Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes

Cikk�nk els� fejezete az alaplapok szerep�t t�rgyalta, kit�rve az alapvet� felszerelts�gre, amelyek tekintet�ben t�bb�-kev�sb� minden lap ugyanazt k�n�lja. De mik azok a r�szletek, amelyek nagyobb m�rt�kben is megk�l�nb�ztetik ezeket a hardvereket? A k�vetkez�kben a fesz�lts�gszab�lyoz�st v�gz� VRM, a chipsetek �s az ig�nyeink �s p�nzt�rc�nk szerinti v�laszt�si lehet�s�gek k�vetkeznek.

A VRM

Az alaplapi VRM-ek meglep�en fontos r�szei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen k�v�l hagyj�k �ket a marketing �s a kritik�k sor�n is, vagy nem magyar�zz�k el megfelel�en, ha egy�ltal�n megeml�tik �ket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, mi�rt eml�tik �ket egy�tt a t�lhajt�ssal, �s milyen kulcsfontoss�g� specifik�ci�kat kell meg�rteni ahhoz, hogy megalapozott d�nt�st hozzunk v�s�rl�s el�tt?

A VRM a Voltage Regulator Module (fesz�lts�gszab�lyoz� modul) r�vid�t�se, �s szerencs�re ez a n�v el�gg� mag�t�l �rtet�d�. Minden alaplapon van egy fesz�lts�gszab�lyoz� modul, amelyet a CPU k�zel�ben helyeznek el, hogy szab�lyozza a fesz�lts�get, amely a t�pegys�gt�l �s a t�pk�belekt�l a CPU aljzat�hoz jut. Annak ellen�re, hogy a CPU �nmag�ban is el�g sok energi�t k�pes fogyasztani, m�gis sz�ks�ge van arra, hogy ezt az energi�t kezelj�k �s szab�lyozz�k, miel�tt a CPU rendelkezhetne vele.

Mi�rt fontosak az alaplapi VRM-ek a t�lhajt�s szempontj�b�l?

Mivel a t�pegys�gb�l �rkez� nyers fesz�lts�g (12V) sokkal magasabb, mint a CPU v�gs� fesz�lts�ge (amely szinte soha nem haladja meg az 1.5V-ot), a VRM nem csak t�lhajt�s sor�n j�tszik kulcsszerepet, de a CPU �ltal�nos m�k�d�s�ben is. A kiv�l� min�s�g� VRM azonban elengedhetetlen a CPU-t�lhajt�s�hoz �s �ltal�ban a magas, stabil CPU-�rajelek el�r�s�hez, mivel a stabil �rajelek tiszta �s egyenletes fesz�lts�get ig�nyelnek.

Mib�l k�sz�lnek az alaplapi VRM-ek?

A VRM-ek "f�zisokb�l" �llnak, �s minden egyes "f�zis" egy kondenz�torb�l, egy fojt�szelepb�l �s egy MOSFET-b�l �ll. A kondenz�torok kis mennyis�g� villamos energia t�rol�s�ra szolg�lnak, m�g a fojt�szelep bizonyos frekvenci�j� villamos energia kisz�r�s�re vagy "fojt�s�ra" szolg�l. Az alaplapi VRM-ek t�bb "f�zisb�l" �llnak, �s ez az alapvet� specifik�ci� �ltal�ban az alaplap specifik�ci�inak m�ly�n szerepel.

Mik azok a MOSFET-ek?

A MOSFET a Metal-Oxide-Semiconductor Field-Effect Transistor ("f�m-oxid-f�lvezet� tranzisztor") r�vid�t�se, �s �gy n�znek ki, mint az alaplapra er�s�tett sok kis tranzisztorchip egyike. Alapvet�en pontosan err�l van sz�, mivel a MOSFET-eket kiz�r�lag fesz�lts�gszab�lyoz�sra haszn�lj�k, a VRM t�bbi alkatr�sze mellett. A MOSFET-ek azonban nem kiz�r�lag a c�lzott alaplapi VRM-ekben tal�lhat�k – az �n�ll� videok�rty�kban �s a modern PC-k vagy "intelligens" hardverek legt�bb m�s form�j�ban is megtal�lhat�ak. De hogyan lehet t�nylegesen �rt�kelni a VRM min�s�g�t.

Honnan tudhatjuk, hogy egy alaplapi VRM megfelel�?

Ez messze a legfontosabb k�rd�s: hogyan lehet val�j�ban megmondani, hogy egy alaplapi VRM j�-e? A legfontosabb specifik�ci�, amelyet egy VRM eset�ben l�tni fog, a t�pf�zis kialak�t�sa, amelyet X+Y jel�l�ssel jel�l�nk. Az X a CPU/RAM t�pell�t�s f�zisainak sz�ma, az Y pedig a t�bbi f�zis sz�ma, ami �ltal�ban 1 vagy 2. Az X sokkal t�bbet sz�m�t. P�ld�ul egy Z490I Gigabyte AORUS Ultra alaplap 8+1 Power Phase kialak�t�s�, err�l egy k�pet is mell�kelt�nk.

Van n�mi �rnyalatnyi k�l�nbs�g, de �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a t�bb f�zis mindenk�ppen j� jel. Ez azt jelenti, hogy a VRM-nek t�bb l�p�se van, amellyel megtiszt�thatja �s szab�lyozhatja a teljes�tm�nyt, miel�tt az a CPU-hoz ker�lne, ami k�zvetlen hat�ssal van a CPU azon k�pess�g�re, hogy stabilan magas �rajeleket tartson fenn. A Power Phases magas sz�ma persze �nmag�ban nem jelenti azt, hogy az alaplap felt�tlen�l nagyszer� VRM-mel rendelkezik, mivel a felhaszn�lt hardver min�s�ge is sokat sz�m�t. Szerencs�re az alaplapgy�rt�k �gyelnek arra, hogy kiv�l� min�s�g� VRM-eket haszn�ljanak a kiv�l� min�s�g� alaplapokon, k�l�n�sen azokon, amelyeket k�zvetlen�l a tuningol�knak forgalmaznak.

Min�l t�bb f�zis, ann�l jobb?

Mindezekt�l f�ggetlen�l a v�s�rl�s el�tt mindig �rdemes k�tszer is ellen�rizni az alaplapok �rt�kel�seit, k�l�n�sen akkor, ha az�rt vesz�nk meg egy alaplapot, hogy hosszabb munkaterhel�st futtassunk, vagy a hardverb�l a legt�bbet hozzuk ki t�lhajt�s seg�ts�g�vel. Szerencs�re a tuningol�k a technikai f�rumokon vagy az �ltaluk v�s�rolt hardverek term�k�rt�kel�seiben �ltal�ban el�g sokat besz�lnek arr�l, hogyan siker�lt vagy hogyan zajlik a t�lhajt�si folyamatuk. Ha tal�lunk olyan tendenci�t, amely igazolt v�s�rl�sok vagy megb�zhat� benchmarkok, terhel�ses tesztek alapj�n meger�s�ti a v�lasztott alaplap j� t�lhajt�si teljes�tm�ny�t, az j� jel.

A f�zisok sz�ma teh�t besz�des, de nem minden. Lehetnek pl. "val�di" f�zisok vagy megdupl�zott f�zisok is. B�r az el�bbi �ltal�ban a legjobb megold�snak sz�m�t a t�pell�t�s szempontj�b�l, gy�rt�s szempontj�b�l dr�ga, �gy a gy�rt�k ink�bb az ut�bbi fel� hajlanak. Az alaplapok term�koldalain gyakran tal�lunk olyan VRM-specifik�ci�kat, mint a 12+2 f�zis, de amikor a v�s�rl�k �s a kritikusok k�zelebbr�l megvizsg�lj�k a lapot �s a felhaszn�lt alkatr�szeket, csak akkor tal�lj�k meg a dupl�z�k jelenl�t�t. Ennek ellen�re a dupl�z�k, mint alkatr�szek haszn�lata �nmag�ban nem jelent probl�m�t. A val�di f�zisokhoz hasonl� teljes�tm�ny-lead�si kapacit�st kapunk, de a teljes�tm�ny kev�sb� "tiszta". R�viden: a dupl�z�k �ltal okozott probl�m�k min�s�gi kimeneti sz�r�s alkalmaz�s�val megoldhat�k. A Gigabyte p�ld�ul el�g hat�konyan haszn�lja a dupl�z�kat sz�mos magasabb k�z�pkateg�ri�s Aorus alaplapj�ban.

T�lhajt�s �s meleged�s

Fontos a VRM a t�lhajt�shoz? Kifejezetten! M�g ha nem is er�ltetj�k a tuningot, a VRM-ek akkor is befoly�solhatj�k a CPU azon k�pess�g�t, hogy a term�klapon megadott Boost frekvenci�n m�k�dj�n. A kiv�l� min�s�g� VRM �s a j� h�t�s lehet�v� teszi, hogy egy nem t�lhajtott CPU gyakrabban �s stabilabban, teh�t hosszabb ideig m�k�dj�n a Boost frekvenci�n, ami nagyobb teljes�tm�nyt jelent a v�gfelhaszn�l� sz�m�ra. A kiv�l� min�s�g� VRM-ek �ltal ny�jtott el�ny�k teh�t nem csak a t�lhajt�kra korl�toz�dnak. A tiszta �s stabil energiaell�t�s mindig el�ny�s a sz�m�t�g�p hardver�nek, m�g akkor is, ha nem feszegetj�k a g�p hat�rait.

Ha nem vil�grekordok fel�ll�t�s�ra t�reksz�nk, az alaplapnak egyszer�en csak k�pesnek kell lennie arra, hogy a CPU-t korl�toz�sok n�lk�l t�pl�lja. M�g a t�pell�t� komponensek, p�ld�ul a t�pf�zisok az egyik szempont annak biztos�t�s�ban, hogy ne fogjuk vissza a hardvert, a h�fokok egy m�sik kiemelten fontos szempontot jelentenek. M�g egy kev�sb� j� VRM sem fogja visszatartani a rendszert, ha az alaplap gy�rt�ja �gy tervezte meg, hogy hat�konyan tudja elvezetni a h�t. Az egyik m�dja annak, hogy a gy�rt�k j� h�t�st biztos�tsanak a VRM felett, az, hogy h�t�bord�kat helyeznek el f�l�j�k. Ez�rt l�thatunk az olcs�bb lapokon fedetlen alkatr�szeket, m�g a k�z�pkateg�ri�ban m�r gyakran kisebb-nagyobb h�t�bord�k takarj�k a f�zisokat is, hogy azok lehet�leg stabilabb teljes�tm�nyt ny�jtsanak. A jobb h�elvezet�shez term�szetesen �rdemes megfelel� szell�z�sr�l, l�g�ramlatr�l gondoskodni, amit egy hat�konyan dolgoz� PC szempontj�b�l nem gy�z�nk eleget hangs�lyozni. Emellett a VRM al� egy min�s�gi t�pegys�ggel dolgozhatunk a legjobban, rossz min�s�g�, sz�pen kivil�g�tott, de alacsony hat�konys�g� t�ppal al��shatjuk m�g a legizmosabb VRM-ek munk�j�t is, v�geredm�nyben pedig g�p�nk k�pess�geit �s �lettartam�t is ronthatjuk.

Egy CPU-ban rejl� teljes�tm�ny jelent�s r�sz�t az asztalon hagyhatjuk a nem megfelel� VRM-ek �s/vagy a nem megfelel� h�t�bord�k miatt. P�ld�ul a VRM-ek 100�C feletti h�m�rs�kleten nem csak el�rik a vesz�lyes (throttle) ter�letet, ahol a g�p visszafogja mag�t, hogy leh�lhessen, de 5-10%-os teljes�tm�nyt is kidobhatunk az ablakon. Ez k�l�n�sen zavar� lehet akkor, ha direkt sokat k�lt�tt�nk egy cs�csprocesszorra, de f�lv�llr�l vett�k az alaplap kiv�laszt�s�t. Minden alaplapnak tisztess�ges t�pell�t�ssal, valamint megfelel� h�elvezet�ssel kell rendelkeznie, lehet�leg h�t�bord�kkal. Sajnos az �tlagos v�s�rl� sz�m�ra szinte lehetetlen megmondani az alaplap min�s�g�t puszt�n r�n�z�sre vagy a specifik�ci�k olvas�sa alapj�n. Ez�rt alaplapok v�s�rl�sakor, k�l�n�sen t�lhajt�s vagy hosszabb munka�llom�sos munkaterhel�s eset�n, mindig keress�nk term�kteszteket, �s sz�njunk egy kis id�t a tech-f�rumok �s a v�s�rl�i visszajelz�sek olvasgat�s�ra.

Mit kapunk a p�nz�nk�rt �s milyen alaplapokb�l v�logathatunk?

Hogy mennyibe ker�l egy alaplap, �s mennyit kell k�lten�nk r�? El�sz�r is mennyibe ker�l az alaplapok gy�rt�sa? B�r neh�z megtal�lni egy modern alaplap pontos anyag- �s gy�rt�si k�lts�g�t, a sz�ban forg� anyagokat k�zelebbr�l megvizsg�lva jobban megismerhetj�k, mennyibe ker�l mindez. A nyersanyagok tekintet�ben a k�t legnagyobb �sszetev�, amely egy alaplapba ker�l, az �vegsz�l �s a r�z. Az �vegsz�l viszonylag olcs�, a r�z azonban annak ellen�re, hogy mennyire elterjedt, n�mileg k�lts�ges lehet, s�t, 2021-ben m�g �rhull�mokat �s t�rt�nelmi cs�csokat is meg�lt. M�s anyagok is hozz�j�rulnak egy alaplap k�lts�geihez, de ez az az alapvonal, amelyb�l kiindulva jobban meg�rthetj�k az alaplapok �raz�s�t.

B�r manaps�g tal�n nem ezt tapasztaljuk, az alaplapok t�bbnyire nem k�l�n�sebben dr�ga hardverek, legak�bbis nem a CPU-khoz vagy a GPU-khoz k�pest. Azonban m�g mindig el�g sokba ker�lhetnek, k�l�n�sen a cs�cskateg�ri�s term�kek.

Mennyibe ker�l egy alaplap?

Nos, a v�lasz erre a k�rd�sre a sz�ban forg� alaplap kateg�ri�j�t�l, �gy �rkateg�ri�j�t�l f�gg. Egyes alaplapok ak�r 20 ezer forintba is ker�lhetnek, de a cs�cskateg�ri�s alaplapok k�nnyen el�rhetik �s meghaladhatj�k a 80 ezer forintot is, a k�l�n�sen hi�nyp�tl�, cs�cskateg�ri�s tuning-alaplapok pedig ak�r sz�zezrekbe is ker�lhetnek! A legt�bb felhaszn�l�nak viszont �ltal�ban nem kellene 80 ezern�l sokkal t�bbet k�ltenie az alaplapj�ra, kiv�ve, ha a dr�g�bb alaplapok �ltal hirdetett extra funkci�k val�ban sz�ks�gesek ahhoz a munkaterhel�shez, amit a g�p�knek sz�nnak.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az �rak csak t�j�koztat� jelleg�ek �s az �sszehasonl�t�st seg�tik. A hardverpiac k�l�nb�z� okokra hivatkozva szereti fel-le mozgatni egyes term�kkateg�ri�k, �s �gy �ltal�ban a PC-s alaktr�szek �rait. Egyszer az SSD olcs�bb, m�skor a DDR mem�ri�k, az ut�bbi id�ben pedig legink�bb azt tapasztalhatjuk, hogy nem csak a videok�rty�k, de a processzorok �s az alaplapok is j�val t�bb�rt ker�lnek a polcokra, mint azt megszoktuk. R�ad�sul megszokhattuk, hogy az AMD kedvez�bb �raz�ssal pr�b�lja vonz�bb� tenni mag�t az Intellel szemben, �m a Ryzen CPU-k fejl�d�s�vel el�rt�nk od�ig, hogy az AMD m�r nem k�n�l p�r sz�zal�kkal alacsonyabb teljes�tm�nyt j�val olcs�bban, s�t, adott esetben �r-teljes�tm�ny ar�nyban is az Intel j�het ki gy�ztesk�nt, amire igaz�n nem sz�m�tottunk.

�rkateg�ri�k

Teh�t az alaplapokat k�l�nb�z� �rk�pz�si szintekre osztj�k. Ezeket �ltal�ban a k�l�nb�z� chipsetek, a lapk�szletek alapj�n v�lnak el egym�st�l, m�g akkor is, ha maga a lapkak�szlet nem felt�tlen�l volt magas k�lts�g� darab. Az alaplapi lapkak�szlet k�zvetlen�l kapcsol�dik ahhoz, hogy milyen CPU-k lesznek kompatibilisek vele, hogy k�pes lesz-e t�lhajtani �ket, hogy h�ny PCIe-s�v �ll rendelkez�sre a b�v�t�k�rty�k �s meghajt�k sz�m�ra, hogy t�mogatja-e a DDR5 RAM-ot, �s hogy milyen egy�b alaplapi funkci�kkal rendelkezik, mint p�ld�ul a RAM-hangol�s �s t�lhajt�s, Thunderbolt-t�mogat�s vagy 10 Gigabit Ethernet.

Mivel a lapkak�szlet ennyire szerves r�sze a sz�ban forg� alaplap funkci�inak, a magasabb kateg�ri�j� lapkak�szletek �ltal�ban a dr�g�bb alaplapokra is ker�lnek. Nem sok �rtelme lenne egy olcs� alaplapra egy t�lhajt�sra alkalmas lapkak�szletet feltenni, mert nagy val�sz�n�s�ggel a lap t�bbi r�sze (k�l�n�sen az alaplap VRM) nem igaz�n t�mogatn� meg �s nem lenne alkalmasak a CPU t�lhajt�s�ra. Fontos: az Intel �s az AMD k�t meglehet�sen elt�r� megk�zel�t�st alkalmaz a CPU t�lhajt�s�ra, amit �rdemes el�re tiszt�zni. Az Intel lapok a t�lhajt�st a legmagasabb szint� lapkak�szletekre �s a kifejezetten feloldott (sz�rz�z�r-mentes) CPU-kra korl�tozz�k. Az AMD nem csak hogy minden CPU-t enged tuningolni, de hajlamos a k�z�pkateg�ri�s, s�t n�h�ny bel�p� szint� lap eset�ben is feloldani a funkci�t.

Bel�p� szint� alaplapok 30 ezer Ft alatt

Azoknak sz�l, akik csak egy alap PC-t szeretn�nek �p�teni
Nincs t�lhajt�si funkci� (Intel), vagy nagyon kev�s lehet�s�g van r�
Minim�lis RAM-t�lhajt�si funkci�k, ha vannak egy�ltal�n
Kev�s extra funkci�, csatlakoz� �s minim�lis felszerelts�g
Korl�tozott NVMe/nagysebess�g� PCIe s�vok

K�z�pkateg�ri�s alaplapok 80 ezer Ft alatt

Szakembereknek �s hozz��rt�knek, j�t�kosoknak �s egy�b �ltal�nos fogyaszt�knak egyar�nt aj�nlott
A t�lhajt�s �s egy korrekt VRM n�ha el�rhet�, ebben az �rkateg�ri�ban tisztess�ges teljes�tm�nnyel
RAM-OC funkci�k jelen vannak, legal�bb az XMP/EXPO mem�ria t�lhajt�si profilokra sz�m�thatunk
Bizonyos extra funkci�k, mint p�ld�ul Wi-Fi vagy Bluetooth egyes lapokon m�r felbukkannak
T�bb NVMe/PCIe x16-os b�v�t�hely

High-End, fels�kateg�ri�s alaplapok 140 ezer Ft alatt

A profiknak, j�t�kosoknak �s t�khajt�knak sz�nt term�kek
CPU-OC el�rhet�, �ltal�ban j� vagy nagy mozg�st�rrel (a lapk�szlett�l/VRM-ekt�l f�gg�en)
RAM-OC el�rhet�, �ltal�ban nagy mozg�st�rrel (a cs�cskateg�ri�s lapkak�szletek t�mogatj�k a nagyobb RAM-sebess�geket).
B�s�ges NVMe/PCIe x16-os b�v�t�hely-t�mogat�s, kiterjesztett PCIe-s�vfeloszt�s t�mogat�ssal.
Wi-Fi, Bluetooth, Thunderbolt, 10Gbe �s egy�b extr�knak jelen kell lenni�k, de v�ltoz� a felhozatal
Megfelel� h�t�s �ltal�ban jelen van, legal�bb a legfontosabb komponenseken

Extr�m tuning (enthusiast) alaplapok 140 ezer Ft �s magasabb �rkateg�ria

Profiknak nagy ig�nyekkel, a j�t�krajong�knak vagy a teljes�tm�nyf�gg�knek sz�lnak
A legjobb t�lhajt�si k�pess�gek a CPU �s a RAM sz�m�ra, de az �rak indokolatlanul magasak lehetnek
Az el�rhet� legjobb NVMe/PCIe x16 t�mogat�s
Wi-Fi, Thunderbolt, 10Gbe �s egy�b extr�knak jelen kell lenni�k, de itt is v�ltoz� a felhozatal
Gyakran olyan finoms�gokkal �rkeznek, amelyek nem befoly�solj�k a teljes�tm�nyt (egyedi kin�zet vagy RGB, de ut�bbi m�r alacsonyabb kateg�ri�kban is felt�nik)
�ltal�ban jobb h�t�s�k van, kidolgozott h�cs�vekkel vagy v�zh�t�s t�mogat�ssal

Megjegyz�s az alaplapokr�l �s a CPU-gener�ci�kr�l

M�g a fenti �rszintek a legt�bb alaplapra valamelyest �rv�nyesek, vannak olyan CPU- �s alaplap-gener�ci�k, amelyek a megszokottn�l is dr�g�bbak vagy olcs�bbak lehetnek.

Ennek k�ze lehet a CPU-k egy adott gener�ci�j�nak dr�ga t�pell�t�s�hoz, a lapkak�szlet h�t�s�hez, az �j technol�gia be�p�t�s�hez, mint p�ld�ul a RAM-gener�ci� vagy a PCIe-gener�ci�, vagy a foglalatv�lt�s LGA-r�l PGA-ra, hogy csak n�h�nyat eml�ts�nk. Mindenesetre a cs�cstechnol�gia, mint p�ld�ul az alaplapok, mindig a kereslet �s a k�n�lat f�ggv�nye, �s nem csak a fogyaszt�i kereslet�, hanem a nyersanyagk�n�lat� �s a rendelkez�sre �ll�s� is, ami glob�lisan befoly�solhatja az �rakat.

J� p�lda erre az AMD X670E, X670, B650E �s B650 alaplapok, amelyek l�nyegesen dr�g�bbak, mint az el�z� gener�ci�. El�z� gener�ci�s B550-es lapb�l k�nny� megfizethet�t tal�lni, de a jelenlegi gener�ci�s B650-es lapot kb. 80 ezer forint alatt szinte lehetetlen. Teh�t az alaplapok �raz�sa a 2022-es �j megjelen�sek el�tt teljesen m�s volt, mint amit most l�tunk. Sajnos erre az aktu�lis gazdas�gi helyzet is r�er�s�t, �s nem tudhatjuk, hogy m�g a k�vetkez� CPU- �s lapgener�ci� �rkez�se el�tt tapasztalhatunk-e �rdemi javul�st az �raz�s tekintet�ben.

Sz�m�t a m�ret?

Az alaplap m�rete szint�n hat�ssal van az �rk�pz�sre, de nem mindig �gy, ahogyan azt felt�tlen�l gondoln�nk. P�ld�ul azt v�rhatn�nk, hogy az ATX-n�l kisebb alaplapok olcs�bbak lesznek, mivel kevesebb nyersanyagb�l k�sz�lnek, de ez val�j�ban nem �gy m�k�dik, hiszen a technol�gia t�bbnyire dr�g�bb, ha apr� helyre kell bepr�selni.

A Mini ITX alaplapok - a legkisebb szabv�nyos alaplapm�ret – �ltal�ban dr�g�bbak, mint ATX �s Micro ATX t�rsaik ugyanazokkal a funkci�kal. Ez k�l�n�sen a cs�cskateg�ri�s Mini ITX alaplapokra vonatkozik. Annak ellen�re, hogy kevesebb nyersanyagot haszn�lnak fel, a kis m�ret� lapok elrendez�s�nek R&D-je (kutat�s �s fejleszt�s) �s a cs�cskateg�ri�s Mini ITX lapok gy�rt�sa m�g mindig k�zzelfoghat� k�lts�ggel j�r, ami az ATX-es kort�rsaikn�l magasabb �rban fog megmutatkozni.

A Micro ATX kisebb, mint az ATX, de nem annyira kicsi, hogy sokkal magasabb legyen az �ra. Val�j�ban �gy t�nik, hogy sok Micro ATX lap nagyj�b�l ugyanannyiba, s�t, olykor m�g kevesebbe is ker�l, mint teljes m�ret� ATX t�rsaik. A Micro ATX lapok k�zel sem olyan szorosan vannak �sszezs�folva, mint a Mini ITX lapok, t�bbnyire ink�bb csak az ATX lapok kicsiny�tett v�ltozatai. Mert alapvet�en azok is.

V�g�l, nagyj�b�l sz�m�thatunk arra, hogy az Extended ATX lap a legdr�g�bb opci�. Ez �ltal�ban kev�sb� az alapanyagokr�l vagy a kutat�s-fejleszt�sr�l sz�l, ink�bb a tipikus Extended ATX lapokba t�m�tt funkci�kr�l �s a gazdagabb felszerelts�gr�l. Mivel a kompakt m�ret �s az �gyes eloszt�s itt nem k�l�n�sebben szempont, az EATX deszk�k �ltal�ban 4-8 RAM-helyet, t�bb teljes m�ret� PCIe x16 slotot, t�bb NVMe slotot k�n�lnak, mint b�rmelyik ATX alaplap. Ha valaha is volt olyan format�nyez�, amely k�zvetlen�l a "cs�cskateg�ri�ra" ir�nyult, nem pedig arra, hogy csak nagy vagy kicsi legyen, az val�sz�n�leg az Extended ATX, b�r ez a legnagyobb szabv�nyos m�ret is.

Dr�g�bb lap = nagyobb telejs�tm�ny?

Igen, de csak �sszer� keretek k�z�tt. Ha nem tudjuk kihaszn�lni a CPU t�lhajt�s�val, nagy sebess�g� mem�ri�val, vagy t�bb NVMe meghajt�val �s PCIe x16 b�v�t�k�rty�val, akkor val�sz�n�leg ink�bb csak p�nzkidob�s. Ugyanakkor a CPU t�lhajt�s�hoz nem el�g, ha csak egy t�lhajt�st t�mogat� lapkak�szletet szerz�nk be, de kiv�l� min�s�g� VRM is kell, amely lehet�v� teszik a j� t�lhajt�st, k�l�n�sen cs�cskateg�ri�s CPU eset�n. A RAM-t�lhajt�sa eset�n v�s�rl�s el�tt az alaplap specifik�ci�i fel� kell fordulnunk. Az alaplap gy�rt�j�nak a webhely�n megtal�ljuk az alaplap �ltal t�mogatott �sszes RAM-sebess�gsz�mot. Ha ez passzol az �ltalunk v�lasztott RAM sebess�g�vel, akkor j�k vagyunk!

A t�bb NVMe-t vagy t�bb GPU-t haszn�l�knak olyan alaplapra lesz sz�ks�g�k, amely a s�vsz�less�get helyezi el�t�rbe. Keress�nk h�t t�bb teljes sebess�g� NVMe vagy PCIe x16 b�v�t�hellyel rendelkez� cs�cskateg�ri�s alaplapokat a legjobb sebess�g el�r�s�hez.

A legfontosabb extra funkci�k?

Ez m�r t�nyleg rajtunk m�lik, de tal�n a CPU �s a RAM t�lhajt�sa, illetve az NVMe-t�mogat�s a legfontosabb funkci�k egy igaz�n sz�lsebes rendszerhez. A CPU-t�lhajt�s lehet�v� teszi, hogy maximaliz�ljuk a m�r kifizetett processzor teljes�tm�ny�t, a t�bb NVMe-hely pedig t�bb lehet�s�get biztos�t a nagy teljes�tm�ny� t�rol�k be�p�t�s�hez. A t�bbi dolgot �ltal�ban m�sodlagosnak tarthatjuk, hacsak nem tudjuk, hogy egyes funkci�k sz�munkra kiemelten fontosak. Lehet priorit�s a gyors Ethernet vagy a Wi-Fi, a sok USB csatlakoz�, esetleg a min�s�gi hangk�rtya be�p�tett fejhallgat�-er�s�t�vel, �s �gy tov�bb. Lehet, hogy bizonyos r�szleteket csak pont azok a lapok k�n�lj�k fel, amelyek m�r magasabb �rkateg�ri�ba tartoznak, �gy el kell d�nten�nk, hogy mit vagyunk hajland�k fel�ldozni �s mennyit tudunk k�lteni. Aki pl. h�zi hangst�di�ban gondolkodik, ugyanakkor ragaszkodik egy cs�cskateg�ri�s Windows PC-hez, val�sz�n�leg k�ls� hangk�rty�t v�s�rol �s nem az alaplapokba �p�tett megold�sokra t�maszkodik. Az ilyen extr�k a legritk�bb esetben veszik fel a versenyt az olyan c�lhardverekkel �s perif�ri�kkal, melyek �nmagukban is megk�zel�tik, vagy ak�r meg is haladj�k egy k�z�p- vagy fels�kateg�ri�s alaplap �r�t.

V�g�l, de nem utols� sorban: ne d�lj�nk be a l�tv�nyos diz�jnelemeknek �s a gy�rt� �ltal hangoztatott tulajdons�goknak, melyekkel olykor egy term�k �tlagos vagy alacsony min�s�g�t igyekeznek elfedni. N�zz�k �t az adatlapon felsorolt r�szleteket, �s b�ng�ssz�k �t a term�kfot�kat is, hogy l�ssuk, mib�l mennyit kapunk majd a p�nz�nk�rt. Cs�csprocesszor mell� ne vegy�nk fill�res alaplapot, m�regdr�ga tuninglapba pedig ne tegy�k a legolcs�bb irodai felhaszn�l�sra alkalmas CPU-t. �s tov�bbra se sp�roljunk a t�pegys�ggel �s a h�t�ssel, mert az izmos PC bizony forr�sodni fog, ami pedig forr�sodik, az id�vel lelassul majd, a tart�san magas h� pedig hossz� t�von k�rokat is okozhat a PC-ben.

Sok sikert az ide�lis PC �ssze�ll�t�s�hoz!

2022. 11. 15

Mi a BIOS, a CMOS �s hogyan �rj�k el �ket?

�sszefoglal�nk az alaplapok �s egyben a PC-k rejt�lyes kezel�fel�let�t�t mutatja be
Megvettem az els� sz�m�t�g�pemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egy�ltal�n mi az �s mit kezdjek vele? Sok felhaszn�l� gondol �gy els� sz�m�t�g�p�re, de m�g sokszor azok is, akik m�r egy ideje haszn�lj�k �s nem most h�zt�k le a f�li�t frissen �sszeszerelt g�p�kr�l. A k�vetkez� sorok arra tesznek k�s�rletet, hogy bemutass�k, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a k�l�nb�z� gy�rt�k alaplapjain, �s mit tehet�nk, ha egyes be�ll�t�sok miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System r�vid�t�se �s egy olyan be�p�tett firmware, melyet minden sz�m�t�g�p eset�ben az alaplapon tal�lunk �s alapvet�en a rendszerind�t�s�rt felel. Egy olyan apr�cska szoftver, mely felismeri, diagnosztiz�lja �s kezeli egy sz�m�t�g�p legfontosabb alkatr�szeit, teh�t a processzort �s a RAM-ot, melyek n�lk�l a g�p el sem indulna, illetve a h�tt�rt�rakat �s az USB portokat melyek az oper�ci�s rendszer bet�lt�s�hez, illetve a kezel�s�hez sz�ks�ges eszk�z�ket, perif�ri�kat tartalmazhatj�k.
B�r a Windows �s a Linux sz�mos lehet�s�get �s m�dot k�n�l egyes be�ll�t�sok elv�gz�s�re, n�h�ny v�ltoztat�s csak a rendszer BIOS-�n kereszt�l v�gezhet� el. A BIOS seg�ts�g�vel ellen�rizhet�, hogy a g�p minden �sszetev�je megfelel�en m�k�dik-e, miel�tt a Windows rendszerbe bootolna. Ez teh�t a g�p�nk els� v�dvonala is egyben, hiszen m�r itt is sz�mos dolgot m�dos�thatunk �s a hib�k elh�r�t�s�ban is fontos

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 1. r�sz

Az alaplap egy asztali sz�m�t�g�pben �s amit m�g tudni �rdemes
J�l tudjuk, hogy sz�m�t�g�p�nk sz�v�t �s lelk�t a processzor �s a videok�rtya p�rosa adj�k, pl�ne, ha j�t�kra vagy komolyabb grafikai munk�ra v�s�rlunk sz�m�t�g�pet. Azt azonban tov�bbra sem felejthetj�k el, hogy a sz�munkra kiemelten fontos �sszetev�k nem felt�tlen�l a legfontosabb �sszetev�k. Min�s�gi t�pegys�g n�lk�l g�p�nk egy instabil id�z�tett bomba lehet, �s tal�n m�g el sem indul, megfelel� alaplap n�lk�l pedig ugyan mibe pakoln�nk az izmos CPU-t �s m�regdr�ga videok�rty�t? A k�vetkez�kben az alaplap �ltal�nos m�k�d�s�t �s funkci�it igyeksz�nk bemutatni, hogy meg�rts�k, mi�rt fontos egy PC-s felhaszn�l� sz�m�ra. A cikk folytat�s�ban kit�r�nk a k�l�nb�z� �rkateg�ri�kra is, amelyek k�l�nb�z� min�s�get �s lehet�s�geket k�n�lnak a felhaszn�l�knak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk �ssze vagy szedt�nk m�r sz�t sz�m�t�g�pet, akkor l�thattuk azt az egyetlen alkatr�szt, amely mindent �sszek�t – az alaplapot. Ahogy a neve is �rulkodik r�la, egy PC eset�n ez lesz az alap, amire �p�tkezni fogunk. Ez az a k�zponti �ramk�ri lap, amely mindazokat az alkatr�szeket �s csatlakoz�kat tartalmazza, amelyek lehet�v� teszik, hogy a sz�m�t�g�p minden eleme �ramot kapjon �s kommunik�ljon egym�ssal. Jellemz�en sz�mos be�p�tett funkci�val b�szk�lkedhetnek, �s k�zvetlen�l befoly�solj�k a sz�m�t�g�p k�pess�geit �s b�v�t�si lehet�s�geit. Term�szetesen az alaplap nem �j tal�lm�ny, hiszen m�r j�val a szem�lyi sz�

Mi a DDR5, az �rajel �s a VRAM?

Cikk�nk m�sodik r�sz�ben a VRAM, a RAM-frekvencia �s a DDR5 is sz�ba ker�l
Mi a DDR5?
Az el�z� cikk v�g�re �rve felmer�lhet a k�rd�s, hogy hol vannak a DDR3, DDR4 �s DDR5 RAM magyar�zatai. B�r az elej�n eml�t�sre ker�lt a Double Data Rate RAM, mint fogalom, de nem vett�k �t a DDR RAM k�l�nb�z� gener�ci�it. M�g az alapvet� funkcionalit�suk �s m�k�d�s�k l�nyeg�ben ugyanaz, minden egyes gener�ci�ban jelent�sen megn�vekedett mind a DRAM frekvenci�ja, mind az adat�tviteli sebess�g. �gy a DDR5 jelenleg leegyszer�s�tve csak a DDR4 gyorsabb v�ltozata. Az �raz�s r�ad�sul lassan kezd k�zel�teni a DDR4 szintj�hez, b�r a korai DDR5-�s modulok m�g j�val nagyobb k�sleltet�ssel k�sz�lnek, mint a DDR4-esek.
Az�rt ahhoz nem el�gg�, hogy a legt�bb esetben rosszabbak legyenek a DDR4-n�l, de el�gg� ahhoz, hogy biztos legy�nk benne, hogy ahogy a DDR5 k�sleltet�se id�vel javulni fog, a DDR5 teljes�tm�nyn�veked�se is sk�l�z�dni fog a k�sleltet�sre �rz�keny munkaterhel�sekben. A DDR5-r�l sz�l� el�z� cikk�nkben b�vebben is sz� esik a gener�ci�s k�l�nbs�gekr�l �s az �j mem�ria �jdons�gair�l, mely ide kattintva olvashat�.
Mit tud a dual-channel, avagy k�tcsatorn�s RAM?
A RAM f� form�ja a DDR RAM vagy Double Data Rate RAM. B�r szerencs�re ezzel a megnevez�ssel manaps�g csak ritk�n kell megk�zden�nk, de technikailag Double Data Rate Synchronous Random Access Memory, azaz DDR SDRAM. A DDR (SD)RAM titkai azonban val�j�ban ehhez az elnevez�shez kapcsol�dnak. K�l�n�sen a "szinkron" r�sz �rdekes

�rt�kel�sek

Ezt a cikket m�g nem �rt�kelt�k, legy�l Te az els�!

Az �rt�kel�shez be kell jelentkezned. Bel�p�s

L�gy naprak�sz!

PCX 2006-2024.

Kapcsolat: [email protected]

Cookie / s�ti kezel�s

Weboldalunkon cookie-kat haszn�lunk, melyek c�lja, hogy teljesebb k�r� szolg�ltat�st ny�jtsunk a R�szedre. N�h�ny �ltalunk haszn�lt "s�ti" elengedhetetlen az egyes szolg�ltat�sok megfelel� m�k�d�se �rdek�ben, m�sok inform�ci�kat gy�jtenek a weboldal haszn�lat�val kapcsolatban, hogy m�g k�nyelmesebb �s hasznosabb oldalt hozhassunk l�tre. Vannak �tmeneti "s�tik" , amik elt�nnek ha bez�rod a b�ng�sz�det �s vannak tart�s v�ltozatok is, melyek egy ideig sz�m�t�g�peden maradnak. N�h�ny "s�ti" felt�tlen�l sz�ks�ges az oldal m�k�d�s�hez, m�g m�sokat a teljes�tm�ny �s a felhaszn�l�i �lm�ny n�vel�se �rdek�ben haszn�lunk. Adataidra k�l�n�s figyelmet ford�tunk, ennek r�szleteit az adatv�delmi t�j�koztat�-ban tal�lod. Milyen "s�tiket" haszn�lunk az oldalunkon? Eml�keznek, mi van a bev�s�rl�kosaradban �s a bejelentkez�si adataidra, biztos�tj�k a bejelentkez�s k�zbeni biztons�got �s a weboldal k�vetkezetes megjelen�s�t, n�velik a weboldal teljes�tm�ny�t, fokozz�k a felhaszn�l�i �lm�nyt �s m�rik az oldal felhaszn�l�s�t. Ha l�togat�sod sor�n mell�z�d a Cookie-k haszn�lat�t, a legt�bb funkci� �s oldal nem fog az elv�rtaknak megfelel�en m�k�dni. Ha szeretn�d a t�rolt cookie-kat t�r�lni, a b�ng�sz�d be�ll�t�sai k�z�tt k�nnyed�n megteheted.