Az ég kék, az SSD zöld - ma is megéri Western Digitalt venni

A Western Digital neve már nagyon sok évvel ezelõtt általánosan ismertté vált, és nem nehéz azonnal merevlemezekre gondolni, ha a cég nevét halljuk. 2016 végén a cég felvásárolta a SanDisket, ekkor kezdett SSD-ket gyártani és jelent meg a Green és Blue sorozat, amivel a Western Digital igen magasra tette a mércét.

A WD Green SSD-sorozata 2,5 colos méretben és kevesebb mint 7mm-es vastagsággal jelent meg. Kétfajta modellt gyártanak; létezik a 240GB verzió, valamint a 120GB változat 2,5" és M.2 formátumban. A technikai adatokból kiderül, hogy ezek 540 MB/s adatolvasási és 465 MB/s adatírási sebességgel rendelkeznek. A két modell 8500, illetve 14000 forint körüli áron érhetõ el, és a gyártó a csomagolást tekintve tényleg mindent megtett annak érdekében, hogy a minimálisra leszorítsa az árakat.

A Green SSD dobozolásában nincs semmi extra. Nincs túldíszítve, nem került drága csomagolásba, nem kapunk hozzá opcionális, bizonyos esetekben teljesen fölösleges tartozékot. Ugyanakkor SATAIII kábelt se adnak hozzá, ezzel talán némileg átestek a ló túlsó oldalára.

A WD Green SSD elöl-hátul mûanyag burkolatot kapott, alighanem ezáltal vált ideális választássá mindazok számára, akik notebookhoz akarnak egy kifejezetten könnyû SSD-t választani.

A WD Green felirat alatt még a kapacitás, illetve egy sor hitelesítés és azonosító látható a mûanyag burkolat két oldalára került matricán. Emellett megtalálható rajta négy, a szereléshez szükséges csavarlyuk, hogy az SSD könnyen beszerelhetõvé váljon minden olyan keretbe, ami ezeket az arányokat támogatja. A külsõségekrõl gyakorlatilag nincs is mást mondani, a gyártó az egyszerûséggel rövidre vágta ezt a kérdést. A teljesítményt tekintve azonban nagyon is figyelemre méltó a Green sorozat.

Biztosítottak továbbá egy WD SSD Dashboard nevû programot, ami a merevlemez számára a TRIM támogatás engedélyezéséhez szükséges, de ez egy letölthetõ program, nem a dobozban kapjuk meg. Normális esetben ezt engedélyezni kell, ha az SSD-t a rendszer elsõdleges meghajtójaként használjuk. A gyártó által adott Dashboardban figyelemmel kísérhetjük a merevlemez adathasználatát, hõmérsékletét, és várható élettartamát - utóbbi 1,75 millió óra, tehát 199 évig használhatnánk ezt a merevlemezt, az élettartamával biztos nem lesz gond.

A 240GB-os SSD a gyakorlatban 240 milliárd byte kapacitással rendelkezik, a felhasználónak mintegy 223 GB tárhely áll rendelkezésre.

A tárhelyek gyártásával foglalkozó cégek rendszerint az ATTO Disk Benchmarkkal mérik a meghajtó maximális elméleti sebességét. Ezen tükrözõdik a gyártó által feltüntetett 540 MB/s adatolvasási és 465 MB/s adatírási sebesség. A Crystal Disk Mark szintén visszaigazolja az 540 MB/s adatolvasási sebességet.

A WD Green sorozat az elsõ lépés volt, amivel a Western Digital belépett az SSD-piacra, és azóta egyértelmûvé vált, hogy nem csak az árak miatt válik népszerûvé, de a forma és teljesítmény is minden téren megfelel az elvárásoknak.

A benchmarkok szerint a Green SSD maximális adatolvasási sebessége 558 MB/s, max. írási sebessége 471 MB/s (ATTO), ami egybeesik a rivális cégek ajánlataival. A hozzáférési idõ 0,055ms, ami megegyezik a ma népszerûbb SSD-k képességeivel. Egyezõ teljesítmény esetén pedig elõtérbe kerülnek az árak, így kifejezetten elõnyös, hogy a 120GB változat már 8500, a 240Gb változat pedig 14000 forint körüli áron elérhetõ. A WD Green sorozatot az is vonzóvá teszi, hogy az M.2 változat is azonos áron kapható. A gyártó általános ismertségével és jó hírnevével párosulva bátran mondhatjuk, hogy a WD Green SSD nagyon jó vétel, ami hosszú távon is vállalható döntésnek fog bizonyulni.

NTG - PCX

2018. 09. 26

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés?

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés? Így válassz jól
Amikor PC-t építesz vagy fejlesztesz, hajlamos vagy a processzorra és a videokártyára fókuszálni – pedig van egy csendes háttérszereplő, ami az egész rendszer stabilitását meghatározza: a hűtés. A számítógép hűtési rendszerek feladata, hogy elvezessék az alkatrészek által termelt hőt, így biztosítva a stabil működést, a teljesítményt és a hosszú élettartamot. Ha ezt alábecsülöd, throttling, zaj vagy akár meghibásodás is lehet a vége.
A nagy kérdés viszont mindig ugyanaz: elég egy jó léghűtés, vagy érdemes vízhűtésre váltani? A válasz nem fekete-fehér – attól függ, mire használod a gépet, milyen hardverrel dolgozol, és mennyire akarsz rámenni a teljesítményre. Ebben a cikkben végigvezetlek a döntésen, gyakorlati szempontok mentén.
Mi az a számítógép hűtési rendszer, és miért kritikus?
Léghűtés – az egyszerű és megbízható alapmegoldás
Vízhűtés – amikor a teljesítmény és kontroll fontosabb
Léghűtés vs. vízhűtés – fő különbségek egy helyen
Milyen felhasználáshoz melyik hűtési rendszer illik?
Kompatibilitás és házválasztás – gyakori buktatók
Mennyibe kerül egy jó hűtési rendszer?
Karbantartás és élettartam – mire számíts hosszú távon?
Gyors döntési útmutató – melyiket válaszd?
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mi az a számítógép hűtési rend
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.