Az AMD feltámadásának éve a 2017-es esztendő. Több területen is képes volt olyan szinten megújulni, hogy arra már a versenytársaknak is muszáj volt reagálni. Például a processzorok piacán az Intel már hosszú ideje egyeduralkodónak számít – nagyrészt az AMD sorozatos mellényúlásainak köszönhetően –, ám úgy néz ki, hogy mostantól fel kell kötnie azt a bizonyos ruhaneműt, miután az AMD feltámadt a hamvaiból és piacra dobta a Ryzen szériát. Az AMD a Ryzen sikerén felbuzdulva vérszemet kapott és még nagyobb célt tűzött ki maga elé. Több, mint 10 év után visszatért a HEDT (High end Desktop) szegmensbe, hogy brutálisan sok magszámmal és szállal rendelkező processzorokat dobjon a piacra. Ez a Threadripper processzorcsalád, az AMD zászlóshajója, mai cikkünk tárgya.
A Threadripper kategóriába a nagy magszámú, egyszerre szokatlanul sok programszálat párhuzamosan futtatni képes chipek kerültek be - erre utal az elnevezés is. Az AMD szokatlanul magas alapórajelet szabott meg a processzoroknak, ami állítólag azért alakult így, mert a megcélzott piacon a teljesítmény számít elsősorban a vásárlóknak, ezért erre hangolták a modelleket. Első körben két Threadripper mutatkozott be, egy 12, illetve egy 16 magos processzor formájában, név szerint a Threadripper 1920X, illetve a Threadripper 1950X. A két processzor között nem csak a magszám, hanem az órajelek is különböznek, a 12 magos, kisebb verzió valamivel magasabb alapórajelen ketyeg (3,5 GHz és 3,4 GHz), a turbó frekvencia viszont azonos, 4 GHz. Jogosan gondolhatjuk, hogy ezen processzoroknak megkérik az árát, ezért gondolt az AMD a vékonyabb pénztárcájú felhasználókra is, és egy szerényebb képességű 8 magos változatot is megjelentetett, ez a Threadripper 1900X.
Támogatják az AMD XFR technológiáját, vagyis a megadott turbó órajel fölé is képesek paraméterezni magukat, ha a környezeti viszonyok ezt megengedik. Érdemes kiemelni, hogy a Ryzen Threadripperhez – az Intel Skylake-X processzorokkal ellentétben - nem kell külön program ahhoz, hogy a maximális órajelet be tudja állítani a rendszer. Ezt a funkciót az AMD az automatikusan működő Precision Boost és Pure Power technikákkal éri el, így a felhasználónak nem szükséges manuálisan beállítani a processzor működési módját az adott program futtatása előtt. A processzorokban egységesen 64 darab PCI Express 3.0-s csatorna található, amelyből négyet igényel a vezérlőhíd, míg a többi szabadon felhasználható. A memóriavezérlő négycsatornás, és amennyiben csatornánként egy DDR4-es modul lesz bekötve, akkor hivatalosan is elérhető az effektív 2667 MHz-es órajel. Csatornánként két modullal ez az érték 2400 MHz-re változik. Emellett a Ryzen Threadripper támogatja az ECC-t is.
A processzort közelebbről szemügyre véve – persze miután a tetszetős dobozából kihalásztuk, - először a mérete lesz az ami igazán mellbe vágja az embert. Valami brutálisan nagy méretű lapka lett a korábbi processzorokhoz képest. Nem kell megijedni, az AMD ehhez új foglalatot is fejlesztett, ez a Socket TR4 és pontosan 4094 érintkezőt tartalmaz. Érdekesség viszont, hogy az összes tű nincs bekötve, mert a Threadripper modellek még ezt nem igénylik. A processzorok hivatalos hőkerete (TDP) egyébként 180 watt, a megfelelő hűtéshez tehát átgondolt megoldásra lesz szükség, akár levegős, akár vízhűtéses rendszert építünk köréjük. Ha már a hűtésről van szó, meg kell említeni, hogy gyárilag nem tesznek processzorhűtőt a csomagba, vagyis mindenképpen vásárolni kell egyet. Az AMD ebben is segít, létrehozott egy weboldalt, ami segít a megfelelő hűtés kiválasztásában.
A játékosok számára lényeges megemlíteni, hogy a Ryzen Threadripper több módban is működhet. Ezt a Ryzen Master programban lehet konfigurálni. Ebben egyedi profilok is létrehozhatók, de van két előre kalibrált is: a Creator és a Gaming. A Creator mód az alap, amelynél az összes mag működik, és a memória kezelése is a sávszélességre van kihegyezve. A Gaming mód a szálak felét letiltja, továbbá a memória kezelésénél a késleltetésre optimalizált beállítást kapcsolja be. Az programfüggő, hogy melyik mód a gyorsabb. A normál alkalmazásokban a Creator mód a legjobb, ez gyakorlatilag mindig így van, míg a játékoknál a Gaming mód tűnik az előnyösebbnek.
Az interneten fellelhető különféle teszteket figyelembe véve megállapítható, hogy meglehetősen jól sikerült az AMD-nek ez a visszatérés, a Ryzen Threadripper platform a sok végrehajtószálas tesztekben remekül állta a sarat. Ez azt is jelenti, hogy néhány területen bizony a Threadripper maga mögé utasította az aktuálisan elérhető leggyorsabb Intel processzort is. Ahogy arra számítani lehetett, a nagyon sok (~16) szálon dolgozó renderelők megtáltosodtak a sok magot és relatíve magas órajelet kínáló AMD processzorok mellett, ugyanakkor meg kell azt is említeni, hogy az egy magra levetített sebességet vizsgálva az Intel továbbra is az AMD előtt van.
Az egyetlen szálon futtatható JavaScript kódok végrehajtási sebességet figyelembe véve a Threadripperek itt csak a középmezőnyben végeztek a sokmagos Intelekkel szemben. Ez a böngészési élmény miatt fontos, a hálózati kapcsolat sebessége után gyakorlatilag ettől függ a weboldalak megjelenítésének a sebessége. Videótömörítésben is helyt álltak az új AMD-k, néhány százalékkal megelőzték az Intel tízmagosát. Ám ahogy arra számítani lehetett, a játékok alatt nem brillírozik a Ryzen Threadripper sorozat, ezek az alkalmazások ugyanis csak nagyon ritkán tudnak nyolc szálnál többet kamatoztatni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a Threadripper processzorok alkalmatlanok lennének jó játékélményt nyújtani, de amennyiben valaki a maximális teljesítményre vágyik, akkor továbbra is az Intel processzorok felé érdemes kacsingatnia.
Levonva a konklúziót megállapítható, hogy a Ryzen Threadripper elsősorban otthoni munkaállomásnak lehet kiváló választás. Renderelésben, tömörítésben, konvertálásban, vagy videoanyagok vágásában mutatkozik meg az igazi tudása, tehát jellemzően olyan környezetben, ahol ki lehet használni az összes mag kapacitását. Végül, de nem utolsó sorban ott az ár kérdése, ami jelen állás szerint inkább az AMD oldalára billenti a mérleget, mivel a megszokotthoz képest még jobban sikerült az Intel konkurens termékei alá beárazni a processzorokat.
Zolman