A drasztikus újítás elhozhatja a csalók számára a hardver alapú kitiltás korszakát

A Microsoft egyik legnagyobb meglepetése talán nem is maga a Windows 11 bejelentése volt, sokkal inkább az a tény, hogy a rendszer kizárólag TPM, vagyis Trusted Platform Module chippel ellátott rendszereken lesz használható, és ha esetleg meg is kerüljük, a vállalat nem garantálja, hogy rendszerünk teljesértékû és stabil lesz. Bár a kész OS még meg sem jelent és még a tesztfázisban jár, a Valorant videojáték fejlesztõi elsõként kívánják látványos módon kihasználni az új funkciót, sõt, ezzel a lépéssel elindulhat a csaláson kapott játékosok hardver alapú feketelistázása is.

A hír forrása az Anti-Cheat Police Department (@AntiCheatPD) nevû Twitter fiók volt, mely magabiztosan állítja, hogy a Valorant címû online játék Windows 11-en már kizárólag aktív TPM és bekapcsolt Secure Boot funkció mellett hajlandó elindulni, és ehhez néhány képernyõmentést is csatolt bizonyíték gyanánt. Hogy a multiplayer játékok élvezetében mekkora kárt tesznek az egyre nagyobb számban felbukkanó csalók, arról frusztrált játékosok milliói tudnának mesélni nap mint nap, hiszen az online lövöldék és az e-sport általános népszerûségének rohamos növekedésével együtt, a különbözõ "cheat programok" fejlesztése is jövedelmezõ üzletté vált. A helyzet valóban aggasztó, hiszen a fizetõs játékosok joggal várják el a zavartalan és tisztességes játékélményt, míg az ingyenes és ezáltal tömeges érdeklõdésre számot tartó darabok esetében, a csaláson kapott és kitiltott ismeretleneknek nincs más dolguk, mint regisztrálni egy újabb ingyenes fiókot, és máris ott folytathatják, ahol abbahagyták. A TPM-hez kötött játék azonban változásokat hozhat.

A TPM-követelmény bevezetése lehetõvé teszi a Valorantot fejlesztõ Riot Games számára, hogy a regisztrált fiók, esetleg az IP cím letiltása mellett a csalás során használt számítógépet is a bannoltak listájára tegyék. A jóval hatékonyabb módszer a Trusted Platform Module beégetett RSA-kulcsán keresztül történik, amelyet sem törölni, sem megváltoztatni nem lehet, továbbá minden egyes RSA-kulcs a hozzá tartozó eszközzel szemben érvényesíti a hitelességet, így biztosítva, hogy a Windows és a gépen futó alkalmazások pontosan felismerjék az adott rendszert. Mivel a Microsoft már eleve megköveteli a TPM-támogatást a Windows 11 futtatásához – néhány kivételtõl eltekintve – így logikus döntésnek tûnik a Riot Games részérõl, hogy egyelõre csak a Windows 11-es PC-ken követeli meg a TPM-et, a Windows 10 felhasználói tehát továbbra is kötöttségek nélkül élvezhetik a játékot. Még szerencse, hiszen a Valorant egyik fõ vonzereje a rendkívül alacsony gépigénye, sok régebbi PC-n pedig a Windows 11 használata valószínûleg amúgy sem lesz opció. A húzás azonban így is meglepõ és váratlan, és az is egészen biztos, hogy a közösségen belül is igen megosztónak bizonyul.

Arról nem is beszélve, ha esetleg mégis bevezetik Windows 10 esetén is, mely akár kisebb katasztrófát is okozhat, hiszen a régebbi hardverek tulajdonosainak kizárásával a Valorant rengeteg játékost veszítene el. Ha a hardverek azonosításán alapuló ban beválik, nem kizárt, hogy ez lesz a jövõ anticheat megoldása, melyet néhány év múlva az online játékok többsége használni fog, így a csalások fejlesztõi és a profi szoftverkalózok elkezdhetnek aktívan ügyködni a TPM 2.0 hatékony megkerülésén, illetve a TPM modullal rendelkezõ gépek emulálásán, hogy valahogy átverjék az ellenõrzõfolyamatokat. Természetesen létezik egy másik megközelítés is, melynek képviselõi azóta kampányolnak Valorant, és úgy általában a Riot Games ellen, mióta a játékkal együtt bevezetett és kötelezõ anticheat, az önálló programként futó Vanguard bekerült a képbe. A kínai TenCent gigavállalat ugyanis nem arról híres, hogy ne érdeklõdne játékosok és felhasználók millióinak értékes adatai iránt, a Vanguard pedig rengeteg kritikát kapott kernel szintû hozzáférése miatt, mely most a TPM-mel történõ kombinálása után még kiterjedtebb eszközöket adhat a vállalat kezébe a felhasználói rendszerek megfigyeléséhez.

A hírt követõen felütötte a fejét az általános bizonytalanság is, melynek középpontjában nem csak a téves kitiltásoktól való félelem áll, de az a jogos kérdés is, hogy mi lesz azokkal, akik majd olyan használt hardvereket vásárolnak, melyekrõl kiderül, hogy korábban szinte minden online játékból kitiltottak már. A legjobb megoldás valószínûleg egyfajta névtelen adatbázis lehetne, melyben az eladásra felkínált komponensek elõélete leellenõrizhetõ, mindenesetre az adatbiztonságra kihegyezett TPM ezen felhasználási módja most sokakban inkább aggodalmat szül, mint erõsebb biztonságérzetet. Mások azonban kifejezetten üdvözlik az ötletet, hogy hamarosan a csalóknak új játékok és ingyenes fiókok regisztrációja helyett új PC-ket kell vennie, és nem lesz elég egy-egy alkatrészt kicserélni, mivel a kitiltás az összes érintett alkatrészre vonatkozik majd.

Ez persze még nincs kõbe vésve, és a játékok zöme valószínûleg TPM 2.0 nélkül is nagyon sokáig játszható marad majd, mindenesetre izgalmas, hogy vajon hová vezet majd a csalók elleni harc, és az adatbiztonság védelmére hivatkozva meghozott nagyvállalati döntések.