Mi a BIOS, a CMOS �s hogyan �rj�k el �ket?

Full AMD-s zuhanykabin kevesebb mint 700 ezer�rt

Nem minden a m�ret! Izmos konfig t�bb mint 1 milli��rt

A konfig, amit m�g a Martin is hazavinne

Gamer PC egy haszn�lt aut� �r��rt

Streamer PC rengeteg h�tt�rt�rral �s egy brut�lis t�pegys�ggel

Ig�nyes n�met pr�mium PC f�l milli� alatt

Full AMD-s konfig j�ghideg videok�rty�val

Gengszter g�pszerel� racse / Intel vs AMD vs Nvidia a k�z�pkateg�ri�ban

A f�lia hangja. 800 ezres Gamer PC karmanty�z�sa

Feldoblak az asztalra! A visszat�r� �s az 1,7 milli�s megag�p, n�mi bakival f�szerezve.

Gamer PC a legn�pszer�bb alkatr�szekb�l

Extr�m sebess�g �s leny�g�z� teljes�tm�ny! Erre k�pes a 7900X3D + RTX 4070 Ti

Bel�p� a gamerek paradicsom�ba! Sebess�g �s teljes�tm�ny a cs�csra j�ratva

Ott vagyunk m�r? 600 ezres sz�m�t�g�p az infl�ci� �rny�k�ban

S�lyos gondok egy 1,5 milli�s konfiggal. Joakim az �t �s megszerel�

Durv�n esnek a videok�rtya �rak! �jra �rdemes Gamer PC-t �p�teni?

Veret�s konfig WQHD-ra kevesebb mint 500 000 ft-�rt

Mit m�vel az AMD? Durv�n elszabadultak az �rak!

Milli�s g�p olcs� h�zban �s h�t�ssel? M�g mit nem!

A kir�ly meg�rkezett. RTX 4070 Ti vs RTX 3090

600 ezres veret�s PC a v�r�sekt�l

Az egyik legjobb p�ros? Erre k�pes a Ryzen 7 7700X + RTX 3070

K�z�pkateg�ri�s gamer konfig az �nnepekre!

V�gre odacsap az Intel? Megn�zt�k mire k�pes az i5-13600KF

10 venti, 2,3 milli� egy �j gener�ci�s sz�m�t�g�pben / RTX 4090 in da house

Gamer konfig a sz�rke h�tk�znapokra, ami bevil�g�tja a szob�dat

A k�z�pkateg�ria cs�csa! 12600KF + RTX 3060Ti

2022. 11. 16

Mi a BIOS, a CMOS �s hogyan �rj�k el �ket?

�sszefoglal�nk az alaplapok �s egyben a PC-k rejt�lyes kezel�fel�let�t�t mutatja be

Megvettem az els� sz�m�t�g�pemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egy�ltal�n mi az �s mit kezdjek vele? Sok felhaszn�l� gondol �gy els� sz�m�t�g�p�re, de m�g sokszor azok is, akik m�r egy ideje haszn�lj�k �s nem most h�zt�k le a f�li�t frissen �sszeszerelt g�p�kr�l. A k�vetkez� sorok arra tesznek k�s�rletet, hogy bemutass�k, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a k�l�nb�z� gy�rt�k alaplapjain, �s mit tehet�nk, ha egyes be�ll�t�sok miatt gondokat tapasztalunk.

A BIOS

A BIOS a Basic Input/Output System r�vid�t�se �s egy olyan be�p�tett firmware, melyet minden sz�m�t�g�p eset�ben az alaplapon tal�lunk �s alapvet�en a rendszerind�t�s�rt felel. Egy olyan apr�cska szoftver, mely felismeri, diagnosztiz�lja �s kezeli egy sz�m�t�g�p legfontosabb alkatr�szeit, teh�t a processzort �s a RAM-ot, melyek n�lk�l a g�p el sem indulna, illetve a h�tt�rt�rakat �s az USB portokat melyek az oper�ci�s rendszer bet�lt�s�hez, illetve a kezel�s�hez sz�ks�ges eszk�z�ket, perif�ri�kat tartalmazhatj�k.

B�r a Windows �s a Linux sz�mos lehet�s�get �s m�dot k�n�l egyes be�ll�t�sok elv�gz�s�re, n�h�ny v�ltoztat�s csak a rendszer BIOS-�n kereszt�l v�gezhet� el. A BIOS seg�ts�g�vel ellen�rizhet�, hogy a g�p minden �sszetev�je megfelel�en m�k�dik-e, miel�tt a Windows rendszerbe bootolna. Ez teh�t a g�p�nk els� v�dvonala is egyben, hiszen m�r itt is sz�mos dolgot m�dos�thatunk �s a hib�k elh�r�t�s�ban is fontos szerepe van. Ezen fel�l itt v�gezhetj�k el processzorunk �s mem�ri�nk t�lhajt�s�t is, sakkozva a fesz�lts�ggel �s az id�z�t�si �rt�kekkel, de a rendszerre k�t�tt ventil�torok viselked�se, fordulatsz�ma is itt lesz testreszabhat�. �ppen ez�rt rendk�v�l fontos, hogy tudjuk, hogyan �rhetj�k el, hogyan l�phet�nk be a BIOS-ba.

Bel�p�s a BIOS-ba

A BIOS-ba val� bel�p�s legegyszer�bb �s leggyakoribb m�dja a kijel�lt BIOS-billenty� haszn�lata. Amikor kikapcsolt �llapotb�l bekapcsoljuk, esetleg �jraind�tjuk a sz�m�t�g�pet, az mindig �tmegy egy POST (Power-On Self-Test) nev� diagnosztikai elj�r�son. Ha a POST-ciklus befejez�se el�tt megnyomjuk a kijel�lt BIOS-billenty�t, akkor az oper�ci�s rendszer helyett a BIOS k�perny�j�re ker�l�nk. Att�l f�gg�en, hogy a sz�m�t�g�p�t hogyan �ll�tott�k be, a POST-ciklus vagy n�h�ny m�sodpercig tart, vagy olyan gyors lesz, hogy mire �szbe kapn�nk, m�r az oper�ci�s rendszer log�j�t, vagy az asztalt �s az ikonokat fogjuk l�tni.

POST k�perny� r�gen �s most

Annak �rdek�ben, hogy ne szalasszuk el ezt a "lehet�s�g-ablakot", bevett gyakorlat, hogy a bekapcsol�gomb megnyom�s�t�l kezdve – am�g a BIOS k�perny� meg nem jelenik – t�bbsz�r is lenyomjuk a BIOS billenty�t, eg�szen addig ism�telgetve, m�g sikerrel nem j�runk. El�fordul azonban, hogy a rendszer nem regisztr�lja a billenty�le�t�seket a POST ciklus sor�n, k�s�bb �runk r�la, hogy ilyenkor mit tehet�nk. Mint kor�bban eml�tett�k, a k�l�nb�z� alaplapgy�rt�k a billenty�zet k�l�nb�z� gombjaihoz rendelik a BIOS bej�rat�t, �s ez m�g bonyolultabb� v�lik, ha az asztali g�pek mellett a laptopokra is gondolunk.

Csapjad!

A leggyakrabban haszn�lt billenty�k a DEL vagy az F2, �s n�ha a POST-ciklus alatt a k�perny�n megjelen� kis sz�vegsor is jelzi nek�nk, hogy melyik billenty�t kell megnyomni. Ha viszont nem l�tunk ilyet, akkor az alaplap haszn�lati utas�t�s�ban is megn�zhetj�k, hogy melyik billenty� van kijel�lve a BIOS-ba val� bel�p�sre. Tal�n furcs�n hangzik, de csak az�rt, mert k�t alaplap t�rt�netesen ugyanatt�l a gy�rt�t�l sz�rmazik, m�g nem jelenti azt, hogy automatikusan ugyanazt a billenty�t haszn�lj�k a BIOS el�r�s�hez. Ha teljesen biztosra akarunk menni, akkor a legn�pszer�bb billenty�k k�z�l kett�t vagy t�bbet is megnyomhatunk gyorsan egym�s ut�n, sikertelens�g eset�n pedig egy gyors �jraind�t�sra lesz sz�ks�g, ez�rt jobb, ha felk�sz�lten �rkez�nk.

�me a legn�pszer�bb alaplapgy�rt�k list�ja, valamint az �ltaluk leggyakrabban kijel�lt billenty�k a BIOS-ba val� bel�p�shez:

MSI: DEL
ASRock: DEL vagy F2
ASUS: DEL vagy F2
Gigabyte (�s Aorus): DEL vagy F2
Acer: DEL vagy F2
Dell: F12 vagy F2
ECS: DEL
HP: F10
Lenovo: F2 vagy Fn + F2 (laptop), F1 (asztali PC), Enter + F1 (ThinkPad)
Microsoft Surface: Power (bekapcsol�) + a "hanger� fel" gomb
Origin PC: F2
Samsung: F2
Toshiba: F2
Zotac: DEL

A Windows speci�lis rendszerind�t�s�nak haszn�lata

Ha valamilyen okn�l fogva nem tudunk bel�pni a BIOS-ba a fent eml�tett POST-ciklus sor�n, �r�mmel vehetj�k, hogy a Windows m�g mindig tartalmaz egy �thidal� megold�st. A Windows 10/11 rendszerben tal�lhat� speci�lis ind�t�si men� hibaelh�r�t�sra szolg�l, �s szerencs�re a BIOS-ba val� bel�p�sre is haszn�lhat�:

Keress�k meg a Windows be�ll�t�sai k�z�tt a speci�lis ind�t�si lehet�s�geket. Ezt k�nnyen megtal�ljuk, ha a Start men�ben r�keres�nk a "speci�lis ind�t�s" kifejez�sre, �s a "speci�lis rendszerind�t�si lehet�s�gek m�dos�t�sa" tal�latra kattintunk. Ha el�rt�k a Be�ll�t�sok panelt, kattintsunk az "�jraind�t�s most" gombra. (A g�p alaphelyzetbe �ll�t�sa is hasznos lehet, de most nem erre lesz sz�ks�g�nk, �gy lehet�leg ne arra kattintsunk). Ez�ltal a sz�m�t�g�p �jraindul a speci�lis ind�t�si be�ll�t�sok haszn�lat�val. A speci�lis ind�t�si be�ll�t�sok men�ben kattintsunk a "Hibaelh�r�t�s" gombra, ami megnyit egy almen�t a Windows be�p�tett hibaelh�r�t�si funkci�ival. Itt v�lasszuk a "Speci�lis lehet�s�gek" men�pontot. Kattintsunk az "UEFI vez�rl�program be�ll�t�sok" gombra, majd ind�tsuk �jra a sz�m�t�g�pet a v�laszt�s meger�s�t�s�hez. Az �jraind�t�s ut�n m�r a rendszer BIOS-a fogad benn�nket.

A CMOS

Mi az a CMOS? A CMOS a complementary metal-oxide-semiconductor (kieg�sz�t� f�m-oxid f�lvezet�) r�vid�t�se, de gyakran CMOS RAM �s RTC (val�s idej� �ra) n�ven is eml�tik. A CMOS egy fed�lzeti chip �s elemmel m�k�dik. A sz�m�t�g�pek belsej�ben k�l�nb�z� feladatokra haszn�lj�k, t�bbek k�z�tt az id�- �s d�tumbe�ll�t�sokra, valamint a rendszerbe�ll�t�sokra – teh�t a BIOS be�ll�t�saira is. A szabv�nyos�tott CMOS-elem a 3 voltos CR2032-es elem, �s k�r�lbel�l t�z �v �lettartamra k�pes. Term�szetesen ez a felhaszn�l�si esett�l f�gg, de a legt�bb esetben soha nem kell cser�lni a CMOS-elemet.

10 �v ut�n egy elemcsere belef�r?

Hogyan �llap�that� meg, hogy a CMOS-akkumul�tor szintje m�r majdnem lemer�lt? Ez egyszer� – a PC nem lesz k�pes megtartani az id�t- �s a d�tumot, vagy m�s, �ltalunk elv�gzett be�ll�t�sokat a g�p le�ll�t�sa ut�n. Ez a legvil�gosabb jelz�s, de a PC val�sz�n�leg t�bb CMOS-hib�t is megjelen�thet a rendszerind�t�skor. Persze a CMOS m�r nem eg�szen ugyanaz, ami kezdetben, a PC-k hajnal�n volt. A korai IBM sz�m�t�g�pek r�gi korszak�ban a CMOS-ok �sszesen 64 b�jtnyi adatot tudtak t�rolni. 14 b�jtot az id� �s a d�tum t�rol�s�ra haszn�ltak, a fennmarad� 50 b�jtot pedig a rendszerbe�ll�t�sok t�rol�s�ra. Itt alacsony szint� be�ll�t�sokr�l besz�l�nk, amelyeket a g�p bekapcsol�s�hoz �s a csatlakoztatott hardverek �s perif�ri�k inicializ�l�s�hoz haszn�ltak.

Napjainkban azonban az alaplapgy�rt�k a rendszer (m�s n�ven BIOS) be�ll�t�sait a CMOS-b�l a "d�li h�d" (southbridge) vagy a Super I/O (ki- �s bemeneti vez�rl�) chipekre helyezt�k �t. De ha a CMOS m�r nem t�rolja a rendszerbe�ll�t�sokat – mit tesz a CMOS t�rl�se az id� �s a d�tum vissza�ll�t�s�n k�v�l?

Hogyan lehet t�r�lni a CMOS-t / vissza�ll�tani a BIOS-t?

A helyzet az, hogy a CMOS chipek m�r nem tudj�k t�rolni a BIOS-be�ll�t�sokat. Manaps�g sokkal t�bb adatot kell t�rolni, �s a CMOS chipek kapacit�sa erre egyszer�en nem elegend�. Ehelyett a lapkagy�rt�k ma m�r NVRAM chipeket haszn�lnak, amelyek nemcsak sokkal nagyobb kapacit�ssal rendelkeznek, de tart�san t�rolj�k az adatokat, m�g akkor is, ha nincs �ramforr�s csatlakoztatva a laphoz. B�r a CMOS-chip m�r nem t�rolja a BIOS-be�ll�t�sokat, a modern PC-k m�g mindig rendelkeznek CMOS-elemekkel, �s a "CMOS t�rl�se" kifejez�st m�g mindig haszn�lj�k a BIOS vissza�ll�t�s�ra.

A CMOS-elem elt�vol�t�sa

A CMOS-elem elt�vol�t�sa m�g mindig a leggyakrabban haszn�lt m�dszer a CMOS t�rl�s�re �s a BIOS-be�ll�t�sok vissza�ll�t�s�ra az alap�rtelmezett �rt�kekre. Ezt a funkci�t l�nyeg�ben csak a hagyom�nyok miatt tartott�k meg, m�s k�l�n�sebb oka nem volt. Az emberek annyira hozz�szoktak ahhoz, hogy a CMOS-elem elt�vol�t�s�val �ll�ts�k vissza a BIOS-t, hogy a lapgy�rt�l �gy d�nt�ttek, megtartj�k ezt a funkci�t. De erre sz�mos m�s m�dszer is ugyanolyan, vagy m�g jobb, mint a klasszikus megold�s.

Az alaphelyzetbe �ll�t� gomb haszn�lata

Manaps�g a k�z�p- �s cs�cskateg�ri�s alaplapok �ltal�ban rendelkeznek CMOS/BIOS vissza�ll�t�s�ra szolg�l� "reset" gombokkal vagy mag�n az alaplapon, vagy a h�ts� I/O csatlakoz�r�szlegen, ahol az USB-k, a h�l�zati- �s az audio portok is l�that�k. Haszn�lat�hoz kapcsoljuk be a rendszert, majd nyomjuk meg a CMOS/BIOS reset gombot, �s m�ris k�szen vagyunk. Egyes alaplapok azt szeretn�k, ha a gombot akkor haszn�ln�nk, amikor a rendszer ki van kapcsolva.

Flash BIOS gomb a friss�t�shez, CMOS gomb az alapbe�ll�t�sokhoz

Ha ez sz�munkra idegen terep, biztosra csak akkor mehet�nk, ha megn�zz�k az alaplap k�zik�nyv�t �s a le�rtak szerint j�runk el. Fontos, hogy a "BIOS reset" nem egyenl� a "Flash BIOS" gombbal, ut�bbi arra szolg�l, hogy a BIOS processzor n�lk�l is friss�thet� legyen

A jumper haszn�lata

A legt�bb alaplapon azonban nem felt�tlen�l tal�lunk fizikai gombot a CMOS t�rl�s�re, de ugyanazt a hat�st el�rhetj�k egy CMOS jumperrel is. A CMOS-elem k�zel�ben tal�lhat� k�t vagy h�rom kis csapra, f�mt�re gondolunk. K�zvetlen�l az alaplapon vagy a JBAT1, vagy a CLEAR_CMOS feliratot l�thatjuk mellette. A JBAT1, amelynek �ltal�ban csak k�t ilyen �rintkez�t�je van, t�rli a CMOS-t, ha egy jumperrel r�vidre z�rjuk mind a kett�t. A Jumper egy apr� kis kieg�sz�t� mely bel�l f�m �rintkez�ket, k�v�l pedig m�anyag burkolatot kapott. A r�gi id�kben gyakori seg�deszk�z volt, mivel a merevlemezeken is haszn�lt�k �ket, ugyanis a BIOS akkor m�g nem volt annyira "okos", hogy csak �gy felismerje az els�dleges rendszermeghajt�t, vagy felk�n�lja nek�nk, hogy egy men� seg�ts�g�vel mi �ll�tsunk fel tetsz�leges sorrendet.

Egy jumper a megfelel� poz�ci�ban megoldja a gondot.

A CMOS t�rl�s�hez z�rjuk h�t r�vidre egy percre ezt a k�t alaplapi t�t, majd t�vol�tsuk el, m�g a g�p bekapcsol�sa el�tt. A CMOS t�rl�s�hez b�tran haszn�lhatjuk az alaplapunkon tal�lhat� m�s jumperek b�rmelyik�t, csak a m�velet ut�n helyezz�k vissza oda, ahonnan elvett�k. A CLEAR_CMOS, amelynek �ltal�ban 3 t�je van, be�ll�that� az 1-2. �s 2-3. poz�ci�ba is. Az alap�rtelmezett �ll�sban a jumpert (�ltal�ban) az 1-2. t�n tal�ljuk meg. A CMOS t�rl�s�hez �ll�tsuk a jumpert a m�sodik �s harmadik t�re, majd egy perc m�lva tegy�k vissza az egyesre �s kettesre.

Vissza�ll�t�s a BIOS men�b�l

Az emberek akkor szokt�k t�r�lni a CMOS-t, amikor m�g a BIOS-ba, UEFI-be sem tudnak bel�pni. Ha azonban hozz�f�r�nk a BIOS-hoz, �s m�gis vissza szeretn�nk �ll�tani a be�ll�t�sokat, egyszer�en v�lassza a "Reset BIOS to (Factory) Default" (BIOS vissza�ll�t�sa alap�rtelmezettre) opci�t, �s k�sz. Ha teh�t a g�p m�k�dik �s a BIOS-ba is gond n�lk�l bejutunk, az alapbe�ll�t�s bet�lt�s�hez nincs sz�ks�g fizikai m�veletre.

H�rom f� ok, ami�rt sz�ks�g lehet a CMOS t�rl�s�re

Az els� a hardverkompatibilit�si probl�m�k, hib�k elh�r�t�sa. A CMOS t�rl�se nem fog jav�tani a rendszer vagy az alaplap teljes�tm�ny�n, a rendszerbe�ll�t�sok vissza�ll�t�sa azonban seg�thet a hibaelh�r�t�s folyamat�ban. �gy sokkal k�nnyebben a probl�ma v�g�re j�rhatunk, k�l�n�sen, ha �j hardvert telep�tett�nk a g�p�be.

A m�sodik eset, amikor a t�lhajt�si, avagy tuningol�si k�s�rleteink sikertelennek bizonyulnak. Val�sz�n�leg a t�lhajt�s szerelmesei j�l ismerhetik a legjobb CMOS t�rl�si m�dszereket, mivel n�ha ezek jelentik az egyetlen vissza�t a sikertelen pr�b�lkoz�sok ut�n. A BIOS-be�ll�t�sok alap�rtelmezettre val� vissza�ll�t�sa megszabad�t az olyan t�lhajt�si be�ll�t�sokt�l, melyek pontatlanok vagy meghaladj�k a g�p lehet�s�geit. Vannak olyan (�ltal�banm dr�g�bb) alaplapok, amelyek k�pesek felismerni a rosszul m�k�d� t�lhajt�si be�ll�t�sokat, �s k�pesek vissza�ll�tj�k a BIOS-be�ll�t�sokat a gy�ri �rt�kekre an�lk�l, hogy manu�lis k�zbenj�r�sra lenne sz�ks�g.

Nem j�tt be a tuning? Egy reset �s tov�bb pr�b�lkozhatunk.

Ilyen ok lehet m�g a rendszerszint� jelsz� vissza�ll�t�sa, a BIOS-ban megadott jelsz� vissza�ll�t�sa, elt�vol�t�sa. Ha olyan PC-n szeretn�nk v�ltoztat�sokat v�grehajtani, amelyiknek ilyen rendszerszint� jelszava van, a kiiktat�s legyegyszer�bb m�dja, ha t�r�lj�k a CMOS-t. B�r ez otthoni k�rnyezetben m�r meglehet�sen ritk�n haszn�lt biztons�gi int�zked�s, de a g�p ind�t�s�t �s a BIOS-ban val� turk�l�st is jelsz�val el�zhetj�k meg. Ez ink�bb olyan munkak�rnyezetben lehet hasznos, ahol nagyon fontos, hogy csak az illet�kesek f�rjenek hozz� a rendszerhez, vagy v�gezhesenek m�dos�t�sokat. Tal�n nem �letszer�, hogy egy dolgoz� csak �gy nekiessen a g�pnek �s babr�lni kezdjen az alaplappal, pl�ne, ha erre nincs is lehet�s�ge, mivel csak a kijelz�h�z �s a beviteli eszk�z�kh�z f�r hozz�. Megeshet azonban olyan is, hogy haszn�lt PC-t vagy alkatr�szt v�s�rolunk, amelyet ilyen BIOS-jelsz�val l�ttak el, m�g szerencse, hogy k�nnyen megszabadulhatunk t�le.

�sszefoglal�

�gy t�r�lhet� a CMOS:

A CMOS elem�nek elt�vol�t�sa m�g mindig a CMOS t�rl�s�nek / a BIOS vissza�ll�t�s�nak leggyakoribb m�dja.
A CMOS-chipek m�r nem t�rolj�k a BIOS-adatokat. Ezeket jellemz�en az alaplap d�li-h�dja vagy a Super I/O chipek t�rolj�k.
A CMOS t�rl�se t�bbf�lek�ppen is elv�gezhet�, t�bbek k�z�tt az elem elt�vol�t�s�val, a jumper haszn�lat�val vagy a CMOS t�rl�s�re szolg�l� fizikai gomb megnyom�s�val.
A CMOS t�rl�se seg�thet a hibaelh�r�t�sban, a rendszerszint� jelszavak vissza�ll�t�s�ban �s a BIOS alap�rtelmezett be�ll�t�sainak vissza�ll�t�s�ban, sikertelen t�lhajt�s vagy hardverfriss�t�s ut�n.

A CMOS vissza�ll�t�sa t�rli a BIOS-t?

Nem, nem t�rli mag�t a BIOS-t, csak vissza�ll�tja az �sszes lehet�s�get az alap�rtelmezett �rt�kekre. Ind�t�skor az el�bb felsorolt opci�k b�rmelyike t�rli a jelenlegi BIOS-be�ll�t�sokat, �s vissza�ll�tja azokat a gy�ri alap�rtelmezett �rt�kekre. Szerencs�re mag�nak a BIOS-nak a t�rl�s�t�l nem kell tartanunk. Az egyetlen re�lis eset, amikor komoly k�r keletkezhet benne, az a BIOS-friss�t�s megszak�t�sa lehet. Akkor fordulhat el�, ha a friss�t�si folyamat k�zben a rendszer le�ll, illetve �jraindul. Ez t�rt�nhet felhaszn�l� hib�j�b�l, esetleg egy �ramsz�net k�vetkezt�ben is, teh�t legy�nk �vatosak, a f�lbaszakad� friss�t�s n�h�ny kiv�telt�l eltekintve haszn�lhatatlan alaplapot eredm�nyezhet.

T�r�lni kell a CMOS-t a BIOS friss�t�se el�tt?

Nem, a BIOS friss�t�se el�tt nem sz�ks�ges a CMOS-t t�r�lni. Ugyanez vonatkozik a CMOS t�rl�s�re is a BIOS friss�t�se ut�n, ilyenkor szinte kiv�tel n�lk�l alapbe�ll�t�sok l�pnek �rv�nybe.

T�r�lhet� a CMOS, ha a sz�m�t�g�p be van kapcsolva?

Nem! A CMOS t�rl�s�hez ki kell kapcsolnia a sz�m�t�g�pet, le kell v�lasztani az �ramforr�sr�l, �s ki kell �r�teni az alaplapi kondenz�torokat �gy, hogy a g�pet n�h�nyszor megpr�b�ljuk bekapcsolni. Miut�n mindezzel megvagyunk, a CMOS a fent eml�tett m�dszerek valamelyik�vel t�r�lhet�.

M�g valami?

A BIOS teh�t alapvet� r�sze minden sz�m�t�g�pnek, maradand� k�rt viszont szerencs�re nem egyszer� okozni benne. R�ad�sul az UEFI bevezet�se �ta egyre letisztultabb, vonz�bb grafikai fel�letekkel tal�lkozhatunk, melyek megk�nny�tik a dolgunkat �s kev�sb� riasztj�k el az �jonc felhaszn�l�kat. Mindegy, hogy a g�p�nkbe szerelt meghajt�kat szeretn�nk ellen�rizni, a RAM-ok sz�m�ra biztos�tott XMP profilokat szeretn�nk alkalmazni, esetleg komolyabb sz�nd�kunk van �s manu�lis tuningra adn�nk a fej�nket, a BIOS lesz az els�sz�m� bej�rat �s kil�p�si pont a j�l m�k�d� sz�m�t�g�phez.

2022. 11. 16

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 2. r�sz

Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben t�rnek el a lapk�szletek, �s milyen alaplapok k�z�l v�laszthatunk?
Cikk�nk els� fejezete az alaplapok szerep�t t�rgyalta, kit�rve az alapvet� felszerelts�gre, amelyek tekintet�ben t�bb�-kev�sb� minden lap ugyanazt k�n�lja. De mik azok a r�szletek, amelyek nagyobb m�rt�kben is megk�l�nb�ztetik ezeket a hardvereket? A k�vetkez�kben a fesz�lts�gszab�lyoz�st v�gz� VRM, a chipsetek �s az ig�nyeink �s p�nzt�rc�nk szerinti v�laszt�si lehet�s�gek k�vetkeznek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglep�en fontos r�szei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen k�v�l hagyj�k �ket a marketing �s a kritik�k sor�n is, vagy nem magyar�zz�k el megfelel�en, ha egy�ltal�n megeml�tik �ket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, mi�rt eml�tik �ket egy�tt a t�lhajt�ssal, �s milyen kulcsfontoss�g� specifik�ci�kat kell meg�rteni ahhoz, hogy megalapozott d�nt�st hozzunk v�s�rl�s el�tt?
A VRM a Voltage Regulator Module (fesz�lts�gszab�lyoz� modul) r�vid�t�se, �s szerencs�re ez a n�v el�gg� mag�t�l �rtet�d�. Minden alaplapon van egy fesz�lts�gszab�lyoz� modul, amelyet a CPU k�zel�ben helyeznek el, hogy szab�lyozza a fesz�lts�get, amely a t�pegys�gt�l �s a t�pk�belekt�l a CPU aljzat�hoz jut. Annak ellen�re, hogy a CPU �nmag�ban is el�g sok energi�t k�pes fogyasztani, m�gis sz�ks�ge van arra, hogy ezt az energi�t kezelj�k �s szab�lyozz�k, miel�tt a CPU rendelkezhetne vele.
Mi�rt fontosak az alaplapi VRM-ek a t�lhajt�s szempontj�b�l?
Mivel a t�pegys�gb�l �rkez�

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 1. r�sz

Az alaplap egy asztali sz�m�t�g�pben �s amit m�g tudni �rdemes
J�l tudjuk, hogy sz�m�t�g�p�nk sz�v�t �s lelk�t a processzor �s a videok�rtya p�rosa adj�k, pl�ne, ha j�t�kra vagy komolyabb grafikai munk�ra v�s�rlunk sz�m�t�g�pet. Azt azonban tov�bbra sem felejthetj�k el, hogy a sz�munkra kiemelten fontos �sszetev�k nem felt�tlen�l a legfontosabb �sszetev�k. Min�s�gi t�pegys�g n�lk�l g�p�nk egy instabil id�z�tett bomba lehet, �s tal�n m�g el sem indul, megfelel� alaplap n�lk�l pedig ugyan mibe pakoln�nk az izmos CPU-t �s m�regdr�ga videok�rty�t? A k�vetkez�kben az alaplap �ltal�nos m�k�d�s�t �s funkci�it igyeksz�nk bemutatni, hogy meg�rts�k, mi�rt fontos egy PC-s felhaszn�l� sz�m�ra. A cikk folytat�s�ban kit�r�nk a k�l�nb�z� �rkateg�ri�kra is, amelyek k�l�nb�z� min�s�get �s lehet�s�geket k�n�lnak a felhaszn�l�knak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk �ssze vagy szedt�nk m�r sz�t sz�m�t�g�pet, akkor l�thattuk azt az egyetlen alkatr�szt, amely mindent �sszek�t – az alaplapot. Ahogy a neve is �rulkodik r�la, egy PC eset�n ez lesz az alap, amire �p�tkezni fogunk. Ez az a k�zponti �ramk�ri lap, amely mindazokat az alkatr�szeket �s csatlakoz�kat tartalmazza, amelyek lehet�v� teszik, hogy a sz�m�t�g�p minden eleme �ramot kapjon �s kommunik�ljon egym�ssal. Jellemz�en sz�mos be�p�tett funkci�val b�szk�lkedhetnek, �s k�zvetlen�l befoly�solj�k a sz�m�t�g�p k�pess�geit �s b�v�t�si lehet�s�geit. Term�szetesen az alaplap nem �j tal�lm�ny, hiszen m�r j�val a szem�lyi sz�

Mi a DDR5, az �rajel �s a VRAM?

Cikk�nk m�sodik r�sz�ben a VRAM, a RAM-frekvencia �s a DDR5 is sz�ba ker�l
Mi a DDR5?
Az el�z� cikk v�g�re �rve felmer�lhet a k�rd�s, hogy hol vannak a DDR3, DDR4 �s DDR5 RAM magyar�zatai. B�r az elej�n eml�t�sre ker�lt a Double Data Rate RAM, mint fogalom, de nem vett�k �t a DDR RAM k�l�nb�z� gener�ci�it. M�g az alapvet� funkcionalit�suk �s m�k�d�s�k l�nyeg�ben ugyanaz, minden egyes gener�ci�ban jelent�sen megn�vekedett mind a DRAM frekvenci�ja, mind az adat�tviteli sebess�g. �gy a DDR5 jelenleg leegyszer�s�tve csak a DDR4 gyorsabb v�ltozata. Az �raz�s r�ad�sul lassan kezd k�zel�teni a DDR4 szintj�hez, b�r a korai DDR5-�s modulok m�g j�val nagyobb k�sleltet�ssel k�sz�lnek, mint a DDR4-esek.
Az�rt ahhoz nem el�gg�, hogy a legt�bb esetben rosszabbak legyenek a DDR4-n�l, de el�gg� ahhoz, hogy biztos legy�nk benne, hogy ahogy a DDR5 k�sleltet�se id�vel javulni fog, a DDR5 teljes�tm�nyn�veked�se is sk�l�z�dni fog a k�sleltet�sre �rz�keny munkaterhel�sekben. A DDR5-r�l sz�l� el�z� cikk�nkben b�vebben is sz� esik a gener�ci�s k�l�nbs�gekr�l �s az �j mem�ria �jdons�gair�l, mely ide kattintva olvashat�.
Mit tud a dual-channel, avagy k�tcsatorn�s RAM?
A RAM f� form�ja a DDR RAM vagy Double Data Rate RAM. B�r szerencs�re ezzel a megnevez�ssel manaps�g csak ritk�n kell megk�zden�nk, de technikailag Double Data Rate Synchronous Random Access Memory, azaz DDR SDRAM. A DDR (SD)RAM titkai azonban val�j�ban ehhez az elnevez�shez kapcsol�dnak. K�l�n�sen a "szinkron" r�sz �rdekes

�rt�kel�sek

�rt�keld a cikket!

Az �rt�kel�shez be kell jelentkezned. Bel�p�s

Kele S�ndor

2023.01.20

Nagyszer� cikk. Sokat lehet tanulni bel�le.

L�gy naprak�sz!

PCX 2006-2024.

Kapcsolat: [email protected]

Cookie / s�ti kezel�s

Weboldalunkon cookie-kat haszn�lunk, melyek c�lja, hogy teljesebb k�r� szolg�ltat�st ny�jtsunk a R�szedre. N�h�ny �ltalunk haszn�lt "s�ti" elengedhetetlen az egyes szolg�ltat�sok megfelel� m�k�d�se �rdek�ben, m�sok inform�ci�kat gy�jtenek a weboldal haszn�lat�val kapcsolatban, hogy m�g k�nyelmesebb �s hasznosabb oldalt hozhassunk l�tre. Vannak �tmeneti "s�tik" , amik elt�nnek ha bez�rod a b�ng�sz�det �s vannak tart�s v�ltozatok is, melyek egy ideig sz�m�t�g�peden maradnak. N�h�ny "s�ti" felt�tlen�l sz�ks�ges az oldal m�k�d�s�hez, m�g m�sokat a teljes�tm�ny �s a felhaszn�l�i �lm�ny n�vel�se �rdek�ben haszn�lunk. Adataidra k�l�n�s figyelmet ford�tunk, ennek r�szleteit az adatv�delmi t�j�koztat�-ban tal�lod. Milyen "s�tiket" haszn�lunk az oldalunkon? Eml�keznek, mi van a bev�s�rl�kosaradban �s a bejelentkez�si adataidra, biztos�tj�k a bejelentkez�s k�zbeni biztons�got �s a weboldal k�vetkezetes megjelen�s�t, n�velik a weboldal teljes�tm�ny�t, fokozz�k a felhaszn�l�i �lm�nyt �s m�rik az oldal felhaszn�l�s�t. Ha l�togat�sod sor�n mell�z�d a Cookie-k haszn�lat�t, a legt�bb funkci� �s oldal nem fog az elv�rtaknak megfelel�en m�k�dni. Ha szeretn�d a t�rolt cookie-kat t�r�lni, a b�ng�sz�d be�ll�t�sai k�z�tt k�nnyed�n megteheted.