2022. 11. 03

Amit az USB szabványról és portokról tudni kell

Az USB szabvány, az ismert csatlakozók típusai és azonosításuk módjaAmit az USB-ről tudni érdemes. (Kép: Acer)

Míg az USB-C csatlakozó szépen lassan elfoglalja megérdemelt helyét a hordozható eszközökon és általános, sőt, kötelező szabvánnyá válik, az egyéb elnevezések és verziók hajlamosak összezavarni az embert. Mi is az USB, milyen adatsebességre képes és hogyan különböztessük meg egymástól az eltérő verziókat. Igyekszünk kitérni a különböző formátumokra, valamint az USB különböző generációira és a különböző USB-formák által kínált sebességkülönbségekre is.

Az alapok

Az USB az Universal Serial Bus rövidítése, és 1996-ban debütált, mint a perifériák PC-khez való csatlakoztatására szolgáló univerzális szabvány. Az USB előtt a dedikált soros és párhuzamos portok voltak kiemelkedőek a piacon, de az azóta eltelt években ezek a régebbi portszabványok nagyrészt kivonultak az USB javára. A párhuzamos portok általában úgy voltak ismertek, mint a nyomtatót csatlakoztató port, de manapság a legtöbb nyomtató USB-t vagy akár Wi-Fi-t használ helyette. Az USB tehát már több mint 20 éve létezik, és már hosszú ideje a meghatározó szabvány, nagyjából minden elektromos eszközhöz.

Illusztráció: unm.edu


Az asztali számítógépek perifériáin túl, az USB a fogyasztói elektronikában is nagyjából mindenhol alkalmazásra került. Néha az USB-csatlakozót még csak nem is adatátvitelre használják, csak áramellátásra, mint például a legtöbb okostelefon-töltő esetében. Az Apple persze kivétel, hiszen más utat jár a szabványok terén, de napjainkban már ezek a gépek sem feltétlenül nélkülözik az USB-t, és hamarosan telefonjaikon is kénytelenek lesznek lecserélni a Lightning csatlakozót.

USB-csatlakozó formátumok: Történet és áttekintés

Illusztráció: freecodecamp.org


Annak ellenére, hogy az USB szabványosítása az egész iparágban elterjedt, nincs igazán szabványos, mindenre kiterjedő USB-csatlakozó. Az évek során számos USB-formátum létezett, az alábbiakban a legjelentősebbeket és azok felhasználási eseteit sorakoztatjuk fel. Ezt az USB-generációk követik, az általuk kínált sebességekkel és funkciókkal.

Illusztráció: reviewgeek.com

USB Type A

Nagyjából az alapértelmezett USB-formátum. Az A típusú USB ismerős téglalap alakja az USB szinte minden generációjában megmaradt. Valószínűleg még évekig megmarad, mint az "USB" alapértelmezett megjelenése. Azonban ez az A típusú csatlakozó az USB 3.1-től kezdve elavultnak számít, méghozzá az USB Type-C javára, így annak ellenére, hogy sok éven át a "de facto szabvány" volt, az A-típus már nem az USB "legfőbb" változata. Igaz, ez a leminősítés csak körülbelül öt évvel ezelőtt kezdődött, és jó eséllyel az USB 3.1 és a régebbi verziók még legalább további öt évig támogatottak lesznek a mainstream számítástechnikai eszközökben, még ha csak a régebbi hardverek esetében is.

USB Type B

Ennek a csatlakozónak létezik egy kissé eltérő, USB 3.0/3.1 támogatással rendelkező változata (SuperSpeed Type B), de az USB Type-B minden változata 2017 óta elavult, az USB-A-val együtt. Az USB Type-B-t általában olyan eszközök használják, mint a szkennerek, faxkészülékek és egyes nyomtatók. Találhattunk ilyet külső merevlemezházakon és elszórva egyéb eszközökön is, de újabb termékeken már meglehetősen ritka, de inkább egyáltalán nem jellemző.

USB Mini-A

Kisebb eszközökhöz, például okostelefonokhoz és PDA-khoz volt használatos. 2008-ban kivonták a forgalomból, és a Micro USB-A szabvány váltotta fel.

USB Micro-A

Az USB Mini-A szabvány helyettesítője, amely szintén a kisebb eszközökre irányul. Főleg telefontöltőkhöz használták. Annak ellenére, hogy megjelenésekor ugyanahhoz a generációhoz tartozott, hasonló felhasználási esetekben nagymértékben háttérbe szorult az USB Micro-B miatt.

USB Mini-B

Az elterjedtebb "Mini" USB-szabványt, amíg kiemelkedő volt, különféle MP3-lejátszókhoz, fényképezőgépekhez és egyéb kis eszközökhöz használták. Szintén gyakran használták telefontöltőkhöz, de hamar felváltotta az USB Micro-B.

USB Micro-B

A leggyakrabban használt "Micro" USB-szabvány. Az USB Type-C megjelenéséig gyakorlatilag minden okostelefonon, töltőn, játékvezérlőn, fejhallgatón és számos más eszközön ez volt használatos. Hivatalosan 2017-ben az USB-A-val együtt vált elavulttá, de már jóval korábban megszűnt a széles körű használata.

Type-C, avagy C típusú USB

A legújabb, legnagyszerűbb, jelenleg a meghatározó USB-szabvány. Az USB 4-től kezdve ez az egyetlen USB-csatlakozó, amelyet a jelenlegi generációs eszközök ténylegesen támogatnak, bár ez a legtöbb gyártót nem akadályozza meg abban, hogy a PC-ket és laptopokat Type-A portokkal gyártsák, miközben a Type-C-ről sokszor megfeledkeznek.

Az USB Type-C más USB-formátumokhoz képest egyedülálló, mivel hosszú évek várakozását követően ez már mindkét irányba csatlakoztatható. Más USB-csatlakozók esetében csak a megfelelő szög megtalálásával hozható létre a csatlakoztatás, a Type-C azonban zökkenőmentes, szimmetrikus kialakítása miatt mindegy, hogyan illesztjük a helyére.

USB-port generációk: Sebesség és elnevezések

Illusztráció: satechi.net


USB-szabványok, sávszélesség és teljesítmény:

USB 1.0 és 1.1

Bár az USB-nek volt néhány előzetes változata, a közismert USB 1.0 végül 1996 januárjában jelent meg, 12 megabit/másodperc sebességgel. Az USB 1.1 néhány évvel később követte, és tartalmazott egy alacsony sebességű üzemmódot, amely másodpercenként 1.5 megabitre korlátozódott. Az USB ezen alapváltozatát a legtöbb esetben fehér színű USB-port különbözteti meg. Több mint 10 évvel ezelőtt azonban mellőzni kezdték, és helyébe nagyrészt az USB 2.0 lépett, mint olcsó USB-változat.

USB 2.0

A 2000 áprilisában megjelent USB 2.0 egy új "High Speed" USB üzemmóddal indult. A High-Speed mód amellett, hogy visszafelé kompatibilis az USB 1 portokkal és eszközökkel, akár 480 megabit/másodperc sebességet is kínált a támogatott eszközök számára. Ez tette az USB 2.0-t az első USB-szabvánnyá, amely életképes volt külső tárolásra olyan eszközök formájában, mint az USB flash meghajtók és külső USB merevlemezek. Az USB Type-C szintén az USB 2.0 korszakában debütált, de csak az USB 3.0 és későbbiek során tudott kiteljesedni és széles körben elterjedni. Az USB 2.0 portok domináns színe általában a fekete, nem pedig a fehér.

USB 3.0, 3.1 és 3.2

Á, az USB 3.0. Vagy inkább USB 3.2 Gen 1? Itt kezdődött a bábeli zűrzavar. Mindenesetre az USB 3.0 eredeti változata 2008 novemberében jelent meg, és a visszafelé kompatibilitás mellett a "SuperSpeed USB" támogatásával is büszkélkedhetett. Ez másodpercenként öt gigabit sebességgel működik, ami körülbelül tízszeres javulást jelent az előző szabványhoz képest. Ez hosszú idő óta a legkomolyabb előrelépést hozta, és még ma is korrekt sebességérzetet nyújt a korábbi szabványokhoz mérve. Az USB 3.0-val debütált néhány más fontos funkció is, például az USB gyorstöltés. Bár a Type-C technikailag nem az USB 3.0-val debütált, ez volt az első szabvány, amely kiemelkedő szerepet játszott ebben a formátumban. Amióta a Type-C a 3.0-val belépett a mainstreambe, ez lett az USB "fő" változata, és a 3.0-tól kezdve minden "Mini" és "Micro" portot kiiktatott.

Az USB 3.2-től és az USB 4-től kezdve a Type-C teljesen kiszorította az A-t, mint domináns csatlakozót. Mi a helyzet tehát az USB 3.1-gyel és a 3.2-vel? Egyelőre a 3.0 "SuperSpeed" célkitűzésének további fejlesztéseként értelmezzük őket. A 3.1 támogatja a SuperSpeed+ USB-t, amely másodpercenként 10 Gigabit sebességgel működik. A 3.2 megduplázza ezt az értéket, mivel a SuperSpeed+ kétsávos (USB 3.2 x 2), ami szép 20 Gigabit/másodperc sebességet eredményez. Ezzel az USB 3 felső kategóriája jóval a külső merevlemezekhez, valamint a külső SATA-típusú SSD-khez szükséges sebesség fölé emelkedik. Az USB 3 és változatai azonban még mindig jelentősen lassabbak, mint az ugyanebben az időben megjelent Thunderbolt riválisaik.

A Thunderbolt egy szupergyors interfész, mely a PCIe és a DisplayPort egyesítésével hatalmas előrelépés az adattovábbítást és töltés egyaránt kínáló kapcsolatok számára. 2022 októberében pedig a Thunderbolt 5 is leleplezésre került, mely igazodik az USB4 2.0 specifikációihoz és akár 80 Gbit/s-os, kétirányú sávszélességet biztosíthat, de lesz egy 120 Gbit/s üzemmód is külső kijelzők számára.


Ellentmondásos módon az USB 3.2 és az USB 3.1 visszamenőleg is átnevezi az USB-szabvány régebbi változatait. 2022-től az USB 3.2 a szabvány valódi neve, a 3.0-t "3.2 Gen 1"-re, a 3.1-et pedig "3.2 Gen 2"-re nevezték át. Ha ez zavarosnak és értelmetlennek hangzik, az azért van, mert az is. Az USB 3.0, 3.1 és 3.2 szabványok megkülönböztethetők a kék vagy piros színű portok alapján is.

USB 4

A legújabb USB-szabvány, 2019 augusztusában jelent meg, és különös ismertetőjegye, hogy csak az USB-C-t támogatja. Annak ellenére, hogy a 2022 vége felé közeledve már jó néhány éve ismerjük, széles körben még nem igazán terjedt el. A 40 Gigabit/másodperces sebességén ettől még nincs szégyellnivaló, ráadásul kétsávos üzemmódban működik, és jobb támogatást nyújt a DisplayPort és a PCI Express jelek számára is. Az USB 3.X tápellátási jellemzőit is tovább javítja. Ha ez a "40 Gigabit másodpercenként" szám ismerősen hangzik, az azért lehet, mert ez a Thunderbolt 3 sebessége is, az USB4-et pedig ennek a specifikációjára alapozták.

USB 4 2.0

Az USB 4 második generációja ismét megduplázza a sávszélességet 80 Gigabit/másodpercre. A nagyobb sávszélesség mellett a tápellátás is javult, ami nagyobb adatteljesítményt tesz lehetővé.

USB-portok színei

Bizonyára nem újdonság, hogy az alaplapok I/O-pajzsán vagy a számítógép házának előlapján lévő A-típusú USB-portok különböző színűek. Ez nem csak az esztétikát hivatott támogatni, mivel így jelzik, hogy az adott port melyik USB-verziót és sebességet támogatja. Ritkán találkozhatunk narancs vagy vörös színekkel is, ezek az eszközök töltésére, illetve az alvó üzemmódban is aktív csatlakozókat jelölik. Az USB-k természetesen a BIOS-ban deaktiválhatók, így a gép kikapcsolása után eszközeink nem kapnak energiát, így nem világítanak, de nem is töltenek majd.

Illusztráció: blog.ugreen.com


A C típusú USB-portok kivételt képeznek, mivel ezek nem rendelkeznek ezzel a színjelzéssel, és többnyire egyszerűen csak feketék. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fém ölelésében nem látni olykor eltérő színeket, de ez már leginkább csak a kábelgyártók megoldása, hogy termékeiket vonzóbbá, egyedibbé tegyék. Ha tehát egy adott Type-C sebességére vagyunk kíváncsiak, alaplap vagy a gépház kézikönyvében érdemes utánajárni.

Mi az USB SuperSpeed?


A SuperSpeed elnevezés az USB 3.0-val és annak nagyobb sebességével debütált. Ráadásul az USB-A és a Type-C mellett léteznek SuperSpeed csatlakozók is, legalábbis az USB 3.1-ig.

Alapvetően a Micro-A, a Micro-B és a Micro-AB mind rendelkezik USB 3.0/3.1 változattal. Ezeknek azonban más csatlakozói is vannak, amelyek úgy néznek ki, mint az eredetiek, csak... egy extra csatlakozósort csatoltak hozzájuk. Ha összehasonlítjuk a sima Micro-B-t a Micro-B SuperSpeed-gyel, a különbség nyilvánvalóvá válik. Meglehetősen ritkán használják, de előfordult például olyan külső HDD-tárolókon, ahol a sima kevés volt az energiaellátáshoz. Megjelenése meglehetősen különc és a többi szabvány mellett nem is túl praktikus, Type-C szerencsére elég gyorsan irrelevánssá tette.

A Thunderbolt kompatibilis az USB-vel?

Az USB és a Thunderbolt valójában elég érdekes kapcsolatban áll egymással.

C típusú Thunderbolt-port

A Thunderbolt az Intel konkurens saját szabványa, és történelmileg mindig is lényegesen gyorsabb volt, mint az USB. Az USB 3-tól kezdve azonban a Thunderbolt eszközök elkezdték használni az USB Type-C portokat, mivel azok népszerűsége egyértelmű volt, és most az USB 4 lényegében egy átnevezett Thunderbolt 3. A Thunderbolt 4 ugyanazt az áteresztőképességet kínálja, mint a Thunderbolt 3, de már alapból kikényszeríti az USB 4-gyel való kompatibilitást is, és jobban támogatja az olyan funkciókat, mint a DisplayPort és a PCI Express. Emellett a Type-C csatlakozót használja.

Hogyan adhatunk több USB-portot a számítógépéhez?

Több USB-re van szükségünk? PC esetén az alaplapra csatlakoztathatunk PCIe bővítőkártyát, melyhez adott esetben egy SATA, esetleg molex tápkábelt is csatlakoztatnunk kell. Ez a nagyobb energiafelvételű eszközök ellátásához szükséges.


Ezen felül élhetünk az USB hubok, avagy elosztók lehetőségével, amikor az alaplap egyetlen USB portjára egy több USB portot tartalmazó kiegészítőt kötünk. Az extra tápellátás azonban itt is szükséges lehet. Sőt, kifejezetten ezek használata javasolt, mert gyakori tapasztalat, hogy az ilyen elosztókra kötött komolyabb eszközök – például egy külső merevlemez – nem működik megfelelően. Hub esetén érdemes a leggyorsabb szabad csatlakozót használni, és természetesen elérhetők már Type-C változatok is. Notebook esetén kifejezetten szűkös lehet a kínálat csatlakozókból és sok esetben már az Ethernet sem opció, de kaphatók olyan elosztók, melyek az USB-k mellett ilyet is tartalmaznak.

Illusztráció: D-Link


Egyelőre talán ezek a leglényegesebb infók, amik az USB-vel kapcsolatban felmerülhetnek. A továbbiakban pedig bízzunk benne, hogy a szabvány megalkotói észhez térnek és idővel rendet vágnak az elnevezések között, melyek leginkább csak összezavarják a felhasználókat.

2022. 11. 03

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.