Zöld utat kapott az Amazon műholdas projektje, több mint háromezer egység szórja majd fentről az internetet
Valamikor tavaly júliusban kapott szárnyra a hír, hogy az Amazon nagyszabású technológiai projektre készül, melynek célja a SpaceX-hez hasonló műholdas alapú internetközvetítés. Az Amazont könyvárusból média- és technológiai nagyvállalattá duzzasztó Jeff Bezos célja, hogy többezer műholdjával a föld olyan területeire is minőségi netkapcsolatot szolgáltasson, melyeken rossz a lefedettség, esetleg egyáltalán semmilyen netes opció nem elérhető, így más cégekkel való konkurálás helyett inkább a relatíve üres területeket fedné le. A terveiket egy bő év után pozitívan bírálták el, így hamarosan életbe léphet az első fázis.
A Project Kuiper néven futó beruházás 3236 műhold kibocsátásának tervével járult az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) elé, mely a napokban pozitívan bírálta el a terveket, és engedélyezte azok végrehajtását. Az alacsony föld körüli pályán száguldó egységek 590-630 kilométeres magasságban helyezkednek majd el, és egy alacsony válaszidővel, illetve nagy sávszélességgel bíró hálózat létrehozását teszik lehetővé. A föld-űr irányú kommunikáció 27,5-30,0 GHz-es, az űr-föld irányú kommunikáció pedig 17,7-18,6 GHz-es vagy 18,8-20,2 GHz-es frekvencián zajlik majd, az azonban még nem ismert, hogy ez milyen valós sávszélességet és sebességet jelent, ahogy az sem, hogy a felhasználók milyen eszközök birtokában élhetnek majd a lehetőséggel. A meghatározott távolság azonban kulcsfontosságú az adatsebesség szempontjából, az úgynevezett alacsony Föld körüli, földközeli pálya (Low-Earth-Orbit - LEO), illetve nagyon alacsony Föld körüli pálya (VLEO) ötvenszer közelebb van, mint a hagyományos geostacionárius internetes műholdak, ezzel lehetővé téve számukra az optikai vezetékekhez mérhető adatátvilet.
A projekt komolyságáról már a műholdak száma is árulkodik, a munkálatok 10 milliárd dolláros költsége azonban kétséget sem hagy az Amazon által tanúsított elkötelezettség és versenyszellem felől. A projekt megvalósításához azonban időre lesz szükség, a műholdak előállítása, a próbák és végül pályára állításuk nem megy pár hónap alatt, az aktuális tervek szerint pedig nagyjából hat évbe kerül, hogy a tervezett hálózat 50 százaléka üzemkész legyen és a helyére kerüljön. A „ki tud több műholdat az űrbe juttatni” versenyben természetesen Elon Musk a legnagyobb vetélytárs. Ők egyelőre még nagyjából 500 fellőtt Starlink egységnél tartanak, viszont az 1 gigabites internetet biztosító hálózatukat nem kevesebb, mint 12 ezer műhold hadrendbe állítása után tekintik csak teljesnek. A Starlink rendszer ráadásul már élesítésre került, tart az előzetes tesztelés, a távlati cél pedig egy nagyjából 42 ezer egységből álló flotta kiépítése.
A műholdak méretéről és kinézetéről egyelőre nem sokat tudni, azt viszont már szinte biztosra vehetjük, hogy a Bezos által alapított Blue Origin a New Glenn névre keresztelt nagy teherbírású hordozórakétákat vetné be, mely képes lehet több tucat, vagy akár többszáz műhold egyidejű telepítésére. A tervek elsősorban az amerikai területek és gazdaság fellendítését célozzák, ám az erre szabott hivatalos határidő 2029 július 30-ával lejár, a munkálatokat addig be kell fejezniük.