2021. 09. 04

Stanfordról érkeznek a hatszor erõsebb akkumulátorok

Az egyetem kutatóinak vezetésével megszületett a hatszor több töltést hordozó akkumulátorVégre látványos szintlépést érhet ez az akku-technológia

Mikor a zsebünkben hordott okostelefonok lassan már lazán kiváltanak egy átlagos irodai számítógépet, akkor egyre erõseben érezzük az elmúlt évek egyik nagy hiányosságát, mely természetesen az akkumulátor-technológiában keresendõ. Úgy tûnik, hogy végre a kutatók megmászták azt a lépcsõfokot, melynek meghódításán valójában régóta dolgoztak már, ugyanis nagyszerû hír érkezett az új, minden korábbinál nagyobb kapacitással bíró akkumulátorok fejlesztésérõl.


Az örvendetes szintugrásért egy, a Stanford Egyetem vezetése alatt álló, nemzetközi kutatócsoport felel, akik a bejelentés alapján olyan újratölthetõ akkumulátorokat fejlesztettek ki, melyek akár hatszor több töltést lesznek képesek eltárolni, mint a ma ismert, kereskedelmi forgalomban elérhetõ megoldások. A leleplezésért az a Nature folyóirat augusztus 25-i számában olvasható tanulmány felel, mely azóta már a sajtó többi szereplõjének figyelmét is felkeltette. Az ok érthetõ, hiszen pont akkor érkeznek ennyire jó hírek, amikor az elektromos autózás éppen felemelkedõben van, márpedig, ha hihetünk az elõrelépés részleteit kifejtõ tanulmánynak, akkor az iparág és az autótulajdonosok számára akár hatszor nagyobb távolság leküzdése is elérhetõvé válhat, továbbra is egyetlen feltöltést követõen. A helyzet pedig az okostelefonok piacának is hatalmas lendületet hozhat, hiszen a mindent is tudó csodakészülékek végre nem csak a benchmark tesztek eredményei által versenghetnek egy-egy irodai minõsítésû laptoppal, de végre üzemidõben is, és végre valóban azzá az eszközzé válhatnak, amire a felhasználók sok-sok éve várnak.


Az új, úgynevezett alkálifém-klór akkumulátorok, amelyeket a Stanford vegyészprofesszora, Hongjie Dai és a doktorjelölt Guanzhou Zhu által vezetett kutatócsoport fejlesztett ki, a nátrium-klorid (Na/Cl2) vagy a lítium-klorid (Li/Cl2) klórrá történõ oda-vissza kémiai átalakításán alapulnak. Mint kiderült, a véletlennek ezúttal is legalább akkora szerepe volt, mint a lázas munkának és a tudósok hozzáértésének, a meglepetéssel zárult kísérlet eredeti célja ugyanis nem egészen ez volt. Dai és Zhu ugyanis egyáltalán nem az újratölthetõ nátrium- és lítium-klór-akkumulátor létrehozását tûzte ki célul, hanem a már meglévõ, tionil-kloridot használó – az 1970-es években kifejlesztett –akkumulátortechnológiák továbbfejlesztésén dolgoztak. Az ok, amiért eddig még senki nem készített nagy teljesítményû újratölthetõ nátrium-klór vagy lítium-klór akkumulátort, az az, hogy a klór túl reaktív és kihívást jelent, hogy nagy hatékonysággal vissza lehessen alakítani kloriddá. Abban a néhány esetben, amikor másoknak sikerült bizonyos fokú újratölthetõséget elérni, az akkumulátor teljesítménye gyengének bizonyult. Egyik korai, klórral és nátrium-kloriddal végzett kísérletük során azonban a stanfordi kutatók észrevették, hogy az egyik vegyi anyag átalakulása a másikba valahogy stabilizálódott, ami némi újratölthetõséget eredményezett. "Nem gondoltam, hogy ez lehetséges" – mondta Dai. "Legalább egy évbe telt, mire tényleg rájöttünk, hogy mi folyik itt".

Hongjie Dai, a kutatócsoport vezetõje


A kutatók elképzelései szerint akkumulátoraikat egy napon olyan helyzetekben is felhasználhatják, ahol a gyakori újratöltés nem praktikus vagy nem kívánatos, például mûholdakban vagy távérzékelõkben. Sok egyébként használható mûhold kering a Föld körül elavultan a lemerült akkumulátoraik miatt. A hosszú élettartamú újratölthetõ akkumulátorokkal felszerelt jövõbeli mûholdakat napelemes töltõkkel lehetne felszerelni, ami sokszorosára növelné hasznosságukat. Egyelõre azonban az általuk kifejlesztett mûködõ prototípus olyan kis hétköznapi elektronikai eszközökben való alkalmazásra lehet alkalmas, mint a hallókészülékek vagy a távirányítók. A szórakoztató elektronika vagy az elektromos jármûvek esetében még sokkal több munka van hátra az akkumulátorok szerkezetének megtervezéséhez, az energiasûrûség növeléséhez, az akkumulátorok méretének növeléséhez és a ciklusok számának növeléséhez.

Lítium bányászat (kép: reuters.com)


Az eredmény egy lépés az akkumulátortervezés fõnyereményének tartott nagy energiasûrûség felé. A kutatók eddig 1200 milliamperórát értek el grammonként a pozitív elektróda anyagából, míg a kereskedelmi lítium-ion akkumulátorok kapacitása ma legfeljebb 200 milliamperóra grammonként. "A miénk legalább hatszor nagyobb kapacitással rendelkezik" - mondta Zhu.

2021. 09. 04

AMD vagy Intel processzor: Melyik éri meg jobban

AMD vagy Intel processzor: Melyik éri meg jobban?
Ha most állsz egy új számítógép vagy laptop vásárlás előtt, biztosan te is elakadtál már azon a kérdésen, hogy vajon az AMD vagy Intel processzor közül melyik éri meg jobban. Ez az örök vita, ami talán sosem fog teljesen eldőlni, hiszen mindkét gyártó rendelkezik erős előnyökkel és bizonyos kompromisszumokkal.
Ahhoz, hogy igazán jól tudj dönteni, fontos, hogy átfogó képet kapj a különbségekről, a technológiákról és arról, hogy milyen igényekhez melyik processzor passzol leginkább.
Ebben a cikkben olyan tapasztalatokra és szakmai ismeretekre támaszkodva segítek neked eligazodni az AMD vagy Intel processzor kérdésében, hogy ne csak a marketing szlogenekre, hanem a valódi teljesítményre és felhasználói élményre alapozd a választásodat.
A processzorok fejlődése és az iparági verseny
Teljesítmény: nem csak az órajel számít
Energiahatékonyság és hőtermelés
Ár-érték arány: hol kapsz többet a pénzedért?
Kompatibilitás és platform támogatás
Milyen felhasználóknak melyik processzor ajánlott?
Jövőállóság és technológiai újítások
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
A processzorok fejlődése és az iparági verseny
Az AMD és az Intel története több évtizedre nyúlik vissza, és mindkét cég rengeteget fejlődött az elmúlt években. Az Intel hosszú ideig szinte egyeduralkodó volt a processzorgyártásban, de az AMD az ut

Processzor típusok: 5 különbség az Intel és AMD között

Processzor típusok: 5 különbség az Intel és AMD között
Ha érdekelnek a processzor típusok, akkor biztosan találkoztál már az Intel és az AMD nevekkel. Ezek a két nagy óriás gyakorlatilag uralja a piacot, és bármilyen számítógép összerakásánál vagy vásárlásánál alapvető kérdés, hogy melyik gyártó termékét válaszd. A különbségek sokszor nemcsak technikai részletekben rejlenek, hanem abban is, hogyan működnek, milyen felhasználói élményt nyújtanak, vagy mennyire passzolnak az igényeidhez.
Ebben a cikkben átvezetlek a legfontosabb tudnivalókon az Intel és az AMD processzor típusok között, hogy könnyebben eligazodj a világukban.
A processzorok alapvető szerepe és fejlődése
Intel és AMD: eltérő megközelítés a processzor típusok terén
Architektúra és technológiai újítások
Energiahatékonyság és hőtermelés
Ár-érték arány: melyik a jobb választás?
Kompatibilitás és platformok
Overclocking és tuning lehetőségek
Piaci pozíció és innovációk
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
A processzorok alapvető szerepe és fejlődése
Mielőtt belemennénk az Intel és AMD közti különbségekbe, érdemes megérteni, hogy mit is jelent egy processzor. A processzor, vagy más néven CPU (Central Processing Unit), az a számítógép agya, amely elvégzi az utasításokat, futtatja a programokat, és koordinálja a gép működését. Az elmúlt évtizedekben mindkét gyártó hatalmas fejlőd�

Processzor sebesség: 5 tényező, ami valóban befolyásolja a teljesítményt

Processzor sebesség: 5 tényező, ami valóban befolyásolja a teljesítményt
A processzor sebesség az egyik legfontosabb mérőszám, amit akkor nézünk, amikor új számítógépet vagy laptopot választunk. De ha őszinték vagyunk, nem mindig olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Sokszor hallod, hogy minél magasabb a GHz, annál gyorsabb a gép, pedig ennél sokkal több minden befolyásolja a valós teljesítményt.
Ha tényleg meg szeretnéd érteni, mitől gyors vagy lassú a processzorod, akkor ebben a cikkben szeretnék neked segíteni egy igazán átfogó képet adni.
Mi is pontosan a processzor sebesség?
Az architektúra jelentősége
Magok száma és párhuzamos feldolgozás
Cache memória szerepe a sebességben
Az órajel és a teljesítmény kapcsolata
Hőmérséklet és hűtés hatása
RAM és egyéb komponensek szerepe
Szoftveres tényezők és optimalizáció
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi is pontosan a processzor sebesség?
A processzor sebesség általában a CPU órajelét jelenti, amit gigahertzekben (GHz) mérnek. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a processzor másodpercenként hány ciklust tud végrehajtani. Minél magasabb ez a szám, elvileg annál több műveletet képes elvégezni egy másodperc alatt. Viszont ez az egyszerű magyarázat nem fedi le a teljes valóságot, hiszen a modern processzorokban sokkal több tényező is közrejátszik a teljesítményben, mint pusztán az órajel.
Emellett fontos megérte
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.