Tavaly befutottak a GTX széria leváltására hivatott RTX kártyák, ám sajnos felemás eredményt produkálnak. Természetesen valamennyit nõtt a sebesség, ám az újdonságot jelentõ Ray Tracing technológia egyelõre még gyerekcipõben jár, kevés alkalmazás használja, és bekapcsolása sajnos jelentõsen ront a teljesítményen. Bár a valamivel korábban bemutatott VEGA is használ új ötleteket, a megváltáshoz még biztosan várnunk kell, reméljük mindössze az ígéretes RADEON VII közelgõ megjelenéséig. Addig is nézzük meg, hogy a VEGA 64-es csúcskártya mögött helyet foglaló VEGA 56, hogyan teljesít a hasonló kategóriás GTX 1070-el eszemben.
A videós formátum szimpatikusabb? A youtube-os tesztvideónkat megtalálod IDE kattintva.
MSI RX Vega 56 Air Boost 8G OC
Az MSI-tõl érkezõ VEGA 56 klasszikus gyári hûtést alkalmazó modell. A burkolat a hûtõbordával együtt az egész kártyát hermetikusan öleli körbe. A végén elhelyezkedõ magányos ventilátor a gépházból elszívott levegõt átengedi a zárt hûtésen, ami végül a hátlapon keresztül a gépen kívülre távozik. Ugyan léteznek halkabb, vagy látványosabb hõredukáló megoldások, panaszra itt sem lehet okunk. A GPU alap órajele 1181MHz, de elérhetõ a gyárilag kalibrált 1520MHz-es érték is. Az újdonságnak számító megoldások között szerepel a HBM2 memória, amely a bevált GDDR5-nél jóval sebesebb adatátvitelre képes. Ez elsõsorban a kriptovaluták bányászatánál nyújt komoly elõnyt, amit az is bizonyít, hogy mára meglepõen nehezen beszerezhetõvé vált a kártya. Bár igaz, hogy a DirectX 12-vel karöltve kiküszöbölhet pár váratlan akadozást játékok alatt is, ami a memóriakezelés közben korábban felbukkanhatott. A kártyán 8GB memóriát találunk mely 2048 bites, és 800MHz-en üzemel. A hátlapon három DisplayPort és egy HDMI található, a tápellátáshoz kétszer 8 pin-es csatlakozóra lesz szükség, a fogyasztás pedig 210W körül alakul.
GIGABYTE GTX1070 8GB DDR5 GV-N1070G1 GAMING-8GD
A GIGABYTE GTX1070 8GB DDR5 GV-N1070G1 GAMING-8GD a jól bevált és népszerû, három ventilátoros Windforce 3x hûtést használja, így a tuningolásra vágyóknak nem lesz gondja a megnövekedett hõértékek kezelésével. Az egyedi tervezésû 8 cm-es légterelõk a minõségi hûtõbordára préselik a levegõt, a keret oldalán pedig LED megvilágítású felirat jelzi, ha a rendszer passzív üzemmódban van, vagyis ha az általunk kívánt hõfok alatt mozdulatlanok a ventik. A CPU 1594Mhz-rõl indul, a gyárilag beállított profilok pedig 1822MHz-ig skálázódnak. A memória az ismert, 256bit-es adatsínnel ellátott GDDR5-ös típus, melybõl szintén 8GB-ot használhatunk. A tápellátás tekintetében visszafogottabbak az igényei a VEGA-nál, a nagyjából 150W fogyasztáshoz egy darab 8pin-es csatlakozóra lesz szükség. A kimenetekbõl három DisplayPort, egy HDMI, és még egy DVI-D is elérhetõ.
Ahogy a képeken is láthatjuk, a két kártya dimenziói hasonlóak, nincs komoly különbség a fizikai méreteket illetõen. Aki ilyen kategóriában keresgél, az valószínûleg felkészült rá, hogy nem éppen szolid méretû hardverekrõl van szó, mindenesetre a beépítés elõtt figyeljünk a megfelelõ belterû ház kiválasztására. Természetesen mindkét eszköz támogatja az OpenGL 4.5-ös szabványt és a DirectX 12-t, utóbbit az itt szereplõ játékok közül csak a Tomb Raiderben kapcsolhatjuk be. A tesztek minden esetben a kártyák által kínált alapértékeken zajlanak, az elérhetõ Boost órajeleket nem alkamazzuk, a játékok pedig 19020x1080-as, vagyis Full HD felbontáson futottak, a lényeges grafikai beállítások pedig a diagramokon feltüntetve láthatók.
Elõjáték
A PUBG híresen aluloptimalizált játék, ám ennek ellenére továbbra is népszerû darabja az egyre bõvülõ Battle Royale palettának.
A Shadow of the Tomb Raider valószínûleg a sorozat befejezõ része, ehhez mérten igazi világvége hangulattal fûszerezi meg a sírrablós kalandot.
A Doom nagy meglepetés volt, hiszen a 2004-os horror felé kanyarodó remake után sikeresen idézte meg a klasszikus hangulatot, ötvözve a pörgõs és zúzós játékmenettel, ráadásul látványos és szépen optimalizált játékmotort is kapott.
A GTA V állandó tagja a tesztjeinknek, hiszen a legerõsebb gépeket is képes megizzasztani, az online módja miatt pedig ma is elõkelõ helye van az eladási listákon.
Víg játék
A két VGA egyaránt jól vette a PUBG által emelt akadályokat, pedig aki ismeri a játékot tudhatja, hogy nem csak az esélyek tekintetében nincs két egyforma meccs, hiszen az ingadozó teljesítménybe beleszól az adott területre gyûlt játékosok száma, és ezzel összhangban a szerverek ingadozó teljesítménye is, ami végül eltérõ képkockaszámban mutatkozik meg. Mivel a kártyák egyaránt korrekt teljesítményt nyújtottak, a jelenség nem volt zavaró, ám így is látható, hogy a GTX könnyebben bánt el a nehézségekkel. Az átlagolt számok esetén 10 FPS a különbség a GTX javára, de a VEGA által produkált 97 FPS is teljesen játszható, a kompetitív játékok esetén pedig valójában igen ritka, hogy valaki maximumra tekeri a grafikai opciókat. A minimum értékek esetén a VEGA sajnos 3 FPS-sel lement az ideálisnak mondható 60 alá, ám ez nem tartósan fennálló jelenség, az utófeldolgozás vagy élsimítás visszafogásával pedig valószínûleg meg is oldódik a probléma. A GTX 27 FPS-el túltett a VEGA maximumán, de még így is kényelmesen kihasználhatunk egy 144HZ-es monitort, így a játékélmény egyaránt kellemes marad majd.
A Shadow of the Tomb Raider motorja bár jó néhány éve szolgálja a sorozatot, érezhetõ, hogy sokkal többet már nem lehet kihozni belõle. Magas beállításokon persze ismét lenyûgözõ az összhatás, ehhez képest pedig korrekt teljesítményt kaptunk. A legrosszabb esetben is sikerült 60 FPS felett tartani a képkockaszámot, még ha csak néhány frame-mel is. Bár a Tomb Raider-ek mindegyikénél elõnyt élveztek a Radeon kártyái, esetünkben szinte fej-fej mellett halad a két vetélytárs. A diagramon láthatjuk, hogy mindössze 3-4 FPS a VEGA elõnye a 1070-hez képest, a csodás képminõség mellett pedig a 80 körül alakuló átlag FPS tökéletes játékélményt biztosít majd, a multiplayer opcióval pedig a sorozat 2013-as induló epizód óta nem próbálkoznak a fejlesztõk, így semmi sem zavarja majd a végigjátszást.
A Doom testreszabható beállításaival és optimalizációjával elkényezteti a játékosokat, a VGA-k ezen árszegmensében nem nagyon találkozhatunk teljesítményt érintõ problémákkal. Ugyanakkor a számok jól jelzik a két kártya közti erõkülönbséget, illetve azt, hogy a játék hogyan kommunikál a két gyártó eltérõ technológiájával. A többi játékhoz képest tehát jóval magasabb FPS-eket kaptunk, és míg a maximumok esetébenl egyaránt 200 FPS lett a plafon, a minimum és átlag értékeknél látható a GTX fõlénye. Elõbbinél 37, utóbbinál 29 képkockával szaladt elõre a GTX 1070, ám ez maximum a multiplayer mód kedvelõinek lehet probléma, ahol már értékes lehet a többlet teljesítmény. Konstans 100 fölötti értéket kapunk a legterhelõbb pillanatokban is, de a VEGA akkor is alul maradt a párharcban.
A teljesítmény szempontjából a GTA a Doom ellenpárja is lehetne, a hatalmas nyílt terület, a megjelenített objektumok sokszínûsége és a véletlen események egyaránt megdolgoztatják számítógépünket. Az Nvidia elõnye a GTA V esetén jól ismert, és ez itt nagyon jól látható. A VEGA 34 FPS-ig zuhant, míg a 1070 megállt 54-en, ami jóval közelebb van az ideális minimumhoz. A legjobb pillanatában a GTX mindössze 3 FPS-el csúszott le a 100-ról, a VEGA viszont 70-nél többre nem volt képes. Összességében a GTX1070 elõnye egyértelmû, hiszen a 60-as átlag mellett a 48 jelentõsen rontja a játékélményt.
Végjáték?
Bármennyire is szeretnénk jókat mondani a VEGA 56-ról, sajnos nehéz helyzetben vagyunk, hiszen a GTX 1070 elõnye egyértelmû. Alacsonyabb fogyasztással dolgozik, és az ára is kedvezõbb a teljesítményhez viszonyítva. A VEGA 56 nem rossz kártya, a teljesítménye a legtöbb esetben korrekt, és megfelelõen optimalizált szoftverek esetén a 1070-et is megelõzheti, ám az árképzés tekintetében nagyon rossz helyzetben van, hiszen a teszt pillanatában nagyjából azonos áron volt elérhetõ a 1070-nel. Igaz, hogy a készletek polcai nem roskadoznak már a kártyától, a használt piac pedig valószínûleg széthajtott bányászkártyákat kínál, amik nem annyival olcsóbbak, mint amennyire rizikós befektetés lenne egy ilyen kétes elõéletû eszközt választani. Aki tehát hasonló kategóriájú kártyák között nézelõdik, a GTX 1070-el jobban jár, a tesztelt modell ára jelenleg nagyjából 155.000 Ft. Aki viszont még hezitál vagy szimplán bízik az AMD-ben, annak érdemes lehet megvárni, mit lépnek a RADEON VII-tel, ami már szinte a küszöbön van.
A tesztben használt konfiguráció a már jól bevált rendszerünk, és a következõ alkatrészeket tartalmazza:
Intel i7 8700 processzor
ROG STRIX Z370-F GAMING alaplap
BE QUIET! 750W DARK POWER PRO 11 tápegység
BE QUIET! BG025 SILENT BASE 601 fekete-narancs számítógépház
BE QUIET! DARK ROCK 4 BK021 processzorhûtõ
A tesztelt videokártyák:
MSI RX Vega 56 Air Boost 8G OC
GIGABYTE GTX1070 8GB DDR5 GV-N1070G1 GAMING-8GD
KD - PCX