Látványos teljesítménynövekedést értek el egy szorzózáras Intel processzor túlhajtásával

A PC-s felhasználók többségének nem titok, hogy az Intel két igen fontos részre osztja asztali processzorait. A határvonalat mégpedig a tuningolásnál húzta meg, tehát, ha egy CPU nevében nem szerepel a K utótag, akkor meg kell elégednünk azzal az alap- és boost frekvenciával, amit a gyártó meghatározott számunkra. Ez a törvény idõtlen idõk óta jellemzi az Intel hozzáállását, szemben az AMD-vel, aki szabadon tuningolható processzorokkal igyekszik elnyerni a vásárlók szimpátiáját. Most azonban valami megváltozott, hiszen a közelmúltban két 12. generációs, de nem K-s CPU is túlteljesítette a gyári beállításokat.

A korábbi cikkeinkben többször emlegetett túlhajtási szakértõ és YouTuber, der8auer a hétvégén egy lenyûgözõ videót tett közzé, amelyben szépen végigvezette a nézõket néhány "nem K", avagy elméletileg szorzózáras Alder Lake processzor túlhajtásának folyamatán. Ezeknek a "Locked" CPU-ként népszerûsített processzoroknak az újonnan felfedezett képessége akár 33%-os teljesítménynövekedést is eredményezhet, mindössze öt perc BIOS-ban történõ állítgatás után. Ezzel ráadásul az Intel Core i5-12400 egyes játékokban több magasabb kategóriájú chipet, például a Core i9-12900K-t is képes megszorongatni, vagy akár még annál is többet. Ez természetesen nem csak a tapasztalt tuningmester érdeme, annál is inkább az Intelé, ugyanis a cég volt az, aki lehetõvé tette az alapórajel, avagy BCLK buszsebességének módosítását ezeken a termékeken, illetve a megfelelõ alaplapokon.

A felfedezését bemutató videóbemutatója elején der8auer, azaz Roman Hartung bemutatja az Intel Core i5-12400 néhány igen vonzó túlhajtási statisztikáját, ízelítõt adva a várható órajelekbõl és teljesítménynövekedésbõl. Természetesen ez némi magyarázatra szorul, mivel általában kizárólag az Intel "K" sorozatú processzorai azok, amelyek lehetõvé teszik a túlhajtási kísérletek beállítását az alapórajel (BCLK) tekintetében. Az elmúlt néhány generáció esetében a nem "K" lapkák csak a memória túlhajtására korlátozódtak, ez azonban az említett videóban tesztelt CPU-knál/alaplapoknál már nem egészen így van. Az Alder Lake bevezetésével az Intel sokkal több CPU-túlhajtásvezérlést és funkciót vezetett be. Megnyitotta például az E- és P-magok (hatékony Gracemont és izmos Golden Cove) külön-külön történõ túlhajtásának lehetõségét, a különbözõ feszültségekre, a gyûrû/gyorsítótár frekvenciára, a grafikus, a memória és a BCLK túlhajtására kiterjedõ állítható paraméterekkel. Emellett egy új "szintetikus BCLK" megkönnyíti a beállításokat olyan alaplapokon, amelyek nem rendelkeznek külsõ órajel-generátorral. Amellett, hogy ezek a funkciók az új alaplapi BIOS felhasználói felületeken is megtalálhatók, elérhetõnek kell lenniük a frissített Intel XTU szoftver v7.5 vagy újabb verziójában is.

A felvételeken der8auer végigvezeti a nézõket az Asus ROG Maximus Z690 Apex alaplapba ültetett Intel Core i5-12400/F és i5-12600 processzorok túlhajtásakor megtett lépéseken, melyekhez az Extreme Tweaker menüpont nyújtotta a legnagyobb segítséget. Az viszont sajnos ebben az esetben is igaz, hogy a gyártósorról legördülõ processzorok eltérõ minõségû szilíciummal rendelkezhetnek, így egyes felhasználók jobb, mások rosszabb eredménnyel próbálkozhatnak, ám a tesztek eredményei így is érdemesek a figyelemre. A videóban szereplõ Core i5-12400-as minta a BCLK túlhajtást 131 MHz-es buszsebességgel, 1.370V-os feszültséggel engedélyezte, így sikerült az összes magot 5240 MHz-en futtatnia. Ezúttal ráadásul szó sincs olyan kiolvasási hibáról, illetve csalásról, melyre korábban pont der8auer hívta fel a figyelmet, mikor a Gigabyte vállalat 8 GHz-es rekordjának valótlanságáról beszélt. A siker olyannyira valós, hogy néhány népszerû játékban a viszonylag szerény Core i5-12400 képes volt legyõzni az alap órajelû Core i7-12700K vagy Core i9-12900K processzorokat. Mindehhez ráadásul nem volt szükség sem laborkörülményekre, sem ipari kategóriás hûtési megoldásokra, a felturbózott i5-12400 egy hagyományos AIO hûtéssel dolgozott. Ugyan a Cinebench alatt elért 96 °C-os maximum érték nem hangzik túl kellemesnek, az 5 GHz-nél is magasabb órajelek tekintetében nem is annyira ijesztõ, fõleg, hogy játékok alatt nagyjából 45 és 65 °C között tartotta magát, a fogyasztás pedig még benchmark alatt sem igen haladta meg a 130 wattot.

A kísérletezés során négy Z690 alaplapot vizsgált meg, ezekbõl az Asus ROG Maximus Z690 Apex és az Asus ROG Maximus Z690 Hero esetében sikerrel járt, míg az Asus ROG Strix Z690-I Gaming Wi-Fi és az Asus TUF Gaming B660M-Plus D4 sajnos nem voltak alkalmasak a feladatra. Márpedig elvileg az ASUS összes Z690 lapjában elérhetõ a nem K-s processzorok BCLK túlhajtása, azonban az eltérõ BIOS-ok beleszólhatnak a dologba. Továbbá elõkerült egy TUF GAMING B660-PLUS D4 is, ám a B660-as deszka még a legfrisebb BIOS telepítése után sem kínálta fel a szükséges menüpontokat. Az egész helyzetben azonban az volt a legkülönösebb, hogy az i5-12400-zal magasabb frekvenciák elérésére volt lehetõség, mint a hasonló kiosztású, szintén hat magos i5-12600-zal. A Cinebench R20 Multi-core tesztben mindkét processzor esetében szemmel látható volt a teljesítménynövekedés, az i5-12400 33%-kal magasabb szintet tudott elérni, míg az i5-12600 nagyjából 16%-os szintje jóval közelebb maradt az alapértékekhez.

Amennyiben ez a lehetõség hosszú távon is elérhetõ marad, az i5-12400 pedig hosszú távon is képes igazolni, hogy alkalmas ilyen látványos túlhajtásra, akkor generációjának legsikeresebb processzora lehet. Az egyelõre nem világos, hogy az egyes ASUS lapokon túl más gyártó termékeivel is engedélyezhetõ-e a "BCLK OC" lehetõség. Sajnos az Intel nem éppen arról híres, hogy szeret ekkora szabadságot adni a vásárlóinak, de azért kíváncsian várjuk a fejleményeket.