Jön a Steam Deck, a Valve hordozható AMD PC-je

Kiderült, hogy mire készült a Valve, és az eredmény egy kellemes meglepetés lettKiegyensúlyozott és sokrétû masinának ígérkezik.

Egy ideje már a levegõben lógott a Valve újabb hardverbejelentése, mely a szoftvermágnás vállalat ismételt próbálkozása, hogy végre megvesse lábát a kütyük piacán is. Úgy tûnik, hogy végül azoknak lett igaza, akik egy hordozható játékkonzol érkezésére tippeltek, azonban nekik is csak félig, ugyanis az ismerõs külsõ valójában sokkal több lehetõséget rejt, mint az bárki remélte. A Steam Deck ugyanis egy vérbeli PC lesz, mely nagyobb szabadságot nyújt a felhasználóknak, mint a konkurencia sikerrel futó megoldásai.


Ha kézi konzolra gondolunk, elsõként nyilván a Nintendo jut eszünkbe, aki a Gameboy óta többször is elõállt már zsebre, vagy legalábbis táskába hajítható kompakt játékgépekkel. Jelenleg az ötödik évét taposó Switch döntögeti a népszerûségi, illetve bevételi rekordokat, a Zeldát és Mariót is köztudatba emelõ japán vállalat még mindig tudja, hogy mit csinál. Persze õk is elkönyveltek néhány buktát, ahogy a Sony is, aki a PSP-vel végrehajtott tarolás után lassú halálra ítélte a jobb sorsra érdemes PS Vita masináját. A Valve azonban más tészta, hiszen alapvetõen a legendás Half-Life, illetve a második részével egyidõben bevezetett Steam platform az elsõszámú ismertetõjegyük, a kézzel fogható termékek terén pedig többnyire kiforratlan, és mérsékelt sikereket hozó termékeket könyvelhetnek el. A Nintendo Switch azonban alapvetõ változást hozott a piacra, mely a hardverek folyamatos fejlõdésével egyre több cég számára nyitotta meg a lehetõséget, hogy lecsapjanak egy szeletre a hordozható játékgépek félkész tortájából. A Valve pedig elérkezettnek látta az idõt, hogy beszálljon, és a jelek szerint ezúttal egy átgondolt és valóban izgalmas termékkel jelentkezik, mely magában hordozza a valódi siker lehetõségét.


A Steam Deck több szempontból is figyelemre méltó, ugyanis ötvözi a hordozható konzolok jól bevált külsõ jegyeit, egy kiegyensúlyozott hardveres konfigurációval, melyet a felhasználói szabadság tehet igazán különlegessé. A hordozható játékmasina nem meglepõ módon elleste a Switch óta népszerû kialakítást, mely nagyjából egy középre ágyazott kijelzõt jelent, a szélein a kontrollereken megszokott gombokkal és egy-egy analóg karral. Ez a koncepció persze már aligha számít egyedinek, hiszen az elmúlt években több startup és cég készített hasonló eszközt, melyek között néhány kifejezetten jól sikerült darab is fellelhetõ. Úgy tûnik, hogy a Valve és a fejlesztést végzõ mérnökeik nem csak saját hibáikból, de a konkurenciától is tanultak, a Steam Deck ugyanis nem mobiltelefonokba szánt hardverrel próbálkozik, ráadásul funkciók és lehetõségek terén is igyekszik olyasmit kínálni, mely papíron igen meggyõzõ kombinációnak tûnik. Elõször is az Xbox és a PlayStation után a Steam Deck is egy AMD alapú gép lett, ahol a teljesítményért egy Zen 2 magokat és a modern RDNA2 grafikus chipet kombináló APU egység felel, mely bizonyítottan alkalmas a nagyköltségvetésû látványbombák meghajtására is.



Specifikációk:

  • CPU: Zen 2 (4 mag/8 szál), 2.4-3.5GHz (max 448 GFlops FP32)   
  • GPU: 8 RDNA 2 CU, 1.0-1.6GHz (max. 1.6 TFlops FP32)
  • 16 GB LPDDR5 RAM (5500 MT/s)
  • microSD foglalat és USB Type-C
  • DSP hangchip, jack csatlakozó és beépített dupla mikrofon az online játékhoz
  • Bluetooth 5.0, Wifi (2.4GHz és 5GHz, 2 x 2 MIMO, IEEE 802.11a/b/g/n/ac)
  • 40 Whr akku, kevésbé éhes játékok esetén akár 7-8 óra játékidõvel
  • suspend-pause-folytatás lehetõség (alvó üzemmóddal)


Mindezt egy 7 hüvelykes OLED-érintõkijelzõvel spékelték meg, mely 1280x800-as képpontsûrûséget, vagyis 720p felbontás kínál 16:10-es képarány mellett, 60 Hz-es képfrissítéssel, legfeljebb 400-nites fényerõvel. Bár sokak számára eretnekségnek tûnhet 2021-ben 720p-s felbontással vagánykodni, ám egy ekkora képernyõn ez ideálisnak nevezhetõ, arról nem is beszélve, hogy ez mennyi tartalékot hagy a gép számára, a stabil képkockaszám és a kellemes látvány egységének eléréséhez. A Steam Deck mindent tud, amit ma egy hasonló eszköz tudhat: van benne mozgáskövetésért felelõs giroszkóp, az analóg karokban pedig kapacitív érintésérzékelõk, sõt, alattuk mindkét oldalon egy-egy 32,5mm-es trackpad is elfért, melyek a ravaszgombokkal közösen elirigyelték, a PS5-féle DualSense controllerbõl ismerõs haptikus visszacsatolást. A trackpad amúgy kiváltja az egeret is, és a Valve szerint 55%-kal jobb válaszidõvel bír, mint amit korábban a Steam Controllerbe építettek. Ami a fizikai kereteket illeti, mindezt 298 mm x 117 mm x 49 mm-be sikerült bezsúfolni, így még egy keményfedeles kis védõtokkal együtt is alkalmas arra, hogy magukkal vigyük, igaz, néhány lezser szabású nadrágtól eltekintve erre leginkább egy hátizsák ajánlott.


A funkcióknak azonban itt még nincs vége. Elõször is fontos, hogy az USB Type-C csatlakozón keresztül tökéletesen alkalmas a perifériákkal való együttmûködésre, mely egy USB-s hub esetén billentyûzetet, egeret és monitort, és akár hagyományos controllert jelent, és a korai tapasztalatok szerint tökéletes asztali játékélményt biztosít. A kényelmesebb használathoz a Valve biztosít majd külön megvehetõ gyári dokkolót is, ám az egyelõre ismeretlen árú kiegészítõ használata nem szükségszerû. A hardver tehát korrekt, a kialakítás és az anyaghasználat az elõzetes tesztek szerint igényes és komfortos játékélményt nyújt, ezen a felbontáson pedig még az olyan közismerten nagy étvágyú címek is szépen futnak, mint például a Control. A Valve azonban ennél is tovább ment, ugyanis több interjúban is világossá tették, hogy nem kötik meg a felhasználók kezét, így, ha kedvünk tartja, leválthatjuk a játékra optimalizált Linux alapú SteamOS 3.0-t és KDE Plasma környezetet, és másik operációs rendszert is telepíthetünk. Utóbbira amúgy nem feltétlenül lesz szükség, ugyanis a gyári rendszer tökéletesen futtatja a Windowsos játékokat, illetve a teljes Steames felhozatalt. Ez manapság igen meglepõ húzás, ráadásul akkor sem ütközünk falba, ha Epic Games fiókunkban tárolt játékainkat szeretnénk mûködésre bírni. A Steam Deck tehát egy hordozható mini-PC, ami meggyõzõen szállítja egy igényes hordozható konzol képességeit.

Gombokból és ravaszokból sincs hiány.


A végére két kulcskérdést hagytunk, vagyis a tárkapacitást és természetesen a vételárat. Mint kiderült, a Steam Deck háromféle konstrukcióban jelenik meg, melyek a tárhely méretétõl eltekintve semmiben sem térnek majd el egymástól. Az alapmodell egy 64 GB-os eMMC tárhellyel rendelkezik, mely egy SD kártyához hasonló egység, és sem kapacitását, sem sebességét tekintve nem kiemelkedõ, cserébe már 419€-tól (kb. 150 ezer Ft) elérhetõ lesz. A következõ lépcsõfok már egy 256GB-os NVMe SSD-t kínál 549€-ért (kb. 197 ezer Ft), a legdrágább modell pedig 512 GB-ot 679€-ért, ami nagyjából 244 ezer forint. Az eszközben rejlõ képességeket és lehetõségeket figyelembe véve az árazást igazán nem nevezhetjük túlzónak, igaz, a vállalhatóbb kapacitást kínáló SSD-k alaposan megdrágítják a dolgot.



Fontos azonban megemlíteni, hogy ez nem egy új mobiltelefon, amirõl hiányoznak a megszokott funkciók, méghozzá annyira nem, hogy a fejhallgató jack csatlakozója mellett még egy gyors microSD-k számára kialakított nyílást is találunk, amire gond nélkül telepíthetünk játékokat. A meglepõ teljesítmény és ár természetesen vonzani fogja a nyerészkedõket, a vásárláshoz azonban elõzetes helyfoglalás szükséges, egy felhasználó pedig egyetlen eszközt vehet meg. Hogy a sorrend meghatározásához milyen szempontokat vesznek figyelembe, arról nem esett szó, de nem kizárt, hogy a frissen regisztrált Steam fiókok valamivel késõbb kerülhetnek sorra, mint a jól ellenõrizhetõ és sok játékot birtokló idõsebb fiókok.


A jelentkezés július 19-én kezdõdik, az értékesítést pedig még idén decemberben megkezdik, tehát a szerencsések talán már az ünnepek alatt hozzáférhetnek.

2021. 07. 16

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés?

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés? Így válassz jól
Amikor PC-t építesz vagy fejlesztesz, hajlamos vagy a processzorra és a videokártyára fókuszálni – pedig van egy csendes háttérszereplő, ami az egész rendszer stabilitását meghatározza: a hűtés. A számítógép hűtési rendszerek feladata, hogy elvezessék az alkatrészek által termelt hőt, így biztosítva a stabil működést, a teljesítményt és a hosszú élettartamot. Ha ezt alábecsülöd, throttling, zaj vagy akár meghibásodás is lehet a vége.
A nagy kérdés viszont mindig ugyanaz: elég egy jó léghűtés, vagy érdemes vízhűtésre váltani? A válasz nem fekete-fehér – attól függ, mire használod a gépet, milyen hardverrel dolgozol, és mennyire akarsz rámenni a teljesítményre. Ebben a cikkben végigvezetlek a döntésen, gyakorlati szempontok mentén.
Mi az a számítógép hűtési rendszer, és miért kritikus?
Léghűtés – az egyszerű és megbízható alapmegoldás
Vízhűtés – amikor a teljesítmény és kontroll fontosabb
Léghűtés vs. vízhűtés – fő különbségek egy helyen
Milyen felhasználáshoz melyik hűtési rendszer illik?
Kompatibilitás és házválasztás – gyakori buktatók
Mennyibe kerül egy jó hűtési rendszer?
Karbantartás és élettartam – mire számíts hosszú távon?
Gyors döntési útmutató – melyiket válaszd?
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mi az a számítógép hűtési rend
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.