fb pixel code
KATEGÓRIA KATEGÓRIA
Ajánló
Az Nvidia már az Intelnél is értékesebb
Szépen nőttek a PC-eladások a járvány miatt
Majdnem 900 milliós büntetés félrevezető hirdetések miatt
Brutális AORUS konfig közel 800 000 forintért!
Baleset áldozata lett az MSI elnöke
Univerzális csatlakozás - Bemutatkozott a Thunderbolt 4
Az új VVC kodek 50%-kal csökkenti a 4K videók méretét
Killing Floor 2, Lifeless Planet és The Escapist 2 ingyen!
5G-s gyorsulás? Hálózati fejlesztések Magyarországon
Vasárnap ingyen miénk lehet a Watch Dogs 2
Paradigmaváltás? Új anyagot fedezett fel a Samsung
Aprócska Thin mini-ITX alaplapok az ASRocktól
Stressz teszt 1.0 Warzone dupla és BFV teszt fincsi konfiggal
Kész az első hatékony koronavírus-gyógyszer
Készüljünk fel, úton a Fallout tévésorozat
2019. 01. 07

Ryzen 1. és 2. generáció – melyik processzort válasszuk?

Az AMD Ryzen első és második generációjához tartozó processzorok komoly versenyhelyzetet teremtettek az Intel számára az elmúlt évek során. A két Ryzen sorozat alternatívát hozott a méltán népszerű Kaby Lake és Coffee Lake processzorokkal szemben, így máig nyitott kérdés: melyik CPU-t válasszuk, ha önmagunknak, pénztárcánknak és az asztali PC-nek egyaránt jó megoldást keresünk?

Az AMD Ryzen sorozat megjelenése 2017-ben a kereskedelmi és fogyasztói processzorpiac élvonalába emelte az AMD-t, ennek folytatásaként jelentek meg tavaly a második generációs Ryzen processzorok, melyek számos új fejlesztést hoztak, és persze javult a teljesítményük az első sorozat tagjaihoz képest. Míg az első generáció tagjai az Intel Kaby Lake processzorokkal vették fel a versenyt - több maggal ellátva, anélkül, hogy a magerő jelentősen csökkent volna -, a második generációs Ryzen CPU-k a Coffee Lake processzorokkal szálltak versenybe.

A Ryzen első generációja négy kategóriára oszlik. Belépő szintű, azaz legolcsóbb és legszerényebb teljesítményű processzorok a Ryzen 3 1300X, Ryzen 3 Pro 1300, Ryzen 3 1200 és Ryzen 3 Pro 1200. A mainstream kategóriába tartoznak a Ryzen 5 1600X, Ryzen 5 1600, Ryzen 5 Pro 1600, Ryzen 5 1500X, Ryzen 5 Pro 1500 és Ryzen 5 1400. Ezek a nem-professzionális felhasználó számára, hétköznapi használatra szánt középkategóriás processzorok. Az első generáció tagjai emellett a teljesítményorientált kategóriába sorolható Ryzen 7 1800X, Ryzen 7 1700X, Ryzen 7 Pro 1700X, Ryzen 7 1700 és Ryzen 7 Pro 1700, valamint a high-end kategóriát képviselő, legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó termékek a Ryzen Threadripper 1950X, 1920X és 1900X.

Ryzen 7 1700X, teljesítményorientált modell

Az elsőegenerációs Ryzen processzorok belépő szintjén a magok (és szálak) száma 4 (4), a teljesítményorientált kategóriában pedig 8 (16). 1600-as gyártmányoknál ez 6 (12), az 1400-1500-as CPU-knál pedig 4 (8). Az első generáció valamennyi tagjáról elmondható, hogy kétcsatornás DDR4-2666 memóriát támogat, kivéve a Threadripper sorozat, ami négycsatornás memóriát is kezel. Valamennyi elsőgenerációs processzor AM4-es foglalatba illeszthető, de itt szintén kivétel a Threadripper, amihez TR4 foglalat szükséges.

A második generáció esetében a belépő kategóriát képviseli a Ryzen 3 2300X. Ez 4-magos 4-szálas processzor, ami AM4 foglalatba illeszthető. A belépő és mainstream kategóriás termékek a Ryzen 5 2600E kivételével (DDR4-2666) kétcsatornás DDR4-2933 memóriát támogatnak. A mainstream kategóriához tartozik a Ryzen 5 2500X, 2600E, PRO 2600, 2600, 2600X. Ezek szintén AM4-es foglalatot igényelnek, a 2500X 4 (8) kivételével 6 maggal rendelkeznek és 12 programszálat kezelnek, valamint DDR4-2933 memóriát támogatnak. A teljesítményorientált kategória tagjai a Ryzen 7 2700E, PRO 2700, 2700, PRO 2700X és 2700X. Ezek nyolcmagos (16 szál) processzorok, szintén kétcsatornás DDR4-2933 memóriát kezelnek és AM4 foglalatba illeszthetőek. A második generáció high-end sorozat tagjai a Ryzen Threadripper 2920X, 2950X, 2970WX és 2990WX. Ezekhez TR4 foglalat szükséges, és csúcskategóriát képviselő 12-32 magos processzorok, melyek négycsatornás DDR4-2933 memória kezelésére képesek.

Ryzen 7 2700X

A fentiek alapján elgondolkozhatunk azon, érdemes-e az újabb sorozat valamely tagját megvenni, vagy ár/teljesítmény arány mentén jobb vételnek számít-e az első generációs processzor. Elsősorban a Ryzen 7 1700X-et és a Ryzen 7 2700X-et mint a két sorozat legmagasabb szintű teljesítményorientált processzorát kell szemügyre vennünk. (Említendő itt az 1800X is, ami a gyengébb variánshoz képest némileg jobb teljesítményt aránylag túl magas áron hozza, viszont gyárilag szerelt hűtővel nem rendelkezik.)

X vagy nem X

A Ryzen processzorok nevében látható X-re érdemes odafigyelni, ez ugyanis egy fontos különbségre hívja fel a figyelmet. Amikor a termékmegnevezés a szám után X-re végződik, ez többnyire arra utal, hogy gyárilag overclockolt termékről van szó, ami így alapból nagyobb teljesítményre képes, viszont nem jár hozzá gyárilag szerelt processzorhűtő, a hűtéséről magunk kell gondoskodjunk. A nem-X változat viszont nem overclockolva érkezik, és gyárilag szerelt processzorhűtőt kapunk hozzá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az X jelölésű termék esetében működésbe lép az XFR (Extended Frequency Range), ami automatikusan a lehető legmagasabb teljesítményre pörgeti a processzort, anélkül, hogy a felhasználó a BIOS-ban bármiféle overclockolásba kezdene. (Akadnak kivételek, pl. a Ryzen 5 2600X esetében kapunk processzorhűtőt.)

Zen és méginkább Zen

A két Ryzen sorozat közti alapvető különbség – nem meglepő módon – az architektúrában rejlik. Az első generációs CPU-k gerincét alkotó eredeti ‘Zen’ architektúra számos fejlesztésen esett át, ennek eredményeként jött létre a ‘Zen+’.

Zen és Zen+ Architektúra

A Zen+ jobb teljesítményre képes az eredeti Zen architektúrához képest, de alapvetően ugyanazon architektúrának a feljavított, újgenerációs változata. Az első generációhoz képest 10%-kal javult a teljesítmény, valamint 15%-kal növekedett az áramkörök elemsűrűsége. Ez a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy 6%-kal javultak az órajelek felső értékei, mindegyik mag 4.2GHz overclock teljesítményre képes, emellett a jobb minőségű tranzisztornak köszönhetően 50mV-tal alacsonyabb feszültségen üzemel. Mindemellett, a második generációs Ryzen processzorok 11%-kal kevesebbet fogyasztanak, ami a gyártó által közölt adatok szerint ugyanazon áramfelhahsználás mellett 16%-kal nagyobb teljesítményt jelent.

Alapvetően a Zen+ ugyanaz a korábbi Zen architektúra, csak helyenként javítottak rajta, és ugyanazon elemek némileg eltérő elhelyezést kaptak, valamint kevesebb helyet foglalnak, ennek eredményeként több az üresen maradt szilícium felület. Összességében ez jobb hővezetést tesz lehetővé, az egyes elemek közti nagyobb szilikonmennyiségnek köszönhetően a csip működése hatékonyabbá válik. Érdemes újra hangsúlyozni: a Zen+ nem különbözik a Zen architektúrától, mindössze hatékonyabban állították össze, ami ennek eredményeként megnövekedett teljesítményre képes.

További utólagos módosítások, hogy 3%-kal javult az IPC (egy órajelciklus alatt adott instrukciók száma), DDR4-2933-ig növekedett a frekvenciatámogatás, XFR2-vel javult a termikus válasz, jobb feszültség és frekvenciagörbék láthatók, valamint a Precision Boost 2-vel a boost teljesítményt is feljavították.

Árak

A Ryzen 7 1700X 62000 Ft körüli áron kapható, a második generációs Ryzen 7 2700X ára pedig 110000 Ft körül mozog, ami elég látványos eltérés. A 2700X kiváló minőségű gyárilag szerelt hűtővel érkezik, a megnövekedett teljesítményen és újításokon felül ez is indokolja a nagy árkülönbséget, mivel egyébként is masszív processzorhűtőt szerelnénk rá, és a Wraith Prism hűtő több mint elégséges, hacsak nem a lehető legmagasabb szintű overclockolásra törekszünk. Bár az 1800X a legerősebb elsőgenerációs processzor, ennek ára aránylag magasabb, és a 200MHz-el javult sebességű CPU mellé nem tartozik gyárilag szerelt hűtés.

Összehasonlítás

Mint a fenti táblázatban látható, a második generáció teljesítményorientált processszora arányosan jobb teljesítményt hoz az első generáció legjobb gyártmányához képest. A Ryzen 7 1800X és Ryzen 7 2700X közül azért érdemes inkább utóbbit venni, mert a két termék közti árkülönbségnek része nem csak a korábbi modellek közti teljesítménykülönbség, valamint a Zen+ architektúra előnyei, de egy teljesítménye alapján mintegy 14000 Ft értékű processzorhűtőt is gyárilag szerelt tartozékként kapunk.

A Ryzen első és második generációja közül azért érdemes inkább a második generáció erősebb modelljeit venni, mert a processzorok piacán rendszerint nem lineáris fejlődést láthatunk a drágább gyártmányok teljesítményében, hanem minél drágább CPU-t vásárolunk, annál alacsonyabb az egy forintra jutó teljesítményjavulás értéke. A Ryzen processzorok esetében azonban nagyon is lineáris a növekedés, a drágább modellek teljesítménye egészen csúcskategóriáig a ráköltött forintokkal arányosan növekszik, ezért, ha nem is a piacon fellelhető legdrágább, csúcskategóriás processzort vásároljuk, a Ryzen CPU-k közül inkább a második generáció erősebb teljesítményorientált modelljei közül érdemes választani.

NTG - PCX

2019. 01. 07

Az Nvidia már az Intelnél is értékesebb
248 milliárd dollár. Ekkorára rúg az Nvidia pillanatnyi - az összes befektető által meghatározott - számszerűsített értékéke.  A szilíciumszobrász nagyvállalat történelmi magaslatra ért el, mikor értékpapírjai a napokban 404 dollár fölé hágtak, ezzel lekörözve a korábban uralkodó Intelt. Igaz, hogy a 246 milliárdos második hely továbbra is egy nagyobb bevételt generáló vállalatra mutat, ám az Nvidia csütörtökön elért-, és azóta is javuló eredményére korábban nem volt példa. Míg az Intel idén már 2%-ot zuhant, az Nvidia részvénycsomagja fantasztikus 68%-os erősödést produkált, melyet nagyrészt az adatközpontokkal elért eredményeik, és hosszú távon értékesnek tartott fejlesztéseik indokoltak. Ezek alapján az Egyesült Államokban megkérdőjelezhetetlenül a legértékesebb chipalkotó céggé vált és világviszonylatban sincs szüksége szégyenkezésre, hiszen a szegmensben annak ellenére foglalja el a kiemelkedő harmadik helyet, hogy a gyártási folyamatokat valójában kiszervezi külsős partnereknek, és házon belül kizárólag a lapkák megtervezésére koncentrál. Ezzel szemben az Intel saját gyártósorokat üzemeltet, ugyanakkor az is igaz, hogy évek óta küzdenek nem csak a kereskedelmi mennyiség szinten tartásával, de az olyan új technológiákra történő váltással is, mint például a hadak útját megjárt 10nm-es csíkszélességen alkalmazott fejlesztések. Külön érdemes megemlíteni, hogy miközben a globális bevételeket tekintve az Intel továbbra is kimagaslik a tömegből, és az idén várt
Szépen nőttek a PC-eladások a járvány miatt
A koronavírus pozitív irányba terelte a PC-s piac egyre apadó forgalmát  A gazdasági mutatók kíméletlen igazsága, hogy az otthoni számítógépek értékesítése évről évre alacsonyabb számokat mutat. Ez a tendencia egyáltalán nem meglepő módon az okostelefonok és táblagépek terjedésének tudható be, mely 2020 elején évek óta nem tapasztalt mélypontra helyezte a PC-s piacot, és az év további részéről sem olvashattunk biztató jóslatokat. Azonban aki azt gondolta, hogy a kialakult járványhelyzet csak még mélyebb szakadékba löki az ágazatot, az rosszul tippelt, a globális gazdaság által behúzott kézifék pont az informatikai cikkek értékesítésén nem éreztette negatív hatását, sőt, hosszú idő után szép növekedést eredményezett. Az év második negyedévének eredményeiről két vállalat, a Gartner (globális kutató- és tanácsadó cég), illetve az IDC (Interactive Data Corporation – pénzügyi és piaci elemző, tanácsadó vállalat) felmérései nyújtanak releváns képet, a két egybevágó tanulmány alapján pedig a piac végre egyértelmű növekedést könyvelhetett el. A csoportok más megközelítést alkalmaztak, így a Gartner eredményei a vásárlókhoz került termékek darabszámát mutatja, az IDC pedig a gyártótól a kereskedőkhöz kiszállított árumennyiségre koncentrált, ebből adódik a számbeli eltérés is, mely mindkét esetben szépen jelzi az emelkedést. A hat éve nem látott pozitív változást a Gartner „rövid távú fellendülésnek” nevezte, míg az IDC valahogy úgy fogalmazott, hogy „
Majdnem 900 milliós büntetés félrevezető hirdetések miatt
A hatóságok példát statuálnak a cseh tulajdonú kereskedővállalattal  „Közel 900 milliós büntetést kapott az Alza.hu” – hozta le a hírt az mmonline.hu (Marketing & Media Online). A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által bírságként megítélt 892 millió forint az Alza.hu webáruház üzemeltetőjét és cseh anyavállalatát sújtja, mivel korábbi hirdetéseikkel súlyosan félrevezették vásárlóikat. A hatóság ítélete állítólag nem véletlenül közelíti ilyen vészesen az egymilliárd forintos határt, ugyanis ezzel a többi vállalat számára is példát statuálnak, ez a káros gyakorlat ugyanis nem számít egyedi esetnek. Mint kiderült, a tekintélyes összegen felül további 30 millió forint eljárási bírság megfizetésére is kötelezik őket, mivel a hatósági eljáráshoz szükséges részleteket, konkrétan a vizsgálatok tárgyát képező kampányok költségére vonatkozó adatokat is hiányosan, vagy félrevezető módon közölték. Az MTI információi alapján, a GVH vizsgálata az Alza 2018. január és 2019. február közé eső, hat alkalmat számláló reklámkampányait vizsgálta, mely az Egyesült Államokból elterjedt és egyre népszerűbb Black Friday akcióra hívta fel a közönség figyelmét. A reklámanyagok a meghirdetett akciós időszakban „akár 80 százalékos” kedvezményt ígértek, ám mint kiderült, egyetlen bemutatott termék, vagy akár csak ahhoz hasonló áru sem kapott akár csak megközelítő mértékű leárazást. A hirdetésekben háztartási berendezések és különféle elektronikai cikkek szerepelt
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2020.
Kapcsolat: pcx@pcx.hu
Az oldal tetejére 0 Kedvenceim 0 Összehasonlítás 0 A kosár üres
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Tudj meg többet...