Elindult a forgalmazás, hamarosan mindenhol javulhat a vezeték nélküli kapcsolatok minõsége

Az internethez való korlátok nélküli hozzáférés mára alapvetõ igénnyé vált, éppen ezért a technológiai fejlesztések között kifejezetten hangsúlyos szerep jut a vezeték nélküli hozzáférés támogatásának. A helyzet felhasználói szempontból is olyan jól áll, hogy a sok szabvány és technikai paraméter ismerete jóformán teljesen szükségtelen, hiszen a többségnek elég annyit tudnia, hogy szükség esetén tud-e csatlakozni a Wi-Fi kapcsolathoz. Ha viszont fontos számunkra, a lehetõ legjobb minõség, a Wi-Fi 6E bevezetésével ez is elérhetõvé válik.

Mi-fi?

A napokban közzétett bejelentés a wifi technológiát fejlesztõ nonprofit Wi-Fi Alliance egyesüléstõl származik, melynek tagjai a szabvány 1997-es bevezetése óta megállás nélkül dolgoznak a wifi univerzális kompatibilitásán és a felhasználói élmény minõségén. Elsõként az IEEE 802.11 szabvány terjedt, mely vezeték nélkül közvetített szórt spektrumú átvitelt javasolt. Az akkor WLAN-ként is ismert hálózati modellt azóta már jelentõsen meghaladták, ahogy a kezdetben gyenge hatótávot és a legfeljebb 11 és 54 Mbit/s között mozgó sávszélességet is. Az igazi robbanásra 10 évet kellett várni, hiszen 2009-ben jött a 802.11n, mellyel a maximális elérhetõ sebesség 54-rõl 600 Mbit/s-ra ugrott, a hatótáv pedig 70-tõl akár 250 méterig is terjedhetett – attól függõen, hogy zárt térben, vagy a szabadban használtuk. A Wi-Fi név valójában az Interbrand márkanév-tanácsadó céghez köthetõ és nem egy rövidítést takar, mivel állítólag az akkor még jóval elterjedtebb Hi-Fi szócskát alakította át. A cél az volt, hogy az átlagember számára is könnyen megjegyezhetõ brand szülessen, a legfrissebb változatot pedig elég volt egyel nagyobb sorszámmal jelezni. A fejlõdés tehát bõ tíz éve kapott lendületet, most pedig elérkeztünk a következõ szintre, ahol még stabilabb kapcsolatot és nagyobb potenciális sebességet találhatunk.

A falakon át

A most elindult 6E a Wi-Fi 6 továbbfejlesztése, mely 2019-ben a 2.4 Ghz-es és az 5 Ghz-es sávokkal biztosította a 9600 Megabites potenciális sávszélességet. A vezetéknélküli netezés egyik legnagyobb gondját az alkalmazott frekvenciatartományok okozzák, mivel hiába jönnek újabb szabványok, a sávokon mindig osztozniuk kell a korábbiakkal. Ez nem sokat változott a hatos változattal sem, hiszen továbbra is a kezdetektõl alkalmazott 2.4 Ghz-es és 5 Ghz-es frekvenciát használta, bár a Wi-Fi 5-höz képest legalább már két opciónk volt. Választhattunk, hogy a rövidebb hullámhossz lassabb, de nagyobb hatótávú kapcsolatát, vagy az 5 Ghz kisebb távolságból elérhetõ, de jobb sebességét szeretnénk. Márpedig hangsúly az évek alatt áttolódott a mobilon e-mailezésrõl a teljes ipari parkok, vagy rengeteg netre kötött eszközt üzemeltetõ háztartások kiszolgálására, amit emeletek és vastag falak nehezítenek. A Wi-Fi 6 képességei ebbõl a szempontból mégiscsak új világot nyitottak. A hatalmas adatátviteli sebességgel még gyengébb jelerõsség mellett is vállalható maradhat egy konferenciabeszélgetés, és a wifi-s tévék is zökkenõmentesen játszhatják le a magas bitrátájú digitális tartalmakat – miközben a technológia alacsony fogyasztása miatt, a hordozható eszközök üzemidejében is pozitív változást könyvelhettünk el. Az általános élmény javult, de a hatékonyság érdekében az eszközpark lecserélése is szükséges, mely nem mindenki számára egy elhanyagolható kiadás.

Wi-Fi 6E

A nevében csak egy extra E betû az eltérés, a háttérben azonban egy új frekvencia, a 6 Ghz-es érkezik, mely teljesen át is veszi a jól bevált 2,4/5 GHz-es frekvenciák helyét. Az új szabvány konkrétan az 5,9 és 7,1 GHz közötti tartományban képes dolgozni, mellyel akár hét egyenként 160 Mhz szélességû sáv létrehozása válik lehetségessé, ami öttel több, mint amit az 5 Ghz engedett, és jóval több a 2.4 Ghz esetén kialakítható 20 Mhz-es sávokkal. Ez lényegében minden korábbinál nagyobb adatátvitelt tesz lehetõvé, ráadásul úgy, hogy ezt a tartomány egyedül használja majd, így interferencia és más zavaró tényezõk nélkül biztosíthat jóval stabilabb adatkapcsolatot a két végpont között. Az egyéb technológiákat azért nem vetették el, így többek között azért is mindent megtesznek, hogy a széles sáv ellenére ne okozzon gondot a szûkösen mért hatótávolság. Az elõnyök között a rengeteg kliens egyidejû kiszolgálása és az 1 ms alatti válaszidõ is szerepel, tehát a technológia terjedésével valódi minõségjavulást tapasztalhatunk majd.

Az átváltás azonban nem lesz teljesen zökkenõmentes, hiszen a Wi-Fi 6E lényegében nem kompatibilis egyetlen korábbi szabvánnyal sem, márpedig így ismét újabb hardverek beszerzése válik szükségessé. A specifikációkban meghatározott elméleti képességek gyakorlati kiszolgálásához új közvetítõ és jelfeldolgozó egységekre lesz szükség, az impozáns kapacitás kiszolgálásának ígérete pedig költséges termékeket jelenthet. Hasonló nehézséget jelenthet a már említett hatótávolság leküzdése is, például egy minden pontján egyforma lefedettséget biztosító mesh rendszer szintén nem az átlag felhasználó vágya, akinek egy újabb router megvásárlása is terhet jelenthet. A Wi-Fi 6E tehát az 5G-vel együtt izgalmas újdonságot hozott, ugyanakkor a bevált rendszereket sem a cégek, sem az otthon netezõk nem rohannak majd lecserélni, tehát valószínûtlen, hogy a közeljövõben látványos változást eredményezzen.

Források: wi-fi.org, theverge.com, pcworld.hu, kovacsattila.info