Thunderspy - súlyos Thunderbolt biztonsági rést találtak

Biztonségi rést fedeztek fel a Thunderbolt interfészben, ami némileg beárnyékolhatja az USB 4 alapjait is nyújtó technológiát.Szoftverfrissítés sajnos nem segíthet

A Thunderbolt 3 az Intel kísérlete volt, a korábban problémásnak számító optikai kábeltechnológia újraélesztésére. Az USB Type-C kábel bevetésével a komoly sávszélesség kiaknázása nagyobb felhasználói réteg számára is elérhetõvé válik, az USB 4 érkezésével pedig végre stabil pályára álhatott a hányattatott sorsú fejlesztés. A nagyobb figyelemmel együtt a biztonság kérdése is hangsúlyosabbá vált, ám ha egy feltörési kísérlet sikerrel jár, az a felhasználók szempontjából nem feltétlenül pozitív élmény: már legyártott Thunderbolt vezérlõk sebezhetõsége ugyanis utólag nem javítható.

Az eredmények az Eindhoveni Mûszaki Egyetem biztonsági kutatójától, Björn Rytenbergtõl származnak, aki alapos tesztsorozatot végzett, az általa felfedezett biztonsági rést pedig Thunderspy-nak nevezte el. Fontos hangsúlyozni, hogy a módszer kiaknázásához közvetlen fizikai csatlakozás szükséges, ugyanakkor az így megszerezett hozzáférés rendkívül komoly mértékû. A csatlakoztatott eszközön keresztül, elméletileg minden számítógépen található adat elérhetõ, egy nagyjából 5 perces procedúrát követõen. A megfelelõ felkészüléssel együtt, a mûvelet természetesen ennél hosszabb idõt is igénybe vehet, ugyanakkor annak tudatában, hogy az érintett gépet sem biztonsági zárolás, sem jelszó, sem a meghajtók titkosítása nem védi meg, a helyzet igen lelombozó.

Kényelmes, de sajnos nem veszéltyelen

A biztonsági kutatók ezt „gonosz szobalány támadásnak” is hívják, mivel mostantól egy szállodai szobában felejtett laptop is könnyedén adatlopás áldozatává válhat. A Wired magazin szerint, a törésre alkalmas eszköz létrehozásához mindössze néhányszáz dollár értékû felszerelés szükséges, az okozott kár azonban ennél jóval nagyobb lehet. A Thunderspy minden olyan 2011 és 2020 között legyártott Thunderbolttal rendelkezõ PC-t, illetve laptopot fenyeget, amelyen Windows vagy Linux operációs rendszer fut. Mint kiderült, a listán a 2011 óra gyártótt Apple Mac készülékek egy része szintén szerepel, de Ruytenberg mélyebb részleteket még nem közölt ezzel kapcsolatban.


A támadást részben meggátolja az úgynevezett DMA védelmi funkció, mely korlátozza a memóriahozzáférést, ám ez egyes eszközökön alapból nem is elérhetõ, vagy csak részleges formában, és a kutató szerint amúgy sem nyújtana teljeskörû védelmet. Leírása szerint, a probléma szoftveresen nem javítható, kizárólag az eszköz újratervezésével, ami kifejezetten kellemetlen, mivel szerinte az olyan bevezetésre váró kommunikációs szabványokat is érinti, mint az USB 4 vagy a Thunderbolt 4. Jelenleg az egyetlen biztos megoldás a fizikai törés kiküszöbölésére, ha letiltjuk a Thunderbolt vezérlõt a gép BIOS-án keresztül.

Egy egyszerû kis program segít az ellenõrzésben


A helyzet tehát súlyos, ám online fenyegetésrõl ezúttal nincs szó. Tehát aki nem tart tõle, hogy betörés áldozata lesz, illetve nem fél, hogy rendszerén kéretlen módosításokat vagy adatlopást hajtanak végre, nem feltétlenül lesz teendõje, ugyanakkor az Intel és gyártópartnerei elõtt komoly munka áll. Ha kíváncsiak vagyunk, hogy gépünk a veszélyeztettek listáján van-e, a Spycheck nevû programmal ellenõrizhetjük. Ezt és a kutató részletes tájékoztatóját az általa készített thunderspy.io weboldalon érhetjük el.

2020. 05. 11

Hogyan válassz alaplapot: teljes útmutató

Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.