2019. 07. 05

RTX /ON! - 26 perc a Control játékmenetébõl

RTX /ON - 26 perc a Control játékmenetébõl


A Finn fejlesztõk legújabb alkotása a Control egy természetfölötti akció-thriller, melyrõl korábban már írtunk. A csapat a 2001-es Max Payne-nek köszönheti hírnevét, ám a cspat azóta sem igazán tudta átlépni a saját árnyékát. A Control sok fejlõdést mutat a korábbi évek munkáihoz képest, ám arról is árulkodik, hogy a korábban már látott ötleteket hasznosítja újra, legyen szó a játékmenetrõl, vagy akár a grafikai motorról.

Heló! Itt van a csõtörés?


Én magam nagyon kedveltem a Max Payne-t és az Alan Wake-et is, a bitang erõs hangulat, és a laza akciókkal teletûzdelt játékmenet sok felejthetetlen élményt nyújtott, ám a 2016-os Quantum Break egy nagy lépés volt hátra. Technikai oldalról, számos érdekes és látványos megoldás keveredett, egy mosottas összhatással, az akciók közel sem ütöttek akkorát mint 2001-ben, az átvezetõk és a filmbetétek pedig teljesen rátelepedtek a játékra, méghozzá anélkül, hogy elõre figyelmeztetteék volna a közönséget: a játékot valójában egy interaktív mozi helyettesíti. De mi a helyzet a Controllal? Én nagyon lelkes voltam, mikor megjelentek az elsõ hírek, aztán az elsõ képek és felvételek, hiszen nagyon szeretném, ha a Remedy csapatát ismét megérdemelt elismerés övezné. A Control megjelenése közeledik, és megérkezett egy 26 perces gameplay felvétel is, ezzel együtt nõ bennem (és sokan másokban) a félelem, hogy egy újrahasznosított Quantum Breaket kapunk, melyben sikerül némileg jobb arányban elosztani a valós játékidõ, és az átvezetõk arányát. 

Mindig is szerettem volna a házból nézni a csillagos eget


Semmiképp sem attól tartok, hogy a történet lapos lenne, vagy hogy ne kapnánk néhány kellõen elvont vagy izgalmas pillanatot, ami a fejlesztõk, és Sam Lake írói munkásságát korábban amúgy is jellemezte. A gond ott van, hogy a srácok 2001 óta ugyanabban a komfortzónában mozognak. Az Alan Wake, egy akkoriban még relatíve újnak számító koncepciót próbált megvalósítani, ám a nyílt világú thriller ötlete elbukott, azóta pedig ez lesz a második játékuk, így kisebb csodára van szükségük, ha meg akarják ragadni a közönséget. Az újrahasznosítás gondolata önkéntelenül is gondolataink közé férkõzik, ha megtekintjük az elõzetes felvételeket, vagy fejlesztõi promóciós anyagokat. A grafikai motor konkrétan a legutóbb használt Northlight engine továbbfejesztett változata, ami vegyes élményeket hagyott maga után, ráadásul az akció és a lövöldözés élménye meg sem közelítette azt, amit a két Max Payne epizód hozott. A Control természetesen minkét szempontból a fejlõdés jeleit mutatja, karakterünk például hosszú évek után eltanulta, a több mint húsz esztendõs játékok hõseinek agilitását. A videón semmi olyat nem találunk, amit korábban ne láttunk volna, de azért szívet melengetõ élmény volt egy Remedy játék fõszereplõjétõl ilyen könnyed mozdulatokat látni. Láthatjuk, hogy jóval több ugrálós, platforming elemre számíthatunk, így már nem akadunk el egy kósza dobozban, ha ugrás közben korlátba ütközünk, képesek leszünk fellépni rá és tovább haladni, egy peremet elkapva lendületesen kapaszkodunk fel, és még a személyes favoritom, a dash funkció is elérhetõ, így a levegõbe ugorva, egyszer tovább szökkenhetünk.

Rendbontás


Még a Rockstar által jegyezett Max Payne 3 öregedõ nyomozójától is származik némi ihlet. Fõszereplõnk Jesse Faden hasonlóan lazán sasszézik és szaladgál lövés közben, bár az ott, vagy akár a Quantum Breakben látott fedezékrendszeres mechanikát, úgy néz ki, hogy teljes egészben kukázták. Ez nyilván teljesen tudatos döntés, a Gears of War-os lomha mozgású csataszimuláció helyett, itt a speciális képességeken és a lendületes akción lesz a hangsúly, amiért szerintem senki sem neheztel. Alap készségünk a Jedi mesterek kinetikus trükkjeihez hasonlítható, ennek hála jóval nagyobb környezeti interakcióra lesz lehetõségünk, mint korábban bármikor. Kiterjedt rombolhatóságra talán nem érdemes számítani, de a némi törmeléket azért képezhetünk végre, és a gazdagon elszórt tereptárgyak nagy részét is bárkihez hozzávághatjuk. Mennyivel izgalmasabb volt ez a kétezres évek közepén, amikor a Half-Life 2 gravity gunja és a Havoc fizikai motor jóformán mindenhonnan visszaköszönt, az azt követõ években. Ettõl persze nem kevésbé látványos amit csinálhatunk, csak kérdés, hogy meddig lesz ez izgalmas, és elég-e a csodához. A Quantum Breakhez való hasonlítgatás még nem ért véget, a játék ugyanis továbbra is a tersmézetfeletti sci-fi vonalán mozog, hõsünk tehát képes mindenféle tér- és idõmanipulációs trükk bevetésére, a kaland helyszíne pedig ismét egy félig meddig titkos létesítmény, ahol sikeresen elszabadul a természetfeletti. Az, hogy ez egy pszichopata tudós megalomániás kísérletének eredménye, vagy a titkos kormányszervek ballépésébõl fakadó idegen csapás, az már kevésbé lényeges.

Reméljük a Remedy is felborítja végre az asztalt, vagy legalább rácsap egy nagyot.


Ami a grafikát illeti, még mindig kissé zavaros a kép. A Quantum Break-et jellemezte egyfajta fakó színvilág, és egy egy kissé mosottas összkép, ami erõs kontrasztot képzett a környezet részletgazdagságával, az igényes motion capture-rel, és az elismerésre méltó látványelemekkel. A helyzet itt is hasonló, ám az összkép vegyes. A friss videoanyagon, a Control az Nvidia RTX kártyáinak sugárkövetés funkciójának támogatásával futott, ami tagadhatatlanul sokat dob az összképen. De még így is sokszor homályosnak tetszik a kép, az Alan Wake-ben annyit dicsért fény és árnyék pedig itt mintha nem lenne a játékos barátja, és az effektektõl néha konkrétan alig látni valamit, ami egy akciójáték esetében minimum frusztráló. A dizájn, és az aprólékos kidolgozottság továbbra is nagy erénye a Remedy játékainak, az atmoszféra megteremtésével aligha lesz probléma, igaz, az eddigiek alapján még mindig nehéz hová tenni a látottakat. A megjelenés elõtt nyilván nem fogják ellõni a meglepetéseiket, ám a 26 perc alatt átlagos lövöldözés és dobozhajigálás zajlott, a gyûjtsünk hordókat és kapcsoljuk vissza a generátort pedig inkább lelombozza az embert, mintsem felvillanyozná. A játék szerkezete valószínûleg itt is az érdekes párbeszédekben és belsõ monologókon nyugszik majd, ami korábban is az alkotók erõsségének számított. Ha mindezt megfûszerezik kihívást nyújtó akciórészekkel, egyre nehezedõ platform elemekkel, és a kapcsolók megnyomásánál trükkösebb feladatokkal, a végeredményben igazán pozitívat is csalódhatunk,. Talán minden hasonlósága ellenére pont a Quantum Break inverzét kapjuk, ami a bemutatókon rendkívül izgalmasak tûnt, ám játéknak mégis közepes volt, míg itt még nem tudjuk, hogy pontosan mi vár ránk, de talán pozitívan csalódunk. Én nagyon várom az augusztus 27-es megjelenést, és remélem, hogy sikerre viszik a projektjüket, pláne annak tudatában, hogy a Remedy visszavásárolta az Alan Wake jogait a Microsoft-tól. Ha jól alakulnak a számok, talán meglepik a rajongókat egy folytatással.

Dani - PCX

2019. 07. 05

AMD vagy Intel processzor: Melyik éri meg jobban

AMD vagy Intel processzor: Melyik éri meg jobban?
Ha most állsz egy új számítógép vagy laptop vásárlás előtt, biztosan te is elakadtál már azon a kérdésen, hogy vajon az AMD vagy Intel processzor közül melyik éri meg jobban. Ez az örök vita, ami talán sosem fog teljesen eldőlni, hiszen mindkét gyártó rendelkezik erős előnyökkel és bizonyos kompromisszumokkal.
Ahhoz, hogy igazán jól tudj dönteni, fontos, hogy átfogó képet kapj a különbségekről, a technológiákról és arról, hogy milyen igényekhez melyik processzor passzol leginkább.
Ebben a cikkben olyan tapasztalatokra és szakmai ismeretekre támaszkodva segítek neked eligazodni az AMD vagy Intel processzor kérdésében, hogy ne csak a marketing szlogenekre, hanem a valódi teljesítményre és felhasználói élményre alapozd a választásodat.
A processzorok fejlődése és az iparági verseny
Teljesítmény: nem csak az órajel számít
Energiahatékonyság és hőtermelés
Ár-érték arány: hol kapsz többet a pénzedért?
Kompatibilitás és platform támogatás
Milyen felhasználóknak melyik processzor ajánlott?
Jövőállóság és technológiai újítások
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
A processzorok fejlődése és az iparági verseny
Az AMD és az Intel története több évtizedre nyúlik vissza, és mindkét cég rengeteget fejlődött az elmúlt években. Az Intel hosszú ideig szinte egyeduralkodó volt a processzorgyártásban, de az AMD az ut

Processzor típusok: 5 különbség az Intel és AMD között

Processzor típusok: 5 különbség az Intel és AMD között
Ha érdekelnek a processzor típusok, akkor biztosan találkoztál már az Intel és az AMD nevekkel. Ezek a két nagy óriás gyakorlatilag uralja a piacot, és bármilyen számítógép összerakásánál vagy vásárlásánál alapvető kérdés, hogy melyik gyártó termékét válaszd. A különbségek sokszor nemcsak technikai részletekben rejlenek, hanem abban is, hogyan működnek, milyen felhasználói élményt nyújtanak, vagy mennyire passzolnak az igényeidhez.
Ebben a cikkben átvezetlek a legfontosabb tudnivalókon az Intel és az AMD processzor típusok között, hogy könnyebben eligazodj a világukban.
A processzorok alapvető szerepe és fejlődése
Intel és AMD: eltérő megközelítés a processzor típusok terén
Architektúra és technológiai újítások
Energiahatékonyság és hőtermelés
Ár-érték arány: melyik a jobb választás?
Kompatibilitás és platformok
Overclocking és tuning lehetőségek
Piaci pozíció és innovációk
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
A processzorok alapvető szerepe és fejlődése
Mielőtt belemennénk az Intel és AMD közti különbségekbe, érdemes megérteni, hogy mit is jelent egy processzor. A processzor, vagy más néven CPU (Central Processing Unit), az a számítógép agya, amely elvégzi az utasításokat, futtatja a programokat, és koordinálja a gép működését. Az elmúlt évtizedekben mindkét gyártó hatalmas fejlőd�

Processzor sebesség: 5 tényező, ami valóban befolyásolja a teljesítményt

Processzor sebesség: 5 tényező, ami valóban befolyásolja a teljesítményt
A processzor sebesség az egyik legfontosabb mérőszám, amit akkor nézünk, amikor új számítógépet vagy laptopot választunk. De ha őszinték vagyunk, nem mindig olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Sokszor hallod, hogy minél magasabb a GHz, annál gyorsabb a gép, pedig ennél sokkal több minden befolyásolja a valós teljesítményt.
Ha tényleg meg szeretnéd érteni, mitől gyors vagy lassú a processzorod, akkor ebben a cikkben szeretnék neked segíteni egy igazán átfogó képet adni.
Mi is pontosan a processzor sebesség?
Az architektúra jelentősége
Magok száma és párhuzamos feldolgozás
Cache memória szerepe a sebességben
Az órajel és a teljesítmény kapcsolata
Hőmérséklet és hűtés hatása
RAM és egyéb komponensek szerepe
Szoftveres tényezők és optimalizáció
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi is pontosan a processzor sebesség?
A processzor sebesség általában a CPU órajelét jelenti, amit gigahertzekben (GHz) mérnek. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a processzor másodpercenként hány ciklust tud végrehajtani. Minél magasabb ez a szám, elvileg annál több műveletet képes elvégezni egy másodperc alatt. Viszont ez az egyszerű magyarázat nem fedi le a teljes valóságot, hiszen a modern processzorokban sokkal több tényező is közrejátszik a teljesítményben, mint pusztán az órajel.
Emellett fontos megérte
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.