Az AMD Ryzen elsõ és második generációjához tartozó processzorok komoly versenyhelyzetet teremtettek az Intel számára az elmúlt évek során. A két Ryzen sorozat alternatívát hozott a méltán népszerû Kaby Lake és Coffee Lake processzorokkal szemben, így máig nyitott kérdés: melyik CPU-t válasszuk, ha önmagunknak, pénztárcánknak és az asztali PC-nek egyaránt jó megoldást keresünk?

Az AMD Ryzen sorozat megjelenése 2017-ben a kereskedelmi és fogyasztói processzorpiac élvonalába emelte az AMD-t, ennek folytatásaként jelentek meg tavaly a második generációs Ryzen processzorok, melyek számos új fejlesztést hoztak, és persze javult a teljesítményük az elsõ sorozat tagjaihoz képest. Míg az elsõ generáció tagjai az Intel Kaby Lake processzorokkal vették fel a versenyt - több maggal ellátva, anélkül, hogy a magerõ jelentõsen csökkent volna -, a második generációs Ryzen CPU-k a Coffee Lake processzorokkal szálltak versenybe.

A Ryzen elsõ generációja négy kategóriára oszlik. Belépõ szintû, azaz legolcsóbb és legszerényebb teljesítményû processzorok a Ryzen 3 1300X, Ryzen 3 Pro 1300, Ryzen 3 1200 és Ryzen 3 Pro 1200. A mainstream kategóriába tartoznak a Ryzen 5 1600X, Ryzen 5 1600, Ryzen 5 Pro 1600, Ryzen 5 1500X, Ryzen 5 Pro 1500 és Ryzen 5 1400. Ezek a nem-professzionális felhasználó számára, hétköznapi használatra szánt középkategóriás processzorok. Az elsõ generáció tagjai emellett a teljesítményorientált kategóriába sorolható Ryzen 7 1800X, Ryzen 7 1700X, Ryzen 7 Pro 1700X, Ryzen 7 1700 és Ryzen 7 Pro 1700, valamint a high-end kategóriát képviselõ, legkiemelkedõbb teljesítményt nyújtó termékek a Ryzen Threadripper 1950X, 1920X és 1900X.

Az elsõegenerációs Ryzen processzorok belépõ szintjén a magok (és szálak) száma 4 (4), a teljesítményorientált kategóriában pedig 8 (16). 1600-as gyártmányoknál ez 6 (12), az 1400-1500-as CPU-knál pedig 4 (8). Az elsõ generáció valamennyi tagjáról elmondható, hogy kétcsatornás DDR4-2666 memóriát támogat, kivéve a Threadripper sorozat, ami négycsatornás memóriát is kezel. Valamennyi elsõgenerációs processzor AM4-es foglalatba illeszthetõ, de itt szintén kivétel a Threadripper, amihez TR4 foglalat szükséges.

A második generáció esetében a belépõ kategóriát képviseli a Ryzen 3 2300X. Ez 4-magos 4-szálas processzor, ami AM4 foglalatba illeszthetõ. A belépõ és mainstream kategóriás termékek a Ryzen 5 2600E kivételével (DDR4-2666) kétcsatornás DDR4-2933 memóriát támogatnak. A mainstream kategóriához tartozik a Ryzen 5 2500X, 2600E, PRO 2600, 2600, 2600X. Ezek szintén AM4-es foglalatot igényelnek, a 2500X 4 (8) kivételével 6 maggal rendelkeznek és 12 programszálat kezelnek, valamint DDR4-2933 memóriát támogatnak. A teljesítményorientált kategória tagjai a Ryzen 7 2700E, PRO 2700, 2700, PRO 2700X és 2700X. Ezek nyolcmagos (16 szál) processzorok, szintén kétcsatornás DDR4-2933 memóriát kezelnek és AM4 foglalatba illeszthetõek. A második generáció high-end sorozat tagjai a Ryzen Threadripper 2920X, 2950X, 2970WX és 2990WX. Ezekhez TR4 foglalat szükséges, és csúcskategóriát képviselõ 12-32 magos processzorok, melyek négycsatornás DDR4-2933 memória kezelésére képesek.

A fentiek alapján elgondolkozhatunk azon, érdemes-e az újabb sorozat valamely tagját megvenni, vagy ár/teljesítmény arány mentén jobb vételnek számít-e az elsõ generációs processzor. Elsõsorban a Ryzen 7 1700X-et és a Ryzen 7 2700X-et mint a két sorozat legmagasabb szintû teljesítményorientált processzorát kell szemügyre vennünk. (Említendõ itt az 1800X is, ami a gyengébb variánshoz képest némileg jobb teljesítményt aránylag túl magas áron hozza, viszont gyárilag szerelt hûtõvel nem rendelkezik.)

X vagy nem X

A Ryzen processzorok nevében látható X-re érdemes odafigyelni, ez ugyanis egy fontos különbségre hívja fel a figyelmet. Amikor a termékmegnevezés a szám után X-re végzõdik, ez többnyire arra utal, hogy gyárilag overclockolt termékrõl van szó, ami így alapból nagyobb teljesítményre képes, viszont nem jár hozzá gyárilag szerelt processzorhûtõ, a hûtésérõl magunk kell gondoskodjunk. A nem-X változat viszont nem overclockolva érkezik, és gyárilag szerelt processzorhûtõt kapunk hozzá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az X jelölésû termék esetében mûködésbe lép az XFR (Extended Frequency Range), ami automatikusan a lehetõ legmagasabb teljesítményre pörgeti a processzort, anélkül, hogy a felhasználó a BIOS-ban bármiféle overclockolásba kezdene. (Akadnak kivételek, pl. a Ryzen 5 2600X esetében kapunk processzorhûtõt.)

Zen és méginkább Zen

A két Ryzen sorozat közti alapvetõ különbség – nem meglepõ módon – az architektúrában rejlik. Az elsõ generációs CPU-k gerincét alkotó eredeti ‘Zen’ architektúra számos fejlesztésen esett át, ennek eredményeként jött létre a ‘Zen+’.

Zen és Zen+ Architektúra

A Zen+ jobb teljesítményre képes az eredeti Zen architektúrához képest, de alapvetõen ugyanazon architektúrának a feljavított, újgenerációs változata. Az elsõ generációhoz képest 10%-kal javult a teljesítmény, valamint 15%-kal növekedett az áramkörök elemsûrûsége. Ez a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy 6%-kal javultak az órajelek felsõ értékei, mindegyik mag 4.2GHz overclock teljesítményre képes, emellett a jobb minõségû tranzisztornak köszönhetõen 50mV-tal alacsonyabb feszültségen üzemel. Mindemellett, a második generációs Ryzen processzorok 11%-kal kevesebbet fogyasztanak, ami a gyártó által közölt adatok szerint ugyanazon áramfelhahsználás mellett 16%-kal nagyobb teljesítményt jelent.

Alapvetõen a Zen+ ugyanaz a korábbi Zen architektúra, csak helyenként javítottak rajta, és ugyanazon elemek némileg eltérõ elhelyezést kaptak, valamint kevesebb helyet foglalnak, ennek eredményeként több az üresen maradt szilícium felület. Összességében ez jobb hõvezetést tesz lehetõvé, az egyes elemek közti nagyobb szilikonmennyiségnek köszönhetõen a csip mûködése hatékonyabbá válik. Érdemes újra hangsúlyozni: a Zen+ nem különbözik a Zen architektúrától, mindössze hatékonyabban állították össze, ami ennek eredményeként megnövekedett teljesítményre képes.

További utólagos módosítások, hogy 3%-kal javult az IPC (egy órajelciklus alatt adott instrukciók száma), DDR4-2933-ig növekedett a frekvenciatámogatás, XFR2-vel javult a termikus válasz, jobb feszültség és frekvenciagörbék láthatók, valamint a Precision Boost 2-vel a boost teljesítményt is feljavították.

Árak

A Ryzen 7 1700X 62000 Ft körüli áron kapható, a második generációs Ryzen 7 2700X ára pedig 110000 Ft körül mozog, ami elég látványos eltérés. A 2700X kiváló minõségû gyárilag szerelt hûtõvel érkezik, a megnövekedett teljesítményen és újításokon felül ez is indokolja a nagy árkülönbséget, mivel egyébként is masszív processzorhûtõt szerelnénk rá, és a Wraith Prism hûtõ több mint elégséges, hacsak nem a lehetõ legmagasabb szintû overclockolásra törekszünk. Bár az 1800X a legerõsebb elsõgenerációs processzor, ennek ára aránylag magasabb, és a 200MHz-el javult sebességû CPU mellé nem tartozik gyárilag szerelt hûtés.

Összehasonlítás

Mint a fenti táblázatban látható, a második generáció teljesítményorientált processszora arányosan jobb teljesítményt hoz az elsõ generáció legjobb gyártmányához képest. A Ryzen 7 1800X és Ryzen 7 2700X közül azért érdemes inkább utóbbit venni, mert a két termék közti árkülönbségnek része nem csak a korábbi modellek közti teljesítménykülönbség, valamint a Zen+ architektúra elõnyei, de egy teljesítménye alapján mintegy 14000 Ft értékû processzorhûtõt is gyárilag szerelt tartozékként kapunk.

A Ryzen elsõ és második generációja közül azért érdemes inkább a második generáció erõsebb modelljeit venni, mert a processzorok piacán rendszerint nem lineáris fejlõdést láthatunk a drágább gyártmányok teljesítményében, hanem minél drágább CPU-t vásárolunk, annál alacsonyabb az egy forintra jutó teljesítményjavulás értéke. A Ryzen processzorok esetében azonban nagyon is lineáris a növekedés, a drágább modellek teljesítménye egészen csúcskategóriáig a ráköltött forintokkal arányosan növekszik, ezért, ha nem is a piacon fellelhetõ legdrágább, csúcskategóriás processzort vásároljuk, a Ryzen CPU-k közül inkább a második generáció erõsebb teljesítményorientált modelljei közül érdemes választani.

NTG - PCX