Ahogy az sejthető volt, a járvány nem csak egészségügyi vészhelyzetet okoz, de gazdasági nehézségeket is. Milyen hatással van ez a gyártásra, az áruszállításra és az árakra?
Egészség és gazdaság
A tavaly december végén felbukkanó, és idén januárban azonosított vírus terjedése, mára jóformán mindenki számára ismeretes. A COVID-19 egy új típusú koronavírus, mely a közép-kínai Wuhanból indulva már több mint 81 000 embert fertőzött meg, ebből nagyjából 2000 főt regisztráltak Kínán kívül, és sajnos ebbe a számba már Európa is beletartozik. Míg a kormányok a higiénia fontosságára figyelmeztetnek, a sajtó a kínai gazdaság összeomlásáról ír.
Jelen állás szerint az ország 50 éve nem tapasztalt ehhez hasonló gazdasági válságot, a termelés és a fogyasztás akadozik, a tőzsde is rosszul reagál, az ipari ágazatok pedig február elején már 40-50%-os visszaesést mutattak. Egy nagyjából másfél hetes előrejelzés szerint, az első negyedévre jósolt gazdasági növekedés 5,8% helyett 5,2%-ra csökkent. Ennek elsődleges oka az áruszállítás visszaesése akár exportról, importról, vagy az országon belüli ellátásról van szó.
Mára megértük, hogy eddig két, külföldön tartózkodó magyar fertőzöttről is tudunk, a gazdasági elemzések pedig csak jönnek és jönnek. Ahogy az várható volt, a kínai holdújévkor esedékes szabadság meghosszabbítása jóformán teljes leállást jelentett, több gyár csak február 21-után kezdte meg a munkát. Akadozó közlekedés és áruellátási hálózat, gyárbezárások, karanténzónák, lezárt városok, a sor pedig még nem ért véget, például a vártnál már most tíz millió fővel kevesebben választották a légi közlekedést.
Csökkenő termelés és emelkedő árak
A Dun & Bradstreet elemzőcég adatai szerint a kínai gyárak nagyjából 20-50%-a állt le eddig, ezt részben az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás is jelzi, mely 100 millió tonnával, vagyis a negyedével kevesebb mint tavaly februárban. Az ország vállalatainak 90%-a a fertőzött területeken van, ebből 49 000 külföldi érdekeltségű leányvállalat, (a külföldi vállalatok 49%-a hongkongi, 19%-uk amerikai, 12%-uk japán és 5% német). Összesen 51 000 cégnek van ezeken a területeken kiemelt fontosságú beszállítópartnere, és ötmillió cég van a világon, akinek van ott beszállítója. Bár számos elemzés pozitívan gondolkodik a járvány visszaszorítását illetően, a gazdaságra gyakorolt hatást a legtöbb esetben hasonló módon látják: nehezebben beszerezhető termékek, a kiesést pedig áremeléssel ellensúlyozzák.
Az átlag felhasználók a különféle technikai kütyükkel, számítástechnikai termékekkel kapcsolatban tapasztalhatnak problémákat. A monitorok és TV-k LCD paneljeinek több mint a fele Kínában készül, a TrendForce pedig február 14-én arról írt, hogy az informatikai ágazatok és szórakoztató cikkek jelentős részében fontos szerepet játszó szilícium lapkák, alumínium, vagy épp az üveg termelése és exportja is csökken. Az árutartalék kiapadását ekkor a hónap végére jósolták. A Nintendo a Twitteren jelezte, hogy gond lesz a Switch konzolos controller, a Joy-Con utánpótlásával, míg a Facebook bizonytalan időre leállt az Oculus Rift VR felszerelés gyártásával, a Valve Index további késése így még kevésbé meglepő.
Kína hivatalos jelentése szerint (CAICT), az idei első negyedévben 40%-kal kevesebb mobiltelefont szállítottak ki, de az eladások már januárban is több mint 11%-kal estek. Egy dél-koreai Samsung telefongyár is leállt a betegség miatt, és a lista még nem ért véget. A jelenség a 2011-es helyzethez lehet hasonló, ám a 9-es erősségű földrengést követő helyzet főleg a memóriák árait emelte magasba, a kínai helyzet ennél még nagyobb területre gyakorolhat hatást, igaz, fizikai károk híján rövidebb idő alatt normalizálódhat.
Az egyik legkülönösebb helyzet a többek között alaplapokról és mobiltelefonokról ismert bérgyártót, a Foxconnt is érintette. A gyártó mely olyan partnereknek dolgozik mint az Asus, a Gigabyte vagy épp az Apple, nem csak a kínában zajló termelés csökkentésére kényszerült, de konkrétan egészségügyi maszkok gyártásába kezdett, melyből nylvánvaló okokból teljes hiány lépett fel. Tehát hiába indították újra az egyik részlegüket, ott továbbra sem hardverek előállítása zajlik. Míg a piac arra vár, hogy a gyártósoraik újra beinduljanak, a vállalat tulajdonképpen felbérelte Zhong Nanshant, aki Kínában nemzeti hősnek számít a 2000-res évek SARS járványának megfékezésében vállalt kulcsfontosságú szerepe miatt. A Business Insider szerint, a tudós Kína Nemzeti Egészségügyi Bizottságának és a jelenlegi kutatásnak egyaránt vezetője, tanácsadói szerepe pedig rendkívül hangsúlyos az alkalmazottak megnyugtatásában. A Foxconn további lépéseket is tesz helyzetének javítására, nemrég konkrétan 1000$ jutalmat ígért minden új alkalmazottnak, aki hajlandó munkába állni.
A vállalat 12 kínai üzemében több mint egymillió alkalmazottat foglalkoztat, és aktuális felmérések szerint a területen csak lassan javul a helyzet. A Hon Hai Precision szerint február végéig legfeljebb 40%-os kapacitásra állhatnak vissza, míg a Reuters egy "megbízható forrásra" hivatkozva már 50%-ot írt. Bár ez jelentősen befolyásolhatja az alaplapok és videokártyák elérhetőségét, a vállalat sajnos nem szolgál részletes adatokkal a termeléssel kapcsolatban, viszont a tajvani KGI becslése szerint ebben a negyedévben 46%-kos bevételcsökkenéssel kell számolniuk. Ez sajnos rossz hír a hardveres piacnak, a takarékon üzemelő gyártás és akadozó áruszállítás miatt hamarosan tapasztalhatjuk a változást. A kiesés többek között az alaplapokat és videokártyákat érinti, melyek az akuális raktárkészletek kiürülése után drágulhatnak, beszerzésük pedig bizonytalanná válhat.
Az aktuális készletek elapadását szegényes termékkínálat és feltűnő drágulás követheti, vagyis ha valamit kinéztünk magunknak, jobb ha nem halogatjuk, mert ki tudja mikor és mennyiért csaphatunk majd le rá.