RTX /ON! - 26 perc a Control játékmenetébõl

RTX /ON - 26 perc a Control játékmenetébõl


A Finn fejlesztõk legújabb alkotása a Control egy természetfölötti akció-thriller, melyrõl korábban már írtunk. A csapat a 2001-es Max Payne-nek köszönheti hírnevét, ám a cspat azóta sem igazán tudta átlépni a saját árnyékát. A Control sok fejlõdést mutat a korábbi évek munkáihoz képest, ám arról is árulkodik, hogy a korábban már látott ötleteket hasznosítja újra, legyen szó a játékmenetrõl, vagy akár a grafikai motorról.

Heló! Itt van a csõtörés?


Én magam nagyon kedveltem a Max Payne-t és az Alan Wake-et is, a bitang erõs hangulat, és a laza akciókkal teletûzdelt játékmenet sok felejthetetlen élményt nyújtott, ám a 2016-os Quantum Break egy nagy lépés volt hátra. Technikai oldalról, számos érdekes és látványos megoldás keveredett, egy mosottas összhatással, az akciók közel sem ütöttek akkorát mint 2001-ben, az átvezetõk és a filmbetétek pedig teljesen rátelepedtek a játékra, méghozzá anélkül, hogy elõre figyelmeztetteék volna a közönséget: a játékot valójában egy interaktív mozi helyettesíti. De mi a helyzet a Controllal? Én nagyon lelkes voltam, mikor megjelentek az elsõ hírek, aztán az elsõ képek és felvételek, hiszen nagyon szeretném, ha a Remedy csapatát ismét megérdemelt elismerés övezné. A Control megjelenése közeledik, és megérkezett egy 26 perces gameplay felvétel is, ezzel együtt nõ bennem (és sokan másokban) a félelem, hogy egy újrahasznosított Quantum Breaket kapunk, melyben sikerül némileg jobb arányban elosztani a valós játékidõ, és az átvezetõk arányát. 

Mindig is szerettem volna a házból nézni a csillagos eget


Semmiképp sem attól tartok, hogy a történet lapos lenne, vagy hogy ne kapnánk néhány kellõen elvont vagy izgalmas pillanatot, ami a fejlesztõk, és Sam Lake írói munkásságát korábban amúgy is jellemezte. A gond ott van, hogy a srácok 2001 óta ugyanabban a komfortzónában mozognak. Az Alan Wake, egy akkoriban még relatíve újnak számító koncepciót próbált megvalósítani, ám a nyílt világú thriller ötlete elbukott, azóta pedig ez lesz a második játékuk, így kisebb csodára van szükségük, ha meg akarják ragadni a közönséget. Az újrahasznosítás gondolata önkéntelenül is gondolataink közé férkõzik, ha megtekintjük az elõzetes felvételeket, vagy fejlesztõi promóciós anyagokat. A grafikai motor konkrétan a legutóbb használt Northlight engine továbbfejesztett változata, ami vegyes élményeket hagyott maga után, ráadásul az akció és a lövöldözés élménye meg sem közelítette azt, amit a két Max Payne epizód hozott. A Control természetesen minkét szempontból a fejlõdés jeleit mutatja, karakterünk például hosszú évek után eltanulta, a több mint húsz esztendõs játékok hõseinek agilitását. A videón semmi olyat nem találunk, amit korábban ne láttunk volna, de azért szívet melengetõ élmény volt egy Remedy játék fõszereplõjétõl ilyen könnyed mozdulatokat látni. Láthatjuk, hogy jóval több ugrálós, platforming elemre számíthatunk, így már nem akadunk el egy kósza dobozban, ha ugrás közben korlátba ütközünk, képesek leszünk fellépni rá és tovább haladni, egy peremet elkapva lendületesen kapaszkodunk fel, és még a személyes favoritom, a dash funkció is elérhetõ, így a levegõbe ugorva, egyszer tovább szökkenhetünk.

Rendbontás


Még a Rockstar által jegyezett Max Payne 3 öregedõ nyomozójától is származik némi ihlet. Fõszereplõnk Jesse Faden hasonlóan lazán sasszézik és szaladgál lövés közben, bár az ott, vagy akár a Quantum Breakben látott fedezékrendszeres mechanikát, úgy néz ki, hogy teljes egészben kukázták. Ez nyilván teljesen tudatos döntés, a Gears of War-os lomha mozgású csataszimuláció helyett, itt a speciális képességeken és a lendületes akción lesz a hangsúly, amiért szerintem senki sem neheztel. Alap készségünk a Jedi mesterek kinetikus trükkjeihez hasonlítható, ennek hála jóval nagyobb környezeti interakcióra lesz lehetõségünk, mint korábban bármikor. Kiterjedt rombolhatóságra talán nem érdemes számítani, de a némi törmeléket azért képezhetünk végre, és a gazdagon elszórt tereptárgyak nagy részét is bárkihez hozzávághatjuk. Mennyivel izgalmasabb volt ez a kétezres évek közepén, amikor a Half-Life 2 gravity gunja és a Havoc fizikai motor jóformán mindenhonnan visszaköszönt, az azt követõ években. Ettõl persze nem kevésbé látványos amit csinálhatunk, csak kérdés, hogy meddig lesz ez izgalmas, és elég-e a csodához. A Quantum Breakhez való hasonlítgatás még nem ért véget, a játék ugyanis továbbra is a tersmézetfeletti sci-fi vonalán mozog, hõsünk tehát képes mindenféle tér- és idõmanipulációs trükk bevetésére, a kaland helyszíne pedig ismét egy félig meddig titkos létesítmény, ahol sikeresen elszabadul a természetfeletti. Az, hogy ez egy pszichopata tudós megalomániás kísérletének eredménye, vagy a titkos kormányszervek ballépésébõl fakadó idegen csapás, az már kevésbé lényeges.

Reméljük a Remedy is felborítja végre az asztalt, vagy legalább rácsap egy nagyot.


Ami a grafikát illeti, még mindig kissé zavaros a kép. A Quantum Break-et jellemezte egyfajta fakó színvilág, és egy egy kissé mosottas összkép, ami erõs kontrasztot képzett a környezet részletgazdagságával, az igényes motion capture-rel, és az elismerésre méltó látványelemekkel. A helyzet itt is hasonló, ám az összkép vegyes. A friss videoanyagon, a Control az Nvidia RTX kártyáinak sugárkövetés funkciójának támogatásával futott, ami tagadhatatlanul sokat dob az összképen. De még így is sokszor homályosnak tetszik a kép, az Alan Wake-ben annyit dicsért fény és árnyék pedig itt mintha nem lenne a játékos barátja, és az effektektõl néha konkrétan alig látni valamit, ami egy akciójáték esetében minimum frusztráló. A dizájn, és az aprólékos kidolgozottság továbbra is nagy erénye a Remedy játékainak, az atmoszféra megteremtésével aligha lesz probléma, igaz, az eddigiek alapján még mindig nehéz hová tenni a látottakat. A megjelenés elõtt nyilván nem fogják ellõni a meglepetéseiket, ám a 26 perc alatt átlagos lövöldözés és dobozhajigálás zajlott, a gyûjtsünk hordókat és kapcsoljuk vissza a generátort pedig inkább lelombozza az embert, mintsem felvillanyozná. A játék szerkezete valószínûleg itt is az érdekes párbeszédekben és belsõ monologókon nyugszik majd, ami korábban is az alkotók erõsségének számított. Ha mindezt megfûszerezik kihívást nyújtó akciórészekkel, egyre nehezedõ platform elemekkel, és a kapcsolók megnyomásánál trükkösebb feladatokkal, a végeredményben igazán pozitívat is csalódhatunk,. Talán minden hasonlósága ellenére pont a Quantum Break inverzét kapjuk, ami a bemutatókon rendkívül izgalmasak tûnt, ám játéknak mégis közepes volt, míg itt még nem tudjuk, hogy pontosan mi vár ránk, de talán pozitívan csalódunk. Én nagyon várom az augusztus 27-es megjelenést, és remélem, hogy sikerre viszik a projektjüket, pláne annak tudatában, hogy a Remedy visszavásárolta az Alan Wake jogait a Microsoft-tól. Ha jól alakulnak a számok, talán meglepik a rajongókat egy folytatással.

Dani - PCX

2019. 07. 05

SSD hiba jelei: 10 tipp, hogyan ismerheted fel időben

SSD hiba jelei: 10 tipp, hogyan ismerheted fel időben
Az SSD hiba jelei sokszor apró, kezdetben észrevétlen dolgokban bújnak meg, de ha nem figyelsz rájuk, könnyen komoly adatvesztéshez vezethetnek. Mivel az SSD-k évek óta a számítógépek és laptopok meghatározó adattároló eszközei, fontos, hogy tudd, mikor kell cselekedni.
Ebben a cikkben részletesen áttekintjük, mire figyelj, hogy időben észrevedd a problémát, és megelőzd a kellemetlen helyzeteket.
Lassuló rendszerindítás és programbetöltés
Gyakori rendszerösszeomlások és lefagyások
Adatvesztés és fájlok hibás működése
Szokatlan zajok és hőmérséklet-emelkedés
SMART adatok ellenőrzése
Furcsa hibakódok és rendszerüzenetek
Hirtelen eltűnő tárhely
Figyelmeztető szoftverek használata
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Lassuló rendszerindítás és programbetöltés
Az egyik leggyakoribb SSD hiba jelei közé tartozik, amikor a számítógéped lassabban indul, vagy a programok betöltése szokatlanul hosszú időt vesz igénybe. Az SSD-k általában villámgyorsak, így ha észreveszed, hogy egyre többet vársz az indításra, érdemes komolyan venni a jeleket. Ez a lassulás gyakran a memóriacellák kopására vagy a vezérlő chip problémáira utalhat, amelyek előre jelzik a komolyabb hibát.
Gyakori rendszerösszeomlások és lefagyások
Ha az operációs rendszer váratlanul összeomlik, vagy gyakran lefagy, az is lehet az SSD hiba jelei egyik megn

SSD lassulás: 5 gyakori ok, ami lelassítja a meghajtót

SSD lassulás: 5 gyakori ok, ami lelassítja a meghajtót
Az SSD lassulás egy olyan jelenség, amivel szinte mindenki találkozik idővel, aki használja ezt a gyors, modern tárolót. Az SSD-k sebessége legendás, de nem mindig marad az, és sokszor érezheted azt, hogy a géped régi, lassú merevlemezhez hasonlóan kezd működni.
Ne aggódj, ez nem ritka, és a háttérben több ok is állhat, amit érdemes ismerni, ha szeretnéd fenntartani a maximális teljesítményt.
Az írási ciklusok és a NAND memória hatása
A TRIM parancs hiánya vagy nem megfelelő működése
Telítettség: amikor kevés a szabad hely
Fragmentáció az SSD-n – valóban gondot jelent?
Firmware és illesztőprogramok elavulása
Hőmérséklet és túlmelegedés
A háttérben futó folyamatok és rendszerterhelés
SSD karbantartás és hosszú távú teljesítmény
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Az írási ciklusok és a NAND memória hatása
Az SSD-k NAND flash memóriát használnak, ami gyors, de nem végtelenül tartós. Minden írási művelet egy bizonyos számú ciklust fogyaszt, és hosszú távon a memória cellái kopnak. Ezért ha gyakran írsz és törölsz adatot, az SSD lassulás fokozatosan jelentkezhet. Ez nem azt jelenti, hogy azonnal tönkremegy a meghajtó, de a teljesítmény csökkenhet, főleg amikor sok adatot mozgat a rendszer.
A TRIM parancs hiánya vagy nem megfelelő működése
A TRIM egy olyan technológia, ami segít az SSD-nek tisztán tartani

SSD meghajtó élettartama: 5 tény, amit kevesen ismernek

SSD meghajtó élettartama: 5 tény, amit kevesen ismernek
Az SSD meghajtó élettartama sok felhasználó számára titokzatosnak tűnik, pedig a modern meghajtók élettartamával kapcsolatban számos tény létezik, amit érdemes ismerned, ha hosszú távon szeretnéd megbízhatóan használni az eszközödet.
Sokan azt hiszik, hogy az SSD-k gyorsan tönkremennek, vagy hogy a merevlemezekhez képest sokkal kényesebbek, pedig a valóság ennél árnyaltabb.
Hogyan mérhető az SSD élettartama?
Miért más az SSD, mint a hagyományos HDD?
Hőmérséklet és környezet hatása
Használat és írási szokások
TRIM és más karbantartási mechanizmusok
Firmware és szoftverfrissítések szerepe
Mi történik, ha túlhasználod az SSD-t?
Hosszú távú használat és megbízhatóság
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Hogyan mérhető az SSD élettartama?
Amikor az SSD meghajtó élettartamáról beszélünk, több szempontot is figyelembe kell venni. A gyártók általában TBW (Total Bytes Written) vagy DWPD (Drive Writes Per Day) értéket adnak meg. A TBW azt mutatja meg, mennyi adatot lehet összesen ráírni az eszközre, míg a DWPD napi szintű használat mellett ad iránymutatást. Fontos, hogy ezek az értékek nem jelentenek konkrét időtartamot, hanem statisztikai átlagokat, így mindig egy kis biztonsági tartalékot is számíts bele.
Miért más az SSD, mint a hagyományos HDD?
A hagyományos merevlemezekben forgó lemezek és mechanikus fej mozo
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.