2022. 02. 04

Thermaltake Versa T26 TG ARGB ház, különös előlappal

Masszív torony a veterán gyártó új E-ATX gépháza, mely nem spórol sem az üveggel, sem az RGB-velKülönös az orra, de legalább masszívnak tűnik az új Thermaltake Versa ház.

A Thermaltake olyan régóta van a piacon, hogy néha megfeledkezünk róla, hogy egykor azon kevés cégek egyike volt, amelyek az átlag felhasználó számára felső kategóriás kiegészítőket tettek elérhetővé. A polcok azóta megteltek a legkülönfélébb brandek ajánlataival, de ez nem azt jelenti, hogy időről időre nem rukkolnak elő valami újdonsággal, ami felkeltheti a figyelmet. Az új Versa T26 TG ARGB gépház akár egy lehetne a klasszikus szögletes tornyok között, ám furcsa, négyosztatú előlapja biztosan megkülönbözteti a többitől, még ha kihagyott lehetőségnek is tűnik.


Az aktuális trendek már nem csak a teljesen egységes, lapos előlapokat diktálják a vállalatok számára, hiszen a lemezes meghajtók és beépíthető kártyaolvasók eltűnésével lehetségessé vált az egész front oldalt kitöltő rács alkalmazása is, mely szabad utat enged akár három közepes ventilátor akadálytalan lélegzésének is. A divatos megjelenés vagy egyedi stílus demonstrálása azonban manapság is gyakran felülírja a hasznosságot, így láthatunk RGB-s légkavarókat masszív üvegfalak mögött villogni, míg a légáramlást egy vékony oldalsó szellőző biztosítja – néhány ügyes kivételtől eltekintve – alacsonyabb hatékonysággal. Az új Versa modellt látva viszont kicsit olyan érzésünk támad, mintha a Thermaltake mérnökei két részre szakadtak volna a kérdésben, és végül az lett a kompromisszum, hogy legyen edzett üveg is, meg legyen rács is. Ami nem is feltétlenül lenne baj, hogyha nem kizárólag a dizájn lett volna az egyetlen szempont.


Az amúgy masszivitást sugárzó tornyot figyelve a vizuális megjelenés legalábbis véleményes, hiszen az említett megoldást leszámítva nem sok érdekességet láthatunk. Mindenesetre a négyfelé osztott előlap több szempontból is furcsa. Míg a jobb oldali elemek talán azért emelkednek ki a helyükről, hogy némi extra levegőt engedjenek be, viszont az, hogy ezek egyáltalán nem kihajthatók, vagy könnyen kivehetők, arról arra következtethetünk, hogy a vásárlók kényelme, esetleg némi innováció nem igazán voltak a szempontok között. Pedig maga a ház a 464.2 x 225 x 485 milliméteres dimenzióknak köszönhetően egészen tágas belteret biztosít a gépépítők számára, melyre egy teljes egészében edzett üveg oldallap is betekintést enged. Bár a gyártó nem igen részletezi, de porszűrő t is láthatunk, igaz, a képek alapján csak felülre jutott. Mindebbe tehát belefér bármilyen általános szabványba illeszkedő alaplap, egészen az E-ATX formátumig, de nem lesz probléma a ventilátorok és AIO radiátorok elhelyezésével sem.


Előbbiből három 120mm-es, természetesen ARGB-s példány már behelyezésre került, melyeket igény esetén 140mm-es változatokra is cserélhetünk. Hátulra a két méretből egyet tehetünk, míg a tető alá három 120-as vagy két 140-es csavarozható fel, de eszerint kell eljárnunk a radiátorok kiválasztása és beszerelése előtt is. Ami még nem utolsó szempont, az a processzorhűtő, ami akár 175mm magas is lehet, tehát ha például valamiért még egy Noctua NH-D15-nél is nagyobbra vágyunk, akkor további 15mm-ig nyújtózkodhatunk. Aligha lesz gondunk a megtermettebb videokártyákkal sem, a VGA ráadásul az oldalára döntve is elfér, amennyiben nem haladja meg a 380 mm-es hosszúságot. Az izmosabb gépekbe gyakran méretesebb tápegység kerül, ami fizikai kiterjedését tekintve 200mm-es is lehet, amennyiben lemondunk a HDD-kről. Azzal érdemes előre számolni, hogy "csak" 160 mm-ünk marad, ha ragaszkodunk a merevlemezes meghajtóknak elkülönített tartóelemhez, amúgy két db, 3.5 hüvelykes HDD-ből már elégséges kapacitást ki lehet hozni. Ha viszont helyettük inkább 2.5-ös SSD-ből táraznánk be, kettő mehet a HDD-k polcaira, másik kettő pedig az alaplapi tálca hátoldalán kapaszkodhat meg.


A fém és üveg oldalak rögzítése hagyományos, vastag bütyökben végződő fémcsavarokkal történik, de ne számítsunk extra segítségre a kábelvezetésnél sem. A ház méretéből ítélve a vezetékek vastagsága vagy sokasága biztosan nem lesz probléma, de ha tiszta elrendezést szeretnénk, készüljünk fel saját rögzítőpántokkal vagy egy marék gyorskötözővel. Külső alkatrészek nélkül 8.21 kilót nyom, tehát nem éppen eSport kategória, mindenesetre hozza a régi szekrényházak hangulatát. Az I/O panel is leginkább a kötelezőt hozza, annyi extrával, hogy a ventik miatt beszereltek egy ARGB vezérlőt is, amit az USB 3.0 kivezetések melletti gombbal irányíthatunk.

Az előlapon Type-C nincs, RGB váltó viszont van!


Ebből a szempontból a Thermaltake továbbra is az "oldschool" megoldások hívének tűnik, pedig a legutóbb megjelent Divider 200 kockaházaik kifejezetten igényes darabok voltak. Ráadásul nem közölték az árát sem, ami a Versa T26 TG ARGB népszerűségének kulcsa lesz.

2022. 02. 04

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.