Radeon RX 5500 - apró NAVI egy GTX 1060 helyett?

A hivatalos októberi bejelentés után, az AMD végre a középkategóriában is képviselteti magát új, NAVI videokártyával. A friss architektúra visszafogott melegedést, alacsony fogyasztást, halk mûködést és ismerõs teljesítményt nyújt, ára azonban még kérdéses.

Íme a referencia modell


Bár az AMD eredetileg a konkurens GTX 1650-nel állította szembe, az eddigiek alapján nincs biztonságban a Polaris alapú RX 500 széria sem. A techpowerup és a német Heise tesztjeiben, NVIDIA oldalról egy GTX 1650 SUPER és egy GTX 1660 OC szerepelt, az elõzõ generációt pedig egy RX 580 NITRO + képviselte.

Kompakt kártya, korrekt teljesítmény


A kártya szívét adó NAVI 14, a második RDNA architektúrát alkalmazó grafikus processzor, mely szintén 7nm-es csíkszélességen készült. Az RX 5700-hoz képest természetesen kevesebb részegységgel rendelkezik, konkrétan 1408 shader, 32 raster, és 88 textúrázó a felhozatal. A 24 RDNA számítási egységébõl 22-t használ, a két inaktív a várható XT kiadásban kaphat szerepet. Alap órajele 1670Mhz, játékhoz az 1717 MHz-es Game Clock ajánlott, a maximum pedig az 1845 MHz-es Boost Clock.

Egyszerû dizájn, hatékony hûtés


A fedélzeti memória amolyan vegyes csomag, hiszen a régebbi GDDR5 megoldást egyelõre 4GB GDDR6 váltja, 1750 MHz-es frekvenciával, az adatsín viszont 128-bites sávszélességgel bír. A tesztekhez, egy elõre összeállított HP Pavilon konfiguráció OEM kártyáját használták, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a bolti készletek feltöltésével számíthatunk 8GB-os megoldásra is.

Az ajánlott háromból két DisplayPort


Fogyasztás és melegedés tekintetében valóban a GTX 16 szériához áll a legközelebb, vagyis nagyjából 110 wattos TDP jellemzi, melyhez 350 wattos tápegység ajánlott, és egy 8-tûs PCI-E csatlakozó szükséges. A tesztelõk leszögezték, hogy a PCPartner által gyártott kártya szinte minden tekintetben megegyezik a hivatalos referencia modellel, egyedül a csatlakozók száma változott. A gyári ajánlás három DisplayPort, amibõl itt kettõ teljesül, egy HDMI társaságában.

A 8-tûs PCI-E elegendõ


Összességben sem belsõ felépítése, sem hûtése nem mutat eltéréseket, utóbbi szerencsére nem „blower” megoldással riogat, helyette nyitott, egy ventilátoros kialakítást kapott. Az egyszerû mûanyag burkolattal fedett bordázat teljesen lefedi a 180 x 110 mm-es kártyát, és dizájn díjat talán nem nyer, teljesítménye kiváló volt. A hõértékek alapjáraton 32°C körül alakultak, passzív mód pedig ezen a változaton nem elérhetõ. A venti tehát mindig mozgásban volt, ám kifejezetten halkan dolgozott, és még magas órajelen is képes volt 67°C-on tartani a kártyát, mindössze 32 dB zajszint mellett.

Terhelés alatt is maximum 67°C!


A friss Adrenalin 19.11.3 verziószámú driver már teljes körû támogatást biztosít, így nem merültek fel szoftveres, vagy teljesítményt befolyásoló problémák. A kártya terepe vitán felül a legelterjedtebb Full HD, vagyis az 1920x1080-as felbontás, bár egyes játékokkal 1440p mellett is képes 30 FPS körüli átlag teljesítésére. Az egyik tesztben kizárólag egy GTX 1650 SUPER volt az ellenfél, azonban mankónak más kártyák értékeit is feltüntették, hogy megkönnyítsék az összehasonlítást. Witcher 3 alatt kereken 60 FPS-t hozott átlagban, ezzel 1-2 képkockával jobbnak bizonyult az RX 580 és GTX 1060 kártyáknál, és pont ennyivel maradt le a GTX 1650 SUPER-tõl is.

A Crossfire nem támogatott


A verseny nem volt teljesen kiegyenlített, hiszen az RX 580 NITRO+ tuningolt kártya 8GB memóriával, és a 6 GB-os GTX 1660 OC is egy gyárilag túlhajtott változat. Az 580 nagyjából 6 és 4 FPS-sel volt jobb a Shadow of the Tomb Raider, és a Far Cry 5 alatt teljesített 59, illetve 72 átlag értékeknél. A pálmát végül 1660 OC vitte el, 69 és 85 FPS-sel. Ha figyelembe vesszük, hogy ez egy tuningtól mentes referencia modell, és csak 4 GB VRAM-mal rendelkezik, az értékek teljesen elfogadhatók. A teszt alatt mért fogyasztás 133 watt volt, vagyis ezen a téren kérdés nélkül lekörözi a 8GB-os RX 580 jóval magasabb 207 wattos TDP-jét, és erõsen rámutat a Polaris architektúra hátrányos oldalára. A túlhajtott GTX 1660 azonban még gyorsabb, és a 128 wattos fogyasztással is a többiekre licitál, az egyetlen kérdés tehát az árazás lesz, melyrõl az AMD sajnos még nem nyilatkozott.

Korrektül teljesít, csak az ára is legyen jó!


A tesztek tanulsága, hogyha csodát nem is mutat be a kis NAVI, a GTX 1650 SUPER és az RX 570 környékére belõtt árazással már szimpatikus lehet, 43-46 000 Ft környéki nettóval pedig már új ár-érték bajnokot avathatnánk, ami kétségtelenül azonnal népszerûvé válna. Az alacsony csíkszélességnek köszönhetõen a NAVI 14 lapka olcsóbban gyártható mint a GTX-ek TU116 kódnevû GPU-ja, így nem kizárt, hogy az AMD merész húzással alákínál a konkurenciának, és ebben a kategóriában behúzza az ünnepi szezont, már ha idõben piacra kerül a kártya.

Meglévõ kártyánk cseréje talán nem válik indokoltá, kategóriáján belül semmiképp, az új vásárlók számára viszont jó választás lehet az RX 5500, pláne ha a gyártópartnerek egyedi megoldásai, egy picit még dobnak a teljesítményen.

2019. 11. 25

SSD hiba jelei: 10 tipp, hogyan ismerheted fel időben

SSD hiba jelei: 10 tipp, hogyan ismerheted fel időben
Az SSD hiba jelei sokszor apró, kezdetben észrevétlen dolgokban bújnak meg, de ha nem figyelsz rájuk, könnyen komoly adatvesztéshez vezethetnek. Mivel az SSD-k évek óta a számítógépek és laptopok meghatározó adattároló eszközei, fontos, hogy tudd, mikor kell cselekedni.
Ebben a cikkben részletesen áttekintjük, mire figyelj, hogy időben észrevedd a problémát, és megelőzd a kellemetlen helyzeteket.
Lassuló rendszerindítás és programbetöltés
Gyakori rendszerösszeomlások és lefagyások
Adatvesztés és fájlok hibás működése
Szokatlan zajok és hőmérséklet-emelkedés
SMART adatok ellenőrzése
Furcsa hibakódok és rendszerüzenetek
Hirtelen eltűnő tárhely
Figyelmeztető szoftverek használata
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Lassuló rendszerindítás és programbetöltés
Az egyik leggyakoribb SSD hiba jelei közé tartozik, amikor a számítógéped lassabban indul, vagy a programok betöltése szokatlanul hosszú időt vesz igénybe. Az SSD-k általában villámgyorsak, így ha észreveszed, hogy egyre többet vársz az indításra, érdemes komolyan venni a jeleket. Ez a lassulás gyakran a memóriacellák kopására vagy a vezérlő chip problémáira utalhat, amelyek előre jelzik a komolyabb hibát.
Gyakori rendszerösszeomlások és lefagyások
Ha az operációs rendszer váratlanul összeomlik, vagy gyakran lefagy, az is lehet az SSD hiba jelei egyik megn

SSD lassulás: 5 gyakori ok, ami lelassítja a meghajtót

SSD lassulás: 5 gyakori ok, ami lelassítja a meghajtót
Az SSD lassulás egy olyan jelenség, amivel szinte mindenki találkozik idővel, aki használja ezt a gyors, modern tárolót. Az SSD-k sebessége legendás, de nem mindig marad az, és sokszor érezheted azt, hogy a géped régi, lassú merevlemezhez hasonlóan kezd működni.
Ne aggódj, ez nem ritka, és a háttérben több ok is állhat, amit érdemes ismerni, ha szeretnéd fenntartani a maximális teljesítményt.
Az írási ciklusok és a NAND memória hatása
A TRIM parancs hiánya vagy nem megfelelő működése
Telítettség: amikor kevés a szabad hely
Fragmentáció az SSD-n – valóban gondot jelent?
Firmware és illesztőprogramok elavulása
Hőmérséklet és túlmelegedés
A háttérben futó folyamatok és rendszerterhelés
SSD karbantartás és hosszú távú teljesítmény
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Az írási ciklusok és a NAND memória hatása
Az SSD-k NAND flash memóriát használnak, ami gyors, de nem végtelenül tartós. Minden írási művelet egy bizonyos számú ciklust fogyaszt, és hosszú távon a memória cellái kopnak. Ezért ha gyakran írsz és törölsz adatot, az SSD lassulás fokozatosan jelentkezhet. Ez nem azt jelenti, hogy azonnal tönkremegy a meghajtó, de a teljesítmény csökkenhet, főleg amikor sok adatot mozgat a rendszer.
A TRIM parancs hiánya vagy nem megfelelő működése
A TRIM egy olyan technológia, ami segít az SSD-nek tisztán tartani

SSD meghajtó élettartama: 5 tény, amit kevesen ismernek

SSD meghajtó élettartama: 5 tény, amit kevesen ismernek
Az SSD meghajtó élettartama sok felhasználó számára titokzatosnak tűnik, pedig a modern meghajtók élettartamával kapcsolatban számos tény létezik, amit érdemes ismerned, ha hosszú távon szeretnéd megbízhatóan használni az eszközödet.
Sokan azt hiszik, hogy az SSD-k gyorsan tönkremennek, vagy hogy a merevlemezekhez képest sokkal kényesebbek, pedig a valóság ennél árnyaltabb.
Hogyan mérhető az SSD élettartama?
Miért más az SSD, mint a hagyományos HDD?
Hőmérséklet és környezet hatása
Használat és írási szokások
TRIM és más karbantartási mechanizmusok
Firmware és szoftverfrissítések szerepe
Mi történik, ha túlhasználod az SSD-t?
Hosszú távú használat és megbízhatóság
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Hogyan mérhető az SSD élettartama?
Amikor az SSD meghajtó élettartamáról beszélünk, több szempontot is figyelembe kell venni. A gyártók általában TBW (Total Bytes Written) vagy DWPD (Drive Writes Per Day) értéket adnak meg. A TBW azt mutatja meg, mennyi adatot lehet összesen ráírni az eszközre, míg a DWPD napi szintű használat mellett ad iránymutatást. Fontos, hogy ezek az értékek nem jelentenek konkrét időtartamot, hanem statisztikai átlagokat, így mindig egy kis biztonsági tartalékot is számíts bele.
Miért más az SSD, mint a hagyományos HDD?
A hagyományos merevlemezekben forgó lemezek és mechanikus fej mozo
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.