Bár a megjelenés pár hónapot csúszik, most végre mozgásban is láthatjuk a The Sinking City-t
Egy külső nézetes nyomozós játék segítségével merülhetünk majd el H.P. Lovecraft horrorosztikus fantáziavilágában, és most végre többet kaptunk egy rövidke kedvcsinálónál
Korábban már írtunk a Frogwares istállójában készülő The Sinking City-ről, ám azóta kiderült, hogy a megjelenési dátumot márciusról júniusra csúsztatták. A hír nem kifejezetten sokkoló, hiszen az alig három hónap nem a világ vége, és reméljük a haladék elegendő lesz egy csiszoltabb végeredményhez. Azt már az eddigi információk alapján is borítékolhattuk, hogy a játék sokkal többet kínál majd, mint a Cyanide által összedobott Call of Cthulhu, a Game Informer tagjai pedig két egész órán át tesztelhették, amiből 15 percet meg is oszthattak a nagyérdeművel.
A 3 perces részletekből álló összeállítás a játék elejébe enged betekintést, így nem kell tartanunk a komoly spoilerektől, vagy a közel harminc órás játékidő mélyebb részleteitől, viszont néhány alapvető kérdésre azért választ adott. Főhősünk a cselekmény helyszínéül szolgáló massachusettsi kisvárosba tart, és természetesen már a hajóúton rémálmok gyötrik, melyekben megcsodálhat egy hatalmas csápos lényt, mielőtt a sötét mélységbe vetné magát. Ahogy magunkhoz térünk, megismerkedhetünk a lootolás alapjaival, és rápillanthatunk az inventorynkra, illetve karakterünk képességfájára is. Az információk felkutatása mellett a tárgyak gyűjtögetése is fontos lesz, mivel a Metro játékokhoz hasonlóan, itt is a lőszer lesz az első számú valutánk, amit a megfelelő alapanyagokból mi magunk is előállíthatunk majd. Az elmondottak alapján erős szerepjátékos vonal került a játékba, ami elsősorban a nyomozásink sikerén keresztül gyakorol majd hatást a világra, illetve a történet alakulására. Ehhez tartozik egy skill rendszer is, amit a nagyjából megszokottnak mondható harc, életerő és elme/nyomozás hármasra osztottak fel.
A harcról annyit mindenképpen tudni érdemes, hogy nem ez lesz az első számú feladatunk Oakmont városában, ám a rejtélyek megoldása közben egyre szürreálisabb jelenségekkel, elménket ostromló víziókkal és veszedelmes lényekkel is találkozunk. Utóbbiak ellen a kézifegyverek mellett különféle csapdákat vethetünk be, ami a harci ágon belül külön alkategóriát is képez. A képek alapján a lehelyezés gyorsaságát, a sebzést, illetve két féle robbanási módot fejleszthetünk ki, de elveszni biztosan nem fogunk a részletekben. Azt a tippet is megtenném, hogy a játék stílusa, a korszak, illetve az eddigi felvételek alapján fegyverből sem lesz túl sokféle, talán két féle pisztoly és puska, illetve egy gépfegyver segít majd minket a mélytengeri borzalmak hazaküldésében. Ezen felül alkalmunk lesz némi búvárkodásra is, amikor a város alatti sötét és félelmetes mélységekbe merülhetünk alá, a stílusos szkafanderhez pedig fegyverzet is dukál, ami először is nagyon laza, másodszor nem ígér éppen nyugodt kirándulást.
Bár Lovecraft univerzumában feltűnnek hasonló figurák, sokan talán meglepődve tapasztalhatják, hogy az elárasztott városba érve, a helyieknek némileg más fogalmuk lesz a szokatlanról, idegenről vagy furcsáról. Az egyik első küldetésünket ugyanis egy ember-majom hibridtől kapjuk majd, aki valójában a város egyik tehetős családjának feje és éppen elveszett fiát keresi. A közösséget nem csak a szőrös ábrázatú majomfik színesítik, de a vizes és nyirkos környezethez valamivel jobban illeszkedő, viszont kevésbé barátságos tekintetű halpofák is (engem az Elder Scrolls sorozat furcsa fajait juttatta eszembe). Ennek az izolált területnek tehát meglesznek a sajátosságai és egyedi szabályai, ám ezen felül egy klasszikus 20-as évekbeli hangulatot kapunk korabeli ruhákkal, járművekkel, utcaképpel, amit némileg szétzilál és átrendez a rejtélyes áradás.
A küldetés felvétele után jöhet tehát a nyomozás, ami a játék gerincét, és legösszetettebb aspektusát adja. A helyszíneken nyomokat és tárgyakat vizsgálhatunk meg, és több korábbi játékhoz hasonlóan, ha eleget forgatunk egy kiválasztott darabot, kulcsfontosságú információkra bukkanhatunk. Érdemes lesz odafigyelni az alapos és körültekintő vizsgálódásra, ugyanis karakterünk megjegyzi az új ismereteket és kiegészíti velük a nyomozati anyagot, a darabok halmazát pedig végül nekünk kell egységbe rendeznünk. A hagyományos zsarumódszereken túl természetfeletti képességeket is bevethetünk majd, melyek segítenek felidézni vagy rekonstruálni az egyes események részleteit. A néha véres, sokszor szürreális pillanatok viszont elvezetnek minket egy olyan összetevőhöz, ami jobban jellemzi Lovecraft írásait bármilyen szörnyetegnél, vagy misztikus eseménynél, ez pedig nem más mint az őrület. Főhősünk nem viseli jól a természetfeletti és embertelen borzalmak egyre növekvő áradatát, így az aprólékos és átgondolt keresgélés mellett elméjének állapotát is figyelemmel kell kísérnünk.
A beszámolók szerint az első néhány órában csak néhány, viszonylag lineáris felépítésű küldetés vár minket, és a beszélgetések során sincs sok válaszlehetőségünk. A fejlesztők ígérete szerint az előbbi tekintetében egészen biztosan tapasztalni fogjuk a változást, ugyanis a nagyjából harminc órás átlagos játékidő alatt egyre nőni fog a kihívás, és ezzel együtt a feladataink lehetséges végkimenetelének száma is. A Sherlock Holmes játékokban jártas fejlesztők nem hajították el a bevált módszereket, így nem kizárt, hogy egy sikeresnek vagy lezártnak vélt küldetésről, csak a játék egy jóval későbbi pontján derül majd ki, hogy valójában tévúton jártunk. A bejárható terület természetesen nem vetekszik a sandbox játékokra jellemző hatalmas térképekkel, de a többnyire gyalogszerrel megközelíthető helyszínek valószínűleg így is korrekt összképet adnak majd. Az említett áradás sem csak a story kedvéért van jelen, így bizonyos városrészeket csak csónakkal közelíthetünk meg és járhatunk be, a vízben pedig idővel mindenféle alattomos és barátságtalan lény próbál meg közelebbi ismeretséget kialakítani velünk, így jó lesz tempózni.
Sajnos továbbra sem látható komoly fejlődés a karaktermodellek kidolgozottsága, de legfőképpen az animációk terén, és ezt azok is megerősítették, akik több órás játékidőt tudnak maguk mögött. A darabos és akadozó mozgás elég hangulatromboló tud lenni, bár az interakciók során látott arcmozgás közel sem olyan ijesztő, mint amire számítottam. Reméljük, hogy a fejlesztés befejezésére szánt plusz hónapok alatt tudnak finomítani a szereplők mozgásán, ezzel nagyban javítva a minőségérzeten. Természetesen ha a játékmenet megfelelően összetett lesz és a történet is szolgál meglepetésekkel, talán azzal is megelégszünk ha legalább a bugokat kisöprik a megjelenés napjára. Az új megjelenési dátum tehát június 27, a The Sinking City pedig a PC mellett PS4 és Xbox One tulajdonosok számára is elérhető lesz.
Dani - PCX