Mi a RAM, mi�rt fontos �s mennyi kell bel�le?

Ennek a k�t r�szes �sszefoglal�nak a c�lja, hogy kider�lj�n mi az a RAM, hogy tiszt�zzuk mit is csin�l val�j�ban �s hogy megismerj�k azt is, hogy napjainkban milyen munkaterhel�sek sor�n jut kiemelt szerephez. Kider�l, hogy mit csin�lnak a DDR RAM-ok �s �tvessz�k azokat a ter�leteket, ahol a legfontosabb, hogy mennyi �s mennyira gyors a RAM. De b�ven jut tartalom a cikk k�vetkez� r�sz�re is, ahol megn�zz�k, hogy miben m�s a legfrisebb DDR5 RAM szabv�ny, de t�bbek koz�tt azt is, hogy miben k�l�nb�zik a RAM a VRAM-t�l, v�g�l kider�tj�k, hogy milyen a sz�munkra ide�lis RAM frekvencia, avagy �rajel.

Mi a RAM?

A RAM, vagyis a Random Access Memory (v�letlen-, vagy k�zvetlen hozz�f�r�s� mem�ria) a hagyom�nyos sz�m�t�g�pek �s az okoseszk�z�k �ltal haszn�lt mem�ria els�dleges form�ja. A RAM c�lja, hogy akt�v, nagy sebess�g� mem�ri�ban tartsa mindazt, amit a processzor �ppen futtat, amin �ppen dolgozik. Min�l k�zelebb van a mem�ria a processzormaghoz, ann�l gyorsabb. Meghat�roz� tulajdons�ga a "latency", avagy k�sleltet�s. B�r kiss� megt�veszt�nek hangozhat, telekommunik�ci� eset�n a k�sleltet�s a v�laszid� szinonim�jak�nt funkcion�l, teh�t nem sz�nd�kosan k�sleltet�sre, ink�bb a reakci�id�re �rdemes gondolnunk.

A t�vk�zl�sben az alacsony k�sleltet�s a pozit�v felhaszn�l�i �lm�nyhez (UX, avagy user experience), m�g a magas k�sleltet�s a rossz felhaszn�l�i �lm�nyhez k�t�dik. A sz�m�t�g�pes h�l�zatokban a k�sleltet�s azt fejezi ki, hogy mennyi id�be telik, am�g egy adatcsomag eljut az egyik kijel�lt pontt�l a m�sikig. Ide�lis esetben a v�rakoz�si id� a lehet� legk�zelebb lesz a null�hoz, a l�nyeg, hogy a felhaszn�l� azt �rezze, hogy a rendszer azonnal reag�l egy kattint�sra vagy gombnyom�sra. A h�l�zati k�sleltet�s �gy m�rhet�, hogy meghat�rozzuk az adatcsomagnak a c�l�llom�shoz val� eljut�s�hoz �s visszautaz�shoz sz�ks�ges oda-vissza �t idej�t (RTT). Ez teh�t nem csak internetes j�t�k, online besz�lget�s vagy videochat eset�n nyilv�nval� szempont, de egy sz�m�t�g�p eset�n is, melyt�l elv�rjuk, hogy a lehet� leggyorsabban dolgozza fel a k�r�seinket �s az inform�ci�kat.

A RAM olyan szorosan k�t�dik a CPU-hoz �s ahhoz, amit csin�l, hogy az alaplapon mindig a CPU k�zel�ben tal�ljuk, hogy a kett� k�z�tti gyors kommunik�ci� a lehet� legjobb legyen. Az olyan t�rol�meghajt�kkal, mint a HDD-k �s SSD-k (amelyeket n�ha kiss� megt�veszt� m�don szint�n "mem�ri�nak" neveznek) �sszehasonl�tva a RAM a sz�m�t�g�p dinamikus �s akt�v mem�ri�ja. A h�tt�rt�rat ebben az �sszef�gg�sben "statikus mem�ri�nak" is nevezik, mivel csak id�szakosan �runk r� �s olvasunk r�la, a CPU teh�t nem haszn�lja folyamatosan. A modern asztali sz�m�t�g�pek �s laptopok eset�ben a RAM a k�t legn�pszer�bb form�ban "DIMM"-k�nt vagy "SO-DIMM"-k�nt ker�l forgalomba. Az SO-DIMM a laptopok �ltal haszn�lt kisebb v�ltozat, a f� DIMM (Dual In-Line Memory Module) pedig a DDR RAM k�l�nb�z� gener�ci�in �s az asztali PC-kben haszn�lt form�t�nyez�.

A DDR RAM, m�s n�ven Double Data Rate RAM, olyan RAM-ot jelent, amely k�pes megdupl�zni a t�nyleges adat�tviteli sebess�g�t, ha egy azonos frekvenci�n m�k�d�, azonos RAM-modullal p�ros�tj�k. A meghirdetett frekvencia megfelel ennek a megdupl�zott adat�tviteli sebess�gnek, de a val�s frekvencia az egyes modulokon fut� frekvencia fele marad.

Mi a RAM feladata a sz�m�t�g�pben?

Gondolhatunk a RAM-ra �gy, mint az �telek elk�sz�t�sekor �s a f�z�skor haszn�lt pultra, a h�tt�rt�rakra (SSD, HDD) pedig �gy, mint egy kamr�ra vagy t�rol�ra. Mindent, amit a sz�m�t�g�p tesz, el�sz�r ebb�l a t�rol�b�l fog kivenni, �s min�l k�zelebb kell helyezni a munkapulthoz, hogy ne kelljen �trohanni a konyh�n minden egyes alkalommal, amikor sz�ks�ged van egy k�vetkez� hozz�val�ra.

Ez teh�t mindent gyorsabb� tesz. De ahogyan a legt�bb konyh�ban sokkal t�bb hely van a kamr�ban, mint a pulton, a sz�m�t�g�pes h�tt�rt�rak is sokkal nagyobb kapacit�ssal b�rnak, mint a RAM. A CPU �s a RAM szerves r�sz�t k�pezi a sz�m�t�g�pek m�k�d�s�nek, de gyakran a RAM hat�sa a felsz�nen minim�lisnak t�nik, k�l�n�sen az olyan specifik�ci�k n�vel�se, mint a RAM sebess�ge �s a RAM k�sleltet�se. Az al�bbiakban a RAM-kapacit�st, vagyis az egyik kiemelten fontos jellemz�j�t t�rgyaljuk, miel�tt belemer�ln�k abba, hogy a RAM �s az egy�b specifik�ci�k hogyan befoly�solhatj�k a k�l�nb�z� munkaterhel�seket. Ez rem�lhet�leg egy�rtelm�v� teszi, hogy mi az, amit a RAM val�j�ban csin�l a sz�m�t�g�p�ben, igaz, ennek a specifik�ci�nak a hat�sa �s szerepe munkaterhel�senk�nt v�ltozik.

Mennyi RAM-ra van sz�ks�g�nk? A RAM-kapacit�s magyar�zata

Ha a RAM-teljes�tm�nnyel kapcsolatos probl�m�nk akad, akkor val�sz�n�leg a RAM-kapacit�s lehet a sz�k keresztmetszet, amit tech-nyelven �gy is ismerhet�nk: "bottleneck". A teljes�tm�nyprobl�ma oka, amelyet minden alkalmaz�sban a szabad RAM-kapacit�s kimer�l�se, megtel�se okoz, az nem m�s, minthogy a mem�riakezel�snek ilyenkor musz�j egy lapoz�f�jlra t�maszkodnia. A lapoz�f�jl egyfajta k�nyszermegold�sa a CPU sz�m�ra, melyhez akkor ny�l, ha a RAM kapacit�sa nem el�gs�ges a feladatokhoz sz�ks�ges adatok bet�lt�s�hez. Ezt a teljes�tm�nyhi�nyt annak k�sz�nhetj�k, hogy a t�rol�meghajt�k, m�g a gyors SSD-k is, j�val lassabbak, mint a dedik�lt RAM.

A probl�ma elker�l�se �rdek�ben a legjobb megold�s egyszer�en t�bb RAM hozz�ad�sa. Ez�rt a RAM b�v�t�se mindig az els� tan�csok egyike, ha egy g�p eset�ben hardverfriss�t�sr�l van sz�. Szinte minden egyszer�bb feladat �s a rengeteg multitasking miatt felmer�l� teljes�tm�nyprobl�ma is orvosolhat� azzal, hogy a g�p�nk nem k�nyszer�l a h�tt�rt�rakon kialak�tott lapoz�f�jl haszn�lat�ra. Ha nem tudjuk pontosan, hogy mennyi RAM-ra van sz�ks�g egy adott munkaterhel�shez, az al�bbiakban kit�r�nk t�bb jellemz� feladatt�pusra is, melyek elt�r� mennyis�g� RAM-ot ig�nyelnek.

Ez�rt aj�nlott a RAM b�v�t�se:

T�bb RAM hozz�ad�s�val megel�zhet�k a RAM kifogy�s�val kapcsolatos teljes�tm�nyprobl�m�k.
Ha a meghajt� alap� lapoz�f�jlra t�maszkodunk, az lassul�st eredm�nyez – m�g az olyan egyszer�bb alkalmaz�sok eset�ben is, mint a webb�ng�sz�k.
A t�bb RAM hozz�ad�sa megakad�lyozza a RAM kifogy�s�b�l ad�d� teljes �sszeoml�sokat is.
Az �sszeoml�s viszonylag ritka, de nagy ig�nybev�telt jelent� alkalmaz�sokn�l el�fordulhat, k�l�n�sen olyan szerkeszt� vagy renderel� szoftverekn�l, amelyek nem tudj�k hat�konyan kihaszn�lni a lapoz�f�jlt.
N�ha a mem�ria kifogy�sa oper�ci�s rendszer szint� �sszeoml�st is okozhat, k�k k�perny� (BSOD) form�j�ban.
A b�ng�sz�k k�zismerten szeretik megt�lteni a RAM-ot, ilyenkor el�fordul, hogy a b�ng�sz�, vagy egy p�rhuzamosan haszn�lt program lefagy, illetve kil�p.

Mit a RAM szerepe videoszerkeszt�skor?

A videoszerkeszt�s sor�n a RAM els�sorban az akt�v projektf�jlok, a felv�telek, valamint a gyors�t�t�razott id�vonalak �s effektek mem�ri�ban val� t�rol�s�ra szolg�l. A gyors �s megfelel� mennyis�g� RAM sokkal g�rd�l�kenyebb videoszerkeszt�st �s gyorsabb renderel�si id�t tesz lehet�v� – teh�t ler�vid�ti az id�t is, am�g az elk�sz�lt projektb�l egyetlen videof�jl k�sz�l. Min�l t�bb projektf�jlt f�r el a PC akt�v mem�ri�j�ban, ann�l sim�bb lesz a teljes�tm�ny. M�g ha van is nagy sebess�g� SSD-nk (ami mindenk�ppen seg�t kompenz�lni, amikor nagyobb projektekn�l kifogyunk a RAM-b�l), a RAM m�g mindig sokkal gyorsabb cache-t, gyors�t�t�rat jelent a szerkeszt�szoftverek sz�m�ra, amelyb�l val�s id�ben olvashat.

Teh�t a RAM el�g jelent�s dolog a vide�szerkeszt�sn�l. Lehet, hogy nem lesz nagy hat�ssal a v�gs� renderel�si id�kre (amelyek nagyr�szt CPU-s, illetve GPU-s folyamatok, ha GPU-gyors�t�st haszn�lunk), de ha elegend� RAM �ll rendelkez�sre a videof�jlok sz�m�ra, sokkal z�kken�mentesebb� teszi a v�g�si munka id�vonal�n v�gzett munk�nkat, hiszen minden felv�tel, effekt �s egy�b adat k�zvetlen�l, gyorsan hozz�f�rhet� lesz. Persze a HDD helyett egy SSD haszn�lata szint�n seg�ti a z�kken�mentes munk�t. A videoszerkeszt�s a nagy kapacit�s�, alacsony k�sleltet�s� RAM-ot r�szes�ti el�nyben a g�rd�l�kenyebb munkafolyamat �s szerkeszt�si �lm�ny �rdek�ben.

Az esetlegesen sz�ks�ges konkr�t kapacit�s azonban a videof�jlok min�s�g�t�l �s a videoprojekt m�ret�t�l f�gg. �ltal�ban minimum 16 GB-aj�nlott a 1080p vagy 1440p felbont�s� felv�telek szerkeszt�s�hez, ezt 32 GB-ra vagy ann�l nagyobbra emelhetj�k, ha 4K felbont�s� felv�teleket szerkeszten�nk, vagy nagyobb videoprojektekkel dolgozn�nk (pl. 20+ percesekre). Egy irodai g�pnek el�g lehet 8GB RAM is, �m a b�ng�sz�vel egy�tt t�bb szoftver egyidej� haszn�lata ott is okozhat kellemetlen meglepet�seket. �ppen ez�rt nem meglep�, hogy ha nagy adatmennyis�ggel dolgozunk, k�nnyen kifuthatunk a keretb�l.

Mit a RAM szerepe a videoj�t�kokban?

A j�t�k egyike azoknak a feladatoknak, amelyek a RAM-ot alaposan pr�b�ra tehetik – nem csak a kapacit�s, de a sebess�g �s a k�sleltet�s tekintet�ben is. Az, hogy a j�t�kok milyen m�rt�kben veszik ig�nybe a RAM-ot vagy az olyan komponenseket, mint a CPU vagy a GPU, term�szetesen az adott j�t�k motorj�t�l �s kiterjed�s�t�l f�gg, de az�rt itt is �rv�nyesek az �ltal�nos b�lcsess�gek.

Mindenekel�tt a RAM-kapacit�s a j�t�kok, k�l�n�sen a nagy, nyitott vil�g� modern j�t�kok eset�ben nagy jelent�s�ggel b�r. Nyilv�nval�an a videok�rtya �s annak VRAM-ja is nagy szerepet j�tszik az ilyen dolgokban (err�l b�vebben k�s�bb) de a CPU �s a RAM is kem�nyen dolgozik majd egy adott c�mmel a j�t�k logikai sz�m�t�sainak kezel�s�vel. Egy kev�ss� ismert t�ny a PC-s j�t�kteljes�tm�nyr�l, hogy a CPU mindig meghat�rozza a j�t�kban el�rhet� maxim�lis k�pkockasz�mot (fps, vagyis framerate), f�ggetlen�l a GPU friss�t�si k�pes�g�t�l vagy a grafikai be�ll�t�sok/felbont�s m�dos�t�s�t�l. B�r ezek az egy�b elemek minden bizonnyal cs�kkenthetik vagy n�velhetik az fps-t, a CPU az "agya" annak a m�veletnek, amely a j�t�k sz�m�t�sait �s adatait a GPU-nak tov�bb�tja, miel�tt a videok�rtya b�rmit is megjelen�tene. Ez�rt van sz�ks�g a nagy teljes�tm�ny� CPU-kra a magas friss�t�si sebess�g el�r�s�hez az intenz�v modern c�mekben.

Azonban a RAM is fontos szerepet j�tszik ebben. A modern j�t�kokhoz sz�ks�ges nagyobb kapacit�son t�l (szerencs�re 8-16 GB RAM elegend� lehet szinte b�rmilyen j�t�khoz), a j�t�kteljes�tm�nyt olyan l�tsz�lag m�sodlagos t�nyez�k is befoly�solj�k, mint a RAM sebess�ge �s a RAM k�sleltet�se. Ezeknek a t�nyez�knek a hat�s�t nem olyan k�nny� nyomon k�vetni, k�l�n�sen a r�gebbi j�t�kok eset�ben, amelyeket nem a gyors RAM haszn�lat�ra terveztek, de az�rt m�g mindig jelent�s a befoly�suk a v�geredm�nyre. A RAM-sebess�g n�vel�s�nek legnagyobb el�nye minden j�t�kban a k�pkockasz�m minimum �rt�k�nek, m�s n�ven az 1%-os �s 0.1%-os legalacsonyabb k�pkockasz�m emelked�se. Adjunk egy modern j�t�kmotornak egy kell�k�ppen intenz�v jelenetet (k�l�n�sen sok akt�v j�t�kossal/karakterrel), �s a j�t�k k�pkock�i m�ris cs�kkenni fognak, ha megpr�b�l l�p�st tartani a sok extra sz�m�t�ssal, m�g akkor is, ha er�s GPU dolgozik alatta.

A gyorsabb RAM nem v�di meg ezeket a kies� k�pkock�kat, de mondjuk �gy, hogy finom�tja a zuhan�st. P�ld�ul �rezz�k a k�l�nbs�get az �lland� 100 FPS-r�l 40 FPS-re val� cs�kken�s �s a 60 vagy 70 FPS-re val� cs�kken�s k�z�tt. Min�l kev�sb� drasztikusak ezek az es�sek, ann�l jobb a k�pkockaid� konzisztenci�ja, a felhaszn�l�i �lm�ny �rz�kelhet�en g�rd�l�kenyebb. A j�t�kmotort�l f�gg�en a nagyobb RAM-sebess�g �s a jobb k�sleltet�s szint�n javul�st eredm�nyezhet a j�t�kokban m�rhet� �tlagos k�pkockasebess�gben. Egyes c�mek eset�ben ez ak�r ~20%-os n�veked�st is jelenthet az �tlagos k�pkockasz�mban, m�shol viszont a k�l�nbs�g minim�lis lehet, ha egy�ltal�n van �s m�rhet�. Egy m�sik alkalommal k�l�n cikkben r�szletezz�k a RAM �rajel�nek, frekvenci�j�nak szerep�t �s hat�sait is.

Mi a RAM szerepe a streamel�sben?

Az online videot�rak tartalmainak fogyaszt�sa viszonylag kev�s er�forr�st k�r t�l�nk, az �ltalunk v�gzett �l� k�zvet�t�s szempontj�b�l a RAM meglehet�sen fontos. Mivel a felv�teleket val�s id�ben k�zvet�tj�k az internetre, a felv�telek kezel�s��rt a legnagyobb felel�ss�g a CPU-ra �s a RAM-ra h�rul. A GPU-t, ha annak a k�dol�j�t haszn�ljuk az �l� k�zvet�t�shez, szint�n megterhelheti ez a folyamat, de �ltal�ban a CPU �s a RAM ig�nyei lesznek a legnagyobbak. El�sz�r is fontos tiszt�zni, hogy milyen streaming be�ll�t�ssal rendelkez�nk. Ha valaki nem val�s idej�, renderelt felv�teleket streamel (azaz kamer�r�l vagy el�re felvett vide�r�l), akkor el�g k�nnyen meg�szhatja ak�r 8 GB RAM-mal is. Az�rt felt�telezz�k, hogy a felhaszn�l�k t�bbs�ge nem el�gszik meg 2 x 8GB RAM-n�l kevesebbel, f�leg �gy, hogy a legt�bb streamer a Twitch-en j�t�kokat is streamel. Az a 8 GB RAM ilyenkor csak egy m�sodlagos PC-hez, egy seg�dg�phez lesz el�g. Ut�bbi egy olyan PC, amelynek az egyetlen szerepe az els�dleges, a gamer g�pr�l sz�rmaz� felv�telek k�zvet�t�se.

Ha valaki a streaminget �s a j�t�kot ugyanazon a PC-n v�gzi, akkor az alapszint� RAM-ig�ny legal�bb 16 GB k�r�l kezd�dik (kisebb j�t�kok/eSport-c�mek eset�n), de az intenz�v modern j�t�kokn�l, amelyeknek nagyobb RAM-ig�nye van, 32 GB vagy m�g t�bb sem t�lz�s. B�r kev�sb� val�sz�n�, hogy a RAM-sebess�ge �s a k�sleltet�se k�zvetlen hat�ssal van erre a konkr�t munkaterhel�sre, m�gis nagyon fontos figyelembe venni, ha valaki ugyanazon a PC-n j�tszik, amelyr�l streamel. Senki nem akar olyan felv�telt k�zvet�teni, ami akadozik, amit az alacsony teljes�tm�ny miatt � sem �lvez, esetleg a teljes�tm�ny meg�rz�se miatt csak alacsony grafikai be�ll�t�sokon fut. R�ad�sul a k�zvet�tett felv�tel mindig egy jelent�sen t�m�r�tett anyag, mely nem adja vissza telje pomp�j�ban azt a k�pmin�s�get, amit a j�t�kos l�t. �ppen ez�rt a lehet� legjobb min�s�gben kell prezent�lni, hogy a k�p min�s�ge a n�z�k sz�m�ra is �lvezhet� legyen.

Mit tud a RAM a professzion�lis renderel�s, a CAD �s a nagy ig�nybev�tel� munkaterhel�sek eset�ben?

A val�ban nagy ig�nybev�tel� professzion�lis munkaterhel�sekhez, p�ld�ul 3D modellez�shez, szobr�szathoz, anim�ci�hoz, text�r�z�shoz vagy CAD-hez sz�ks�ges RAM 32 GB �s 64 GB k�z�tt lehet. Ha a kompozit�l�st (pl. AE, Nuke, Fusion) is belevessz�k a mixbe, akkor ak�r meg is dupl�zhatjuk ezt az �sszeget, de a hat�r eg�szen a CPU �s az alaplap �ltal t�mogatott kapacit�sig is terjedhet. Ez az�rt van, mert ezek a munkaterhel�sek amellett, hogy sok nyers mem�riater�letet ig�nyelnek a projektf�jlok �s eszk�z�k sz�m�ra, sok �sszetett sz�m�t�st is v�geznek, amelyeket a CPU-nak a lehet� leggyorsabban kell kezelnie. Az olyan intenz�v munk�k eset�ben, mint a nagy h�s�g� folyad�kszimul�ci� vagy a t�bbr�teg�-exr 32 bites After Effects kompozit�l�s, a RAM-ig�ny olyan meredek, hogy az elfogadhat� teljes�tm�nyhez 64 GB RAM m�r mindenk�pp sz�ks�ges. Ha valaki val�ban cs�cskateg�ri�s munk�t v�gez, amelyhez cs�cskateg�ri�s CPU-ra van sz�ks�g, akkor a 32-64 GB RAM er�sen aj�nlott, hogy ne a mem�ria mennyis�ge fogja vissza a folyamatot.

Term�szetesen m�s t�nyez�k is befoly�solhatj�k a teljes�tm�nyt ezekben a munkaterhel�sekben – a RAM �s a CPU mellett a GPU-gyors�t�st t�mogat� cs�cskateg�ri�s munkaterhel�sek (t�bb GPU-val is) szint�n nagy teljes�tm�ny�, sok felesleges VRAM-mal rendelkez� GPU-kon m�lik. Szerver vagy HEDT (Intel Extreme, AMD Threadripper Pro) processzorok haszn�lata eset�n szint�n hajlamosak lehet�nk nagyobb mennyis�g� RAM-ot v�lasztani. K�l�n�sen egy szerver eset�ben sok extra RAM-ra van sz�ks�g, a k�l�nb�z� kapcsolatokon kereszt�l egyszerre �ttolt, nagy mennyis�g� adat kezel�s�hez. Szerencs�re a szoftverek gy�rt�i �s forgalmaz�i t�bbnyire nem titkolj�k, hogy a felhaszn�l�knak mekkora RAM-kapacit�ssal kell k�sz�lnie a program haszn�lat�hoz, de l�ttunk m�r olyat, hogy a felt�ntetett vagy aj�nlott mennyis�g v�g�l nem volt el�g a z�kken�mentes �lm�nyhez.

Mennyi mem�ria kell az ope�rci�s rendszernek?

Ezt a r�szt nem eresztj�k olyan b� l�re, de a l�nyeget az�rt megpr�b�ljuk �tadni. M�g a fent v�zolt esetekben a 32-64 GB �ltal�ban el�gs�ges, a modern Windows rendszerekn�l er�sen tapasztalhat�, hogy az ut�bbi �vek sor�n alaposan megn�tt a minim�lis mem�riaig�ny. A Windows 10 elm�leti minimuma p�ld�ul 1-2GB lenne, �m ez legfeljebb akkor lenne elegend�, ha a Microsoft nem er�ltetn� azt a rengeteg h�tt�rfolyamatot �s k�retlen adatkommunik�ci�t, amit telep�t�s ut�n tapasztalhatunk. Ezek e CPU-t folyamatosan ell�tj�k munk�val, �gy ez a meglehet�sen alacsony kapacit�s legfeljebb a telep�t�s folyamat�n seg�tene �t benn�nket. 4GB m�rpedig m�g ehhez is az aj�nlott minimum, az elv�rt k�nyelmet pedig ink�bb 8GB biztos�tja, csak vigy�zzunk a t�l sok b�ng�sz�f�llel �s ablakkal.

A Windows 11 eset�ben m�r nem vacakoltak, az aj�nlott minimumot 4GB RAM-ban, a javasolt kapacit�st pedig 16GB-ban hat�rozt�k meg. Ahhoz, hogy a felhaszn�l�k ezt az �tdolgozott Windows 10 rendszert modernebbnek, frissebbnek �rezz�k, olyan v�ltoztat�sokat kellett meghozni, amely ig�nyli a t�bb mem�ria jelenl�t�t. Nem v�letlen, hogy a r�gebbi PC-k felhaszn�l�i m�r a Windows XP kor�ban is lekapcsolt�k a kisebb-nagyobb anim�ci�kat �s grafikai finoms�gokat, melyek mindegyike t�bbet �s t�bbet k�vetelt a PC-kt�l. Ett�l f�ggetlen�l ez m�gis kiss� t�lz� elv�r�snak t�nik a felhaszn�l�k ir�ny�ba. Ismerve a Linux k�zismerten alacsony er�forr�sig�ny�t �s l�tva az egyre felhaszn�l�bar�tabb fel�let�t, (nem besz�lve a videoj�t�kok futtat�s�ban el�rt fejleszt�sekr�l) egyre t�bben gondolkodhatnak el azon, hogy mi�rt is haszn�lunk Windows-t. F�leg egy olyan Windows 11-et, amelyet sok g�pre �gy kell felim�dkozni, hogy azt�n ak�r 16GB mem�ri�t is megegyen, ha az asztal n�zeget�s�n k�v�l m�sra is haszn�ln�nk. Nyilv�n nem az a gond, hogy a technika fejl�dik �s ehhez sz�p lassan nek�nk is igazodnunk kell. A gond ink�bb az, ha a hardverfejleszt�st ebben az esetben val�j�ban nem indokolja semmi m�s, csak a fejleszt�i lustas�g, mindezt egy olyan term�kn�l, mely a szabadon hozz�f�rhet� piaci vet�lyt�rs�val ellent�tben komoly anyagi bev�teleket gener�l.

V�ge az els� r�sznek

A cikk folytat�s�ban megt�rgyaljuk, hogy mi az a dual-channel �s mi�rt fontos, hogy mi a VRAM, hogy mekkora az optim�lis RAM-frekvencia. Ezeken t�l m�g n�h�ny gyakran felbukkan� k�rd�st is �tvesz�nk, hogy sz�ks�g eset�n magunknak is a megfelel� mennyis�g� �s min�s�g� mem�ri�t v�laszthassuk.

2022. 11. 10

Mi a BIOS, a CMOS �s hogyan �rj�k el �ket?

�sszefoglal�nk az alaplapok �s egyben a PC-k rejt�lyes kezel�fel�let�t�t mutatja be
Megvettem az els� sz�m�t�g�pemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egy�ltal�n mi az �s mit kezdjek vele? Sok felhaszn�l� gondol �gy els� sz�m�t�g�p�re, de m�g sokszor azok is, akik m�r egy ideje haszn�lj�k �s nem most h�zt�k le a f�li�t frissen �sszeszerelt g�p�kr�l. A k�vetkez� sorok arra tesznek k�s�rletet, hogy bemutass�k, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a k�l�nb�z� gy�rt�k alaplapjain, �s mit tehet�nk, ha egyes be�ll�t�sok miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System r�vid�t�se �s egy olyan be�p�tett firmware, melyet minden sz�m�t�g�p eset�ben az alaplapon tal�lunk �s alapvet�en a rendszerind�t�s�rt felel. Egy olyan apr�cska szoftver, mely felismeri, diagnosztiz�lja �s kezeli egy sz�m�t�g�p legfontosabb alkatr�szeit, teh�t a processzort �s a RAM-ot, melyek n�lk�l a g�p el sem indulna, illetve a h�tt�rt�rakat �s az USB portokat melyek az oper�ci�s rendszer bet�lt�s�hez, illetve a kezel�s�hez sz�ks�ges eszk�z�ket, perif�ri�kat tartalmazhatj�k.
B�r a Windows �s a Linux sz�mos lehet�s�get �s m�dot k�n�l egyes be�ll�t�sok elv�gz�s�re, n�h�ny v�ltoztat�s csak a rendszer BIOS-�n kereszt�l v�gezhet� el. A BIOS seg�ts�g�vel ellen�rizhet�, hogy a g�p minden �sszetev�je megfelel�en m�k�dik-e, miel�tt a Windows rendszerbe bootolna. Ez teh�t a g�p�nk els� v�dvonala is egyben, hiszen m�r itt is sz�mos dolgot m�dos�thatunk �s a hib�k elh�r�t�s�ban is fontos

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 2. r�sz

Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben t�rnek el a lapk�szletek, �s milyen alaplapok k�z�l v�laszthatunk?
Cikk�nk els� fejezete az alaplapok szerep�t t�rgyalta, kit�rve az alapvet� felszerelts�gre, amelyek tekintet�ben t�bb�-kev�sb� minden lap ugyanazt k�n�lja. De mik azok a r�szletek, amelyek nagyobb m�rt�kben is megk�l�nb�ztetik ezeket a hardvereket? A k�vetkez�kben a fesz�lts�gszab�lyoz�st v�gz� VRM, a chipsetek �s az ig�nyeink �s p�nzt�rc�nk szerinti v�laszt�si lehet�s�gek k�vetkeznek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglep�en fontos r�szei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen k�v�l hagyj�k �ket a marketing �s a kritik�k sor�n is, vagy nem magyar�zz�k el megfelel�en, ha egy�ltal�n megeml�tik �ket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, mi�rt eml�tik �ket egy�tt a t�lhajt�ssal, �s milyen kulcsfontoss�g� specifik�ci�kat kell meg�rteni ahhoz, hogy megalapozott d�nt�st hozzunk v�s�rl�s el�tt?
A VRM a Voltage Regulator Module (fesz�lts�gszab�lyoz� modul) r�vid�t�se, �s szerencs�re ez a n�v el�gg� mag�t�l �rtet�d�. Minden alaplapon van egy fesz�lts�gszab�lyoz� modul, amelyet a CPU k�zel�ben helyeznek el, hogy szab�lyozza a fesz�lts�get, amely a t�pegys�gt�l �s a t�pk�belekt�l a CPU aljzat�hoz jut. Annak ellen�re, hogy a CPU �nmag�ban is el�g sok energi�t k�pes fogyasztani, m�gis sz�ks�ge van arra, hogy ezt az energi�t kezelj�k �s szab�lyozz�k, miel�tt a CPU rendelkezhetne vele.
Mi�rt fontosak az alaplapi VRM-ek a t�lhajt�s szempontj�b�l?
Mivel a t�pegys�gb�l �rkez�

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 1. r�sz

Az alaplap egy asztali sz�m�t�g�pben �s amit m�g tudni �rdemes
J�l tudjuk, hogy sz�m�t�g�p�nk sz�v�t �s lelk�t a processzor �s a videok�rtya p�rosa adj�k, pl�ne, ha j�t�kra vagy komolyabb grafikai munk�ra v�s�rlunk sz�m�t�g�pet. Azt azonban tov�bbra sem felejthetj�k el, hogy a sz�munkra kiemelten fontos �sszetev�k nem felt�tlen�l a legfontosabb �sszetev�k. Min�s�gi t�pegys�g n�lk�l g�p�nk egy instabil id�z�tett bomba lehet, �s tal�n m�g el sem indul, megfelel� alaplap n�lk�l pedig ugyan mibe pakoln�nk az izmos CPU-t �s m�regdr�ga videok�rty�t? A k�vetkez�kben az alaplap �ltal�nos m�k�d�s�t �s funkci�it igyeksz�nk bemutatni, hogy meg�rts�k, mi�rt fontos egy PC-s felhaszn�l� sz�m�ra. A cikk folytat�s�ban kit�r�nk a k�l�nb�z� �rkateg�ri�kra is, amelyek k�l�nb�z� min�s�get �s lehet�s�geket k�n�lnak a felhaszn�l�knak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk �ssze vagy szedt�nk m�r sz�t sz�m�t�g�pet, akkor l�thattuk azt az egyetlen alkatr�szt, amely mindent �sszek�t – az alaplapot. Ahogy a neve is �rulkodik r�la, egy PC eset�n ez lesz az alap, amire �p�tkezni fogunk. Ez az a k�zponti �ramk�ri lap, amely mindazokat az alkatr�szeket �s csatlakoz�kat tartalmazza, amelyek lehet�v� teszik, hogy a sz�m�t�g�p minden eleme �ramot kapjon �s kommunik�ljon egym�ssal. Jellemz�en sz�mos be�p�tett funkci�val b�szk�lkedhetnek, �s k�zvetlen�l befoly�solj�k a sz�m�t�g�p k�pess�geit �s b�v�t�si lehet�s�geit. Term�szetesen az alaplap nem �j tal�lm�ny, hiszen m�r j�val a szem�lyi sz�

�rt�kel�sek

Ezt a cikket m�g nem �rt�kelt�k, legy�l Te az els�!

Az �rt�kel�shez be kell jelentkezned. Bel�p�s

L�gy naprak�sz!

PCX 2006-2024.

Kapcsolat: [email protected]

Cookie / s�ti kezel�s

Weboldalunkon cookie-kat haszn�lunk, melyek c�lja, hogy teljesebb k�r� szolg�ltat�st ny�jtsunk a R�szedre. N�h�ny �ltalunk haszn�lt "s�ti" elengedhetetlen az egyes szolg�ltat�sok megfelel� m�k�d�se �rdek�ben, m�sok inform�ci�kat gy�jtenek a weboldal haszn�lat�val kapcsolatban, hogy m�g k�nyelmesebb �s hasznosabb oldalt hozhassunk l�tre. Vannak �tmeneti "s�tik" , amik elt�nnek ha bez�rod a b�ng�sz�det �s vannak tart�s v�ltozatok is, melyek egy ideig sz�m�t�g�peden maradnak. N�h�ny "s�ti" felt�tlen�l sz�ks�ges az oldal m�k�d�s�hez, m�g m�sokat a teljes�tm�ny �s a felhaszn�l�i �lm�ny n�vel�se �rdek�ben haszn�lunk. Adataidra k�l�n�s figyelmet ford�tunk, ennek r�szleteit az adatv�delmi t�j�koztat�-ban tal�lod. Milyen "s�tiket" haszn�lunk az oldalunkon? Eml�keznek, mi van a bev�s�rl�kosaradban �s a bejelentkez�si adataidra, biztos�tj�k a bejelentkez�s k�zbeni biztons�got �s a weboldal k�vetkezetes megjelen�s�t, n�velik a weboldal teljes�tm�ny�t, fokozz�k a felhaszn�l�i �lm�nyt �s m�rik az oldal felhaszn�l�s�t. Ha l�togat�sod sor�n mell�z�d a Cookie-k haszn�lat�t, a legt�bb funkci� �s oldal nem fog az elv�rtaknak megfelel�en m�k�dni. Ha szeretn�d a t�rolt cookie-kat t�r�lni, a b�ng�sz�d be�ll�t�sai k�z�tt k�nnyed�n megteheted.