Gigászi méret, óriási teljesítmény: AMD Ryzen Threadripper processzor

Az AMD feltámadásának éve a 2017-es esztendõ. Több területen is képes volt olyan szinten megújulni, hogy arra már a versenytársaknak is muszáj volt reagálni. Például a processzorok piacán az Intel már hosszú ideje egyeduralkodónak számít – nagyrészt az AMD sorozatos mellényúlásainak köszönhetõen –, ám úgy néz ki, hogy mostantól fel kell kötnie azt a bizonyos ruhanemût, miután az AMD feltámadt a hamvaiból és piacra dobta a Ryzen szériát. Az AMD a Ryzen sikerén felbuzdulva vérszemet kapott és még nagyobb célt tûzött ki maga elé. Több, mint 10 év után visszatért a HEDT (High end Desktop) szegmensbe, hogy brutálisan sok magszámmal és szállal rendelkezõ processzorokat dobjon a piacra. Ez a Threadripper processzorcsalád, az AMD zászlóshajója, mai cikkünk tárgya.

A Threadripper kategóriába a nagy magszámú, egyszerre szokatlanul sok programszálat párhuzamosan futtatni képes chipek kerültek be - erre utal az elnevezés is. Az AMD szokatlanul magas alapórajelet szabott meg a processzoroknak, ami állítólag azért alakult így, mert a megcélzott piacon a teljesítmény számít elsõsorban a vásárlóknak, ezért erre hangolták a modelleket. Elsõ körben két Threadripper mutatkozott be, egy 12, illetve egy 16 magos processzor formájában, név szerint a Threadripper 1920X, illetve a Threadripper 1950X. A két processzor között nem csak a magszám, hanem az órajelek is különböznek, a 12 magos, kisebb verzió valamivel magasabb alapórajelen ketyeg (3,5 GHz és 3,4 GHz), a turbó frekvencia viszont azonos, 4 GHz. Jogosan gondolhatjuk, hogy ezen processzoroknak megkérik az árát, ezért gondolt az AMD a vékonyabb pénztárcájú felhasználókra is, és egy szerényebb képességû 8 magos változatot is megjelentetett, ez a Threadripper 1900X.

Támogatják az AMD XFR technológiáját, vagyis a megadott turbó órajel fölé is képesek paraméterezni magukat, ha a környezeti viszonyok ezt megengedik. Érdemes kiemelni, hogy a Ryzen Threadripperhez – az Intel Skylake-X processzorokkal ellentétben - nem kell külön program ahhoz, hogy a maximális órajelet be tudja állítani a rendszer. Ezt a funkciót az AMD az automatikusan mûködõ Precision Boost és Pure Power technikákkal éri el, így a felhasználónak nem szükséges manuálisan beállítani a processzor mûködési módját az adott program futtatása elõtt. A processzorokban egységesen 64 darab PCI Express 3.0-s csatorna található, amelybõl négyet igényel a vezérlõhíd, míg a többi szabadon felhasználható. A memóriavezérlõ négycsatornás, és amennyiben csatornánként egy DDR4-es modul lesz bekötve, akkor hivatalosan is elérhetõ az effektív 2667 MHz-es órajel. Csatornánként két modullal ez az érték 2400 MHz-re változik. Emellett a Ryzen Threadripper támogatja az ECC-t is.

A processzort közelebbrõl szemügyre véve – persze miután a tetszetõs dobozából kihalásztuk, - elõször a mérete lesz az ami igazán mellbe vágja az embert. Valami brutálisan nagy méretû lapka lett a korábbi processzorokhoz képest. Nem kell megijedni, az AMD ehhez új foglalatot is fejlesztett, ez a Socket TR4 és pontosan 4094 érintkezõt tartalmaz. Érdekesség viszont, hogy az összes tû nincs bekötve, mert a Threadripper modellek még ezt nem igénylik. A processzorok hivatalos hõkerete (TDP) egyébként 180 watt, a megfelelõ hûtéshez tehát átgondolt megoldásra lesz szükség, akár levegõs, akár vízhûtéses rendszert építünk köréjük. Ha már a hûtésrõl van szó, meg kell említeni, hogy gyárilag nem tesznek processzorhûtõt a csomagba, vagyis mindenképpen vásárolni kell egyet. Az AMD ebben is segít, létrehozott egy weboldalt, ami segít a megfelelõ hûtés kiválasztásában.

A játékosok számára lényeges megemlíteni, hogy a Ryzen Threadripper több módban is mûködhet. Ezt a Ryzen Master programban lehet konfigurálni. Ebben egyedi profilok is létrehozhatók, de van két elõre kalibrált is: a Creator és a Gaming. A Creator mód az alap, amelynél az összes mag mûködik, és a memória kezelése is a sávszélességre van kihegyezve. A Gaming mód a szálak felét letiltja, továbbá a memória kezelésénél a késleltetésre optimalizált beállítást kapcsolja be. Az programfüggõ, hogy melyik mód a gyorsabb. A normál alkalmazásokban a Creator mód a legjobb, ez gyakorlatilag mindig így van, míg a játékoknál a Gaming mód tûnik az elõnyösebbnek.

Az interneten fellelhetõ különféle teszteket figyelembe véve megállapítható, hogy meglehetõsen jól sikerült az AMD-nek ez a visszatérés, a Ryzen Threadripper platform a sok végrehajtószálas tesztekben remekül állta a sarat. Ez azt is jelenti, hogy néhány területen bizony a Threadripper maga mögé utasította az aktuálisan elérhetõ leggyorsabb Intel processzort is. Ahogy arra számítani lehetett, a nagyon sok (~16) szálon dolgozó renderelõk megtáltosodtak a sok magot és relatíve magas órajelet kínáló AMD processzorok mellett, ugyanakkor meg kell azt is említeni, hogy az egy magra levetített sebességet vizsgálva az Intel továbbra is az AMD elõtt van.

Az egyetlen szálon futtatható JavaScript kódok végrehajtási sebességet figyelembe véve a Threadripperek itt csak a középmezõnyben végeztek a sokmagos Intelekkel szemben. Ez a böngészési élmény miatt fontos, a hálózati kapcsolat sebessége után gyakorlatilag ettõl függ a weboldalak megjelenítésének a sebessége. Videótömörítésben is helyt álltak az új AMD-k, néhány százalékkal megelõzték az Intel tízmagosát. Ám ahogy arra számítani lehetett, a játékok alatt nem brillírozik a Ryzen Threadripper sorozat, ezek az alkalmazások ugyanis csak nagyon ritkán tudnak nyolc szálnál többet kamatoztatni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a Threadripper processzorok alkalmatlanok lennének jó játékélményt nyújtani, de amennyiben valaki a maximális teljesítményre vágyik, akkor továbbra is az Intel processzorok felé érdemes kacsingatnia.

Levonva a konklúziót megállapítható, hogy a Ryzen Threadripper elsõsorban otthoni munkaállomásnak lehet kiváló választás. Renderelésben, tömörítésben, konvertálásban, vagy videoanyagok vágásában mutatkozik meg az igazi tudása, tehát jellemzõen olyan környezetben, ahol ki lehet használni az összes mag kapacitását. Végül, de nem utolsó sorban ott az ár kérdése, ami jelen állás szerint inkább az AMD oldalára billenti a mérleget, mivel a megszokotthoz képest még jobban sikerült az Intel konkurens termékei alá beárazni a processzorokat.

Zolman