RTX /ON! - 26 perc a Control játékmenetébõl

RTX /ON - 26 perc a Control játékmenetébõl


A Finn fejlesztõk legújabb alkotása a Control egy természetfölötti akció-thriller, melyrõl korábban már írtunk. A csapat a 2001-es Max Payne-nek köszönheti hírnevét, ám a cspat azóta sem igazán tudta átlépni a saját árnyékát. A Control sok fejlõdést mutat a korábbi évek munkáihoz képest, ám arról is árulkodik, hogy a korábban már látott ötleteket hasznosítja újra, legyen szó a játékmenetrõl, vagy akár a grafikai motorról.

Heló! Itt van a csõtörés?


Én magam nagyon kedveltem a Max Payne-t és az Alan Wake-et is, a bitang erõs hangulat, és a laza akciókkal teletûzdelt játékmenet sok felejthetetlen élményt nyújtott, ám a 2016-os Quantum Break egy nagy lépés volt hátra. Technikai oldalról, számos érdekes és látványos megoldás keveredett, egy mosottas összhatással, az akciók közel sem ütöttek akkorát mint 2001-ben, az átvezetõk és a filmbetétek pedig teljesen rátelepedtek a játékra, méghozzá anélkül, hogy elõre figyelmeztetteék volna a közönséget: a játékot valójában egy interaktív mozi helyettesíti. De mi a helyzet a Controllal? Én nagyon lelkes voltam, mikor megjelentek az elsõ hírek, aztán az elsõ képek és felvételek, hiszen nagyon szeretném, ha a Remedy csapatát ismét megérdemelt elismerés övezné. A Control megjelenése közeledik, és megérkezett egy 26 perces gameplay felvétel is, ezzel együtt nõ bennem (és sokan másokban) a félelem, hogy egy újrahasznosított Quantum Breaket kapunk, melyben sikerül némileg jobb arányban elosztani a valós játékidõ, és az átvezetõk arányát. 

Mindig is szerettem volna a házból nézni a csillagos eget


Semmiképp sem attól tartok, hogy a történet lapos lenne, vagy hogy ne kapnánk néhány kellõen elvont vagy izgalmas pillanatot, ami a fejlesztõk, és Sam Lake írói munkásságát korábban amúgy is jellemezte. A gond ott van, hogy a srácok 2001 óta ugyanabban a komfortzónában mozognak. Az Alan Wake, egy akkoriban még relatíve újnak számító koncepciót próbált megvalósítani, ám a nyílt világú thriller ötlete elbukott, azóta pedig ez lesz a második játékuk, így kisebb csodára van szükségük, ha meg akarják ragadni a közönséget. Az újrahasznosítás gondolata önkéntelenül is gondolataink közé férkõzik, ha megtekintjük az elõzetes felvételeket, vagy fejlesztõi promóciós anyagokat. A grafikai motor konkrétan a legutóbb használt Northlight engine továbbfejesztett változata, ami vegyes élményeket hagyott maga után, ráadásul az akció és a lövöldözés élménye meg sem közelítette azt, amit a két Max Payne epizód hozott. A Control természetesen minkét szempontból a fejlõdés jeleit mutatja, karakterünk például hosszú évek után eltanulta, a több mint húsz esztendõs játékok hõseinek agilitását. A videón semmi olyat nem találunk, amit korábban ne láttunk volna, de azért szívet melengetõ élmény volt egy Remedy játék fõszereplõjétõl ilyen könnyed mozdulatokat látni. Láthatjuk, hogy jóval több ugrálós, platforming elemre számíthatunk, így már nem akadunk el egy kósza dobozban, ha ugrás közben korlátba ütközünk, képesek leszünk fellépni rá és tovább haladni, egy peremet elkapva lendületesen kapaszkodunk fel, és még a személyes favoritom, a dash funkció is elérhetõ, így a levegõbe ugorva, egyszer tovább szökkenhetünk.

Rendbontás


Még a Rockstar által jegyezett Max Payne 3 öregedõ nyomozójától is származik némi ihlet. Fõszereplõnk Jesse Faden hasonlóan lazán sasszézik és szaladgál lövés közben, bár az ott, vagy akár a Quantum Breakben látott fedezékrendszeres mechanikát, úgy néz ki, hogy teljes egészben kukázták. Ez nyilván teljesen tudatos döntés, a Gears of War-os lomha mozgású csataszimuláció helyett, itt a speciális képességeken és a lendületes akción lesz a hangsúly, amiért szerintem senki sem neheztel. Alap készségünk a Jedi mesterek kinetikus trükkjeihez hasonlítható, ennek hála jóval nagyobb környezeti interakcióra lesz lehetõségünk, mint korábban bármikor. Kiterjedt rombolhatóságra talán nem érdemes számítani, de a némi törmeléket azért képezhetünk végre, és a gazdagon elszórt tereptárgyak nagy részét is bárkihez hozzávághatjuk. Mennyivel izgalmasabb volt ez a kétezres évek közepén, amikor a Half-Life 2 gravity gunja és a Havoc fizikai motor jóformán mindenhonnan visszaköszönt, az azt követõ években. Ettõl persze nem kevésbé látványos amit csinálhatunk, csak kérdés, hogy meddig lesz ez izgalmas, és elég-e a csodához. A Quantum Breakhez való hasonlítgatás még nem ért véget, a játék ugyanis továbbra is a tersmézetfeletti sci-fi vonalán mozog, hõsünk tehát képes mindenféle tér- és idõmanipulációs trükk bevetésére, a kaland helyszíne pedig ismét egy félig meddig titkos létesítmény, ahol sikeresen elszabadul a természetfeletti. Az, hogy ez egy pszichopata tudós megalomániás kísérletének eredménye, vagy a titkos kormányszervek ballépésébõl fakadó idegen csapás, az már kevésbé lényeges.

Reméljük a Remedy is felborítja végre az asztalt, vagy legalább rácsap egy nagyot.


Ami a grafikát illeti, még mindig kissé zavaros a kép. A Quantum Break-et jellemezte egyfajta fakó színvilág, és egy egy kissé mosottas összkép, ami erõs kontrasztot képzett a környezet részletgazdagságával, az igényes motion capture-rel, és az elismerésre méltó látványelemekkel. A helyzet itt is hasonló, ám az összkép vegyes. A friss videoanyagon, a Control az Nvidia RTX kártyáinak sugárkövetés funkciójának támogatásával futott, ami tagadhatatlanul sokat dob az összképen. De még így is sokszor homályosnak tetszik a kép, az Alan Wake-ben annyit dicsért fény és árnyék pedig itt mintha nem lenne a játékos barátja, és az effektektõl néha konkrétan alig látni valamit, ami egy akciójáték esetében minimum frusztráló. A dizájn, és az aprólékos kidolgozottság továbbra is nagy erénye a Remedy játékainak, az atmoszféra megteremtésével aligha lesz probléma, igaz, az eddigiek alapján még mindig nehéz hová tenni a látottakat. A megjelenés elõtt nyilván nem fogják ellõni a meglepetéseiket, ám a 26 perc alatt átlagos lövöldözés és dobozhajigálás zajlott, a gyûjtsünk hordókat és kapcsoljuk vissza a generátort pedig inkább lelombozza az embert, mintsem felvillanyozná. A játék szerkezete valószínûleg itt is az érdekes párbeszédekben és belsõ monologókon nyugszik majd, ami korábban is az alkotók erõsségének számított. Ha mindezt megfûszerezik kihívást nyújtó akciórészekkel, egyre nehezedõ platform elemekkel, és a kapcsolók megnyomásánál trükkösebb feladatokkal, a végeredményben igazán pozitívat is csalódhatunk,. Talán minden hasonlósága ellenére pont a Quantum Break inverzét kapjuk, ami a bemutatókon rendkívül izgalmasak tûnt, ám játéknak mégis közepes volt, míg itt még nem tudjuk, hogy pontosan mi vár ránk, de talán pozitívan csalódunk. Én nagyon várom az augusztus 27-es megjelenést, és remélem, hogy sikerre viszik a projektjüket, pláne annak tudatában, hogy a Remedy visszavásárolta az Alan Wake jogait a Microsoft-tól. Ha jól alakulnak a számok, talán meglepik a rajongókat egy folytatással.

Dani - PCX

2019. 07. 05

Milyen alaplapot válasszak Ryzen 7 9800X3D-hez?

Milyen alaplapot válasszak Ryzen 7 9800X3D-hez?
A Ryzen 7 9800X3D köré épített gamer PC-nél könnyű abba a hibába esni, hogy egy ilyen erős processzor mellé automatikusan felsőkategóriás alaplapot keresünk. Pedig játék közben nem attól lesz gyorsabb a gép, hogy B650 helyett X870E chipsetes modell kerül bele. Sokkal fontosabb, hogy az alaplap megfelelően kiszolgálja a processzort, és rendelkezzen azokkal a csatlakozókkal, bővítési lehetőségekkel és kényelmi funkciókkal, amelyekre valóban szükséged van. A választást ezért érdemes a chipset helyett a teljes konfiguráció és a tervezett használat felől megközelíteni. Megmutatjuk, mikor elég egy B650 vagy B850 alaplap, mikor lehet indokolt az X870 vagy X870E, és mely műszaki jellemzőkért érdemes ténylegesen többet fizetni.
Milyen alaplapot érdemes választani Ryzen 7 9800X3D-hez?
B650, B850, X870 vagy X870E – melyik chipset illik a Ryzen 7 9800X3D mellé?
Mire figyelj egy konkrét Ryzen 7 9800X3D alaplap kiválasztásakor?
Kell PCIe 5.0 a Ryzen 7 9800X3D mellé?
Mennyit érdemes alaplapra költeni Ryzen 7 9800X3D mellett?
Milyen alaplapot válassz különböző Ryzen 7 9800X3D konfigurációkhoz?
Milyen hibákat kerülj el Ryzen 7 9800X3D alaplap választásakor?
Gyakori Kérdések
Összefoglaló
Milyen alaplapot érdemes választani Ryzen 7 9800X3D-hez?
A Ryzen 7 9800X3D AM5 foglalatot használ, de ettől még nem szükséges automatikusan X870 vagy X870E

AMD B650 vs B850 – melyik alaplapot válaszd?

AMD B650 vs B850 – melyik alaplapot válaszd?
Ha AM5-ös konfigurációt építesz, könnyű arra jutni, hogy az újabb B850 automatikusan jobb választás, mint a B650. A helyzet ennél árnyaltabb: mindkét chipset modern Ryzen processzorokhoz és DDR5 memóriához készült, miközben a gép tényleges teljesítményét nem önmagában az alaplap chipsetje határozza meg. A B850 legfontosabb előnye inkább abban keresendő, hogy bizonyos modern csatlakozási és bővítési lehetőségeket egységesebben biztosít. A kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy melyik az újabb, hanem az, hogy a B650 és B850 közötti különbségekből melyiket fogod valóban kihasználni. Megnézzük, mit kapsz a két platformmal, van-e köztük teljesítménykülönbség, és milyen konfigurációhoz melyiket érdemes választani.
AMD B650 vagy B850 – melyiket érdemes választani?
Mi a különbség az AMD B650 és B850 között?
Jelent-e teljesítménykülönbséget a B650 és a B850?
Mikor érdemes B650 alaplapot választani?
Mikor érdemes inkább B850 alaplapot választani?
Mire figyelj egy konkrét B650 vagy B850 alaplap kiválasztásakor?
B650 vs B850 ár-érték arány – mikor éri meg többet fizetni?
Milyen gyakori hibákat érdemes elkerülni B650 vagy B850 alaplap vásárlásakor?
Gyakori kérdések az AMD B650 és B850 alaplapokról
Összefoglaló – B650 vagy B850 alaplapot válassz?
AMD B650 vagy B850 – melyiket érdemes választani?
Ha gyors v�

AMD B650 alaplap választás – melyiket érdemes venni?

AMD B650 alaplap vásárlási útmutató – melyik modellt válaszd?
Egy AMD B650 alaplap jó kiindulópont lehet, ha modern AM5 konfigurációt építesz, de önmagában a chipset még keveset mond arról, hogy egy adott modell megfelelő lesz-e számodra. Két B650 alaplap között jelentős különbség lehet a tápellátásban, a bővíthetőségben, a csatlakozókban és az extra funkciókban, miközben ugyanazokat a Ryzen processzorokat támogatják. Ráadásul azt is érdemes eldöntened, hogy valóban B650-re van-e szükséged, vagy egy olcsóbb, esetleg magasabb kategóriájú lapkakészlet jobban illik a gépedhez. Ebben az útmutatóban ezért nem egyszerűen a specifikációkat vesszük végig: azt mutatjuk meg, milyen B650 alaplapot érdemes választanod a processzorodhoz, a felhasználási igényeidhez és a későbbi fejlesztési terveidhez.
Kinek jó választás az AMD B650 alaplap?
Milyen B650 alaplap illik a processzorodhoz és a gépedhez?
B650 vagy B650E – mi a különbség, és melyiket érdemes választani?
Milyen felszereltségre van valóban szükséged?
Milyen B650 alaplapot válassz gamer, általános vagy erős munkaállomás PC-hez?
Mennyit érdemes költeni egy B650 alaplapra?
Milyen hibákat kerülj el B650 alaplap vásárlásakor?
Gyakori kérdések az AMD B650 alaplapokról
Összefoglaló
Kinek jó választás az AMD B650 alaplap?
Ha AM5-alapú gépet építesz, és az alapfunkcióknál többet szeretnél anélkül, hogy
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.