fb pixel code
KATEGÓRIÁK KATEGÓRIÁK
2021. 09. 17

Szélessávú lézernetet tesztelt sikerrel az Alphabet

A Project Taara vezetékmentes technológiája masszív sávszélességre képes, nagy távolságokonA Project Taara gyors és olcsó netet hozhat oda, ahol eddig esély sem volt rá.


2021-ben bőségesen el vagyunk látva újabbnál újabb adattovábbítási technológiákra vonatkozó ígéretekkel, de ezek között is a legnagyobb figyelmet a vezetékmentes megoldássok élvezik. Míg az 5G a világ számos pontján éledezik, addig akadnak olyan nagy lélekszámú országok, ahol a tornyok és az infrastruktúra többi eleme túl nagy anyagi vonzattal jár ahhoz, hogy telepítésük és beüzemelésük érdemben megvalósítható legyen. A netkapcsolattól elvágott területek azonban az Alphabethez hasonló megavállalatoknak izgalmas technikai kihívást nyújthatnak, a Google-t a zsebében tartó cég pedig el is utaztatta Afrikába a Project Taara nevű fejlesztését, ahol közel 5 kilométeres távolságot hidaltak át, sokszáz TB adatot továbbítva különösebb fennakadások nélkül.

Magasra kell szerelni, de nem árt, ha tiszta a levegő.


A Google szárnyai alatt sok feltörekvő projekt indult útnak, ám csak néhány érte meg, hogy maga is szárnyat bontson. Ezek közé tartozott a napenergiával hajtott drónok 2017-ben elhalt terve, de nagy ambíciókkal indult a Project Loon is, mely hélium meghajtású léggömbökkel próbálkozott vezetéknélküli internet továbbításával, ám idén ez is a fiókban landolt. Utóbbi azonban hordozott olyan technológiákat, melyek fejlesztése azóta is tart, például a ballonok közötti kapcsolathoz fejlesztett Free Space Optical Communications (FSOC), melyet a nemrég a sikerrel levezényelt afrikai kísérletben is bevetettek. Maga a technológia amúgy nem éppen újkeletű, hiszen nagyjából húsz éve már találkozhattunk hasonlóval. A cél az optikai kábelekhez hasonló teljesítmény elérése kábelek nélkül, az FSOC pedig akár 20 Gbps-ot átlépő sávszélesség elérésére is képes, lézeres, illetve optikai jeltovábbítással. A munka az Alphabet Moonshot Lab X kutatási és fejlesztési laboratórium érdeme, mely évekkel ezelőtt Indiában kezdte meg a hálózat kiépítését, majd Kenyában végzett kísérleteket, most pedig felfedte, hogy nemrég Afrikában egy 20 napos tesztet hajtott végre, pozitívnak mondható eredménnyel.

20 napon át bizonyította, hogy hatékony megoldás lehet.


A kábeleket nem igénylő, mégis stabil hálózati kapcsolat mögötti elgondolás nem csak az anyagi korlátok megkerülése, de többek között a vezetékes hálózat telepítését megnehezítő földrajzi, illetve környezeti akadályok ledöntése miatt született meg. Erre sok esetben sem az 5G, sem a műholdas technológia nem nyújt megfelelő megoldást. A Kongó folyón átívelő optikai összeköttetést a Kongói Köztársaságban található Brazzaville és a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Kinshasa között építették ki, és a beszámoló szerint 20 napon át 99.9%-ban elérhető volt. Baris Erkmen, a Project Taara vezetője szerint a kapcsolat 20 nap alatt közel 700 TB adatot továbbított, kiegészítve a helyi távközlési partner, az Econet és leányvállalatai által használt üvegszálas kapcsolatokat. A terület állítólag nem csak az optikai kommunikációnak kedvező éghajlati és időjárási viszonyok uralkodnak, de az is lényeges, hogy városok légvonalban csak néhány kilométerre vannak egymástól, míg a Kinshasába vezető üvegszálas összeköttetésnek közel 400 kilométert kell megtennie, ami ötször drágábbá teszi az online kapcsolattartást.

Könnyű telepíteni, az automata rendszer ráadásul képes korrigálni a tükröket.


A végkifejletet több szempontból is sikeresnek tekintik, például nagy eredmény, hogy kapcsolat a száloptikás vezetékek fizikai védelme nélkül is közel 100%-ban rendelkezésre állt. Az egyik elsődleges cél, hogy a végfelhasználók ne is sejtsék, hogy a stabilitást kábel helyett valójában FSOC biztosítja. Ahogy azt elmondták, Kongóban eddig nem tapasztaltak olyan időjárási körülményeket, ami megzavarta volna a kapcsolatot, mindenesetre a technológia tartalmaz korrekciós megoldásokat. Sajnos a sűrű köd vagy eső, esetleg egy homokvihar ellen nem sokat tehetnek, de a sugár útjába tévedő madarak is gondot okozhatnak, de ezek egyelőre minden hasonló projekt számára problémát jelentenek. Fontos, hogy a tornyok kellően magasra nyúljanak, az interfészek pedig állítólag 10 kilométerről is megtalálnak egy 5 centiméteres célpontot, ezen felül az automatizált tükrök +/- 5 fokos eltéréssel képesek állítani magukon, ami nagyban hozzájárul a zavartalan működéshez.

Célba talál nagy távolságból is, de az időjárás itt is gondot okozhat.


A hátrányok tehát egyértelműek, ugyanakkor a technológia állítólag elég olcsó és könnyen telepíthető és ahhoz, hogy idővel számos területen az 5G, vagy a vezetékes hálózatok alternatívája legyen.

2021. 09. 17

Ismét AMD CPU-kat sújtó sebezhetőséget találtak
Újabb Meltdown-szerű támadásokat találtak a korábban érintetlennek hitt AMD CPU-kon
A Meltdown-támadás mögött álló eredeti elképzelés az volt, hogy a rosszindulatú alkalmazások visszaélhetnek a CPU spekulatív végrehajtási műveleteivel, áttörve az alkalmazások és az operációs rendszer magja, avagy kernele között húzódó korlátot. Az akadémikusok szerint a támadás lehetővé tehette kölönböző rosszindulatú alkalmazások számára, hogy a behatolást követően érzékeny információkat lopjanak el a kernelből, például jelszavakhoz, titkosítási kulcsokhoz és érzékeny felhasználói adatokhoz, illetve olyan információkhoz jutva, amelyekhez egy alkalmazás normális esetben nem szerezhetne hozzáférést. Kezdetben a Meltdown-támadás mögött álló csapat azt állította, hogy technikájuk kizárólag az Intel processzorok ellen működik, és hogy az AMD egy merőben eltérő konstrukciót használt a spekulatív végrehajtás funkciójához, amely az ő támadási technikájukkal nem volt sebezhető. Bár a későbbi kutatások megállapították, hogy még az ARM alapú processzorok is kijátszhatók, a 2018-ban felbukkant klasszikus Meltdown-támadás az AMD processzorai ellen sokáig nem bizonyult sikeresnek.
Természetesen nincsenek feltörhetetlen rendszerek, és ez a közelmúltban az AMD aktuális, Zen architektúrájával kapcsolatban is bebizonyosodott. Az első rés tényét maga az AMD leplezte le idén áprilisban, miszerint a Zen3-nál találtak lehetőséget egy Spectre 4-hez hasonló támadási módra, ám már akkor is kiderült, hogy a
Kipróbálhatók az Android appok Windows 11-en
A szolgáltatás még távolról sem teljes, de legalább egy tesztüzem elindult
A Microsoft június vége felé ejtette meg a Windows 11 hivatalos bejelentését, ezzel együtt pedig több újdönsült funkciót is kiemeltek, melyekkel igyekezték felcsigázni a régi és leendő felhasználóikat. Az egyik ilyen kedvcsináló természetesen a széles körben használt Android alkalmazások kiemelt támogatása volt, mely a megújuló Microsoft Store-ral együtt valóban izgalmas, új perspektívát ígért. Ahogy azt már tudjuk, a Windows 11 megjelent és elérhető, ám az Androidos appok futtatása bizonytalan ideig még várat magára. Aki esetleg tűkön ülve várja a lehetőséget, annak itt jó hír, hogy szerdán elérhetővé tették a támogatást, igaz, egyelőre csak egy erősen korlátozott bétateszt formájában.
A Windows 11 számos kellemes és kellemetlen meglepetéssel szolgált, a TPM modulok vagy a hardvergenerációk között meghúzott határvonalak mellett, például alaposan megbolygatták a Tálcát is, mely sajnos sokat vesztett korábban gazdag funkciókészletéből, kellemetlen szájízt hagyva mindazokban, akik legalább a Windows 10 óta élnek együtt a Microsoft rendszerével. Az Androidos alkalmazások futtatásának lehetősége azonban olyan újdonság, mely korábban nem volt része a Windows történetének, így csak abban reménykedhetünk, hogy mikor tényleg bevezetik, már egy stabil és behangolt szolgáltatást kapunk. A fejlesztők azonban ezt sem bíznák a véletlenre, így a megfelelő végeredmény érdekében most is bevonják a tesztelésbe
Új HBM3 DRAM, akár 819 GB/s sávszélességgel
Az SK Hynix bemutatta saját tervezésű HBM3 memóriaegységeit, ezzel az iparágon belül elsőként rukkolt elő az ígéretes fejlesztéssel, ismét beelőzve piaci versenytársai

A frissen bejelentett, új memóriák 6,4 GT/s (6400 Gbps) adatátviteli sebességgel és akár 819 GB/s sávszélességgel rendelkeznek és olyan sávszélesség-igényes alkalmazásokat céloznak meg, mint a GPU-k, CPU-k, FPGA-k és AI gyorsítókkal végzett számítások. Ez az új típusú DRAM jelentősen növeli a korábbi generációs HBM2 és HBM2E szabványok által kínált teljesítményt, és a nagyobb hozam érdekében az hibajavító kódokat (ECC) is támogatja.
A HBM-memória eredetileg is az SK Hynix nevéhez fűződik, a koreai memóriagyártó ugyanis 2013-ban állt elő az első chippel, melyet a JEDEC azonnal hivatalos iparági szabvánnyá is minősített, és így tett a HBM2-vel is 2016-ban. A HBM szabvány előnyei és hátrányai azóta nagyjából ismertté váltak, hiszen amellett, hogy felépítésének köszönhetően gyorsabb, kisebb és takarékosabb lehet akár a DDR5-nél is, előállítása összetettebb és jóvak költségesebb feladat a hagyományos RAM-oknál, ezért egy-két ritka kivételtől eltekintve az átlag felhasználók nem igen találkozhattak vele. A korábbi iterációihoz hasonlóan a HBM3 is több, viszonylag lassú DRAM-ot halmoz fel egy alaplapkára, ezeket pedig szilícium átvezetők (TSV-k) segítségével kapcsolja össze és egy rendkívül széles, 1024 bites busz segítségével köti össze a gazdabázissal. Minden HBM 3 építmény (úgynevezett KGSD - known good s
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2021.
Kapcsolat: [email protected]
Az oldal tetejére 0 Kedvenceim 0 Összehasonlítás 0 A kosár üres
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Tudj meg többet...