Fura, de izgalmas alkotás a Xiaomi új TV-je, amit magas ára ellenére már el is kapkodtak Ilyen még nem volt! Mondhatnánk a Xiaomi újdonságát látva, és félig-meddig igazunk is van, mikor azt állítjuk, hogy ilyesmit más gyártó még nem mutatott, legalábbis kereskedelmi forgalomban biztosan nem. Azért csak csak félig-meddig, mivel a technológia prototípusával a technológia úttörõje, az LG rukkolt elõ még 2018-ban, ám ott a kávák még jóval hangsúlyosabban voltak jelen, és végül a boltok polcain nem igazán találkozhattunk a rendhagyó megoldással. Azonban jött a Xiaomi, és úgy gondolta, hogy miután egészen jó fogynak a jól árazott lapostévéik, ideje elõrukkolniuk valami formabontóval: a saját átlátszó tévéjével. Az itthoni piacon talán nem a Xiaomi az a gyártó, ami elõször jut eszünkbe TV vásárlása elõtt, ám a telefonokról és okoskütyükrõl elhíresült kínai vállalatnál valójában elég jól fogynak a televíziók is, most pedig 10. születásnapjuk alkalmából hivatalosan is bevezették a visszafogottan csak Mi TV LUX Transparent Editiont néven illetett készüléket, ami egy 55 hüvelykes képátlóval bíró OLED TV, és történetesen teljesen áttetszõ. A különlegesség kikapcsolt állapotban egyfajta üveglapnak álcázza magát, ám ha bekapcsoljuk, egészen különleges tapasztalásban lehet részünk és úgy érezhetjük, mintha csak egy sci-fi-be csöppentünk volna és ablakot nyitnánk egy másik dimenzióra, míg a Xiaomi valahogy úgy fogalmaz, hogy a képek szinte a levegõben lebegnek. A szokatlan élmény el

Az ismeretlenségbõl elõtûnõ vállalat szerint processzoraik hatékonyabbak a konkurencia fejlesztéseinél Mi is az a NUVIA? Nos, nem csoda, ha még nem cseng ismerõsen a név, pláne most, amikor mindenki az Intel és az AMD párharcát figyeli, és az új Zen 3 architektúra bevezetését várja. A NUVIA egy Kaliforniában alapított elektronikai vállalat, mely elsõsorban processzortervezéssel foglalkozik, és mindössze tavaly lépett színre a szilikongyártók viszonylag szûknek nevezhetõ piacán. A 2019 novemberében bemutatkozó cég tehát szinte újszülöttnek tekinthetõ, ám magabiztosságát még a veterán Intel és AMD is megirigyelné, hiszen a csapat nem kisebb kijelentéssel hívta fel magára a figyelmet, minthogy saját tervezésû processzormagja gyorsabb és energiatakarékosabb lesz a fent említett nagyvállalatok legjobb ajánlatainál is. Bár nem õk az elsõ fiatal cégindítók, akik hasonló vehemenciával promotálják magukat, állításuk nem nélkülöz minden racionalitást, a három alapító ugyanis nem éppen most végzett holmi OKJ tanfolyamon. Gerard Williams III közel tíz évig volt vezetõ processzortervezõ az Apple-nél, de az ARM szárnyai alatt is hasonló ideig tevékenykedett. Manu Gulati az AMD-nél kezdte, nyolc évet töltött az Apple berkeiben, majd a Google-nél felelt a processzorok és termékek fejlesztéséért. John Bruno az ATI Technologies mobilchipjein és integrált megoldásain dolgozott, majd úgy öt évig õ is erõsítette az Apple gárdáját, hogy végül a Google rendszermérnöke legyen, de az illusztris

Az NVIDIA lapátol némi extra memóriát az új AMPERE kártyák fedélzetére A játékosok nagy várakozásokkal tekintenek az új Geforce videokártyák érkezése elé, és bár a széria elnevezése még nincs kõbe vésve, a logika továbbra is az RTX 30 elõtagot diktálja. Az új pletykák és szivárgások is egyre sûrûbben érkeznek, melyek rálátást engednek a szeptemberi startkor bemutatkozó sorozat hardveres felszereltségére és az egyes kategóriák megjelenési idejére is. Jelenleg a legtöbb hardveres újdonságokkal foglalkozó médium a Wccftech és a Videocardz értesüléseit lesi, hiszen ezek alapján az AMPERE GPU-k a vártnál is komolyabb memóriakészlettel lesznek megtámogatva. A napokban több elõzetes beszámoló is megjelent a fent említett oldalakon, elõbbi egy Nvidia-hoz köthetõ belsõs forrásra hivatkozva közölt egy csokorra való félhivatalos érdekességet, köztük a kártyák megjelenésének idejérõl, illetve az eltérõ kategóriák bevezetésének sorrendjérõl. Utóbbi az eddigi információkra rálicitóló fedélzeti memóriakészlet mennyiségérõl adott elõzetes tájékoztatást. Amit mindkét oldal biztosra vesz, hogy szeptemberben három felsõ kategóriás megoldás érkezik, a legerõsebb konzumer kategóriás AMPER GPU-val, a GA102-vel. A csúcs természetesen az aktuális TITAN modell helyét elfoglaló darab lesz, melyet jelenleg a nyomtatott áramkör alapján PG132-10 kódnéven azonosítanak, a legerõsebb GA102-400 GPU-t veti be, és nem kevesebb mint 24GB GDDR6X VRAM-ot kap, 384-bites adatbusszal megtámogatva. A tornasorban

A Mozilla nem bírja tartani a tempót, ezért megválik alkalmazottainak negyedétõl A Mozilla 1998-óta meghatározó szereplõje az internet fejlõdésének, hiszen az akkor még közismertnek számító Netscape néhány fejlesztõje kezdte a projektet és 22 év után is itt vannak. Az évek alatt nem csak népszerû Firefox böngészõjükkel értek el sikereket, de számos munkájuk vált széles körben ismertté, úgymint a Thunderbird e-mail kliens, vagy akár a Mozilla VPN szolgáltatás, amire az utóbbi idõben egyre nagyobb hangsúlyt fektettek. A COVID-19 felbukkanása azonban sok vállalat rendezett mûködését borította fel, és míg egyes cégeknek extra profitot eredményezett, a nehéz idõket élõ Mozillánál végül csak rontott a helyzeten. Augusztus 11-én sajnálatos bejelentéssel szolgált Mitchell Baker, a Mozilla Foundation és Mozilla Corporation vezérigazgatója. Az üzenetet egy nyílt blogbejegyzésben és egy elsõsorban Mozillás alkalmazottaknak szóló dokumentum formájában osztotta meg, melyekben a vállalat helyzetérõl, annak szükséges átalakításáról, és sajnos az elkerülhetetlenné vált leépítésekrõl adott tájékoztatást. A két írás ugyanazt az üzenetet és szellemiséget hordozza, mely a felszínen a változás és fejlõdés szükségességét ecseteli, de a közel 250 elküldött alkalmazott számára leginkább az állásuk elvesztését jelenti. Elsõként a COVID-19 vírusról esik szó, mely rámutatott, hogy a távlati terveik és a járvány miatt megváltozott munkatervek egyaránt elhibázottnak tekinthetõk, így a cég bevételei t

A Kingston frissítette legnépszerûbb M.2 meghajtóit a gyorsabb adatsebességért A Kingston hosszú idõ alatt szerzett és régóta tart fenn magának elõkelõ helyet memóriagyártás élmezõnyében, és tavaly óta már felsõ kategóriás SSD-ket is kínál az otthoni felhasználóknak. A belépõ szintû A1000 és KC1000 után bevezette a komolyabb KC2000 szériát is, mely teljesítményben és árban is simán felvette a versenyt a Samsun EVO szériájával, így méltán vált népszerûvé a vásárlók körében. Most azonban elérkezett a frissítés ideje, az új KC2500 sorozat pedig igyekszik rálicitálni az elõdök képességeire. Az M.2-2280 formátumú meghajtók továbbra is a megszokott négy méretkategóriában választhatók, melyek a tárhely növekedésével egyenes arányban válnak gyorsabbá és terhelhetõbbé írás és olvasás tekintetében is. A 250 GB-os belépõ szinten 3500 megabájt szekvenciális olvasás és 1200 megabájt írás elérhetõ másodpercenként, az 500 GB-os változat esetén ez az érték már 3500/2500 MB, az 1TB-os és 2TB-os modellek esetén az olvasás marad 3500 MB, míg az írás legfeljebb 2900 MB lehet egy szekundum alatt. A véletlenszerû adatkezelés terén nincs különbség, egységesen 375 000/300 000 IOPS a legfelsõ érték, míg a maximális írásmennyiség a ranglétrán felfelé haladva egyre több, konkrétan 150 TBW, 300 TBW, 600 TBW, a csúcsmodell esetén pedig 1200 TBW. Ez idáig nem rossz eredmény, hiszen a KC2000 sorozathoz képest komolyan javult a szekvencális és véletlenszerû írás sebessége is, míg a fogyasztás maradt

Biztonsági okokra hivatkozva megszüntetik a Windows egy népszerû funkcióját Számos kisebb-nagyobb átalakuláson esik át a Windows 10 operációs rendszer, amit részben a hordozható eszközökre érkezõ Windows 10X érkezésének köszönhetünk. A Windows Latest oldalán azonban egy igen váratlan frissítésrõl számoltak be, mely már bõven elhagyta a tesztelési fázist és nem a jövõ egy ismeretlen pillanatában érkezik, mivel a v2004-es frissítéshez érkezõ 19041.423 verziószámú csomagot már több felhasználó is letöltötte és telepítette. Az új csomag azonban nem csak újdonságokkal szolgál, sokkal inkább elvesz valami régit, ugyanis az Eszközkezelõ (Device Maganer) ezzel megválik a driverek telepítését segítõ egyik megszokott funkciótól. Az Eszközkezelõ a Windows rendszerek egyik leglényegesebb eleme, mivel ezen az informatív panelen tekinthetjük át a tételesen listázott hardvereinket, illetve itt ellenõrizhetjük az eszközillesztõk állapotát, frissességét, és kedvünk szerint letilthatjuk, törölhetjük, vagy lecserélhetjük a számunkra optimális verziószámra. A Microsoft már régóta lehetõséget biztosít a felhasználók számára, hogy a drivereket kedvük szerint telepítsék vagy frissítsék, a legelterjedtebb módszereket pedig az Eszközkezelõ biztosította. Az automatikus keresés például megkerülte a Windows Update döcögõsen mûködõ várólistáját, és célzottan az adott eszközhöz keresett újabb verziót a Microsoft szervereinek használatával. A másik módszer természetesen a lokális tárhelyet böngész