A német hatóságok komolyan veszik a kétes forrásból beszerzett szoftverek kérdését
A Windows kérdés nélkül a legnépszerűbb operációs rendszernek számít, legalábbis asztali számítógépek esetén mindenképpen. Azonban amikor a Microsoft a hatalmas felhasználói bázissal büszkélkedik, aligha tér ki olyan részletekre, hogy valójában hány eredeti termékkulccsal aktivált rendszer származik legális, hivatalosan igazolt forrásból. Vannak azonban országok, ahol az illegális szoftverekkel kapcsolatban híresen nagy a szigor, például Németországban, ahol a jelentések szerint elkezdték felkutatni azokat, akik indokolatlanul olcsón jutottak Windowshoz.
Sokan nem értik, hogy miért is kéne súlyos tízezreket fizetni egy új Windows 10 rendszerért, ha annyi helyen kapható párezer, vagy párszáz forintért, külföldi oldalak esetén pedig mindössze néhány euróért. Pedig a helyzet valójában nem is olyan bonyolult, ugyanis a Microsoft viszonylag tömören összefoglalja nekünk, hogy milyen formában és milyen forrásokból érdemes keresnünk az általuk fejlesztett szoftvereket, és nem győzi hangsúlyozni, hogy mi az, amit érdemes inkább elkerülni. A Windows és Office csomagokat digitális letöltésként és csomagolt formában is értékesítik, előbbi pedig főleg a saját áruházukból szerezhető be. Ha termékkulcsot vennénk, azt önálló termékként kizárólag az eredetiséget igazoló tanúsítványokkal (COA) együtt forgalmazott Termékkulcs-kártyák (PKC) formájában forgalmaznak – az áruk országtól és kereskedéstől függően csak kis mértékben térnek el a Microsoft által meghatározott összegektől – tehát minden más megoldás gyanús. Még egy külön bemutatólapot is kapunk az eredetiséget igazoló matricákkal és a csomagolások legfontosabb részleteivel, melyek alapján könnyebben kiszúrhatók a hamisított termékek.
A lényeg tehát, ha aukciós oldalakról, apróhirdetésekből, vagy olyan webshopoktól és eladóktól vásárlunk, ahol gyanúsan olcsón juthatunk aktiválókulcshoz, azzal valamilyen probléma lehet. Nem feltétlenül hamis kódról van szó, de nem kizárt, hogy lopott, vagy egyszer már értékesített, esetleg fel is használt termékek, melyek ugyan átverhetik a Microsoft termékaktiváló rendszerét, de attól még nem számítanak legálisnak. Ha feltűnő az árkülönbség, akkor az sem kizárt, hogy a teljesen bontatlan csomagolásban érkező eredeti termék kétes forrásból származik. A Microsoft nem véletlenül forgalmazza őket annyiért, amennyiért, ha valami túl szép, hogy igaz legyen, azt valószínűleg érdemes inkább elkerülni. Persze sok országban az állam és a hatóságok nem kifejezetten vetnek be nagy erőket a felhasználók gépén lévő szoftverek ellenőrzésére, és nem járnak utána a korábbi vásárlásaiknak sem, így a régimódi társadalmi alku keretében sokan megengednek maguknak egy kis csalást, és persze az sem ritka, hogy valaki nem jár utána és egyszerűen csak lecsap egy megbízhatónak tűnő üzlet ajánlatára.
Egészen máshogy áll a kérdéshez Németország, ahol a szoftverek ugyanakkora figyelmet élveznek hatóságok részéről, mint a kereskedelem bármilyen más területe. A napokban egyre több híroldal kezdett el foglalkozni a témával, ugyanis Németországban állítólag elkezdtek lecsapni az illegális vásárlásokra, és nem csak az eladókra, de a felhasználókra is. Bár hivatalos megerősítés még nem érkezett, több felhasználó is arra panaszkodik, hogy otthonukba idézést küldtek, melyekből azzal szembesültek, hogy pénzmosással és szerzői jogok megsértésével vádolták meg őket. A tarnkappe.info például találkozott egy esettel, ahol egy évekkel korábbi eBayes vásárlás miatt bukkant fel a rendőrség, és idéznek Tobias Kläner ügyvédtől is. Állítása szerint a Rajna-vidék-Pfalzban volt már példa ilyen ügyben házkutatásra is, az ő irodájuk pedig több mint 100 vádlottat képvisel, akik eBay-ről vettek olcsó Office-t. Szerinte fontos, hogy ismerjük a jogainkat, hiszen nem minden felhasználó vásárolt szándékosan illegális forrásból, azonban a jóhiszeműség nem feltétlenül felmentő körülmény. "Aki önként elismeri, hogy a Windows 10-et a megszerzett licenccel telepítette a számítógépére, az már elismerte a szerzői jog megsértésének objektív tényét a vonatkozó 106. §-a alapján, és a nyomozók csapdájába esett." Azt ajánlja, hogy nem árt beszélni egy szakemberrel, mielőtt valaki könnyelműen elismerné az illegális termék használatát.
A golem.de egy ügyészt is megszólaltatott, aki szerint a kétes eredetű szoftverlicencek megvásárlása miatt indított eljárások száma, az elmúlt években az ötszámjegyű tartományba lépett. Nem kereskedelmi bűncselekmény esetében amúgy 3 év a kiszabható maximális büntetés, és az ugyan nem derült ki, hogy valaki kapott-e már ilyen súlyos büntetést, de az, aki rendszeresen vásárol és használ ilyesmit, esetleg tovább értékesíti, biztosan komolyabb büntetésre számíthat. A lényeg mégis az, hogy fizetés előtt mindig győződjünk meg arról, hogy hivatalos partnertől vásárlunk. A megszokottnál alacsonyabb ár nem minden esetben jelent törvénytelen forrást, de ha 40 ezer forint helyett valami csak ezer forintba kerül, akkor nyugodtan éljünk a gyanúval. Az Alibaba.com-hoz hasonló oldalakat pedig inkább ne is erőltessük, Kínában ugyanis nem sokat törődnek a hivatalos szabadalmak és eredeti termékek kérdéskörével.
"A működő termékkulcs nem azonos az érvényes licenccel. A termékkulcsok nem licencek, csupán annak biztosítására szolgálnak, hogy az ügyfél, akinek már van használati joga ("licenc") egy számítógépes programra, az képes legyen telepíteni és aktiválni azt" – olvasható a Microsoft egy korábbi nyilatkozata, egy illegális szoftvereladási ügy kapcsán, mely szintén Németországban indult.
Források: news.softpedia.com, paudal.com, tarnkappe.info, golem.de, winfuture.de,