2017. 10. 04

Gigászi méret, óriási teljesítmény, egy szóval Threadripper!

Gigászi méret, óriási teljesítmény: AMD Ryzen Threadripper processzor

Az AMD feltámadásának éve a 2017-es esztendő. Több területen is képes volt olyan szinten megújulni, hogy arra már a versenytársaknak is muszáj volt reagálni. Például a processzorok piacán az Intel már hosszú ideje egyeduralkodónak számít – nagyrészt az AMD sorozatos mellényúlásainak köszönhetően –, ám úgy néz ki, hogy mostantól fel kell kötnie azt a bizonyos ruhaneműt, miután az AMD feltámadt a hamvaiból és piacra dobta a Ryzen szériát. Az AMD a Ryzen sikerén felbuzdulva vérszemet kapott és még nagyobb célt tűzött ki maga elé. Több, mint 10 év után visszatért a HEDT (High end Desktop) szegmensbe, hogy brutálisan sok magszámmal és szállal rendelkező processzorokat dobjon a piacra. Ez a Threadripper processzorcsalád, az AMD zászlóshajója, mai cikkünk tárgya.

Threadripper kategóriába a nagy magszámú, egyszerre szokatlanul sok programszálat párhuzamosan futtatni képes chipek kerültek be - erre utal az elnevezés is. Az AMD szokatlanul magas alapórajelet szabott meg a processzoroknak, ami állítólag azért alakult így, mert a megcélzott piacon a teljesítmény számít elsősorban a vásárlóknak, ezért erre hangolták a modelleket. Első körben két Threadripper mutatkozott be, egy 12, illetve egy 16 magos processzor formájában, név szerint a Threadripper 1920X, illetve a Threadripper 1950X. A két processzor között nem csak a magszám, hanem az órajelek is különböznek, a 12 magos, kisebb verzió valamivel magasabb alapórajelen ketyeg (3,5 GHz és 3,4 GHz), a turbó frekvencia viszont azonos, 4 GHz. Jogosan gondolhatjuk, hogy ezen processzoroknak megkérik az árát, ezért gondolt az AMD a vékonyabb pénztárcájú felhasználókra is, és egy szerényebb képességű 8 magos változatot is megjelentetett, ez a Threadripper 1900X.

Támogatják az AMD XFR technológiáját, vagyis a megadott turbó órajel fölé is képesek paraméterezni magukat, ha a környezeti viszonyok ezt megengedik. Érdemes kiemelni, hogy a Ryzen Threadripperhez – az Intel Skylake-X processzorokkal ellentétben - nem kell külön program ahhoz, hogy a maximális órajelet be tudja állítani a rendszer. Ezt a funkciót az AMD az automatikusan működő Precision Boost és Pure Power technikákkal éri el, így a felhasználónak nem szükséges manuálisan beállítani a processzor működési módját az adott program futtatása előtt. A processzorokban egységesen 64 darab PCI Express 3.0-s csatorna található, amelyből négyet igényel a vezérlőhíd, míg a többi szabadon felhasználható. A memóriavezérlő négycsatornás, és amennyiben csatornánként egy DDR4-es modul lesz bekötve, akkor hivatalosan is elérhető az effektív 2667 MHz-es órajel. Csatornánként két modullal ez az érték 2400 MHz-re változik. Emellett a Ryzen Threadripper támogatja az ECC-t is.


A processzort közelebbről szemügyre véve – persze miután a tetszetős dobozából kihalásztuk, - először a mérete lesz az ami igazán mellbe vágja az embert. Valami brutálisan nagy méretű lapka lett a korábbi processzorokhoz képest. Nem kell megijedni, az AMD ehhez új foglalatot is fejlesztett, ez a Socket TR4 és pontosan 4094 érintkezőt tartalmaz. Érdekesség viszont, hogy az összes tű nincs bekötve, mert a Threadripper modellek még ezt nem igénylik. A processzorok hivatalos hőkerete (TDP) egyébként 180 watt, a megfelelő hűtéshez tehát átgondolt megoldásra lesz szükség, akár levegős, akár vízhűtéses rendszert építünk köréjük. Ha már a hűtésről van szó, meg kell említeni, hogy gyárilag nem tesznek processzorhűtőt a csomagba, vagyis mindenképpen vásárolni kell egyet. Az AMD ebben is segít, létrehozott egy weboldalt, ami segít a megfelelő hűtés kiválasztásában.

A játékosok számára lényeges megemlíteni, hogy a Ryzen Threadripper több módban is működhet. Ezt a Ryzen Master programban lehet konfigurálni. Ebben egyedi profilok is létrehozhatók, de van két előre kalibrált is: a Creator és a Gaming. A Creator mód az alap, amelynél az összes mag működik, és a memória kezelése is a sávszélességre van kihegyezve. A Gaming mód a szálak felét letiltja, továbbá a memória kezelésénél a késleltetésre optimalizált beállítást kapcsolja be. Az programfüggő, hogy melyik mód a gyorsabb. A normál alkalmazásokban a Creator mód a legjobb, ez gyakorlatilag mindig így van, míg a játékoknál a Gaming mód tűnik az előnyösebbnek.

Az interneten fellelhető különféle teszteket figyelembe véve megállapítható, hogy meglehetősen jól sikerült az AMD-nek ez a visszatérés, a Ryzen Threadripper platform a sok végrehajtószálas tesztekben remekül állta a sarat. Ez azt is jelenti, hogy néhány területen bizony a Threadripper maga mögé utasította az aktuálisan elérhető leggyorsabb Intel processzort is. Ahogy arra számítani lehetett, a nagyon sok (~16) szálon dolgozó renderelők megtáltosodtak a sok magot és relatíve magas órajelet kínáló AMD processzorok mellett, ugyanakkor meg kell azt is említeni, hogy az egy magra levetített sebességet vizsgálva az Intel továbbra is az AMD előtt van.

Az egyetlen szálon futtatható JavaScript kódok végrehajtási sebességet figyelembe véve a Threadripperek itt csak a középmezőnyben végeztek a sokmagos Intelekkel szemben. Ez a böngészési élmény miatt fontos, a hálózati kapcsolat sebessége után gyakorlatilag ettől függ a weboldalak megjelenítésének a sebessége. Videótömörítésben is helyt álltak az új AMD-k, néhány százalékkal megelőzték az Intel tízmagosát. Ám ahogy arra számítani lehetett, a játékok alatt nem brillírozik a Ryzen Threadripper sorozat, ezek az alkalmazások ugyanis csak nagyon ritkán tudnak nyolc szálnál többet kamatoztatni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a Threadripper processzorok alkalmatlanok lennének jó játékélményt nyújtani, de amennyiben valaki a maximális teljesítményre vágyik, akkor továbbra is az Intel processzorok felé érdemes kacsingatnia.

Levonva a konklúziót megállapítható, hogy a Ryzen Threadripper elsősorban otthoni munkaállomásnak lehet kiváló választás. Renderelésben, tömörítésben, konvertálásban, vagy videoanyagok vágásában mutatkozik meg az igazi tudása, tehát jellemzően olyan környezetben, ahol ki lehet használni az összes mag kapacitását. Végül, de nem utolsó sorban ott az ár kérdése, ami jelen állás szerint inkább az AMD oldalára billenti a mérleget, mivel a megszokotthoz képest még jobban sikerült az Intel konkurens termékei alá beárazni a processzorokat.

Zolman

2017. 10. 04

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.