Milyen számítógép memória fajták vannak? Ez az egy gyakran felmerülő kérdés, amikor valaki új gépet vásárol, vagy a meglévőt szeretné fejleszteni. A memória, vagy más néven RAM, a számítógép egyik legfontosabb része. Olyan, mint az ember rövid távú memóriája: ideiglenesen tárolja az adatokat, amikkel épp dolgozol. Ha kevés van belőle, minden lelassul, akadozik, és a gép egyre nehezebben bírja a tempót. De nemcsak a mennyisége, hanem a típusa is számít.
Ebben a cikkben segítek eligazodni a lehetőségek között, elmagyarázom, mi mit jelent, és mire érdemes odafigyelni, ha valóban jó döntést akarsz hozni.
Miért olyan fontos a memória típusa, nem elég csak sok legyen belőle?
Hogyan működik a számítógép memóriája?
DDR, SDRAM, GDDR, mit jelentenek ezek a rövidítések?
Mi a különbség a RAM és a VRAM között?
Mennyire számít a memória órajele és késleltetése?
Dual channel és társai, hogyan befolyásolja a memóriaelrendezés a teljesítményt?
Számítógép memória fajtái: mire figyelj, ha bővítésen gondolkodsz?
Gyakran ismételt kérdések
A jövő memóriája: DDR5 és ami utána jön
A legtöbben azt gondolják, hogy minél több RAM, annál jobb. Ez részben igaz, de önmagában a mennyiség nem minden. A memória sebessége, típusa, csatornakiosztása és technológiája mind hatással van arra, hogy a számítógéped hogyan teljesít. Ugyanúgy, ahogy egy sportautó sem attól lesz gyorsabb, hogy nagyobb tankja van, hanem attól, hogy milyen motor hajtja és milyen az üzemanyag.
A memória is csak akkor tudja hozni a legjobb formáját, ha a rendszer egésze képes kihasználni azt.
A RAM ideiglenes tárhely. Amikor elindítasz egy programot vagy megnyitsz egy fájlt, az adatai bekerülnek a memóriába, hogy a processzor gyorsan elérje őket. Ha nem lenne RAM, a gépnek minden adatot a merevlemezről (vagy SSD-ről) kéne újra és újra beolvasnia – ez borzasztó lassú lenne. A RAM tehát egyfajta közvetítő, ami lehetővé teszi a gyors munkavégzést.
A memória fajták közötti különbség ott jön be a képbe, hogy milyen gyorsan, mekkora sávszélességgel és milyen energiahatékonysággal működnek. A modernebb típusok több adatot tudnak egyszerre mozgatni, kevesebb energiát használnak, és hosszabb távon is megbízhatóbbak.
Amikor elkezded böngészni az elérhető memóriatípusokat, biztosan belefutsz rövidítésekbe, mint DDR3, DDR4, vagy épp DDR5. Ezek a Double Data Rate SDRAM (Synchronous Dynamic Random-Access Memory) generációit jelentik. A számítógép memória fajtái közül a DDR technológia a legelterjedtebb, és generációról generációra egyre gyorsabb és hatékonyabb lett.
A GDDR egy másik kategória, amit kifejezetten grafikus kártyákhoz fejlesztettek ki. Ha sokat játszol, videót vágsz vagy 3D grafikával dolgozol, a GDDR ismerős lehet, de ez nem a géped általános memóriája, hanem a GPU-é.
Fontos megérteni, hogy a különböző DDR generációk nem kompatibilisek egymással. Ha az alaplapod DDR4-es RAM-ot támogat, nem tudsz bele DDR3-at tenni, és fordítva. Ezért mindig érdemes megnézni, mit támogat az alaplap és a processzor.
Sokan összekeverik a RAM-ot a VRAM-mal. Az előbbi az általános rendszer memória, amiről eddig is beszéltünk. A VRAM viszont a videokártya saját memóriája, amit a grafikus műveletekhez használ. Például játékok, 3D renderelés, videólejátszás, mindez a VRAM-ot terheli. A számítógép memória fajtái közül tehát a RAM és a VRAM külön célokat szolgálnak, és nem lehet őket helyettesíteni egymással.
Ha főként irodai munkára, böngészésre vagy tanulásra használod a gépet, akkor a VRAM kevésbé lesz fontos. Viszont ha grafikus munkát végzel, vagy komolyabb játékokat szeretnél futtatni, akkor egy erős videokártya nagy VRAM-mal alapkövetelmény.
A RAM sebessége, vagyis órajele, megmutatja, milyen gyorsan képes adatokat mozgatni. Az órajel MHz-ben van megadva (pl. 3200 MHz), és minél magasabb ez az érték, annál gyorsabb a memória. Ugyanakkor ez önmagában nem elég: ott van a késleltetés is, ami azt mutatja meg, hogy mennyi idő telik el két adatparancs között. Alacsonyabb késleltetés = gyorsabb válaszidő.
Itt jön be a tapasztalat: nem mindig az a legjobb, ami a leggyorsabbnak tűnik a számokon. Egy jól beállított, alacsonyabb órajelű, de alacsony késleltetésű memória simán felveheti a versenyt egy magas órajelű, de gyenge időzítésű RAM-mal.
A legtöbb modern alaplap képes úgynevezett „dual channel” vagy akár „quad channel” üzemmódra. Ez annyit tesz, hogy a memóriamodulokat párban (vagy négyesével) használja, így kétszeres (vagy többszörös) adatátviteli sebességet lehet elérni. Például két darab 8 GB-os RAM gyorsabb lehet, mint egyetlen 16 GB-os modul. Ezért is fontos, hogy necsak a memória típusa, de annak elrendezése is megfelelő legyen.
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy egyetlen nagy kapacitású modult vásárolnak, és nem használják ki a csatornák nyújtotta előnyt. Ha tudod, hogy az alaplapod támogatja a dual channel-t, érdemes ezt kihasználni.
Ha gépfejlesztés előtt állsz, és érdekelnek a számítógép memória fajtái, az első lépés mindig az, hogy megnézd az alaplap specifikációit. Milyen memóriát támogat? Mekkora a maximális kapacitása? Hány foglalat van rajta? Ha ezek megvannak, jöhet a sebesség, a késleltetés, a csatornák száma és a memória márkája. Igen, márkák közt is van különbség, de erről majd máskor.
Fontos, hogy a meglévő memóriamodulok mellé lehetőleg ugyanolyan típust és sebességet válassz, hogy ne legyen inkompatibilitás vagy teljesítménybeli visszaesés. A keverés – különösen régi és új típusok között, problémákhoz vezethet, még akkor is, ha papíron működnie kéne.
Mi a különbség a RAM és a ROM között?
A RAM (Random Access Memory) egy ideiglenes memória, amit a számítógép az éppen futó programok és folyamatok gyors elérésére használ. Ha kikapcsolod a gépet, a RAM tartalma törlődik. A ROM (Read-Only Memory) ezzel szemben állandó, nem felejtő memória, amiben például az alapvető rendszerindítási adatok (BIOS/UEFI) tárolódnak. A ROM tartalma kikapcsolás után is megmarad.
Mennyi RAM-ra van szükségem átlagos használatra?
Ez attól függ, mire használod a géped. Ha csak böngészel, YouTube-ozol vagy szövegszerkesztesz, akkor 8 GB RAM bőven elég. Ha több alkalmazást futtatsz egyszerre, képszerkesztéssel vagy játékokkal is foglalkozol, akkor már érdemes legalább 16 GB-ot választani. A memória típusa (például DDR4 vagy DDR5) és sebessége is számít, nem csak a kapacitás.
Miben különbözik a DDR3, DDR4 és DDR5 memória?
Ezek a memória generációk egymást követik, mindegyik gyorsabb és hatékonyabb az előzőnél. A DDR3 már elavultnak számít, a DDR4 még mindig elterjedt, míg a DDR5 a legújabb, magasabb sávszélességgel és alacsonyabb fogyasztással. Fontos tudni, hogy nem kompatibilisek egymással, az alaplap csak egy bizonyos típust támogat.
A számítógép memória fajtái folyamatosan fejlődnek. A DDR5 már elérhető a legújabb rendszerekhez, és komoly előrelépést hozott sávszélesség, energiahatékonyság és megbízhatóság terén. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy azonnal érdemes lenne lecserélni minden DDR4-es modult. A legtöbb felhasználó számára még hosszú ideig elegendő lesz a DDR4 is, főleg ha nem használod ki a legújabb hardverek nyújtotta előnyöket.
A technológia viszont nem áll meg. Már dolgoznak a DDR6 szabványon, és ki tudja, mit hoz a jövő. De egy biztos: ha megérted, hogyan működnek a jelenlegi memóriafajták, és tudatosan választasz, akkor jó döntést fogsz hozni, akár most, akár pár év múlva váltasz új gépre.