2019. 01. 16

Zöld ragadozó a VEGA ellen - VEGA 56 és GTX 1070 videokártya teszt

Tavaly befutottak a GTX széria leváltására hivatott RTX kártyák, ám sajnos felemás eredményt produkálnak. Természetesen valamennyit nőtt a sebesség, ám az újdonságot jelentő Ray Tracing technológia egyelőre még gyerekcipőben jár, kevés alkalmazás használja, és bekapcsolása sajnos jelentősen ront a teljesítményen. Bár a valamivel korábban bemutatott VEGA is használ új ötleteket, a megváltáshoz még biztosan várnunk kell, reméljük mindössze az ígéretes RADEON VII közelgő megjelenéséig. Addig is nézzük meg, hogy a VEGA 64-es csúcskártya mögött helyet foglaló VEGA 56, hogyan teljesít a hasonló kategóriás GTX 1070-el eszemben.

A videós formátum szimpatikusabb? A youtube-os tesztvideónkat megtalálod IDE kattintva.


Nyitott és szeles a zárkózott minimalista ellen

MSI RX Vega 56 Air Boost 8G OC

Az oldschool gyári hűtés is egészen mutatós


Az MSI-től érkező VEGA 56 klasszikus gyári hűtést alkalmazó modell. A burkolat a hűtőbordával együtt az egész kártyát hermetikusan öleli körbe. A végén elhelyezkedő magányos ventilátor a gépházból elszívott levegőt átengedi a zárt hűtésen, ami végül a hátlapon keresztül a gépen kívülre távozik. Ugyan léteznek halkabb, vagy látványosabb hőredukáló megoldások, panaszra itt sem lehet okunk. A GPU alap órajele 1181MHz, de elérhető a gyárilag kalibrált 1520MHz-es érték is. Az újdonságnak számító megoldások között szerepel a HBM2 memória, amely a bevált GDDR5-nél jóval sebesebb adatátvitelre képes. Ez elsősorban a kriptovaluták bányászatánál nyújt komoly előnyt, amit az is bizonyít, hogy mára meglepően nehezen beszerezhetővé vált a kártya. Bár igaz, hogy a DirectX 12-vel karöltve kiküszöbölhet pár váratlan akadozást játékok alatt is, ami a memóriakezelés közben korábban felbukkanhatott. A kártyán 8GB memóriát találunk mely 2048 bites, és 800MHz-en üzemel. A hátlapon három DisplayPort és egy HDMI található, a tápellátáshoz kétszer 8 pin-es csatlakozóra lesz szükség, a fogyasztás pedig 210W körül alakul.

GIGABYTE GTX1070 8GB DDR5 GV-N1070G1 GAMING-8GD

A Windforce 3x hűtés első látásra is meggyőző



A GIGABYTE GTX1070 8GB DDR5 GV-N1070G1 GAMING-8GD a jól bevált és népszerű, három ventilátoros Windforce 3x hűtést használja, így a tuningolásra vágyóknak nem lesz gondja a megnövekedett hőértékek kezelésével. Az egyedi tervezésű 8 cm-es légterelők a minőségi hűtőbordára préselik a levegőt, a keret oldalán pedig LED megvilágítású felirat jelzi, ha a rendszer passzív üzemmódban van, vagyis ha az általunk kívánt hőfok alatt mozdulatlanok a ventik. A CPU 1594Mhz-ről indul, a gyárilag beállított profilok pedig 1822MHz-ig skálázódnak. A memória az ismert, 256bit-es adatsínnel ellátott GDDR5-ös típus, melyből szintén 8GB-ot használhatunk. A tápellátás tekintetében visszafogottabbak az igényei a VEGA-nál, a nagyjából 150W fogyasztáshoz egy darab 8pin-es csatlakozóra lesz szükség. A kimenetekből három DisplayPort, egy HDMI, és még egy DVI-D is elérhető.


Ahogy a képeken is láthatjuk, a két kártya dimenziói hasonlóak, nincs komoly különbség a fizikai méreteket illetően. Aki ilyen kategóriában keresgél, az valószínűleg felkészült rá, hogy nem éppen szolid méretű hardverekről van szó, mindenesetre a beépítés előtt figyeljünk a megfelelő belterű ház kiválasztására. Természetesen mindkét eszköz támogatja az OpenGL 4.5-ös szabványt és a DirectX 12-t, utóbbit az itt szereplő játékok közül csak a Tomb Raiderben kapcsolhatjuk be. A tesztek minden esetben a kártyák által kínált alapértékeken zajlanak, az elérhető Boost órajeleket nem alkamazzuk, a játékok pedig 19020x1080-as, vagyis Full HD felbontáson futottak, a lényeges grafikai beállítások pedig a diagramokon feltüntetve láthatók.


Előjáték


Az új havas Vikendi pálya rendkívül hangulatosra sikerült

A PUBG híresen aluloptimalizált játék, ám ennek ellenére továbbra is népszerű darabja az egyre bővülő Battle Royale palettának.

A vég kezdete, vagy a kezdet vége?

A Shadow of the Tomb Raider valószínűleg a sorozat befejező része, ehhez mérten igazi világvége hangulattal fűszerezi meg a sírrablós kalandot.

Biztos ami biztos, az Eternal előtt még párszor kitakarítjuk a Marsbázist

A Doom nagy meglepetés volt, hiszen a 2004-os horror felé kanyarodó remake után sikeresen idézte meg a klasszikus hangulatot, ötvözve a pörgős és zúzós játékmenettel, ráadásul látványos és szépen optimalizált játékmotort is kapott.

Még évek múltán is az egyik elgszórakoztatóbb digitális játszótér

A GTA V állandó tagja a tesztjeinknek, hiszen a legerősebb gépeket is képes megizzasztani, az online módja miatt pedig ma is előkelő helye van az eladási listákon.


Víg játék

Az a fránya minimum

A két VGA egyaránt jól vette a PUBG által emelt akadályokat, pedig aki ismeri a játékot tudhatja, hogy nem csak az esélyek tekintetében nincs két egyforma meccs, hiszen az ingadozó teljesítménybe beleszól az adott területre gyűlt játékosok száma, és ezzel összhangban a szerverek ingadozó teljesítménye is, ami végül eltérő képkockaszámban mutatkozik meg. Mivel a kártyák egyaránt korrekt teljesítményt nyújtottak, a jelenség nem volt zavaró, ám így is látható, hogy a GTX könnyebben bánt el a nehézségekkel. Az átlagolt számok esetén 10 FPS a különbség a GTX javára, de a VEGA által produkált 97 FPS is teljesen játszható, a kompetitív játékok esetén pedig valójában igen ritka, hogy valaki maximumra tekeri a grafikai opciókat. A minimum értékek esetén a VEGA sajnos 3 FPS-sel lement az ideálisnak mondható 60 alá, ám ez nem tartósan fennálló jelenség, az utófeldolgozás vagy élsimítás visszafogásával pedig valószínűleg meg is oldódik a probléma. A GTX 27 FPS-el túltett a VEGA maximumán, de még így is kényelmesen kihasználhatunk egy 144HZ-es monitort, így a játékélmény egyaránt kellemes marad majd.

Micsoda egyensúly

A Shadow of the Tomb Raider motorja bár jó néhány éve szolgálja a sorozatot, érezhető, hogy sokkal többet már nem lehet kihozni belőle. Magas beállításokon persze ismét lenyűgöző az összhatás, ehhez képest pedig korrekt teljesítményt kaptunk. A legrosszabb esetben is sikerült 60 FPS felett tartani a képkockaszámot, még ha csak néhány frame-mel is. Bár a Tomb Raider-ek mindegyikénél előnyt élveztek a Radeon kártyái, esetünkben szinte fej-fej mellett halad a két vetélytárs. A diagramon láthatjuk, hogy mindössze 3-4 FPS a VEGA előnye a 1070-hez képest, a csodás képminőség mellett pedig a 80 körül alakuló átlag FPS tökéletes játékélményt biztosít majd, a multiplayer opcióval pedig a sorozat 2013-as induló epizód óta nem próbálkoznak a fejlesztők, így semmi sem zavarja majd a végigjátszást.

Végtelen határok

A Doom testreszabható beállításaival és optimalizációjával elkényezteti a játékosokat, a VGA-k ezen árszegmensében nem nagyon találkozhatunk teljesítményt érintő problémákkal. Ugyanakkor a számok jól jelzik a két kártya közti erőkülönbséget, illetve azt, hogy a játék hogyan kommunikál a két gyártó eltérő technológiájával. A többi játékhoz képest tehát jóval magasabb FPS-eket kaptunk, és míg a maximumok esetébenl egyaránt 200 FPS lett a plafon, a minimum és átlag értékeknél látható a GTX főlénye. Előbbinél 37, utóbbinál 29 képkockával szaladt előre a GTX 1070, ám ez maximum a multiplayer mód kedvelőinek lehet probléma, ahol már értékes lehet a többlet teljesítmény. Konstans 100 fölötti értéket kapunk a legterhelőbb pillanatokban is, de a VEGA akkor is alul maradt a párharcban.

Autó- és képkocka tolvaj

A teljesítmény szempontjából a GTA a Doom ellenpárja is lehetne, a hatalmas nyílt terület, a megjelenített objektumok sokszínűsége és a véletlen események egyaránt megdolgoztatják számítógépünket. Az Nvidia előnye a GTA V esetén jól ismert, és ez itt nagyon jól látható. A VEGA 34 FPS-ig zuhant, míg a 1070 megállt 54-en, ami jóval közelebb van az ideális minimumhoz. A legjobb pillanatában a GTX mindössze 3 FPS-el csúszott le a 100-ról, a VEGA viszont 70-nél többre nem volt képes. Összességében a GTX1070 előnye egyértelmű, hiszen a 60-as átlag mellett a 48 jelentősen rontja a játékélményt.

Végjáték?

Bármennyire is szeretnénk jókat mondani a VEGA 56-ról, sajnos nehéz helyzetben vagyunk, hiszen a GTX 1070 előnye egyértelmű. Alacsonyabb fogyasztással dolgozik, és az ára is kedvezőbb a teljesítményhez viszonyítva. A VEGA 56 nem rossz kártya, a teljesítménye a legtöbb esetben korrekt, és megfelelően optimalizált szoftverek esetén a 1070-et is megelőzheti, ám az árképzés tekintetében nagyon rossz helyzetben van, hiszen a teszt pillanatában nagyjából azonos áron volt elérhető a 1070-nel. Igaz, hogy a készletek polcai nem roskadoznak már a kártyától, a használt piac pedig valószínűleg széthajtott bányászkártyákat kínál, amik nem annyival olcsóbbak, mint amennyire rizikós befektetés lenne egy ilyen kétes előéletű eszközt választani. Aki tehát hasonló kategóriájú kártyák között nézelődik, a GTX 1070-el jobban jár, a tesztelt modell ára jelenleg nagyjából 155.000 Ft. Aki viszont még hezitál vagy szimplán bízik az AMD-ben, annak érdemes lehet megvárni, mit lépnek a RADEON VII-tel, ami már szinte a küszöbön van.

A tesztben használt konfiguráció a már jól bevált rendszerünk, és a következő alkatrészeket tartalmazza:

Impozáns megjelenés, jó szerelhetőség, kiváló zajszűrés

Intel i7 8700 processzor

ROG STRIX Z370-F GAMING alaplap

BE QUIET! 750W DARK POWER PRO 11 tápegység

BE QUIET! BG025 SILENT BASE 601 fekete-narancs számítógépház

BE QUIET! DARK ROCK 4 BK021 processzorhűtő

A tesztelt videokártyák:

MSI RX Vega 56 Air Boost 8G OC

GIGABYTE GTX1070 8GB DDR5 GV-N1070G1 GAMING-8GD

KD - PCX

2019. 01. 16

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.