A bíróság másodszor is döntött, a processzorgyártó engedély nélkül használt fel szabadalmakat
Nincs könnyû helyzetben az Intel, hiszen már nem csak a konzumer szegmensben fejére nõtt AMD-vel kell hadakoznia, de úgy tûnik, hogy néhány korábbi döntésének is szó szerint meg kell fizetni az árát. A kezdeményezõ VLSI bõ két évvel ezelõtt kezdte a pereskedést, és ugyan egy több mint 3 milliárd dolláros követelést elbuktak, a bíróság most a javukra döntött, ami az Intel számára mindenképpen dollármilliárdos veszteséget jelent.
Az Intellel szemben álló VLSI, a Fortress Investment Group befektetési alap alá tartozó vállalat, ám a valódi tulajdonosi rendszer ennél is szövevényesebb, mivel a szál végén a számos tech-vállalatot zsebében tartó Softbank található. A VLSI Technology LLC eredetileg egy amerikai vállalkozás volt, mely az alkalmazásspecifikus integrált áramkör (ASIC) üzletág meghatározó neve volt, még a hetvenes évek végén alapították és egészen 1999-ig kellett várniuk, hogy jöjjön a Philips Electronics, mely felvásárolta õket. Tehát közel sem egy névtelen és ismeretlen cégrõl van szó, így nem is csoda, hogy dollármilliárdokért indíthatott pert az átlagos felhasználók elõtt is jól ismert Intellel szemben. A pereskedés még 2019-ben kezdõdött, a vád pedig akkor az volt, hogy az Intel "Speed Shift" technológiát használó termékei sértik a rájuk ruházott szabadalmakat. Végül az elképesztõ, 3.1 milliárd dolláros követelést az áprilisban kihirdetett ítélet alapján nem kellett megfizetniük, ám az Intelnek nem volt ideje nagy levegõt venni, ugyanis márciusban jött a rossz hír.
A soron következõ ítélethirdetés ugyanis már a VLSI javára döntött, miszerint az Intel valóban szabadalmakat sértett és ezért összesen 2.18 milliárd dollárral tartozik a VLSI felé. Az orbitális összeg két különbözõ szellemi tulajdonhoz kötõdik, melyek egyaránt a chiptervezéshez használatos technológiákat takarnak, bejegyzésük eredetei ideje pedig nagyjából 2005-2006 környékére nyúlik vissza. Az egyik az órajel és a teljesítmény hatékonyabb szabályozásában játszik szerepet, a Freescale néven ismert megoldás pedig az áramkörök minimum feszültségértékének beállításával segít a rendszernek visszafogni a fogyasztást. Az Intel számára ez már a második kör volt, ugyanis ígéretükhöz híven fellebbeztek a márciusi ítélet ellen, ám a Kelet-Texasi szabadalmi bíróság végül megerõsítette a korábbi döntést, így ezt az összeget valószínûleg muszáj lesz kifizetniük. A két szabadalom eredetileg a SigmaTel LLC, illetve a Motorola tulajdonai voltak, és mint azóta kiderült, mindkettõ pont 2019-ben, a pereskedés megkezdésének évében került a VLSI tulajdonába. Éppen ezért sejthetõ, hogy az Intel miért nevezte a VLSI-t „szabadalmi trollnak”, aki szerintük visszaél a tulajdonába került „olcsó szellemi tulajdonnal”, hogy károkat okozzon olyan cégeknek, akik valódi innovációt végeznek. A bíró az egyikért 1.5 milliárd, a másikért pedig 675 millió dollár megfizetésére kötelezte a vesztes felet.
Az Intel keddi nyilatkozatában közölte, hogy csalódott a döntés miatt, és ismételten szándékában áll fellebbezni. Emellett reformokat sürgetett annak megakadályozására, hogy a "pereskedõ befektetõk" rossz minõségû szabadalmakat használjanak fel "túlzott" kártérítések kivívására, mondván, hogy ez a gyakorlat megfojtja a fejlõdést és árt a gazdaságnak. A chiptervezõ emellett arra is kitért, hogy az ítéletet téves esküdtszéki utasítások és bizonyító ítéletek befolyásolták, és az eljárás során olyan Inteles megállapodásokat is figyelembe vettek, melyekrõl még a VLSI saját kárszakértõje is elismerte, hogy a jelenlegi üggyel nem összehasonlíthatók. Azt is megjegyezték, hogy ez az ítélet volt a második legnagyobb, amelyet az esküdtszék szabadalmi ügyben hozott, és hogy volt másik három legnagyobbnak tekinthetõ ítélet, melyeket hatályon kívül helyeztek. A VLSI ügyvédje, Morgan Chu, az Irell & Manella ügyvédi irodától elmondta, hogy a szabadalmak olyan találmányokra vonatkoznak, amelyek növelik a processzorok teljesítményét és sebességét, ami a verseny szempontjából kulcsfontosságú. A jogász emellett "szándékos vaksággal" vádolta a Santa Clara-i vállalatot, a szövetségi törvények pedig nem veszik figyelembe, hogy a jogsértõ tudott-e az érintett szabadalomról, illetve annak aktuális tulajdonjogi hátterérõl. "Nagyon örülünk, hogy az esküdtszék elismerte a szabadalmakban tükrözõdõ innovációk értékét, és rendkívül elégedettek vagyunk az esküdtszéki ítélettel" – mondta Michael Stolarski, a VLSI vezérigazgatója egy e-mailben küldött nyilatkozatban.
Az Intel amúgy még ennél is többet fizethetne, ám az esküdtszék szerint nem történt szándékos jogsértés, így a kártérítési összeg nem növekedett újabb milliárdokkal, márpedig Alan Albright kerületi bíró állítólag kiszabhatta volna ennek az összegnek a háromszorosát is.