2021. 02. 16

A Chrome végre kezelhetőbbé teszi a megnyitott füleket

A Google kissé megkésve, de végre kezelésbe veszi az extrém mennyiségű lapfüleketTúl sok a megnyitott oldal? A Google végre segít egy kicsit.

Kétféle felhasználó van. Az egyik csak a legszükségesebb oldalaknak nyit külön füleket, kínosan ügyelve arra, hogy a böngészés átlátható maradjon, a munka végeztével pedig szépen bezárja őket. A másik típus valamivel közelebb érzi magát a káoszhoz, minden hivatkozásnak új fület nyit meg, és előfordul, hogy pár hét elteltével már százával sorakoznak az olvasásra váró oldalak. A Chrome mostanáig nem kifejezetten kedvezett az utóbbi rétegnek, ám az új verzió érkezésével végre rugalmasabbá válhat a végtelen mennyiségben sorakozó lapok kezelése.

Érthetetlen, hogy hol késtek eddig ezek a funkciók.


A XDA Developers hírei szerint újabb lemaradását hozza be a világ legelterjedtebb böngészője, a Google ugyanis a tabok menedzselését segítő funkciókat tesztel. Azt tapasztalatból tudjuk, hogy a legjobban megírt böngészőprogramok sem képesek örökké takarékoskodni a memóriával, de sokunk azért így is hajlandó túlzásba esni a megnyitott oldalak számát illetően. Bár szokásainkon csak mi változtathatunk, a Firefox és a Safari legalább már felismerte ezt az igényt, és már korábban görgethetővé tette az átláthatatlanságig összetorlódott lapokat. Nem úgy a Chrome, ami csak most ér el ehhez a kézenfekvőnek tűnő funkcióhoz, a Chrome 88 verzióval ugyanis végre görgethetővé válik a lapsáv.

Görgővel vagy iránygombokkal haladhatunk.


Ha kifutnánk a monitorunk szélessége által megszabott keretből, az egérgörgő segítségével oda vissza haladhatunk a fülek között, így a régebben megnyitott lapok ismét a szemünk elé kerülnek és felfedezhetjük, hogy mi érdekelt minket hetekkel ezelőtt, amikor rájuk kattintottunk. Az egyszerűbb léptetéshez balra és jobbra nyilakat is kapunk, és ha minden igaz, a háttérben sorakozó füleket egy kattintásra legördülő menüben is megjeleníthetjük, a könyvjelzősáv mintájára. Ezt egészíti ki egy másik tesztelés alatt álló lehetőség, mellyel a fülek szélességén is állíthatunk. Ha kedvünk van, méretezhetjük őket egyenként, vagy akár előre meghatározhatunk egy számunkra megfelelő kiterjedést az összes fül számára. A számolatlanul megnyitott oldalak miatt automatikusan kisebbre és kisebbre tömörödő fülek hozzáférhetőbbek lesznek majd kurzorunk számára, továbbá ismét előtűnik a tartalomra utaló ikon és a címke is olvashatóvá válik.

A fülek szélességét is meghatározhatjuk.


Az mondjuk igen beszédes, hogy a legnépszerűbb böngészők fejlesztői ilyen nehézkesen követik az általános felhasználói igényeket. Főleg annak tükrében feltűnő a lemaradás, hogy számos nagy hírveréssel beharangozott újításra már létezik valamilyen alternatíva, többnyire a közösség által készített bővítmények formájában. Sajnos az említett újítások egyelőre csak a tesztverziókban elérhetők, a testre szabható szélesség például a Chrome fejlesztői kiadásában, a Canary-ban próbálgatható kísérleti lehetőség. Bár azt nem tudni, hogy a bevezetésükre milyen sorrendben számíthatunk, valószínűleg nem kell rájuk sokat várni, hiszen nagyban hozzájárulnak a gördülékenyebb felhasználói élményhez.

Forrás: xda-developers.com

2021. 02. 16

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.