Stanfordr�l �rkeznek a hatszor er�sebb akkumul�torok

Full AMD-s zuhanykabin kevesebb mint 700 ezer�rt

Nem minden a m�ret! Izmos konfig t�bb mint 1 milli��rt

A konfig, amit m�g a Martin is hazavinne

Gamer PC egy haszn�lt aut� �r��rt

Streamer PC rengeteg h�tt�rt�rral �s egy brut�lis t�pegys�ggel

Ig�nyes n�met pr�mium PC f�l milli� alatt

Full AMD-s konfig j�ghideg videok�rty�val

Gengszter g�pszerel� racse / Intel vs AMD vs Nvidia a k�z�pkateg�ri�ban

A f�lia hangja. 800 ezres Gamer PC karmanty�z�sa

Feldoblak az asztalra! A visszat�r� �s az 1,7 milli�s megag�p, n�mi bakival f�szerezve.

Gamer PC a legn�pszer�bb alkatr�szekb�l

Extr�m sebess�g �s leny�g�z� teljes�tm�ny! Erre k�pes a 7900X3D + RTX 4070 Ti

Bel�p� a gamerek paradicsom�ba! Sebess�g �s teljes�tm�ny a cs�csra j�ratva

Ott vagyunk m�r? 600 ezres sz�m�t�g�p az infl�ci� �rny�k�ban

S�lyos gondok egy 1,5 milli�s konfiggal. Joakim az �t �s megszerel�

Durv�n esnek a videok�rtya �rak! �jra �rdemes Gamer PC-t �p�teni?

Veret�s konfig WQHD-ra kevesebb mint 500 000 ft-�rt

Mit m�vel az AMD? Durv�n elszabadultak az �rak!

Milli�s g�p olcs� h�zban �s h�t�ssel? M�g mit nem!

A kir�ly meg�rkezett. RTX 4070 Ti vs RTX 3090

600 ezres veret�s PC a v�r�sekt�l

Az egyik legjobb p�ros? Erre k�pes a Ryzen 7 7700X + RTX 3070

K�z�pkateg�ri�s gamer konfig az �nnepekre!

V�gre odacsap az Intel? Megn�zt�k mire k�pes az i5-13600KF

10 venti, 2,3 milli� egy �j gener�ci�s sz�m�t�g�pben / RTX 4090 in da house

Gamer konfig a sz�rke h�tk�znapokra, ami bevil�g�tja a szob�dat

A k�z�pkateg�ria cs�csa! 12600KF + RTX 3060Ti

2021. 09. 04

Stanfordr�l �rkeznek a hatszor er�sebb akkumul�torok

Az egyetem kutat�inak vezet�s�vel megsz�letett a hatszor t�bb t�lt�st hordoz� akkumul�tor

Mikor a zseb�nkben hordott okostelefonok lassan m�r laz�n kiv�ltanak egy �tlagos irodai sz�m�t�g�pet, akkor egyre er�seben �rezz�k az elm�lt �vek egyik nagy hi�nyoss�g�t, mely term�szetesen az akkumul�tor-technol�gi�ban keresend�. �gy t�nik, hogy v�gre a kutat�k megm�szt�k azt a l�pcs�fokot, melynek megh�d�t�s�n val�j�ban r�g�ta dolgoztak m�r, ugyanis nagyszer� h�r �rkezett az �j, minden kor�bbin�l nagyobb kapacit�ssal b�r� akkumul�torok fejleszt�s�r�l.

Az �rvendetes szintugr�s�rt egy, a Stanford Egyetem vezet�se alatt �ll�, nemzetk�zi kutat�csoport felel, akik a bejelent�s alapj�n olyan �jrat�lthet� akkumul�torokat fejlesztettek ki, melyek ak�r hatszor t�bb t�lt�st lesznek k�pesek elt�rolni, mint a ma ismert, kereskedelmi forgalomban el�rhet� megold�sok. A leleplez�s�rt az a Nature foly�irat augusztus 25-i sz�m�ban olvashat� tanulm�ny felel, mely az�ta m�r a sajt� t�bbi szerepl�j�nek figyelm�t is felkeltette. Az ok �rthet�, hiszen pont akkor �rkeznek ennyire j� h�rek, amikor az elektromos aut�z�s �ppen felemelked�ben van, m�rpedig, ha hihet�nk az el�rel�p�s r�szleteit kifejt� tanulm�nynak, akkor az ipar�g �s az aut�tulajdonosok sz�m�ra ak�r hatszor nagyobb t�vols�g lek�zd�se is el�rhet�v� v�lhat, tov�bbra is egyetlen felt�lt�st k�vet�en. A helyzet pedig az okostelefonok piac�nak is hatalmas lend�letet hozhat, hiszen a mindent is tud� csodak�sz�l�kek v�gre nem csak a benchmark tesztek eredm�nyei �ltal versenghetnek egy-egy irodai min�s�t�s� laptoppal, de v�gre �zemid�ben is, �s v�gre val�ban azz� az eszk�zz� v�lhatnak, amire a felhaszn�l�k sok-sok �ve v�rnak.

Az �j, �gynevezett alk�lif�m-kl�r akkumul�torok, amelyeket a Stanford vegy�szprofesszora, Hongjie Dai �s a doktorjel�lt Guanzhou Zhu �ltal vezetett kutat�csoport fejlesztett ki, a n�trium-klorid (Na/Cl2) vagy a l�tium-klorid (Li/Cl2) kl�rr� t�rt�n� oda-vissza k�miai �talak�t�s�n alapulnak. Mint kider�lt, a v�letlennek ez�ttal is legal�bb akkora szerepe volt, mint a l�zas munk�nak �s a tud�sok hozz��rt�s�nek, a meglepet�ssel z�rult k�s�rlet eredeti c�lja ugyanis nem eg�szen ez volt. Dai �s Zhu ugyanis egy�ltal�n nem az �jrat�lthet� n�trium- �s l�tium-kl�r-akkumul�tor l�trehoz�s�t t�zte ki c�lul, hanem a m�r megl�v�, tionil-kloridot haszn�l� – az 1970-es �vekben kifejlesztett –akkumul�tortechnol�gi�k tov�bbfejleszt�s�n dolgoztak. Az ok, ami�rt eddig m�g senki nem k�sz�tett nagy teljes�tm�ny� �jrat�lthet� n�trium-kl�r vagy l�tium-kl�r akkumul�tort, az az, hogy a kl�r t�l reakt�v �s kih�v�st jelent, hogy nagy hat�konys�ggal vissza lehessen alak�tani kloridd�. Abban a n�h�ny esetben, amikor m�soknak siker�lt bizonyos fok� �jrat�lthet�s�get el�rni, az akkumul�tor teljes�tm�nye gyeng�nek bizonyult. Egyik korai, kl�rral �s n�trium-kloriddal v�gzett k�s�rlet�k sor�n azonban a stanfordi kutat�k �szrevett�k, hogy az egyik vegyi anyag �talakul�sa a m�sikba valahogy stabiliz�l�dott, ami n�mi �jrat�lthet�s�get eredm�nyezett. "Nem gondoltam, hogy ez lehets�ges" – mondta Dai. "Legal�bb egy �vbe telt, mire t�nyleg r�j�tt�nk, hogy mi folyik itt".

Hongjie Dai, a kutat�csoport vezet�je

A kutat�k elk�pzel�sei szerint akkumul�toraikat egy napon olyan helyzetekben is felhaszn�lhatj�k, ahol a gyakori �jrat�lt�s nem praktikus vagy nem k�v�natos, p�ld�ul m�holdakban vagy t�v�rz�kel�kben. Sok egy�bk�nt haszn�lhat� m�hold kering a F�ld k�r�l elavultan a lemer�lt akkumul�toraik miatt. A hossz� �lettartam� �jrat�lthet� akkumul�torokkal felszerelt j�v�beli m�holdakat napelemes t�lt�kkel lehetne felszerelni, ami sokszoros�ra n�veln� hasznoss�gukat. Egyel�re azonban az �ltaluk kifejlesztett m�k�d� protot�pus olyan kis h�tk�znapi elektronikai eszk�z�kben val� alkalmaz�sra lehet alkalmas, mint a hall�k�sz�l�kek vagy a t�vir�ny�t�k. A sz�rakoztat� elektronika vagy az elektromos j�rm�vek eset�ben m�g sokkal t�bb munka van h�tra az akkumul�torok szerkezet�nek megtervez�s�hez, az energias�r�s�g n�vel�s�hez, az akkumul�torok m�ret�nek n�vel�s�hez �s a ciklusok sz�m�nak n�vel�s�hez.

L�tium b�ny�szat (k�p: reuters.com)

Az eredm�ny egy l�p�s az akkumul�tortervez�s f�nyerem�ny�nek tartott nagy energias�r�s�g fel�. A kutat�k eddig 1200 milliamper�r�t �rtek el grammonk�nt a pozit�v elektr�da anyag�b�l, m�g a kereskedelmi l�tium-ion akkumul�torok kapacit�sa ma legfeljebb 200 milliamper�ra grammonk�nt. "A mi�nk legal�bb hatszor nagyobb kapacit�ssal rendelkezik" - mondta Zhu.

2021. 09. 04

Mi a BIOS, a CMOS �s hogyan �rj�k el �ket?

�sszefoglal�nk az alaplapok �s egyben a PC-k rejt�lyes kezel�fel�let�t�t mutatja be
Megvettem az els� sz�m�t�g�pemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egy�ltal�n mi az �s mit kezdjek vele? Sok felhaszn�l� gondol �gy els� sz�m�t�g�p�re, de m�g sokszor azok is, akik m�r egy ideje haszn�lj�k �s nem most h�zt�k le a f�li�t frissen �sszeszerelt g�p�kr�l. A k�vetkez� sorok arra tesznek k�s�rletet, hogy bemutass�k, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a k�l�nb�z� gy�rt�k alaplapjain, �s mit tehet�nk, ha egyes be�ll�t�sok miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System r�vid�t�se �s egy olyan be�p�tett firmware, melyet minden sz�m�t�g�p eset�ben az alaplapon tal�lunk �s alapvet�en a rendszerind�t�s�rt felel. Egy olyan apr�cska szoftver, mely felismeri, diagnosztiz�lja �s kezeli egy sz�m�t�g�p legfontosabb alkatr�szeit, teh�t a processzort �s a RAM-ot, melyek n�lk�l a g�p el sem indulna, illetve a h�tt�rt�rakat �s az USB portokat melyek az oper�ci�s rendszer bet�lt�s�hez, illetve a kezel�s�hez sz�ks�ges eszk�z�ket, perif�ri�kat tartalmazhatj�k.
B�r a Windows �s a Linux sz�mos lehet�s�get �s m�dot k�n�l egyes be�ll�t�sok elv�gz�s�re, n�h�ny v�ltoztat�s csak a rendszer BIOS-�n kereszt�l v�gezhet� el. A BIOS seg�ts�g�vel ellen�rizhet�, hogy a g�p minden �sszetev�je megfelel�en m�k�dik-e, miel�tt a Windows rendszerbe bootolna. Ez teh�t a g�p�nk els� v�dvonala is egyben, hiszen m�r itt is sz�mos dolgot m�dos�thatunk �s a hib�k elh�r�t�s�ban is fontos

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 2. r�sz

Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben t�rnek el a lapk�szletek, �s milyen alaplapok k�z�l v�laszthatunk?
Cikk�nk els� fejezete az alaplapok szerep�t t�rgyalta, kit�rve az alapvet� felszerelts�gre, amelyek tekintet�ben t�bb�-kev�sb� minden lap ugyanazt k�n�lja. De mik azok a r�szletek, amelyek nagyobb m�rt�kben is megk�l�nb�ztetik ezeket a hardvereket? A k�vetkez�kben a fesz�lts�gszab�lyoz�st v�gz� VRM, a chipsetek �s az ig�nyeink �s p�nzt�rc�nk szerinti v�laszt�si lehet�s�gek k�vetkeznek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglep�en fontos r�szei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen k�v�l hagyj�k �ket a marketing �s a kritik�k sor�n is, vagy nem magyar�zz�k el megfelel�en, ha egy�ltal�n megeml�tik �ket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, mi�rt eml�tik �ket egy�tt a t�lhajt�ssal, �s milyen kulcsfontoss�g� specifik�ci�kat kell meg�rteni ahhoz, hogy megalapozott d�nt�st hozzunk v�s�rl�s el�tt?
A VRM a Voltage Regulator Module (fesz�lts�gszab�lyoz� modul) r�vid�t�se, �s szerencs�re ez a n�v el�gg� mag�t�l �rtet�d�. Minden alaplapon van egy fesz�lts�gszab�lyoz� modul, amelyet a CPU k�zel�ben helyeznek el, hogy szab�lyozza a fesz�lts�get, amely a t�pegys�gt�l �s a t�pk�belekt�l a CPU aljzat�hoz jut. Annak ellen�re, hogy a CPU �nmag�ban is el�g sok energi�t k�pes fogyasztani, m�gis sz�ks�ge van arra, hogy ezt az energi�t kezelj�k �s szab�lyozz�k, miel�tt a CPU rendelkezhetne vele.
Mi�rt fontosak az alaplapi VRM-ek a t�lhajt�s szempontj�b�l?
Mivel a t�pegys�gb�l �rkez�

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 1. r�sz

Az alaplap egy asztali sz�m�t�g�pben �s amit m�g tudni �rdemes
J�l tudjuk, hogy sz�m�t�g�p�nk sz�v�t �s lelk�t a processzor �s a videok�rtya p�rosa adj�k, pl�ne, ha j�t�kra vagy komolyabb grafikai munk�ra v�s�rlunk sz�m�t�g�pet. Azt azonban tov�bbra sem felejthetj�k el, hogy a sz�munkra kiemelten fontos �sszetev�k nem felt�tlen�l a legfontosabb �sszetev�k. Min�s�gi t�pegys�g n�lk�l g�p�nk egy instabil id�z�tett bomba lehet, �s tal�n m�g el sem indul, megfelel� alaplap n�lk�l pedig ugyan mibe pakoln�nk az izmos CPU-t �s m�regdr�ga videok�rty�t? A k�vetkez�kben az alaplap �ltal�nos m�k�d�s�t �s funkci�it igyeksz�nk bemutatni, hogy meg�rts�k, mi�rt fontos egy PC-s felhaszn�l� sz�m�ra. A cikk folytat�s�ban kit�r�nk a k�l�nb�z� �rkateg�ri�kra is, amelyek k�l�nb�z� min�s�get �s lehet�s�geket k�n�lnak a felhaszn�l�knak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk �ssze vagy szedt�nk m�r sz�t sz�m�t�g�pet, akkor l�thattuk azt az egyetlen alkatr�szt, amely mindent �sszek�t – az alaplapot. Ahogy a neve is �rulkodik r�la, egy PC eset�n ez lesz az alap, amire �p�tkezni fogunk. Ez az a k�zponti �ramk�ri lap, amely mindazokat az alkatr�szeket �s csatlakoz�kat tartalmazza, amelyek lehet�v� teszik, hogy a sz�m�t�g�p minden eleme �ramot kapjon �s kommunik�ljon egym�ssal. Jellemz�en sz�mos be�p�tett funkci�val b�szk�lkedhetnek, �s k�zvetlen�l befoly�solj�k a sz�m�t�g�p k�pess�geit �s b�v�t�si lehet�s�geit. Term�szetesen az alaplap nem �j tal�lm�ny, hiszen m�r j�val a szem�lyi sz�

�rt�kel�sek

Ezt a cikket m�g nem �rt�kelt�k, legy�l Te az els�!

Az �rt�kel�shez be kell jelentkezned. Bel�p�s

L�gy naprak�sz!

PCX 2006-2024.

Kapcsolat: [email protected]

Cookie / s�ti kezel�s

Weboldalunkon cookie-kat haszn�lunk, melyek c�lja, hogy teljesebb k�r� szolg�ltat�st ny�jtsunk a R�szedre. N�h�ny �ltalunk haszn�lt "s�ti" elengedhetetlen az egyes szolg�ltat�sok megfelel� m�k�d�se �rdek�ben, m�sok inform�ci�kat gy�jtenek a weboldal haszn�lat�val kapcsolatban, hogy m�g k�nyelmesebb �s hasznosabb oldalt hozhassunk l�tre. Vannak �tmeneti "s�tik" , amik elt�nnek ha bez�rod a b�ng�sz�det �s vannak tart�s v�ltozatok is, melyek egy ideig sz�m�t�g�peden maradnak. N�h�ny "s�ti" felt�tlen�l sz�ks�ges az oldal m�k�d�s�hez, m�g m�sokat a teljes�tm�ny �s a felhaszn�l�i �lm�ny n�vel�se �rdek�ben haszn�lunk. Adataidra k�l�n�s figyelmet ford�tunk, ennek r�szleteit az adatv�delmi t�j�koztat�-ban tal�lod. Milyen "s�tiket" haszn�lunk az oldalunkon? Eml�keznek, mi van a bev�s�rl�kosaradban �s a bejelentkez�si adataidra, biztos�tj�k a bejelentkez�s k�zbeni biztons�got �s a weboldal k�vetkezetes megjelen�s�t, n�velik a weboldal teljes�tm�ny�t, fokozz�k a felhaszn�l�i �lm�nyt �s m�rik az oldal felhaszn�l�s�t. Ha l�togat�sod sor�n mell�z�d a Cookie-k haszn�lat�t, a legt�bb funkci� �s oldal nem fog az elv�rtaknak megfelel�en m�k�dni. Ha szeretn�d a t�rolt cookie-kat t�r�lni, a b�ng�sz�d be�ll�t�sai k�z�tt k�nnyed�n megteheted.