Az Egyesült Államokban indított kereset tárgya ismét a felhasználók megtévesztése és adatainak illetéktelen kiszolgáltatása, a Google-re pedig az eddigi legkomolyabb kártérítés kifizetése várhat, ha az ötmilliárd dolláros összeg megítélésre kerül.
Június első keddjén csoportos keresetet nyújtottak be a Google ellen, többmillió felhasználó személyes adatainak megsértése miatt. Az újabb adatkezelési botrányt elindító peranyag gerincét az a vád adja, hogy a közkedvelt böngésző privát üzemmódban sem hagy fel a követéssel, és az inkognitó fül alatt végzett tevékenységek alatt is számos személyes adatot gyűjt össze, mely tevékenységéről a vállalat elvileg nem ad egyértelmű tájékoztatást. A peranyagban a Google Ad Manager, Google Analytics és számos egyéb plugin vagy szolgáltatás is említésre kerül, melyek akkor is monitorozzák tevékenységünket és eszközeinket, ha rejtett böngészést végzünk, és nem nyitunk meg reklámokat sem.
A felhasználók profilozását segítő adatok viszonylag széleskörű részletek összességből állnak, harmadik félre nem tartozó kereséseinktől a szabadidőben fogyasztott tartalmakon keresztül, egészen az online vásárlásokig, vagy akár étkezési szokásainkig. Ez önmagában még nem lenne újdonság, hiszen a hirdetők és maga a Google is hasonló információkhoz tervezte célzott algoritmusait, melyek működése a felhasználók felé többnyire célzott hirdetések formájában realizálódik. A dolog ott vált még aggasztóbbá a hétköznapivá vált tendenciánál, hogy személyes terünket hozzájárulásunk nélkül is megfigyelhetik, különböző készülékjellemzők begyűjtésével. A háttérben futó „fingerprinting” eljárások megkerülik a böngészésből származó adatokat, és a használt eszközünk technológiai részleti (kijelző, oprendszer, hardverelemek stb.) alapján válunk beazonosíthatóvá, illetve követhetővé.
Az etikátlan megoldások némileg szürkezónát képeznek, így lehetőség nyílik alkalmazásukra, a különböző cégeknek pedig bőséges információ van birtokukban a felhasználói szokásokról ezek bevetéséhez. Ahogy arról is, hogy még rengetegen nem élnek a biztonsági szempontból megbízhatóbbnak számító Brave, vagy akár a sok fejlődésen átesett Mozilla Firefox védelmével, melyek figyelmet fordítanak a személyes tér megóvására, és hatékonyabban rejtenek el a nemkívánatos szemek elől. Ez alapján jól látszik, hogy az Egyesült Államok hiába fordít figyelmet a kínai Huawei, vagy a nagyon hasonló böngészős trükközésen kapott Xiaomi irányába, a személyiségi jogok védelme továbbra is problémás, házon belül is.
Jose Castandesa, Google szóvivő szerint a kaliforniai nagyvállalat erősen kiáll az őket ért vádakkal szemben, a tech-óriás pedig tartja magát ahhoz, hogy a Chrome böngésző privát üzemmódban nem tárol webhelyadatokat és cookie-kat/sütiket, sem vásárláskor vagy kérdőívek kitöltésekor begépelt érzékeny adatokat. „Ahogy azt minden egyes inkognitó fül megnyitásakor világosan jelezzük, bizonyos webhelyek képesek lesznek információkat gyűjteni böngészési tevékenységünkről” – jelentette ki. Az tehát elviekben felvethető, hogy nem tesznek a Brave-hez hasonló fokozott lépéseket, ugyanakkor a partnercégek és hirdetők tevékenységéért a gyakorlatban nem feltétlenül vonhatók felelősségre, legfeljebb elégtelen mértékű tájékoztatás miatt. Természetesen a Google ezt is másképp látja, szerintük a részletes tájékoztatást és a felhasználók magánszférájának védelmét is kiemelten kezelik.
A csoportos kereset többmillió felhasználó panaszait tömöríti, így a hasonló ügyek ismeretében több éven át tartó pervan kilátásban.
Forrás: reuters.com, breitbart.com, washingtontimes.com