Szintet lép a videótömörítés technológiája, felére csökkenhet a fájlok mérete 

Kevés népszerûbb dolog van manapság a digitális videótartalmaknál, a videómegosztók, élõ adásokat közvetítõ streaming felületek és az elõfizetéses rendszert alkalmazó médiaszolgáltatók virágkorukat élik. De ezzel az ágazattal együtt fejlõdik a technológia is, így szép lassan általánossá vált 4K felbontás, és már a 8K-s tévék is integetnek ránk a polcokról. A nagyfelbontású videók azonban hatékony tömörítést igényelnek, melyet a frissen bejelentett VVC/H.266 kodek hivatott új szintre emelni.

Nem is volt olyan rég, hogy májusban a bejelentették a Samsung, Huawei és Qualcomm által közösen támogatott MPEG-5 EVC eljárást, most itt a VVC (Versatile Video Coding), melyet a német Fraunhofer Heinrich Hertz intézet kutatói dolgoztak ki, akik többek köztt az MP3 és az H.264/MPEG-4 AVC elkészítésében is fontos szerepet vállaltak. Az újdonság célja természetesen a 2003-as H.264-, illetve a 2013-as H.265 leváltása lenne, ám azt fontos megjegyezni, hogy a két kódoló nagyjából a 90%-os arányban uralja a teljes világpiacot, így az átállás nem lesz könnyû munka, nem is beszélve a különféle vállalatok által preferált alternatív szabadalmakról.

Az ígéret szerint a VVC kodek a HEVC által biztosított képminõséget nyújtja, azonban mindezt akár fele akkora fájlméret mellett. Ez a hatékonyság lényegében a magasabb felbontások esetén érvényesül, melyrõl a BBC R&D (kutatás és fejlesztés) részlegének korai tesztje is tanúskodik. A tavaly júniusi eredmények jól mutatják, hogy UHD felbontás mellett a VVC nagyjából 35%-os bitráta mellett produkált a HEVC kodekkel azonos képminõséget, míg ez a különbség HD felbontás esetén már csak 26-27% volt, az AV1 kódoló nyugdíjazását pedig már ekkor megelõlegezték. A cikk ugyanakkor arra is kitért, hogy a jóval komplexebb eljárás miatt ehhez a végeredményhez ekkor még több mint hatszor annyi idõre volt szükség, és dekódolás is másfélszer hosszabb volt, mint amit a HEVC produkált.

A Fraunhofer Társaság hivatalos bejelentése alapján, egy másfél óra hosszúságú 4K videó tárhelyigénye 10 GB-ról 5 GB-ra zsugorítható, miközben a képminõség ugyanolyan marad, továbbá sok más képi eljárást is hasonlóan hatékonyan kiszolgál majd, támogatja például a HDR-t, és a 360°-os felvételeket is. Az ígéret alapján ezzel komolyan csökkenthet a mûholdas internetszolgáltatásokra háruló adatforgalom mértéke, de a vezetékes kapcsolatok számára is hasznos, fõleg, ha több felhasználó egyetlen hálózaton osztozkodik. A kérdés már csak az, hogy ezúttal elkerülik-e a H265 elterjedését megakasztó szabadalmi problémákat, nem beszélve az AV1-rõl, mely bár bizonyítottan alacsonyabb hatékonysággal dolgozik, ugyanakkor teljesen ingyenes és jelenleg a Netflix és a YouTube is arra támaszkodik.

A platformváltás valószínûleg ezúttal sem zajlik majd zökkenõmentesen, hiszen egységesítés nélkül a piac megosztottá marad, és a technológiai versenyben már sok ígéretes újdonságot láttunk lemorzsolódni. A VVC mögött azonban szintén áll néhány nagy név, hiszen a fejlesztésben olyan cégek is közremûküödtek, mint az Apple, Ericsson, Intel, Sony, vagy épp a Microsoft, így a vadonatúj szabadalomnak jó esélye van rá, hogy a felszínen maradjon.