Az orvostudomány egyik legfontosabb fejlesztése újabb lépést tett az igazi áttörés felé

Alig vagyunk túl az Elon Musk vezetésével fejlesztett Neuralink prezentációján, az agy-számítógép összeköttetés után máris itt a hír, egy hasonlóan ijesztõ és izgalmas technológiai fejlesztésrõl, a nanorobotokról.

Az emberi szervezetbe injektálható aprócska gépek, vagyis a nanorobotok újabb fejlõdési ponthoz értek, így az orvostudomány is közelebb került egyes gyógyíthatatlan betegségek megállításához. Ahogy arra a Nature magazin is rávilágít, Douglas Engelbart informatikus feltaláló megfigyelésének, majd az Intel Corporation egyik alapítójának, Gordon E. Moore-nak hetvenes években feljegyzett törvényének értelmében, az integrált áramkörök technológiája nagyjából két évenként megkétszerezi összetettségét. A folyamatos fejlõdés tényének elfogadásával, a tudósok számára is elérhetõ céllá vált az olyan tudományos-fantasztikus álmok megvalósítása, mint amilyen a mikroszkopikus gépek, illetve számítógépek megvalósítása. Kifejezetten érdekes, hogy merre halad a világ, hiszen míg az átlag felhasználók sokasága nézi áhitattal a hátizsák méretû RTX 3090 videokártya bemutatóját, az orvostudomány csendben ünnepli a nanotechnológia és robotika, vagy ha úgy tetszik "nanorobotika" terén elért teljesítményt.

Az elektronikus, mágneses és optikai rendszerek mára az összetettség, a rendkívül apró méret és a költséghatékonyság olyan példátlanul komplex kombinációját teszik elérhetõvé, melyek alkalmazásával az emberi szem felbontásának határain kívül esõ, konkrétan mikroszkopikus méretû robotok készülhetnek. Ahogy a tudomány minden területén mindig és mindenhol, úgy itt is akad egy megkerülhetetlen akadály, mely ebben az esetben egy olyan mikrométerekben mérhetõ müködtetõ-, illetve mozgásszabályzó rendszer, mely alkalmazkodik a félvezetõgyártás elvárásaihoz, és képes kezelni a jelenleg használt elektronikus vezérlõjeleket. Ez az úgynevezett aktuátor, mely a robotikában a vezérlõ algoritmus kimenõ jeleit alakítja konkrét cselekvéssé. Úgy néz ki, hogy most ez az akadály végre elhárul, ugyanis a hírek szerint a feszültségvezérelt elektrokémiai aktuátorok új osztálya készült el, mely alacsony 200 mikrovoltos feszültségen, illetve szintén rendkívül alacsony 10 nanowattos teljesítményen mûködik, és teljesen kompatibilisek a félvezetõgyártás alkalmazott módszereivel.

Hogy a területben rejlõ lehetõségek megmutatkozzanak, olyan szabályrendszert alkottak, mely lehetõvé teszi a megfelelõ gyártási eljárás tervezetének gyakorlatba ültetését, konkrétan száz mikrométer alatti robotok prototípusának elkészítését. A fejlesztésben érintett tudósok olyan, az átlagember számára nehezen felfogható adatokkal dobálóznak, mint egymillió darab, önmagában láthatatlanul apró kis robot, melyek egy mindössze négy hüvelykes szilíciumostyából gyárthatók le, köszönhetõen a párhuzamosan végrehajtott lépéseknek. A hasonló hírek továbbra is ámulattal vegyes rettegést keltenek, hiszen a tudományos fantasztikus történetek és összeesküvéselméletek tengerében nehéz nem gondolni a hasonló fejlesztésekben rejlõ veszélyekre, ugyanakkor nem mehetünk el amellett sem, hogy míg a Neuralink segíthet a látás vagy éppen a korlátozott mozgás helyreállítására, a nanotechnológiával már jó ideje kísérleteznek a rákgyógyítás területén, méghozzá elõremutató eredményekkel.

A nanorobotok kutatásának és fejlesztésének jelenlegi állapotáról, a módszertant taglaló "Fabrication of Electronically integrated, mass-manufactured, microscopic robots", vagyis "Elektronikusan integrált, sorozatgyártott, mikroszkopikus robotok készítése" címû tanulmány értekezik. Az anyag összeállításában az Egyesül Államok legnagyobb kutató egyetemének, a New Yorkban található Cornell Egyetemnek kilenc szakembere, illetve a Pennsylvaniai Egyetem egy kutatója vállalt kiemelkedõ szerepet. Az érdeklõdõk, és angolul jól értõk IDE kattintva elérhetik pdf formátumban.