Brit mérnökök megtízszerezték a HDD-k kapacitását

Bevetettek egy korábban nem használt anyagot, ami extrém mértékben megnöveli a tárkapacitástA brit tudósok kezdetû mondat ezúttal teljesen komoly!

Már nem az elsõ hír az elmúlt hónapokban, ami a merevlemezek fejlõdését vagy újdonsült népszerûségét tárgyalja. Míg a keresletet és a gyártást a tárhelyigényes Chia kriptovaluta lendítette elõrébb, addig a mérnökök a legkülönbözõbb módokon próbálják új szintre emelni az öreg merevlemezes technológiát. A Seagate például az adatsebességet hozta közelebb a fürge SSD-khez, brit egyetemi mérnökök pedig egy olyan eljárást vittek sikerre, ahol a grafén nevû anyag bevetésével sokszorosára növelhetõ a forgólemezes meghajtók kapacitása.


A brit Cambridge-i Egyetem mérnökei álltak elõ azzal a felfedezéssel, mely egy több ország részvételével közösen lefolytatott kutatás sikeres eredménye. A tanulmányban vázolt módszer kidolgozását azon egyszerû ok indokolta, hogy a 80-as évek óta elképesztõ mennyiségû merevlemezt gyártanak, melyek az otthoni felhasználásból ugyan egyre inkább kiszorulnak, ám ipari, illetve vállalati környezetben továbbra is rendkívül nagy mennyiségben alkalmazzák õket. Az õket motiváló tényezõkrõl a kutatás fejének tekinthetõ Andrea C. Ferrari nyilatkozott, aki egyben a grafén és egyéb anyagok új felhasználási módjait kutató Cambridge Graphene Centre igazgatója is. Ahogy azt megjegyzi, 2020-ban nagyjából egymilliárd terabájt friss HDD-tároló került legyártásra, ami erõs lökést adott a grafénnel kapcsolatos fejlesztések kidolgozásához, mely úgy tûnik, hogy ezen a területen is kiváló eredményt hozott. „A HDD-k két fõ alkotóelemet tartalmaznak: a tányérokat és a fejet. Az adatokat egy mágneses fej írja a tányérokra, amely a tányérok felett gyorsan mozog, miközben azok pörögnek. A fej és a tányér közötti tér folyamatosan csökken a nagyobb sûrûség érdekében” – olvashatjuk a magyarázatot, az egyetem hivatalos oldalán közzétett beszámolóban.


A lényeg, hogy a lemezeket mostanáig egy igen vékony szénréteggel (COC) vonták be, mely a mechanikai sérülések és a korrózió ellen nyújtott védelmet. Ahogy az évek alatt a lemezek adatsûrûsége egyre nagyobb lett, úgy ez a réteg egyre csak vékonyodott, a grafén bevetésével viszont ezt a mindössze 3 nanométeres bevonatot is sikerült tízszer vékonyabbra faragni. A tesztek során pedig nem csak az derült ki, hogy milyen sok szabad helyet nyernek vele, de az is, hogy a korábbi szénréteghez képest hatalmas mértékben nõtt a strapabíróság is. Kétszeresen csökkenti a súrlódást és ellenállóbb a mûködésbõl származó elkerülhetetlen kopással szemben, így lényegében sokkal idõtállóbb elõdjénél. A tesztek során rendesen megizzasztották a grafénnal felvértezett meghajtókat, és kiderült, hogy az anyag magas hõmérsékleten is kifejezetten kényelmesen érzi magát. Sõt, a HAMR (Heat-Assisted Magnetic Recording) technológia kifejezetten azt segíti, hogy a lemeztányérok melegítésével még több adat tárolására nyíljon lehetõség, ami a szén esetében lehetetlen küldetés lenne.


A lényeg, hogy eddig egy négyzethüvelyken 1 TB adat volt tárolható, ám a grafén segítségével ezt legalább 4, de akár 10 TB-ra is megnövelhetik. Márpedig, ha ezt rendszeresítik, akkor a HDD-k hamarosan vonzóbb termékek lehetnek, mint valaha, és nem csak a szerverparkok számára. Ha a grafén réteggel bevont lemezeket a Seagate új Mach.2 technológiájával kombinálják, akkor nem csak kifejezetten vállalható sebességet kapnánk, de ár/érték arányuk tekintetében kifejezetten bõséges tárhelyet is. Az egyre helyigényesebb játékokhoz, de az otthon végzett munkához, például videóvágáshoz is kifejezetten hasznos segítséget nyújthatnak, hiszen nem kellene feltétlenül többszászezer forintot kifizetnünk a legnagyobb, és egyben legstrapabíróbb SSD-kért, hiszen a vételár töredékébõl találnánk megfelelõ HDD-s alternatívát is, ami gyorsaságban nem, de élettartam szempontjából egészen biztosan felülmúlná a legfejlettebb M.2-es meghajtókat is.

Az ipar elõbb utóbb ráharapb a nagyobb és gyorsabb merevlemezekre.


Az egyetlen akadály tehát maga az ipar, melynek fel és el kell ismernie az új eljárásokat, majd alkalmazkodnia kell hozzájuk, vagyis költenie kell a gyártástechnológia megújítására, ez pedig valószínûleg nem történik meg egyik napról a másikra.

2021. 06. 09

SSD hiba jelei: 10 tipp, hogyan ismerheted fel időben

SSD hiba jelei: 10 tipp, hogyan ismerheted fel időben
Az SSD hiba jelei sokszor apró, kezdetben észrevétlen dolgokban bújnak meg, de ha nem figyelsz rájuk, könnyen komoly adatvesztéshez vezethetnek. Mivel az SSD-k évek óta a számítógépek és laptopok meghatározó adattároló eszközei, fontos, hogy tudd, mikor kell cselekedni.
Ebben a cikkben részletesen áttekintjük, mire figyelj, hogy időben észrevedd a problémát, és megelőzd a kellemetlen helyzeteket.
Lassuló rendszerindítás és programbetöltés
Gyakori rendszerösszeomlások és lefagyások
Adatvesztés és fájlok hibás működése
Szokatlan zajok és hőmérséklet-emelkedés
SMART adatok ellenőrzése
Furcsa hibakódok és rendszerüzenetek
Hirtelen eltűnő tárhely
Figyelmeztető szoftverek használata
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Lassuló rendszerindítás és programbetöltés
Az egyik leggyakoribb SSD hiba jelei közé tartozik, amikor a számítógéped lassabban indul, vagy a programok betöltése szokatlanul hosszú időt vesz igénybe. Az SSD-k általában villámgyorsak, így ha észreveszed, hogy egyre többet vársz az indításra, érdemes komolyan venni a jeleket. Ez a lassulás gyakran a memóriacellák kopására vagy a vezérlő chip problémáira utalhat, amelyek előre jelzik a komolyabb hibát.
Gyakori rendszerösszeomlások és lefagyások
Ha az operációs rendszer váratlanul összeomlik, vagy gyakran lefagy, az is lehet az SSD hiba jelei egyik megn

SSD lassulás: 5 gyakori ok, ami lelassítja a meghajtót

SSD lassulás: 5 gyakori ok, ami lelassítja a meghajtót
Az SSD lassulás egy olyan jelenség, amivel szinte mindenki találkozik idővel, aki használja ezt a gyors, modern tárolót. Az SSD-k sebessége legendás, de nem mindig marad az, és sokszor érezheted azt, hogy a géped régi, lassú merevlemezhez hasonlóan kezd működni.
Ne aggódj, ez nem ritka, és a háttérben több ok is állhat, amit érdemes ismerni, ha szeretnéd fenntartani a maximális teljesítményt.
Az írási ciklusok és a NAND memória hatása
A TRIM parancs hiánya vagy nem megfelelő működése
Telítettség: amikor kevés a szabad hely
Fragmentáció az SSD-n – valóban gondot jelent?
Firmware és illesztőprogramok elavulása
Hőmérséklet és túlmelegedés
A háttérben futó folyamatok és rendszerterhelés
SSD karbantartás és hosszú távú teljesítmény
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Az írási ciklusok és a NAND memória hatása
Az SSD-k NAND flash memóriát használnak, ami gyors, de nem végtelenül tartós. Minden írási művelet egy bizonyos számú ciklust fogyaszt, és hosszú távon a memória cellái kopnak. Ezért ha gyakran írsz és törölsz adatot, az SSD lassulás fokozatosan jelentkezhet. Ez nem azt jelenti, hogy azonnal tönkremegy a meghajtó, de a teljesítmény csökkenhet, főleg amikor sok adatot mozgat a rendszer.
A TRIM parancs hiánya vagy nem megfelelő működése
A TRIM egy olyan technológia, ami segít az SSD-nek tisztán tartani

SSD meghajtó élettartama: 5 tény, amit kevesen ismernek

SSD meghajtó élettartama: 5 tény, amit kevesen ismernek
Az SSD meghajtó élettartama sok felhasználó számára titokzatosnak tűnik, pedig a modern meghajtók élettartamával kapcsolatban számos tény létezik, amit érdemes ismerned, ha hosszú távon szeretnéd megbízhatóan használni az eszközödet.
Sokan azt hiszik, hogy az SSD-k gyorsan tönkremennek, vagy hogy a merevlemezekhez képest sokkal kényesebbek, pedig a valóság ennél árnyaltabb.
Hogyan mérhető az SSD élettartama?
Miért más az SSD, mint a hagyományos HDD?
Hőmérséklet és környezet hatása
Használat és írási szokások
TRIM és más karbantartási mechanizmusok
Firmware és szoftverfrissítések szerepe
Mi történik, ha túlhasználod az SSD-t?
Hosszú távú használat és megbízhatóság
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Hogyan mérhető az SSD élettartama?
Amikor az SSD meghajtó élettartamáról beszélünk, több szempontot is figyelembe kell venni. A gyártók általában TBW (Total Bytes Written) vagy DWPD (Drive Writes Per Day) értéket adnak meg. A TBW azt mutatja meg, mennyi adatot lehet összesen ráírni az eszközre, míg a DWPD napi szintű használat mellett ad iránymutatást. Fontos, hogy ezek az értékek nem jelentenek konkrét időtartamot, hanem statisztikai átlagokat, így mindig egy kis biztonsági tartalékot is számíts bele.
Miért más az SSD, mint a hagyományos HDD?
A hagyományos merevlemezekben forgó lemezek és mechanikus fej mozo
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.