA-eszköz használható bármilyen SATA-kompatibilis alaplappal. Korábban előfordulhatott néhány olyan eset, amikor bizonyos eszközök összekadtak egymással, de ez manapság szerencsére nem jellemző.

Minden SATA-csatlakozó egyforma?

Forrás: goodgearguide.com.au (Marco Chiappetta)


Nagyjából minden SATA-csatlakozó, amelyet a 2.5 és 3.5 hüvelykes, fogyasztói piacra szánt eszközök csatlakoztatására használ, ugyanaz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden SATA-csatlakozó egyforma. Számos különböző SATA-csatlakozó létezik, de a legtöbbjüket már elavulttá tették, vagy csak vállalati környezetben használják, így számunkra nem annyira hasznosak.

eSATA és mSATA?

A 2004-ben szabványosított eSATA (az e az external rövidítése és külsőt jelent) a SATA alternatív megoldása volt külső eszközök csatlakoztatására. Erősebb csatlakozót, hosszabb árnyékolt kábeleket és szigorúbb (de visszafelé kompatibilis) elektromos szabványokat használ. A protokoll és a logikai jelátvitel (kapcsolat/transzport rétegek és így tovább) megegyezetta belső SATA-val, volt azonban számos különbség is. Többek között eltérő csatlakozót és kábeleket használt, hogy az árnyékolatlan belső kábelek még véletlenül se legyenek használhatók. Használatához szükség volt külső tápellátásra is, míg az eSATAp egyetlen csatlakozóban egyesítette az eSATA és az USB port funkcionalitását, valamint az áramforrást. Az eSATAp 5 V és 12 V feszültséget tudott szolgáltatni. Végül szerencsénkre a jó öreg USB-s szabvány kényelmesebb és népszerűbb megoldásnak bizonyult, mely döntést az USB3 és a Tpye-C csatlakozók be is betonoztak, hiszen egy Type-C gond nélkül megbirkózik a szükséges energia biztosításával is.

Forrás: topgadget.com.br


Az évek során volt néhány alternatív SATA-interfész, például a 2011-ben debütált mSATA a laptop-meghajtókhoz. Ennek a technológiának a legújabb generációja az M.2 szabvány volt. Jelenleg a leggyorsabb meghajtók túlléptek az mSATA interfészen, és a nagyobb teljesítmény érdekében már a PCI Express portokat használják ki. Éppen ezért nem kell félnünk, ha a boltban SATA vagy M.2 meghajtót választunk, ezek a termékek az alaplapon lévő, azonos nevű csatlakozókkal tökéletesen fognak működni.

Ennyi az egész?

Nagyjából ezt érdemes tudni a SATA csatlakozásról és SATA eszközökről. A legfontosabb, hogy vásárlás előtt ellenőrizzük, hogy a kiválasztott meghajtó milyen szabványt használ, majd ellenőrizzük, hogy alaplapunk milyet támogat, milyen csatlakozókkal és ezekből hány darabbal rendelkezik. Megeshet például, hogy nagyon szeretnénk M.2 meghajtóra váltani öreg merevlemezeinket, de az alaplapunkon nincs elegendő foglalat, esetleg csak egy, de már az is foglalt, mondjuk a rendszermeghajtónk van benne. Alaplapunk típusa alapján könnyen megtalálhatjuk annak kézikönyvét, de végszükség esetén a gépházba hajolva is ellenőrizhetjük a portok mennyiségét.

Vásárláskor ne féljünk tanácsot kérni egy szakembertől vagy az áruház ügyfélszolgálatától, hogy mindenképp a megfelelő terméket választhassuk és véletlenül se fogyjunk ki a szabad csatlakozókból.

2022. 11. 09

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.