Kiderült, mire képes a csúcskategóriás AMD videokártya

Az AMD idén újabb Tier 1-es videokártyák kiadásával nyitotta az évet - január végén a meglepetés erejével hatott, amikor a CES 2019 szakkiállításon beharangozták a Radeon VII megjelentetését. A kifejezetten 4K gamingre tervezett videokártya azóta az NVIDIA RTX sorozatával vette fel a versenyt, és sorra jelennek meg a gyártók Radeon VII-es videokártyái.

Az új Radeon VII sok tekintetben a Radeon RX Vega 64 utódának mondható, bár az RX és Vega brandtõl megfosztották, így végül csak simán VII maradt. Egyúttal elmondható róla, hogy ez az elsõ gamer videokártya, ami 7nm-es gyártási eljárással készült. Az NVIDIA új Turing-alapú GeForce RTX videokártyái mind 12nm-es gyártósorról jöttek, míg az RX 500 és RX Vega sorozat 14nm-esrõl.

A Radeon VII bejelentése a CES 2019 rendezvényen amiatt jött a meglepetés erejével, mert az utóbbi években úgy lehetett tudni, hogy egészen a Navi 2019-es megjelenéséig nem lesz új Radeon kártya.

A Radeon VII 7nm-es Vega 20 GPU-val és 16GB HBM2 memóriával leginkább a Radeon Instinct MI50 gyorsítóra hasonlít. Az NVIDIA megmaradt 12nm-nél a Turing architektúrával, míg a Polaris és Vega 14nm-esek - várhatóan még ebben az évben vagy 2020-ban kezdik a 7nm-es gyártást az Ampere GPU-val, amirõl idén valószínûleg sokat fogunk hallani. Persze, a Tier 1-es kártyák rajongóinak még jó ideig a GeForce RTX 2080 Ti jelenti a nagy kedvencet, ami 11GB GDDR6 memóriával 14GBbps sebességet ér el, és 8K felbontásnál kezd el kihívásokba ütközni, ám bizonyos játékok már ma is többet igényenek 11GB-nál. A 16GB HBM2 memória az elsõvonalas kártyákat preferáló játékosoknak kedvez és 8K felbontásra lett tervezve, ez a 7nm-es gamer GPU most a világ élvonalához tartozik ezen a téren.

Az AMD már számos alkalommal bizonyította, hogy technológia terén több lépéssel elõzi az NVIDIA fejlesztéseit, a Radeon VII ezt a hagyományt folytatja a 7nm-es GPU-val. A Radeon VII Vega 20 GPU áramköre kisebb mint a Vega 10 a Radeon RX 64-en, emellett kétszer annyi HBM2 memóriával rendelkezik. Mivel a Vega GPU áramkörének mérete 495mm2-rõl 331mm2-re csökkent, ezáltal annyi hely szabadult fel, hogy az AMD hozzáadott további két HBM2 blokkot, ennek köszönhetõ a 16GB memória. A memória sávszélesség pedig minden korábbit felülmúl: a Radeon RX Vega 64 8GB HBM2 memóriablokkja esetében 512GB/s sebesség helyett lett 1TB/s az új modellnél.

Vega 10 vs Vega 20

Az AMD egyfajta felturbózott Vega architektúraként hivatkozott a Vega 20 GPU-ra, ami a 7nm-es gyártási technológiával és egyazon interposeren található 16GB ultragyors HBM2 memóriával jelenleg az iparág csúcsát képviseli (az NVIDIA a GTX/RTX kártyákat különálló GPU-val és VRAM-mal gyártja).

A Vega 20 7nm-es gyártósoron készül és 3840 stream processzorral, 60 számítási egységgel és mintegy 1,8GHz órajellel rendelkezik. Adott emellett 13.8 TFLOP számítási teljesítmény, ami a 16GB HBM2 memóriával kombinálva mindent leköröz tartalomlétrehozás terén.

Összehasonlításként: a Vega 10 még 14nm-es eljárással készült, 64 számítási egységgel és 12.7 TFLOP teljesítménnyel. Ott 2048-bit memóriabuszon 8GB HBM2 memória volt, ami így 484GB/s memóriasávszélességet tett lehetõvé, ez igencsak elmarad a Radeon VII 16GB ultragyors (1TB/s) HBM2 memóriájához képest. Emellett a Radeon VII TDP értéke 300W, ez is nagyobb teljesítményt ígér a Radeon RX Vega 64 295W-os TDP-jéhez képest. A 16GB HBM2 memória itt 4096-bites memóriabuszon található, ami 1TB/s sebességet biztosít.

A Vega 10 és Vega 20 esetében a tranzisztorok száma közel megegyezõ, a 7nm-es Vega 20 GPU-ja 13.2 milliárd tranzisztorral rendelkezik, bár ugyanez a mennyiség 495mm2-es csip helyett 331mm2-en lett összetömörítve, nagyobb teljesítménnyel, és a sávszélesség kétszerezésével a VRAM-ot is megduplázták.

Magas FPS 1440p-n, gördülékeny 4K játék

Korábban az AMD számára elég nagy csalódást okozott a Radeon RX Vega 64 fogadtatása, ami a túlfokozott várakozások és kezdeti hype után nem ért el nagy sikereket, de a Radeon VII-tel már nem ez a helyzet; 1440p felbontással 144/165Hz kijelzõn, 3440x1440 felbontással ultraszéles monitorokon 100-144Hz-en, és 4K 60Hz-es gamer monitorokon egyaránt jól teljesít. Nem üti ki nyeregbõl az RTX 2080 Ti-t, de a Radeon VII nem is ilyen szándékot képvisel. Viszont FreeSync 2 HDR támogatást biztosít, 1440p felbontás mellett stabil 100 feletti FPS-t ad az AMD hivatalos átlagadatai szerint, és független benchmarkok ugyanezt az eredményt mutatják. Ez olyan játékélmény, amit szinte csak a Radeon VII tud megadni, vagy talán még a Vega 64, ha kisebb részletekben kompromisszumot kötünk.

16GB HBM2, 1TB/sec

A HBM2 teljesítményével kapcsolatban voltak már irreális elõzetes várakozások, de végül nagy csalódással zárult a Radeon RX Vega 64 kiadása. 8GB nem volt elégséges, amikor az NVIDIA 11GB RAM-ot adott a GeForce GTX 1080 Ti-nak, az új Radeon VII viszont visszabillenti az egyensúlyt. Ez a videokártya a 4096-bites memóriabusznak köszönhetõen 1TB/s memória sávszélességet tud biztosítani. Ezzel az AMD már nem a játékosok széles körét választja célközönségnek, hanem kifejezetten az e-sportok iránt érdeklõdõket, akik a legrátermettebb hardvert akarják a gépükbe.

Az NVIDIA részérõl a Radeon VII legközelebbi versenytársa a GeForce RTX 2080, ami 8GB DDR6 memóriával rendelkezik, így a Radeon VII-et – értelemszerûen – nem körözi le. Mostanra világszerte sokmillió játékos rendelkezik olyan Radeon videokártyával, ami – 16GB VRAM-mal megtámogatva - a legtöbb játékot 4K felbontásban 60 fölötti FPS-sel viszi. A 16GB ultragyors HBM2 memória azonban nem csak a játékokat pörgeti fel, hanem tartalomelõállításhoz is stabil megbízható hátteret nyújt, ugyanis ez a videokártya minden korábbinál gyorsabbá teszi a 4K és 8K videó kódolást. Az Adobe Premiere-t szintén tartalomelõállítók milliói használják, és annak ellenére, hogy az AMD korábbi kártyái is jók voltak erre a célra, a 8K szerkesztés nem könnyíti meg a GPU életét. A Radeon VII 16GB HBM2 memóriája ezen a téren jól bírja a gyûrõdést, határozottan (60%-kal!) jobban, mint az RX Vega 64 és az RTX 2080. Blender felhasználók szintén élvezni fogják a Radeon VII nyújtotta mozgásteret. Lássuk, hogyan néz ki maga a videokártya!

Prémium külsõ

A Radeon VII konnektivitás tekintetében is ismerõsnek tûnhet, egy HDMI és három Displayport kimenettel rendelkezik, viszont hiányzik róla az a VirtualLink USB-C csatlakozó, amit az NVIDIA RTX 20-as sorozatánál rendszeresítettek (meg kell hagyni: olyan virtulis valóság headsetek, melyek az újonnan létrehozott szabványt támogatják, egyelõre nem léteznek). A videokártya két 8-pines tápcsatlakozót igényel, ez látja el a szükséges 300watt energiával. Ez mindössze 5 watt többletet jelent a Vega 64-hez képest, annak ellenére, hogy a Radeon VII teljesítménye igen nagy mértékben javult a korábbi modellhez képest.

Maga a videokártya elsõ ránézésre is tetõtõl talpig lehengerlõ látványt nyújt, az erõteljes alumínium dizájn leginkább a Radeon RX Vega 64 Limited Edition-re hasonlít. Egyetlen különbség, hogy az a videokártya egyetlen elszívó ventilátorral mûködik, a Radeon VII pedig az NVIDIA GeForce RTX sorozat nyomdokain tradicionális többventilátoros megoldást alkalmaz.

A “Radeon” brand részeként egy vörös kocka van a videokártya sarkában, benne R-betûvel, ami bekapcsolt állapotban vörösen világít. A LED színét nem lehet megváltoztatni, bár elõfordulhat, hogy valamelyik gyártó majd elõáll az RGB-rajongó játékosoknak tetszõ változattal.

A Radeon VII a hûtés terén is eltérõ dizájnnal ált elõ a Vega 64-hez képest. A háromventilátoros megoldás érezhetõen halkabb, mint a Vega 64 egyventilátoros hûtése. A gyártási minõség szintén javult, a rács és a perforált hátlap egyaránt alumíniumból készült, ami így összességében eléggé “prémium” benyomást kelt.

Teljesítmény, erõforrásigény

A Radeon VII kapcsán amit feltétlen említeni kell, hogy a nagy teljesítménnyel járó masszív hûtés kifejezetten hangosnak mondható más videokártyákhoz képest. Nem zavaró hangra kell itt gondolni, de terhelés alatt ténylegesen nagyobb hangja van, mint a Vega 64, vagy az NVIDIA RTX gyártmányoknak, ráadásul jobban is melegszik. A legcsodálatosabb az, hogy mindezek ellenére érdemes inkább a zajos Radeon VII-et választani, mert annnyival jobb is a teljesítménye, hogy amellett a visszás dolgokra fel sem figyelünk. Teljesítménye miatt ez a legjobb választás a high-end gamerek számára, különösen, ha ehhez magas képfrissítési érték és FreeSync gamer monitor társul.

A 7nm-es gyártási technológiára átállással radikálisan megnövekedõ memória-sávszélesség a GeForce RTX 2080 szintjére hozza a Radeon VII-et, ami amiatt nagy dolog, mert eddig a Radeon RX Vega 64 volt az AMD zászlóshajója, ehhez képest már megjelenésekor sem volt nyerõ, alig hozta a GeForce GTX 1080 szintjét, emellett forró és zajos volt. A Radeon VII is forrósodik és zajos, de olyan teljesítményt nyújt, hogy amiatt még sok mást is elviselnénk tõle. Az AMD itt 300W+ videokártyát ajánl, míg az NVIDIA 200-225wattos modelleket. Ezek nagyjából ugyanannyira melegszenek fel (60-75C), de mind közül a Radeon VII a leghangosabb. A háromventilátoros megoldás elvileg jobban kellene hûtsön, mint az AMD egyventilátoros modellje esetében, de a Vega 20 és egyetlen kisméretû interposerre került 16GB HBM2 memória miatt nagyon kis helyen történik nagyon sok minden, legalábbis ahhoz képest, hogy a GDDR5/5X/6 memóriákon nagyobb felületen oszlanak el a hõt termelõ komponensek.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a Radeon VII mentette meg az AMD high-end videokártya szekcióját, amire egyrészt a korábbi modell sikertelensége mért csapást, másrészt a legújabb GeForce videokártyák megjelenése. Kiváló az idõzítés, mert a gamerközösség egyébként is elégedetlen hangokat hallat az új NVIDIA kártyák túlárazottsága miatt, amivel szemben most itt a mégújabb és racionálisabban árazott alternatíva.

NTG - PCX

2019. 04. 12

Moduláris tápegység – Megéri a felárat?

Moduláris tápegység: mit jelent, milyen előnyei vannak, és kinek éri meg?
A tápegység kiválasztásakor sokan elsősorban a teljesítményre vagy a hatásfokra figyelnek, miközben egy másik fontos kérdés gyakran háttérbe szorul: érdemes-e moduláris tápegységet választani? Első pillantásra ez csupán kényelmi funkciónak tűnhet, valójában azonban jelentősen befolyásolhatja a számítógép szerelhetőségét, a kábelmenedzsmentet és akár a hűtés hatékonyságát is. Ugyanakkor a moduláris kialakítás nem minden konfigurációnál jelent valódi előnyt, ezért nem biztos, hogy minden esetben megéri a felárat. Ahhoz, hogy jó döntést hozz, érdemes megérteni, mit jelent a moduláris kialakítás, milyen típusok léteznek, és mely felhasználási helyzetekben érdemes mellette dönteni.
Mi az a moduláris tápegység?
Milyen tápegység-kialakítások léteznek, és miben különböznek egymástól?
Milyen előnyei és hátrányai vannak a moduláris tápegységnek?
Milyen számítógéphez érdemes moduláris tápegységet választani?
Mire figyeljünk moduláris tápegység vásárlásakor?
Megéri a felárat a moduláris tápegység?
Hogyan válasszunk moduláris tápegységet lépésről lépésre?
Gyakori kérdések
Összefoglaló
Mi az a moduláris tápegység?
Sok félreértés abból adódik, hogy a moduláris kialakítást sokan a teljesítménnyel vagy a minőséggel azonosítják. Valójában ez elsősorban a k�

Tápegységek fajtái – Melyiket érdemes választani?

Tápegységek fajtái – Melyik típust érdemes választani számítógéphez?
A számítógép összeállításakor sokan a processzorra vagy a videokártyára fordítják a legnagyobb figyelmet, miközben a tápegység kiválasztása gyakran háttérbe szorul. Pedig hiába vásárolsz csúcskategóriás alkatrészeket, ha azokat egy nem megfelelő vagy gyenge minőségű tápegység látja el árammal. Egy rossz választás instabil működéshez, váratlan újraindulásokhoz, sőt szélsőséges esetben akár hardverhibákhoz is vezethet. Ezzel szemben egy jó minőségű tápegység hosszú éveken át megbízhatóan kiszolgálhat több konfigurációt is, így valójában hosszú távú befektetésnek tekinthető. A különböző tápegységek fajtái között azonban első pillantásra nem mindig egyszerű eligazodni. Ebben az útmutatóban végigvesszük, milyen típusok léteznek, milyen szempontok alapján érdemes választani, és melyik megoldás lehet ideális a saját számítógépedhez.
Mit jelent a számítógép tápegysége, és miért fontos?
Milyen tápegységek fajtái léteznek, és miben különböznek?
Hogyan válasszuk ki a megfelelő teljesítményű tápegységet?
Mire figyeljünk tápegység választásakor?
Milyen tápegységet érdemes választani különböző felhasználási célokra?
Milyen hibákat érdemes elkerülni tápegység vásárlásakor?
Hogyan válasszunk tápegységet lépésről lépésre?
Gyakran ismételt kérdések

Router elhelyezése – Így lesz jobb a Wi-Fi lefedettség

Router elhelyezése otthon – Hogyan érhető el a legjobb Wi-Fi lefedettség?
A lassú vagy szakadozó Wi-Fi miatt sokan azonnal új router vásárlásán kezdenek gondolkodni. Pedig a probléma gyakran nem magával az eszközzel, hanem annak elhelyezésével van. Előfordulhat, hogy egy jó minőségű router sem képes megfelelő lefedettséget biztosítani, ha rossz helyre kerül a lakásban. Néhány egyszerű változtatással viszont jelentősen javítható a vezeték nélküli hálózat sebessége és stabilitása, különösebb beruházás nélkül. Ebben az útmutatóban végigvesszük, mire érdemes figyelni a router elhelyezése során, és hogyan találhatod meg az otthonod számára legjobb pozíciót.
Mit jelent a router megfelelő elhelyezése, és miért fontos?
Hová érdemes elhelyezni a routert a lakásban vagy házban?
Milyen tárgyak és akadályok rontják leginkább a Wi-Fi jel erősségét?
Hogyan található meg az ideális router pozíció saját otthonunkban?
Mit tegyünk, ha a megfelelő elhelyezés önmagában nem elegendő?
Milyen hibákat követnek el a legtöbben a router elhelyezésekor?
Mikor érdemes inkább új routerben gondolkodni?
Gyakori kérdések (FAQ)
Összefoglalás – A jó Wi-Fi lefedettség nemcsak a routeren múlik
Mit jelent a router megfelelő elhelyezése, és miért fontos?
Sokan alábecsülik, mekkora különbséget jelenthet néhány méter. Pedig a router elhelyezése gyakran nagyobb hatással van a Wi-F
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.