RTX /ON! - 26 perc a Control játékmenetébõl

RTX /ON - 26 perc a Control játékmenetébõl


A Finn fejlesztõk legújabb alkotása a Control egy természetfölötti akció-thriller, melyrõl korábban már írtunk. A csapat a 2001-es Max Payne-nek köszönheti hírnevét, ám a cspat azóta sem igazán tudta átlépni a saját árnyékát. A Control sok fejlõdést mutat a korábbi évek munkáihoz képest, ám arról is árulkodik, hogy a korábban már látott ötleteket hasznosítja újra, legyen szó a játékmenetrõl, vagy akár a grafikai motorról.

Heló! Itt van a csõtörés?


Én magam nagyon kedveltem a Max Payne-t és az Alan Wake-et is, a bitang erõs hangulat, és a laza akciókkal teletûzdelt játékmenet sok felejthetetlen élményt nyújtott, ám a 2016-os Quantum Break egy nagy lépés volt hátra. Technikai oldalról, számos érdekes és látványos megoldás keveredett, egy mosottas összhatással, az akciók közel sem ütöttek akkorát mint 2001-ben, az átvezetõk és a filmbetétek pedig teljesen rátelepedtek a játékra, méghozzá anélkül, hogy elõre figyelmeztetteék volna a közönséget: a játékot valójában egy interaktív mozi helyettesíti. De mi a helyzet a Controllal? Én nagyon lelkes voltam, mikor megjelentek az elsõ hírek, aztán az elsõ képek és felvételek, hiszen nagyon szeretném, ha a Remedy csapatát ismét megérdemelt elismerés övezné. A Control megjelenése közeledik, és megérkezett egy 26 perces gameplay felvétel is, ezzel együtt nõ bennem (és sokan másokban) a félelem, hogy egy újrahasznosított Quantum Breaket kapunk, melyben sikerül némileg jobb arányban elosztani a valós játékidõ, és az átvezetõk arányát. 

Mindig is szerettem volna a házból nézni a csillagos eget


Semmiképp sem attól tartok, hogy a történet lapos lenne, vagy hogy ne kapnánk néhány kellõen elvont vagy izgalmas pillanatot, ami a fejlesztõk, és Sam Lake írói munkásságát korábban amúgy is jellemezte. A gond ott van, hogy a srácok 2001 óta ugyanabban a komfortzónában mozognak. Az Alan Wake, egy akkoriban még relatíve újnak számító koncepciót próbált megvalósítani, ám a nyílt világú thriller ötlete elbukott, azóta pedig ez lesz a második játékuk, így kisebb csodára van szükségük, ha meg akarják ragadni a közönséget. Az újrahasznosítás gondolata önkéntelenül is gondolataink közé férkõzik, ha megtekintjük az elõzetes felvételeket, vagy fejlesztõi promóciós anyagokat. A grafikai motor konkrétan a legutóbb használt Northlight engine továbbfejesztett változata, ami vegyes élményeket hagyott maga után, ráadásul az akció és a lövöldözés élménye meg sem közelítette azt, amit a két Max Payne epizód hozott. A Control természetesen minkét szempontból a fejlõdés jeleit mutatja, karakterünk például hosszú évek után eltanulta, a több mint húsz esztendõs játékok hõseinek agilitását. A videón semmi olyat nem találunk, amit korábban ne láttunk volna, de azért szívet melengetõ élmény volt egy Remedy játék fõszereplõjétõl ilyen könnyed mozdulatokat látni. Láthatjuk, hogy jóval több ugrálós, platforming elemre számíthatunk, így már nem akadunk el egy kósza dobozban, ha ugrás közben korlátba ütközünk, képesek leszünk fellépni rá és tovább haladni, egy peremet elkapva lendületesen kapaszkodunk fel, és még a személyes favoritom, a dash funkció is elérhetõ, így a levegõbe ugorva, egyszer tovább szökkenhetünk.

Rendbontás


Még a Rockstar által jegyezett Max Payne 3 öregedõ nyomozójától is származik némi ihlet. Fõszereplõnk Jesse Faden hasonlóan lazán sasszézik és szaladgál lövés közben, bár az ott, vagy akár a Quantum Breakben látott fedezékrendszeres mechanikát, úgy néz ki, hogy teljes egészben kukázták. Ez nyilván teljesen tudatos döntés, a Gears of War-os lomha mozgású csataszimuláció helyett, itt a speciális képességeken és a lendületes akción lesz a hangsúly, amiért szerintem senki sem neheztel. Alap készségünk a Jedi mesterek kinetikus trükkjeihez hasonlítható, ennek hála jóval nagyobb környezeti interakcióra lesz lehetõségünk, mint korábban bármikor. Kiterjedt rombolhatóságra talán nem érdemes számítani, de a némi törmeléket azért képezhetünk végre, és a gazdagon elszórt tereptárgyak nagy részét is bárkihez hozzávághatjuk. Mennyivel izgalmasabb volt ez a kétezres évek közepén, amikor a Half-Life 2 gravity gunja és a Havoc fizikai motor jóformán mindenhonnan visszaköszönt, az azt követõ években. Ettõl persze nem kevésbé látványos amit csinálhatunk, csak kérdés, hogy meddig lesz ez izgalmas, és elég-e a csodához. A Quantum Breakhez való hasonlítgatás még nem ért véget, a játék ugyanis továbbra is a tersmézetfeletti sci-fi vonalán mozog, hõsünk tehát képes mindenféle tér- és idõmanipulációs trükk bevetésére, a kaland helyszíne pedig ismét egy félig meddig titkos létesítmény, ahol sikeresen elszabadul a természetfeletti. Az, hogy ez egy pszichopata tudós megalomániás kísérletének eredménye, vagy a titkos kormányszervek ballépésébõl fakadó idegen csapás, az már kevésbé lényeges.

Reméljük a Remedy is felborítja végre az asztalt, vagy legalább rácsap egy nagyot.


Ami a grafikát illeti, még mindig kissé zavaros a kép. A Quantum Break-et jellemezte egyfajta fakó színvilág, és egy egy kissé mosottas összkép, ami erõs kontrasztot képzett a környezet részletgazdagságával, az igényes motion capture-rel, és az elismerésre méltó látványelemekkel. A helyzet itt is hasonló, ám az összkép vegyes. A friss videoanyagon, a Control az Nvidia RTX kártyáinak sugárkövetés funkciójának támogatásával futott, ami tagadhatatlanul sokat dob az összképen. De még így is sokszor homályosnak tetszik a kép, az Alan Wake-ben annyit dicsért fény és árnyék pedig itt mintha nem lenne a játékos barátja, és az effektektõl néha konkrétan alig látni valamit, ami egy akciójáték esetében minimum frusztráló. A dizájn, és az aprólékos kidolgozottság továbbra is nagy erénye a Remedy játékainak, az atmoszféra megteremtésével aligha lesz probléma, igaz, az eddigiek alapján még mindig nehéz hová tenni a látottakat. A megjelenés elõtt nyilván nem fogják ellõni a meglepetéseiket, ám a 26 perc alatt átlagos lövöldözés és dobozhajigálás zajlott, a gyûjtsünk hordókat és kapcsoljuk vissza a generátort pedig inkább lelombozza az embert, mintsem felvillanyozná. A játék szerkezete valószínûleg itt is az érdekes párbeszédekben és belsõ monologókon nyugszik majd, ami korábban is az alkotók erõsségének számított. Ha mindezt megfûszerezik kihívást nyújtó akciórészekkel, egyre nehezedõ platform elemekkel, és a kapcsolók megnyomásánál trükkösebb feladatokkal, a végeredményben igazán pozitívat is csalódhatunk,. Talán minden hasonlósága ellenére pont a Quantum Break inverzét kapjuk, ami a bemutatókon rendkívül izgalmasak tûnt, ám játéknak mégis közepes volt, míg itt még nem tudjuk, hogy pontosan mi vár ránk, de talán pozitívan csalódunk. Én nagyon várom az augusztus 27-es megjelenést, és remélem, hogy sikerre viszik a projektjüket, pláne annak tudatában, hogy a Remedy visszavásárolta az Alan Wake jogait a Microsoft-tól. Ha jól alakulnak a számok, talán meglepik a rajongókat egy folytatással.

Dani - PCX

2019. 07. 05

AMD B850 alaplap – Melyiket érdemes választani?

AMD B850 alaplapok – Melyiket érdemes választani, és mire figyelj vásárlás előtt?
Ha új AMD alapú számítógép építését tervezed, valószínűleg már találkoztál az AMD B850 alaplapokkal. Első pillantásra könnyű elveszni a különböző chipsetek, modellek és funkciók között, hiszen a kínálat szélesebb, mint valaha. Felmerül a kérdés: valóban szükséged van egy drágább alaplapra, vagy egy középkategóriás modell is minden igényedet kielégíti? A jó hír az, hogy a legtöbb felhasználó számára a B850 platform pontosan azt az egyensúlyt kínálja, amelyre egy modern számítógéphez szükség van. Megfelelő teljesítményt, korszerű technológiákat és hosszú távú bővíthetőséget biztosít anélkül, hogy felesleges extrákért kellene többet fizetni. Ebben az útmutatóban végigvesszük, mit kínál egy AMD B850 alaplap, miben különbözik a többi AM5 chipsettől, és mire érdemes figyelned, hogy valóban a számodra legjobb modellt válaszd.
Mik azok az AMD B850 alaplapok, és kinek jelentenek jó választást?
Miben különbözik a B850 a többi AMD AM5 chipsettől?
Milyen szempontok alapján érdemes AMD B850 alaplapot választani?
Melyik AMD B850 alaplap való különböző felhasználási célokra?
ASUS, MSI, Gigabyte vagy ASRock – melyik gyártót érdemes választani?
Milyen AMD B850 alaplapokat érdemes megfontolni?
Megéri AMD B850 alaplapot választani?
Gyakori kérdések (FAQ)
Összefoglal

AMD AM5 alaplapok – Melyiket érdemes választani?

AMD AM5 alaplapok – Melyiket érdemes választani, és mire figyelj vásárlás előtt?
Az új számítógép építésének egyik legfontosabb döntése nem a videokártya vagy a processzor kiválasztása, hanem az, hogy milyen platformra építed a teljes konfigurációt. Az alaplap ugyanis meghatározza, milyen processzorokat használhatsz, milyen memóriát építhetsz a gépbe, mennyire lesz bővíthető a rendszer, és azt is, hogy néhány év múlva mennyire lesz egyszerű fejleszteni. Az AMD AM5 platform megjelenésével jelentős technológiai előrelépés történt, amely hosszú távra is versenyképes alapot kínál új számítógép építéséhez. Ugyanakkor a különböző chipsetek és felszereltségi szintek között könnyű elveszni, különösen akkor, ha nem követed napi szinten a hardverpiacot. Ebben az útmutatóban végigvesszük, mit érdemes tudni az AMD AM5 alaplapokról, hogy könnyebben megtaláld azt a modellt, amely valóban a saját igényeidhez illik.
Mi az az AMD AM5 alaplap, és kinek éri meg ezt a platformot választani?
Milyen AMD AM5 chipsetek léteznek, és melyik való milyen felhasználásra?
Hogyan válasszuk ki a megfelelő AMD AM5 alaplapot?
Milyen alkatrészekkel kompatibilisek az AMD AM5 alaplapok?
AMD AM5 vagy Intel platform – melyiket érdemes választani?
Milyen AMD AM5 alaplap ajánlható különböző felhasználási célokra?
Érdemes most AMD AM5 alaplapot vásárolni, vagy jobb várni?
Gyakori kérdése

AMD AM4 alaplapok – Melyiket érdemes választani?

AMD AM4 alaplapok – Melyiket érdemes választani, és mire figyelj vásárlás előtt?
Ha új számítógépet építesz, vagy a meglévő konfigurációdat szeretnéd fejleszteni, előbb-utóbb biztosan szembe találkozol az AMD AM4 alaplapokkal. Bár az AMD már bemutatta az újabb AM5 platformot, az AM4 még mindig az egyik legnépszerűbb választás azok körében, akik erős teljesítményt szeretnének elérhető áron. Nem véletlenül: az elmúlt években rengeteg kiváló Ryzen processzor készült ehhez a foglalathoz, így ma is könnyen összeállítható belőle egy gyors és megbízható számítógép.
Ugyanakkor az AM4 platformon belül sem mindegy, melyik alaplapot választod. A különböző chipsetek, a bővíthetőség, a memória támogatása vagy akár egy BIOS-frissítés szükségessége is jelentősen befolyásolhatja, hogy hosszú távon mennyire leszel elégedett a rendszereddel.
Ebben az útmutatóban végigvesszük, mikor érdemes AMD AM4 alaplapot választani, milyen processzorokkal kompatibilis, mire kell figyelni vásárláskor, és azt is, hogy bizonyos helyzetekben még mindig jobb döntés lehet-e, mint az újabb AM5 platform.
Mik azok az AMD AM4 alaplapok, és kinek jelentenek jó választást?
Milyen AMD AM4 chipsetek léteznek, és melyiket érdemes választani?
Milyen processzorokkal kompatibilisek az AMD AM4 alaplapok?
Mire figyelj AMD AM4 alaplap választásakor?
Érdemes még AMD AM4 alaplapot venni, vagy inkább AM5 plat
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.