2019. 01. 07

Ryzen 1. és 2. generáció – melyik processzort válasszuk?

Az AMD Ryzen első és második generációjához tartozó processzorok komoly versenyhelyzetet teremtettek az Intel számára az elmúlt évek során. A két Ryzen sorozat alternatívát hozott a méltán népszerű Kaby Lake és Coffee Lake processzorokkal szemben, így máig nyitott kérdés: melyik CPU-t válasszuk, ha önmagunknak, pénztárcánknak és az asztali PC-nek egyaránt jó megoldást keresünk?

Az AMD Ryzen sorozat megjelenése 2017-ben a kereskedelmi és fogyasztói processzorpiac élvonalába emelte az AMD-t, ennek folytatásaként jelentek meg tavaly a második generációs Ryzen processzorok, melyek számos új fejlesztést hoztak, és persze javult a teljesítményük az első sorozat tagjaihoz képest. Míg az első generáció tagjai az Intel Kaby Lake processzorokkal vették fel a versenyt - több maggal ellátva, anélkül, hogy a magerő jelentősen csökkent volna -, a második generációs Ryzen CPU-k a Coffee Lake processzorokkal szálltak versenybe.

A Ryzen első generációja négy kategóriára oszlik. Belépő szintű, azaz legolcsóbb és legszerényebb teljesítményű processzorok a Ryzen 3 1300X, Ryzen 3 Pro 1300, Ryzen 3 1200 és Ryzen 3 Pro 1200. A mainstream kategóriába tartoznak a Ryzen 5 1600X, Ryzen 5 1600, Ryzen 5 Pro 1600, Ryzen 5 1500X, Ryzen 5 Pro 1500 és Ryzen 5 1400. Ezek a nem-professzionális felhasználó számára, hétköznapi használatra szánt középkategóriás processzorok. Az első generáció tagjai emellett a teljesítményorientált kategóriába sorolható Ryzen 7 1800X, Ryzen 7 1700X, Ryzen 7 Pro 1700X, Ryzen 7 1700 és Ryzen 7 Pro 1700, valamint a high-end kategóriát képviselő, legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó termékek a Ryzen Threadripper 1950X, 1920X és 1900X.

Ryzen 7 1700X, teljesítményorientált modell

Az elsőegenerációs Ryzen processzorok belépő szintjén a magok (és szálak) száma 4 (4), a teljesítményorientált kategóriában pedig 8 (16). 1600-as gyártmányoknál ez 6 (12), az 1400-1500-as CPU-knál pedig 4 (8). Az első generáció valamennyi tagjáról elmondható, hogy kétcsatornás DDR4-2666 memóriát támogat, kivéve a Threadripper sorozat, ami négycsatornás memóriát is kezel. Valamennyi elsőgenerációs processzor AM4-es foglalatba illeszthető, de itt szintén kivétel a Threadripper, amihez TR4 foglalat szükséges.

A második generáció esetében a belépő kategóriát képviseli a Ryzen 3 2300X. Ez 4-magos 4-szálas processzor, ami AM4 foglalatba illeszthető. A belépő és mainstream kategóriás termékek a Ryzen 5 2600E kivételével (DDR4-2666) kétcsatornás DDR4-2933 memóriát támogatnak. A mainstream kategóriához tartozik a Ryzen 5 2500X, 2600E, PRO 2600, 2600, 2600X. Ezek szintén AM4-es foglalatot igényelnek, a 2500X 4 (8) kivételével 6 maggal rendelkeznek és 12 programszálat kezelnek, valamint DDR4-2933 memóriát támogatnak. A teljesítményorientált kategória tagjai a Ryzen 7 2700E, PRO 2700, 2700, PRO 2700X és 2700X. Ezek nyolcmagos (16 szál) processzorok, szintén kétcsatornás DDR4-2933 memóriát kezelnek és AM4 foglalatba illeszthetőek. A második generáció high-end sorozat tagjai a Ryzen Threadripper 2920X, 2950X, 2970WX és 2990WX. Ezekhez TR4 foglalat szükséges, és csúcskategóriát képviselő 12-32 magos processzorok, melyek négycsatornás DDR4-2933 memória kezelésére képesek.

Ryzen 7 2700X

A fentiek alapján elgondolkozhatunk azon, érdemes-e az újabb sorozat valamely tagját megvenni, vagy ár/teljesítmény arány mentén jobb vételnek számít-e az első generációs processzor. Elsősorban a Ryzen 7 1700X-et és a Ryzen 7 2700X-et mint a két sorozat legmagasabb szintű teljesítményorientált processzorát kell szemügyre vennünk. (Említendő itt az 1800X is, ami a gyengébb variánshoz képest némileg jobb teljesítményt aránylag túl magas áron hozza, viszont gyárilag szerelt hűtővel nem rendelkezik.)

X vagy nem X

A Ryzen processzorok nevében látható X-re érdemes odafigyelni, ez ugyanis egy fontos különbségre hívja fel a figyelmet. Amikor a termékmegnevezés a szám után X-re végződik, ez többnyire arra utal, hogy gyárilag overclockolt termékről van szó, ami így alapból nagyobb teljesítményre képes, viszont nem jár hozzá gyárilag szerelt processzorhűtő, a hűtéséről magunk kell gondoskodjunk. A nem-X változat viszont nem overclockolva érkezik, és gyárilag szerelt processzorhűtőt kapunk hozzá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az X jelölésű termék esetében működésbe lép az XFR (Extended Frequency Range), ami automatikusan a lehető legmagasabb teljesítményre pörgeti a processzort, anélkül, hogy a felhasználó a BIOS-ban bármiféle overclockolásba kezdene. (Akadnak kivételek, pl. a Ryzen 5 2600X esetében kapunk processzorhűtőt.)

Zen és méginkább Zen

A két Ryzen sorozat közti alapvető különbség – nem meglepő módon – az architektúrában rejlik. Az első generációs CPU-k gerincét alkotó eredeti ‘Zen’ architektúra számos fejlesztésen esett át, ennek eredményeként jött létre a ‘Zen+’.

Zen és Zen+ Architektúra

A Zen+ jobb teljesítményre képes az eredeti Zen architektúrához képest, de alapvetően ugyanazon architektúrának a feljavított, újgenerációs változata. Az első generációhoz képest 10%-kal javult a teljesítmény, valamint 15%-kal növekedett az áramkörök elemsűrűsége. Ez a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy 6%-kal javultak az órajelek felső értékei, mindegyik mag 4.2GHz overclock teljesítményre képes, emellett a jobb minőségű tranzisztornak köszönhetően 50mV-tal alacsonyabb feszültségen üzemel. Mindemellett, a második generációs Ryzen processzorok 11%-kal kevesebbet fogyasztanak, ami a gyártó által közölt adatok szerint ugyanazon áramfelhahsználás mellett 16%-kal nagyobb teljesítményt jelent.

Alapvetően a Zen+ ugyanaz a korábbi Zen architektúra, csak helyenként javítottak rajta, és ugyanazon elemek némileg eltérő elhelyezést kaptak, valamint kevesebb helyet foglalnak, ennek eredményeként több az üresen maradt szilícium felület. Összességében ez jobb hővezetést tesz lehetővé, az egyes elemek közti nagyobb szilikonmennyiségnek köszönhetően a csip működése hatékonyabbá válik. Érdemes újra hangsúlyozni: a Zen+ nem különbözik a Zen architektúrától, mindössze hatékonyabban állították össze, ami ennek eredményeként megnövekedett teljesítményre képes.

További utólagos módosítások, hogy 3%-kal javult az IPC (egy órajelciklus alatt adott instrukciók száma), DDR4-2933-ig növekedett a frekvenciatámogatás, XFR2-vel javult a termikus válasz, jobb feszültség és frekvenciagörbék láthatók, valamint a Precision Boost 2-vel a boost teljesítményt is feljavították.

Árak

A Ryzen 7 1700X 62000 Ft körüli áron kapható, a második generációs Ryzen 7 2700X ára pedig 110000 Ft körül mozog, ami elég látványos eltérés. A 2700X kiváló minőségű gyárilag szerelt hűtővel érkezik, a megnövekedett teljesítményen és újításokon felül ez is indokolja a nagy árkülönbséget, mivel egyébként is masszív processzorhűtőt szerelnénk rá, és a Wraith Prism hűtő több mint elégséges, hacsak nem a lehető legmagasabb szintű overclockolásra törekszünk. Bár az 1800X a legerősebb elsőgenerációs processzor, ennek ára aránylag magasabb, és a 200MHz-el javult sebességű CPU mellé nem tartozik gyárilag szerelt hűtés.

Összehasonlítás

Mint a fenti táblázatban látható, a második generáció teljesítményorientált processszora arányosan jobb teljesítményt hoz az első generáció legjobb gyártmányához képest. A Ryzen 7 1800X és Ryzen 7 2700X közül azért érdemes inkább utóbbit venni, mert a két termék közti árkülönbségnek része nem csak a korábbi modellek közti teljesítménykülönbség, valamint a Zen+ architektúra előnyei, de egy teljesítménye alapján mintegy 14000 Ft értékű processzorhűtőt is gyárilag szerelt tartozékként kapunk.

A Ryzen első és második generációja közül azért érdemes inkább a második generáció erősebb modelljeit venni, mert a processzorok piacán rendszerint nem lineáris fejlődést láthatunk a drágább gyártmányok teljesítményében, hanem minél drágább CPU-t vásárolunk, annál alacsonyabb az egy forintra jutó teljesítményjavulás értéke. A Ryzen processzorok esetében azonban nagyon is lineáris a növekedés, a drágább modellek teljesítménye egészen csúcskategóriáig a ráköltött forintokkal arányosan növekszik, ezért, ha nem is a piacon fellelhető legdrágább, csúcskategóriás processzort vásároljuk, a Ryzen CPU-k közül inkább a második generáció erősebb teljesítményorientált modelljei közül érdemes választani.

NTG - PCX

2019. 01. 07

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.