RTX /ON! - 26 perc a Control játékmenetébõl

RTX /ON - 26 perc a Control játékmenetébõl


A Finn fejlesztõk legújabb alkotása a Control egy természetfölötti akció-thriller, melyrõl korábban már írtunk. A csapat a 2001-es Max Payne-nek köszönheti hírnevét, ám a cspat azóta sem igazán tudta átlépni a saját árnyékát. A Control sok fejlõdést mutat a korábbi évek munkáihoz képest, ám arról is árulkodik, hogy a korábban már látott ötleteket hasznosítja újra, legyen szó a játékmenetrõl, vagy akár a grafikai motorról.

Heló! Itt van a csõtörés?


Én magam nagyon kedveltem a Max Payne-t és az Alan Wake-et is, a bitang erõs hangulat, és a laza akciókkal teletûzdelt játékmenet sok felejthetetlen élményt nyújtott, ám a 2016-os Quantum Break egy nagy lépés volt hátra. Technikai oldalról, számos érdekes és látványos megoldás keveredett, egy mosottas összhatással, az akciók közel sem ütöttek akkorát mint 2001-ben, az átvezetõk és a filmbetétek pedig teljesen rátelepedtek a játékra, méghozzá anélkül, hogy elõre figyelmeztetteék volna a közönséget: a játékot valójában egy interaktív mozi helyettesíti. De mi a helyzet a Controllal? Én nagyon lelkes voltam, mikor megjelentek az elsõ hírek, aztán az elsõ képek és felvételek, hiszen nagyon szeretném, ha a Remedy csapatát ismét megérdemelt elismerés övezné. A Control megjelenése közeledik, és megérkezett egy 26 perces gameplay felvétel is, ezzel együtt nõ bennem (és sokan másokban) a félelem, hogy egy újrahasznosított Quantum Breaket kapunk, melyben sikerül némileg jobb arányban elosztani a valós játékidõ, és az átvezetõk arányát. 

Mindig is szerettem volna a házból nézni a csillagos eget


Semmiképp sem attól tartok, hogy a történet lapos lenne, vagy hogy ne kapnánk néhány kellõen elvont vagy izgalmas pillanatot, ami a fejlesztõk, és Sam Lake írói munkásságát korábban amúgy is jellemezte. A gond ott van, hogy a srácok 2001 óta ugyanabban a komfortzónában mozognak. Az Alan Wake, egy akkoriban még relatíve újnak számító koncepciót próbált megvalósítani, ám a nyílt világú thriller ötlete elbukott, azóta pedig ez lesz a második játékuk, így kisebb csodára van szükségük, ha meg akarják ragadni a közönséget. Az újrahasznosítás gondolata önkéntelenül is gondolataink közé férkõzik, ha megtekintjük az elõzetes felvételeket, vagy fejlesztõi promóciós anyagokat. A grafikai motor konkrétan a legutóbb használt Northlight engine továbbfejesztett változata, ami vegyes élményeket hagyott maga után, ráadásul az akció és a lövöldözés élménye meg sem közelítette azt, amit a két Max Payne epizód hozott. A Control természetesen minkét szempontból a fejlõdés jeleit mutatja, karakterünk például hosszú évek után eltanulta, a több mint húsz esztendõs játékok hõseinek agilitását. A videón semmi olyat nem találunk, amit korábban ne láttunk volna, de azért szívet melengetõ élmény volt egy Remedy játék fõszereplõjétõl ilyen könnyed mozdulatokat látni. Láthatjuk, hogy jóval több ugrálós, platforming elemre számíthatunk, így már nem akadunk el egy kósza dobozban, ha ugrás közben korlátba ütközünk, képesek leszünk fellépni rá és tovább haladni, egy peremet elkapva lendületesen kapaszkodunk fel, és még a személyes favoritom, a dash funkció is elérhetõ, így a levegõbe ugorva, egyszer tovább szökkenhetünk.

Rendbontás


Még a Rockstar által jegyezett Max Payne 3 öregedõ nyomozójától is származik némi ihlet. Fõszereplõnk Jesse Faden hasonlóan lazán sasszézik és szaladgál lövés közben, bár az ott, vagy akár a Quantum Breakben látott fedezékrendszeres mechanikát, úgy néz ki, hogy teljes egészben kukázták. Ez nyilván teljesen tudatos döntés, a Gears of War-os lomha mozgású csataszimuláció helyett, itt a speciális képességeken és a lendületes akción lesz a hangsúly, amiért szerintem senki sem neheztel. Alap készségünk a Jedi mesterek kinetikus trükkjeihez hasonlítható, ennek hála jóval nagyobb környezeti interakcióra lesz lehetõségünk, mint korábban bármikor. Kiterjedt rombolhatóságra talán nem érdemes számítani, de a némi törmeléket azért képezhetünk végre, és a gazdagon elszórt tereptárgyak nagy részét is bárkihez hozzávághatjuk. Mennyivel izgalmasabb volt ez a kétezres évek közepén, amikor a Half-Life 2 gravity gunja és a Havoc fizikai motor jóformán mindenhonnan visszaköszönt, az azt követõ években. Ettõl persze nem kevésbé látványos amit csinálhatunk, csak kérdés, hogy meddig lesz ez izgalmas, és elég-e a csodához. A Quantum Breakhez való hasonlítgatás még nem ért véget, a játék ugyanis továbbra is a tersmézetfeletti sci-fi vonalán mozog, hõsünk tehát képes mindenféle tér- és idõmanipulációs trükk bevetésére, a kaland helyszíne pedig ismét egy félig meddig titkos létesítmény, ahol sikeresen elszabadul a természetfeletti. Az, hogy ez egy pszichopata tudós megalomániás kísérletének eredménye, vagy a titkos kormányszervek ballépésébõl fakadó idegen csapás, az már kevésbé lényeges.

Reméljük a Remedy is felborítja végre az asztalt, vagy legalább rácsap egy nagyot.


Ami a grafikát illeti, még mindig kissé zavaros a kép. A Quantum Break-et jellemezte egyfajta fakó színvilág, és egy egy kissé mosottas összkép, ami erõs kontrasztot képzett a környezet részletgazdagságával, az igényes motion capture-rel, és az elismerésre méltó látványelemekkel. A helyzet itt is hasonló, ám az összkép vegyes. A friss videoanyagon, a Control az Nvidia RTX kártyáinak sugárkövetés funkciójának támogatásával futott, ami tagadhatatlanul sokat dob az összképen. De még így is sokszor homályosnak tetszik a kép, az Alan Wake-ben annyit dicsért fény és árnyék pedig itt mintha nem lenne a játékos barátja, és az effektektõl néha konkrétan alig látni valamit, ami egy akciójáték esetében minimum frusztráló. A dizájn, és az aprólékos kidolgozottság továbbra is nagy erénye a Remedy játékainak, az atmoszféra megteremtésével aligha lesz probléma, igaz, az eddigiek alapján még mindig nehéz hová tenni a látottakat. A megjelenés elõtt nyilván nem fogják ellõni a meglepetéseiket, ám a 26 perc alatt átlagos lövöldözés és dobozhajigálás zajlott, a gyûjtsünk hordókat és kapcsoljuk vissza a generátort pedig inkább lelombozza az embert, mintsem felvillanyozná. A játék szerkezete valószínûleg itt is az érdekes párbeszédekben és belsõ monologókon nyugszik majd, ami korábban is az alkotók erõsségének számított. Ha mindezt megfûszerezik kihívást nyújtó akciórészekkel, egyre nehezedõ platform elemekkel, és a kapcsolók megnyomásánál trükkösebb feladatokkal, a végeredményben igazán pozitívat is csalódhatunk,. Talán minden hasonlósága ellenére pont a Quantum Break inverzét kapjuk, ami a bemutatókon rendkívül izgalmasak tûnt, ám játéknak mégis közepes volt, míg itt még nem tudjuk, hogy pontosan mi vár ránk, de talán pozitívan csalódunk. Én nagyon várom az augusztus 27-es megjelenést, és remélem, hogy sikerre viszik a projektjüket, pláne annak tudatában, hogy a Remedy visszavásárolta az Alan Wake jogait a Microsoft-tól. Ha jól alakulnak a számok, talán meglepik a rajongókat egy folytatással.

Dani - PCX

2019. 07. 05

Videókártya típusok: Kategóriák érthetően bemutatva

Videókártya típusok: Kategóriák érthetően bemutatva
Videókártya típusok terén könnyen elveszhetsz a sokféle modell és technológia között, főleg ha nem vagy rendszeresen a hardverek közelében. De ne aggódj, ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mi miben különbözik, mire érdemes figyelni, és hogyan találhatod meg a számodra legmegfelelőbb megoldást.
Az olvasás végére nemcsak átlátod a kategóriákat, de magabiztosan tudsz majd választani a felhasználási céljaidhoz.
Alapvető megkülönböztetés: integrált és dedikált videókártyák
Teljesítmény alapján: belépő szint, középkategória és csúcskategória
Memóriaméret és típus
GPU architektúra és gyártó
Hűtés és energiaigény
Csatlakozók és kompatibilitás
Speciális funkciók és támogatás
Ár és jövőbiztosság
Gyakran ismételt kérdések
Összegezés
Alapvető megkülönböztetés: integrált és dedikált videókártyák
Az első nagy különbség az, hogy egy videókártya integrált vagy dedikált. Az integrált kártyák a processzorba vagy az alaplapra épített grafikus egységek, így nem foglalnak külön helyet, és a rendszer memóriáját használják. Ezek ideálisak alapvető feladatokra, például irodai munkára, böngészésre, vagy filmnézésre, de komolyabb játékokra vagy grafikai munkára nem igazán alkalmasak.
A dedikált videókártyák ezzel szemben külön hardverként működnek, saját memóriával és teljesítménnyel

Legjobb videókártya: 10 modell, ami ma is megéri

Legjobb videókártya: 10 modell, ami ma is megéri
A legjobb videókártya kiválasztása ma már nem egyszerű feladat, mert rengeteg modell közül lehet választani, és mindegyik más erősségekkel rendelkezik.
Ha játékra, tartalomgyártásra vagy egyszerűen csak egy gyorsabb, stabilabb gépre vágysz, fontos, hogy átlásd a fő szempontokat, és tudd, melyik kártya hozza a legjobb ár-érték arányt. Ebben a cikkben 10 olyan modellt mutatok be, amelyek ma is megállják a helyüket, és segítek megérteni, mire érdemes figyelni a vásárlásnál.
1. Gigabyte GeForce RTX 5060 8GB GDDR7 OC
2. Gigabyte GeForce RTX 5060 Ti EAGLE OC
3. PNY GeForce RTX 5060 8GB GDDR7
4. Sapphire Radeon RX 9060 XT GAMING OC 16GB
5. ASRock Radeon RX 9070 XT Steel Legend 16GB
6. XFX Quicksilver Radeon RX 9070 XT White Edition
7. Gigabyte Radeon RX 9060 XT GAMING OC 16GB
8. PowerColor RX 9060 XT Hellhound 8GB
9. Gigabyte GeForce RTX 5050 8GB GDDR6 OC
10. BLACKBIRD GT 750 Ti 4GB
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
1. Gigabyte GeForce RTX 5060 8GB GDDR7 OC
Ez a kártya tipikusan azoknak szól, akik modern NVIDIA technológiát szeretnének, de nem akarnak felső kategóriás árat fizetni. A GDDR7 memória gyors adatkezelést biztosít, ami különösen akkor jön jól, ha újabb játékokkal játszol magasabb grafikai beállításokon. 1080p-ben és 1440p-ben is stabil teljesítményt nyújt, miközben a DLSS segítségével extra FPS-t lehet kinyerni belőle. A Gigabyte OC hűt

Videókártya túlmelegedés: Okok és megoldások

Videókártya túlmelegedés: Okok és megoldások
A videókártya túlmelegedés komoly problémát jelenthet, akár játék közben, akár munkára használt gépedben, és hosszú távon károsíthatja a hardvert. Ha már tapasztaltad, hogy a képernyőd elakad, a ventilátorok hangosak, vagy a géped hirtelen leáll, nagy valószínűséggel a videókártyád hőmérséklete kúszik túl magasra.
Szerencsére ez a probléma gyakran megelőzhető, és többféle módon kezelhető, ha tudod, mire figyelj.
Miért fontos a hőmérséklet ellenőrzése
Leggyakoribb okok
Hogyan ismerheted fel a problémát
A hűtés fontossága
A por és kosz elleni védelem
Szoftveres ellenőrzés
Környezeti tényezők
Mit tehetsz, ha már túlmelegedett a kártya
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Miért fontos a hőmérséklet ellenőrzése
A videókártyák működése során rengeteg hőt termelnek, főleg modern játékok, 3D-s alkalmazások vagy videószerkesztő szoftverek futtatása közben. Ha a hő nem tud megfelelően távozni, a kártya folyamatosan túlmelegedhet, ami teljesítménycsökkenéshez vagy akár hardverhibához vezethet.
Érdemes rendszeresen figyelni a hőmérsékletet, és olyan környezetet biztosítani, ahol a légáramlás optimális, így a kártya hosszabb ideig működik biztonságosan.
Leggyakoribb okok
A videókártya túlmelegedés hátterében több tényező állhat. Az egyik legáltalánosabb a por és szennyeződés felhalmozódása a vent
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.