2019. 12. 17

NVIDIA az AMD ellen! - 16 videokártya összehasonlító tesztje

Csúcskategóriás erőmű? Középkategóriás, mégis megbízható játékos masina? Belépő szintű, de akár játékra is alkalmas rendszer? Számtalan összeállítással találkoztunk ebben az évben is és ezek alapján eldönthettük, számunkra mely processzor és videokártya kombináció a legjobb választás. A korábbi tesztből kiderült, hogy mik a lehetőségeink, ha az AMD grafikus chipjei között válogatunk, de mi a helyzet az NVIDIA kínálatával?

Ez a bemutató nem csak felsorakoztatja a zöldek tizenegy ajánlatát, de egy nagy teszt keretében a korábban bemutatott öt AMD videokártyával szemben is próbára teszi őket, így összesen tizenhat VGA képességeit ismerhetjük meg. A GPU-k támasza minden esetben egy i9-9900K volt, így garantáltan egyenlőek voltak az esélyek, és biztosak lehettünk benne, hogy a processzor semmilyen körülmények között nem szab gátat a teljesítménynek.

Ha végignézünk a két gyártó termékein, az első szembetűnő különbség, hogy mind a 11 Nvidia kizárólag a friss Turing architektúrára épül, az AMD öt kártyája között viszont találunk új Navi, és idősödő Polaris alapú megoldásokat is. A helyzetet bonyolítja, hogy az Nvidia több kártyájából is kiadta az erősebb SUPER változatokat, így a tapasztalatlanabb vásárlók szeme egészen biztosan összeakad, pláne ha meglátják a gyártók különféle egyedi kiadásait. OC és Gaming, SUPER, Ti vagy XT? Lássuk a kártyákat és az eredményeket!

Gigabyte GTX1650 Windforce OC 4GB

Indulás! GTX 1650

A vállalat legkisebb játékra is alkalmas ajánlata, a Turing szériából a 12nm-es TU117 kódnevű GPU-ra épül. Az RTX kártyák lecsupaszításával kikerült a képből a sugárkövetés és a gépi tanulás, a kevesebb feldolgozóegység pedig barátságosabb árképzést és jobb ár-érték arányt tesz lehetővé, ami örömhír volt rengeteg játékos számára. A kisebb modell 4GB GDDR5 memóriával és 128-bites adatsínnel dolgozik, a Gigabyte pedig némi tuningot is bevetett, ami az 1485 MHz-es alap órajelet nem, a Boostot viszont érinti, mely 1665 helyett 1785 MHz. A hosszú évek óta alkalmazott Windforce hűtés a gyártó védjegye, és a legtöbb esetben nagyszerűen teljesít.

Játékra bírható

A visszafogott kártya mindössze 75 wattot eszik, melyhez egy 350 wattos tápegység ajánlott, egy 6-tűs PCI-E kábellel. A 229 x 119 x 36 mm méretek nem épp egy monstrum jellemzői, mindenesetre két ventilátort is kapott, kimenetekből pedig egy DisplayPort és három HDMI használható. Ha megelégszünk az alapokkal is, ez a kiadás jó belépő lehet, és nálunk most 59 500 Ft-tól rendelhető.

Gigabyte GTX1660 OC 6GB

Kellemes ajánlat


A következő lépcső a GTX 1660, melynek alapja a szintén 12 nm-es csíkszélességen gyártott, TU116 GPU. Az erősebb Ti változat teljes értékű GPU-ját kicsit visszafogták, így itt kevesebb pénzért kevesebb shader egységet kapunk. A 1650-hez képest a 1660 már alapból 6GB GDDR5 memóriával indít, és az adatbusz is 192-bites. Az 1530 MHz alap órajel itt sem tér el az alapoktól, az 1785 MHz-es Boost helyett azonban 1830 MHZ-re kapcsolhatunk.

Érdemes meggondolni

A 224 x 121 x 40 mm szinte észrevehetetlen méretkülönbség, és szintén két ventilátort dolgoztat, a minimum 450 wattos tápnak pedig már 120 wattos TDP-t kell ellátnia, egy 8 tűs csatlakozón keresztül. Csatlakozók tekintetében fordult a kocka, vagyis három DisplayPort 1.4, és egy HDMI 2.0b használható. A kártya ára jelenleg 82 000 Ft.


Gigabyte 1660 SUPER Gamin OC

vajon mennyire lesz szuper?


A következő lépcsőfok a GTX 1660 SUPER, mely követve az RTX SUPER sorozatot, a visszafogottabb GTX 16-os szériába is elhozza a nagyobb modelleknél látott ráncfelvarrás. Ez típusonként eltérő mértékű erőfölényt mutat az alapváltozathoz képest, a cél pedig a paletta szélesítése, hiszen az eredeti kártyát nem váltja le, mindössze egy újabb opciót szúr be a Ti kártya elé. Az 1408 shader változatlan maradt, és valójában minden más is, az egyetlen eltérés a frissebb memória, ugyanis a SUPER már GDDR6-tal dolgozik, mely képes a 14 Gbps sávszélességre.

GDDR6 a fedélzeten!

A gyártó a 280 x 116 x 40 mm-es kártyára már 3 ventilátort szerelt, a Boost pedig 1785 MHz-ről 1860 MHz-re nőtt, de egyéb változást sem a fogyasztásban sem a csatlakozókban nem találunk. A közönség ennél azért látványosabb fejlesztésre számított, az mindenesetre érdekes, hogy az egy generációval fejlettebb memória milyen változás jelent az amúgy érintetlenül hagyott kártyának. A SUPER változat jelenleg 97 000 Ft-tól kapható.

Gigabyte Gaming OC GTX 1660Ti 6GB

Ez már igen!

Az idén februárban debütált kártya a TU116 GPU teljes értékű változatát kapta, vagyis kihasználható mind az 1536 shader, melyet szintén a frissebb GDDR6 memória, és 192-bites adatsín támogat. A kártya egyfajta arany középút azok számára, akik többre vágynak holmi induló kategóriánál, hiszen szépen teljesít játékok alatt, az RT és Tensor magok viszont nem terhelik pénztárcánkat. A csiszolt Turing GPU kevesebbet is fogyaszt mint nagyobb testvérei, így marad némi hely a tuning számára, amivel további extra FPS-t nyerhetünk. Megjelenésében és a dimenziók tekintetében tulajdonképpen megegyezik a fenti SUPER-rel, hiszen ugyanazt a borítást és három ventilátoros hűtést kapta meg, továbbá a csatlakozók típusa és száma is azonos. A félpasszív mód itt is a csomag része, vagyis a három 80 mm-es légterelő 60 fok alatt teljesen mozdulatlan marad, így általános használat mellett nem kell félnünk a zajszennyezéstől.

Erős és jól is mutat, a hűtéssel pedig nem lesz gond

Játékok alatt persze felpörög a hűtés, cserébe nagyjából 65 fokos átlag értékre számíthatunk, ami kellemes eredmény. Bár az RTX 2060 több shadert tartalmaz, a memória pedig nem kapott tuningot, az 1770 MHz-es Boost órajel 1860 Mhz-re nőtt. A népszerű videokártya tuning kiadása népszerűsége okán jelenleg hiánycikk, az Asus dupla ventilátor kiadása azonban 96 500 Ft-tól elérhető, ha pedig maradnánk a Gigabyte-nál, jelenleg egy dupla ventis OC kártyát választhatunk, 101 900 Ft-ért

GIGABYTE Gaming OC RTX2060 6GB

Sugárvadászat nélkül is jó választás


A sort egy újabb Gigabyte folytatja, méghozzá a legkisebb RTX képében. A legkisebb persze itt idézőjelbe is tehető, hiszen a Gaming OC Pro rálicitál az alapmodellre, mely az RTX 2070-ben is megtalálható TU106-os lapka köré épül. Az 1920 shader mellé 6GB GDDR6 memória és 192-bites adatbusz jár, de ha nem lenne elegendő, készültek 8GB-os változatok is. A sugárkövetés és a gépi tanulás itt már szó szerint képbe kerül, előbbit a 30 RT, utóbbit a 240 Tensor mag teszi lehetővé. A nagyobb teljesítményhez a meglepően korrekt órajelemelés járul hozzá, az 1680 Mhz-es Boost órajelet ugyanis egészen 1830 MHz-ig tolták.

Ütős darab

A hűtésért a korábban látott 3 ventilátoros rendszer felel, melynek 160 wattos TDP-t kell megfékeznie. A 8-pines csatlakozó másik végén legalább egy 450, de inkább egy 500 wattos tápegységnek ajánlott dolgoznia, kijelzőnket pedig három DisplayPort és egy HDMI várja. Továbbra is maradunk 280 x 116 x 40 mm-en, az ismerős külső azonban érezhetően komolyabb teljesítményt rejt, ami magasabb felmondás mellett is stabilan magas értékeket ígér. A Gaming OC Pro kiadás jelenleg 134 000 Ft, az egyszerűbb változatokat pedig nagyjából 120 000 Ft-ól érhetjük el.

GIGABYTE RTX2060 SUPER GAMING OC 3X WHITE 8GB

Mmm, fehér köntösben még vonzóbb

Ember legyen a talpán, aki ezeket a Gigabyte kártyákat a külsejük alapján meg tudja különböztetni egymástól, azonban a szintén tripla ventilátoros 2060 SUPER, hófehér külsejével kitűnik a borúsra festett tömegből. Az ellentétes irányba forgó ventik, vagy az RGB színekben világító diszkrét Gigabyte felirat nem újdonság, a 8GB GDDR6 memória immár 256-bites adatbusszal már annál inkább, a shaderek száma pedig 2176, és ezzel együtt emelkedik a fogyasztás is. A gyártó 550 wattosnál kisebb tápegységet nem javasol, ami érthető is, mivel terhelés alatt 300 wattot is megehet a kártya. A GPU ezúttal sem fogja vissza magát, a referencia modell 1650 Mhz-es értéke helyett, 1815 MHz a Gigabyte ajánlata.

Magára irányítja a figyelmet

A forma adott, ám nem a szín az egyetlen változás, hiszen a kimeneteket egy Type-C bővíti, a nagyobb energiaigényhez pedig 8+6 tűs PCI-E csatlakozókra lesz szükség. Cserébe gond nélkül játszhatunk magas felbontáson, ütős beállítások mellett, a kisebb igényű e-sport címek pedig garantáltan kihasználják majd a 144 Hz-es monitorokat. Ha hófehér keretbe ágyazott erőgépre vágynánk, A Gigabyte készletéből jelenleg 155 000 Ft-ért találunk megfelelőt.

Asus RTX2070 8GB DUAL

Az Asus is beugrott

Egy apró szünet erejéig váltsunk Asus-ra, az RTX 2070 ugyanis egy hagyományos Dual, azaz dupla ventilátoros kiadás. Ezek az alapmodellhez jóval közelebb álló kártyák, vagyis nem érdemes komolyan megemelt értékekre várni, a 2304 shader modellel bíró GPU-t azonban így sem kell félteni, az 1410 Mhz-es alap órajel 1650 MHz-ig nyújtózkodik, no persze csak addig, amíg nem próbálkozunk magasabb frekvenciák elérésével. A 8GB memória továbbra is GDDR6, 256-bites busszal, 14Gbps sávszélességgel. A legkomolyabb TU106-os lapka szintén kér majd enni, így a 8+6 tű kötelező, a minimum 550 wattos táp erősen ajánlott.

A megszokott dizájn és ütős teljesítmény

Az egy HDMI és három DisplayPort változatlan, illetve itt is jelen van az USB Type-C, ami elsősorban a VR eszközök miatt kapott helyet. A 268 x 114 x 58 mm valamivel rövidebb, ugyanakkor vaskosabb mint a korábbi Gigabyte darabok, így közel 3 foglalatnyi helyet tölt be. A hűtést három helyett két ventilátoros rendszer segíti, ám a megoldást a drágább Strix modelleken is láthattuk már, így nincs ok az aggodalomra. Az Asus megoldása jelenleg 234 000 Ft-tól kapható, valamivel olcsóbban pedig az EVO kiadást választhatjuk 200 000 Ft-tól.


GIGABYTE RTX2070 Super GAMING OC 3X

Változatlan dizájn, növekvő teljesítmény


Jöjjön is a SUPER kiadás, mely látványban ugyan igazodik a Windfroce 3X hűtővel szerelt kártyák táborához, ám a lapon már az RTX 2080-at hajtó, fejlettebb TU104 GPU kapott helyet. Bár teljes potenciálját itt nem érheti el, a 2560 shader egység érzékelhető sebességnövekedést jelent. A megszokott 8GB memória és adatsín nem mutat újdonságot, a gyártó azonban már 650 wattos tápegységet, és nagyobb szabad helyet kér, a méretek ugyanis 286 x 114 x 50 mm-re nőttek.

Ismerős? Ismerős hát!

Az alap órajel itt 1605 MHz, az 1770 MHz-es Boost pedig 15 Mhz pluszt kapott. A Type-C eltűnt a hátoldalról, a tápegységet viszont itt is 8+6-tűs kombináción keresztül kell csatlakoztatnunk. Az igen komoly teljesítményt most 195 000 Ft-ért kaparinthatjuk meg.


MSI RTX 2080 VENTUS 8GB

Az MSI is benézett, és akkor már hozott egy RTX 2080-at!

Ó, végre, egy MSI kártya, méghozzá a csúcskategóriás RTX 2080 formájában. A TU104-es GPU immár 2944 shaderrel tarol, és itt sem érdemes 650 wattos tápegységnél vékonyabb erőforrásban gondolkodni, az akár 1710 MHz-esn üzemelő GPU terhelés alatt igényelni fogja a támogatást, pláne ha némi manuális tuningot is bevetnénk. A memória és a csatlakozókínálat változatlan, bár visszatér az USB Type-C. A 268 x 114 x 42 mm-es kártya sem egy vékony darab, miniatűr konfigok építőinek ez a változat aligha lesz megfelelő. A legelvetemültebbek akár dupla SLI rendszert is létrehozhatnak, bár aki ilyenre költ, az talán tudja, hogy játékok alatt ezzel nem sokra megy majd.

Rímel az Nvidia stílusával

A közel egy kilós szörnyet a dupla csapágyazással készült dupla ventilátoros rendszer hűti, melyben a hőcsövek kialakításánál, a lehető leghatékonyabb érintkezés és hőszállítás volta fő szempont, így strapabíró és hatékony végeredményt kapunk. Ezt el is várjuk ebben a kategóriában, hiszen itt már a 4K-s játék sem képzelgés, az alacsonyabb felbontások pedig nem jelenthetnek gondot. A teljesítménynek persze ára van, ebben az esetben 237 000 Ft.

Asus ROG-STRIX RTX2080 Super 8GB

A ROG-STRIX nem maradhat ki a listából


Félelmetes szörnyeteg az Asus ROG Strix kártyája, mely egy 2080 SUPER-t rejt a tripla ventilátoros burkolat mögött. A TU104-450-A1 GPU variáns 3072 shader egységgel borzolja a kedélyeket és a pénztárcákat, míg játékok alatt igen komoly teljesítményt garantál. Az Advanced Edition 1860 Mhz-es OC órajelet hoz, de az Asust ismerve nem lesz gond, ha ennél is feljebb merészkedünk egy kicsit. A 8GB GDDR6 ezúttal a 14000 Mhz-es effektív órajel helyett 15500 Mhz-et nyújt, így végre a memória terén is láthatunk értékelhető gyári tuningot. Az apróság 300 x 130 x 54 mm-es, így mondjunk le a TV alatt elférő konzol méretű gép építéséről, cserébe játékok alatt nem ütközhetünk komoly kihívásokba.

Tuning a négyzeten

A 650 wattos tápegység dupla nyolcas csatlakozást használ, a két HDMI és két DisplayPort egyensúlyát pedig csak a Type-C töri meg. Ha az Asus kártyájában találtuk meg az ideális játszótársat, nagyjából 300 000 Ft környékén szerezhetjük be, a készletek erejéig.

MSI RTX2080 Ti 11GB VENTUS

Nagyágyú egy komplett PC áráért

Mi más ülne a trónon, ha nem az eszméletlen erőfölénnyel bíró monstrum, a TI104-es GPU legütősebb változatával. A 2080 Ti és a TU102-es GPU nem kevesebb mint 4352 shader egysége, közel ezerrel több, mint amit a 2080 SUPER kínál. Ez már érezhetően nem a kézenfekvő megoldás és az egyértelmű választás kategóriája, ám extrém áron extrém teljesítményt is kínál, így még sok év múlva sem okoz majd csalódást. A brutális belsőt az MSI visszafogott VENTUS dizájnja megpróbálja elrejteni, de a 268 x 112 x 50 mm azért minimum gyanús lehet. A memória ezúttal 8GB helyett egy bőséges 11GB-os csomag, méghozzá 352-bites adatbusszal.

Az AMD egyelőre meg sem kísérelt hasonlót

A DisplayPort-ok ismét fölénybe kerültek, van Type-C is, a fogyasztást pedig képzelhetjük, 650 wattos egység alá persze aligha megy majd, aki itt nézelődik. A teljesítményre hamarosan fény derül, addig barátkozhatunk a 400 000 Ft környéki vételárával.

Teszt-tér


Most hogy először ismét vethettünk egy pillantást az előző AMD-s tesztekre, majd végigszaladtunk az NVIDIA kártyák listáján, nézzük, hogyan alakultak a tesztek. Ahogy a legutóbb, most is igyekeztünk egyforma kihívást intézni a kártyák felé, így beépített benchmark tesztekre hagyatkoztunk, és nem mulasztottuk el a Full HD, és a WQHD felbontás alatti próbákat sem, természetesen magas beállítások alkalmazása mellett.

Assassin's Creed Odyssey

Aligha találhatunk olyan tesztalanyt, ami ilyen kíméletlenül megeszi számítógépünket, talán a Control juthat eszünkbe, ha az elhanyagolt optimalizációra gondolunk. Az ógörög vidéken játszódó kaland kétségtelenül látványos helyszínekre kalauzol bennünket, de a látványnak még 1080p-ben is ára van, pláne Ultra High beállítások mellett. A bűvös 60-as határt egyedül az RTX 2060-nak sikerült áttörnie, ám ha a célunk a játszhatóság, némi kompromisszummal a GTX 1660, vagy akár az RX 570 is betörhető. 

1440p-ben egy jó 10 FPS körüli átlagot veszítenek a kártyák, az  abszolút győztes így meglepő módon az RX 570, hiszen a 33 helyetti 27 nem is tűnik olyan vészesnek ilyen körülmények között, a 60 FPS-t pedig egyedül a 2070 SUPER érte el, igaz az 5800XT kemény két képkockával szorosan mögötte járt.

Shadow of the Tomb Raider

Lara Croft legutóbbi kalandjával valószínűleg egy kis pihenőt tart a sorozat, ám ebben a részben sem kell majd unatkoznunk. A világvége első hullámaival küzdő hősnő sem fest rosszul Highest beállításokon, és meglepő módon a vártnál kegyesebb volt a kártyákhoz. Itt még az RX 470 is majdnem elérte a 60-as átlagot, sőt, még a GTX 1650-nel is vígan játszhatunk, fölöttük pedig több mint elegendő képkockát kapunk az élvezetes játékhoz.

A GPU persze 1440p-ben kapja meg a komolyabb kihívást, hiszen a processzorra itt jóval kisebb teher hárul. így lehet, hogy a GTX 1660 Ti lecsúszik a 60-ról, és az RX 5700 is csak 3-mal szárnyalja túl. Az RX kártyák persze még itt is állják a sarat,  ahogy a legkisebb GTX is, és pár effekt megzabolázásával biztosan nyerünk némi sebességet.

Borderlands 3

A népszerű looter-shooter régóta várt folytatása végre itt van, így újra csapatba verődhetünk az ismerősökkel, vagy akár magunk próbálgathatjuk az új hősök egyedi képességeit, ebben a fegyverekkel és őrült ellenfelekkel telezsúfolt univerzumban. Itt még a gyengébb szereplők is játékban maradhatnak, hiszen High-on az RX kártyák 40-50 körüli értékei nem vállalhatatlanok, de azt is megnézhetjük, hogy az RX 5700 XT-t milyen kevéssel előzi le a mentőövként kiadott RTX 2070 SUPER.

1440p-n a GTX 1650 bizony 30 alá zuhan, míg az 570 épp hogy meghaladja azt, a többi Polaris előnye ehhez képest minimális, ami a kisebbik RX tartalékairól árulkodik. Itt a 60-as szalagot az RX 5700 szakítja át, mely szépen bevackolta magát az RTX 2060, és az RTX 2060 SUPER közé. a 2080 SUPER szépen kiegyensúlyozza az alap és Ti változat közötti terepet, még ha utóbbit nem is veszélyezteti.

Metro Exodus

Szép, szép, de hogy bírja? A nukleáris pusztulást követő időszakot feldolgozó történet harmadik része látványos, és hardverzabáló kalandon vezeti át a játékosokat, ahol az RX 570 épphogy megtalálta magának a 30 FPS-es átlagot, a 40-et azonban csak a GTX 1660 SUPER tudja átlépni. A kisebbik NAVI kereken 60 FPS-t hoz, a célvonalon pedig meglepú módon együtt szalad át az RTX 2060 SUPER-rel.

A nagyobb felbontáson a GTX 1660 éri el először az átlag 30 FPS-t, a 1650 és az RX 570 rendesen megküzd a 20 körüli számok kipréselésében is. Az RTX 2080 pedig egy egész képkockával csúszott le a 60-ról, amit elérnie egyedül az RTX 2080 SUPER tudott, meghaladni pedig csak a 2080 Ti.

Red Dead Redemption 2

Végül egy kicsit ismét a múltba látogatunk, ám az antik világ helyett kicsit közelebb közjük ki a lovat, méghozzá a vadnyugaton. A konzolokon nagy sikert aratott játék folytatása már a PC-s rajongók számára is elérhető, mi pedig bevetettük a tesztjeinkhez is. Valami furcsaság folytán a GTX 1660 és SUPER változata között egy jó 18 FPS-es különbség mutatkozott, míg utóbbihoz mérve a 1660 Ti előnye minimális. Vajon a Rockstar játékában ennyit számítani a fejlettebb fedélzeti memória? 

WQHD alatt a különbségek mérséklődnek, bár a 1660 és a SUPER közötti különbség még mindig jelentősebb, mint amit a SUPER és Ti között elveszett 2 FPS mutat. AZ Rx 580 itt képes volt stabil 40-re, ami szép eredmény High beállítások mellett, ha viszont 60 fölötti eredményre vágyunk, ahhoz minimum egy RTX 2060-ra lesz szükség. 

Mi kell nekem?

A tesztek arról árulkodnak, hogy az öreg Polaris architektúrás AMD kártyákat még nem érdemes temetni, azonban egy GTX 1660 jobb befektetés lehet az alacsonyabb kategóriában. Az AMD szépen feljött a középmezőnybe, hiszen a NAVI kártyák jól teljesítenek, a SUPER kártyák pedig bebizonyították, hogy volt értelme bevezetni őket. A nagy kérdés, hogy az AMD vajon képes lesz-e megtörni Nvidia egyeduralmát az abszolút felső kategóriában, és ha igen, vajon mikor vethetik be a vörös nagyágyút. Azt tudjuk, hogy még nem terítették ki az össze lapjukat, és ahogy a Ryzen, úgy az újjászületett Radeon-ok is számíthatnak fejlődésre a következő években. Ám az NVIDIA aligha fog pihenni, a kissé erős árkategóriában látható 2080 Ti egyeduralmát pedig egyelőre maximum házon belül fenyegeti, egy még erősebb változat lehetősége.

Ennyi?

Így az év végén el kell ismernünk, hogy erős esztendőn vagyunk túl, az AMD rendesen beindította a pörgést. Hatalmasat lépett előnybe a játékosoknak szánt hardverek tekintetében, ezzel cselekvésre késztette az NVIDIA-t, és fejvakarásra az Intelt, amely felébredt évek óta tartó tetszhalott állapotából, és pár éven belül talán ismét izgalmas fejlesztésekkel lepheti meg a közönséget. Mi itt leszünk jövőre is, és várjuk a piac újdonságait, melyeket lehetőségünk szerint továbbra is bemutatunk majd. Zárásként érdekesség képpen beszúrtunk két diagramot, melyekhez a tesztek idején mért árakat vettük alapul.

 

KD - PCX

2019. 12. 17

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
Szalmási Gábor
2019.12.17
@Szakály GyörgyEszed nem sok van hozzá, látom...Röviden totál birka vagy, de lefogadom még életedben nem is volt feslőkategóriás kártyád sem.
Szakály György
2019.12.17
A Vérpistikék komolyan el lehetnek keseredve, mert ebben a teszben csak 1-2 játékban érhetik el a legdurvább (over 400k Ft) kártyával is a 144fps-t. Ami pedig monitoroknál egyre jobban kezd elvárás lenni. És akkor még nem is beszéltünk a 240 Hz-es monitorokról. És amúgy meg Full HD-ben? Na, ne vicceljünk, mikor a 4k a menő!Szóval a játékírók igazán optimalizálhatnának kissé jobban vagy az NVIDIA/AMD páros fejleszthetne komolyabban. oké, NVIDIA érthető, hogy nem rohan sehová, mikor övé a piac, az AMD meg eddig a Zen-nel a CPU piacon gyilkolta az Intelt. De nem ártana némi erőforrást a GPU fejlesztésre is tolni.
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.