Kiderült, mire képes a csúcskategóriás AMD videokártya

Az AMD idén újabb Tier 1-es videokártyák kiadásával nyitotta az évet - január végén a meglepetés erejével hatott, amikor a CES 2019 szakkiállításon beharangozták a Radeon VII megjelentetését. A kifejezetten 4K gamingre tervezett videokártya azóta az NVIDIA RTX sorozatával vette fel a versenyt, és sorra jelennek meg a gyártók Radeon VII-es videokártyái.

Az új Radeon VII sok tekintetben a Radeon RX Vega 64 utódának mondható, bár az RX és Vega brandtõl megfosztották, így végül csak simán VII maradt. Egyúttal elmondható róla, hogy ez az elsõ gamer videokártya, ami 7nm-es gyártási eljárással készült. Az NVIDIA új Turing-alapú GeForce RTX videokártyái mind 12nm-es gyártósorról jöttek, míg az RX 500 és RX Vega sorozat 14nm-esrõl.

A Radeon VII bejelentése a CES 2019 rendezvényen amiatt jött a meglepetés erejével, mert az utóbbi években úgy lehetett tudni, hogy egészen a Navi 2019-es megjelenéséig nem lesz új Radeon kártya.

A Radeon VII 7nm-es Vega 20 GPU-val és 16GB HBM2 memóriával leginkább a Radeon Instinct MI50 gyorsítóra hasonlít. Az NVIDIA megmaradt 12nm-nél a Turing architektúrával, míg a Polaris és Vega 14nm-esek - várhatóan még ebben az évben vagy 2020-ban kezdik a 7nm-es gyártást az Ampere GPU-val, amirõl idén valószínûleg sokat fogunk hallani. Persze, a Tier 1-es kártyák rajongóinak még jó ideig a GeForce RTX 2080 Ti jelenti a nagy kedvencet, ami 11GB GDDR6 memóriával 14GBbps sebességet ér el, és 8K felbontásnál kezd el kihívásokba ütközni, ám bizonyos játékok már ma is többet igényenek 11GB-nál. A 16GB HBM2 memória az elsõvonalas kártyákat preferáló játékosoknak kedvez és 8K felbontásra lett tervezve, ez a 7nm-es gamer GPU most a világ élvonalához tartozik ezen a téren.

Az AMD már számos alkalommal bizonyította, hogy technológia terén több lépéssel elõzi az NVIDIA fejlesztéseit, a Radeon VII ezt a hagyományt folytatja a 7nm-es GPU-val. A Radeon VII Vega 20 GPU áramköre kisebb mint a Vega 10 a Radeon RX 64-en, emellett kétszer annyi HBM2 memóriával rendelkezik. Mivel a Vega GPU áramkörének mérete 495mm2-rõl 331mm2-re csökkent, ezáltal annyi hely szabadult fel, hogy az AMD hozzáadott további két HBM2 blokkot, ennek köszönhetõ a 16GB memória. A memória sávszélesség pedig minden korábbit felülmúl: a Radeon RX Vega 64 8GB HBM2 memóriablokkja esetében 512GB/s sebesség helyett lett 1TB/s az új modellnél.

Vega 10 vs Vega 20

Az AMD egyfajta felturbózott Vega architektúraként hivatkozott a Vega 20 GPU-ra, ami a 7nm-es gyártási technológiával és egyazon interposeren található 16GB ultragyors HBM2 memóriával jelenleg az iparág csúcsát képviseli (az NVIDIA a GTX/RTX kártyákat különálló GPU-val és VRAM-mal gyártja).

A Vega 20 7nm-es gyártósoron készül és 3840 stream processzorral, 60 számítási egységgel és mintegy 1,8GHz órajellel rendelkezik. Adott emellett 13.8 TFLOP számítási teljesítmény, ami a 16GB HBM2 memóriával kombinálva mindent leköröz tartalomlétrehozás terén.

Összehasonlításként: a Vega 10 még 14nm-es eljárással készült, 64 számítási egységgel és 12.7 TFLOP teljesítménnyel. Ott 2048-bit memóriabuszon 8GB HBM2 memória volt, ami így 484GB/s memóriasávszélességet tett lehetõvé, ez igencsak elmarad a Radeon VII 16GB ultragyors (1TB/s) HBM2 memóriájához képest. Emellett a Radeon VII TDP értéke 300W, ez is nagyobb teljesítményt ígér a Radeon RX Vega 64 295W-os TDP-jéhez képest. A 16GB HBM2 memória itt 4096-bites memóriabuszon található, ami 1TB/s sebességet biztosít.

A Vega 10 és Vega 20 esetében a tranzisztorok száma közel megegyezõ, a 7nm-es Vega 20 GPU-ja 13.2 milliárd tranzisztorral rendelkezik, bár ugyanez a mennyiség 495mm2-es csip helyett 331mm2-en lett összetömörítve, nagyobb teljesítménnyel, és a sávszélesség kétszerezésével a VRAM-ot is megduplázták.

Magas FPS 1440p-n, gördülékeny 4K játék

Korábban az AMD számára elég nagy csalódást okozott a Radeon RX Vega 64 fogadtatása, ami a túlfokozott várakozások és kezdeti hype után nem ért el nagy sikereket, de a Radeon VII-tel már nem ez a helyzet; 1440p felbontással 144/165Hz kijelzõn, 3440x1440 felbontással ultraszéles monitorokon 100-144Hz-en, és 4K 60Hz-es gamer monitorokon egyaránt jól teljesít. Nem üti ki nyeregbõl az RTX 2080 Ti-t, de a Radeon VII nem is ilyen szándékot képvisel. Viszont FreeSync 2 HDR támogatást biztosít, 1440p felbontás mellett stabil 100 feletti FPS-t ad az AMD hivatalos átlagadatai szerint, és független benchmarkok ugyanezt az eredményt mutatják. Ez olyan játékélmény, amit szinte csak a Radeon VII tud megadni, vagy talán még a Vega 64, ha kisebb részletekben kompromisszumot kötünk.

16GB HBM2, 1TB/sec

A HBM2 teljesítményével kapcsolatban voltak már irreális elõzetes várakozások, de végül nagy csalódással zárult a Radeon RX Vega 64 kiadása. 8GB nem volt elégséges, amikor az NVIDIA 11GB RAM-ot adott a GeForce GTX 1080 Ti-nak, az új Radeon VII viszont visszabillenti az egyensúlyt. Ez a videokártya a 4096-bites memóriabusznak köszönhetõen 1TB/s memória sávszélességet tud biztosítani. Ezzel az AMD már nem a játékosok széles körét választja célközönségnek, hanem kifejezetten az e-sportok iránt érdeklõdõket, akik a legrátermettebb hardvert akarják a gépükbe.

Az NVIDIA részérõl a Radeon VII legközelebbi versenytársa a GeForce RTX 2080, ami 8GB DDR6 memóriával rendelkezik, így a Radeon VII-et – értelemszerûen – nem körözi le. Mostanra világszerte sokmillió játékos rendelkezik olyan Radeon videokártyával, ami – 16GB VRAM-mal megtámogatva - a legtöbb játékot 4K felbontásban 60 fölötti FPS-sel viszi. A 16GB ultragyors HBM2 memória azonban nem csak a játékokat pörgeti fel, hanem tartalomelõállításhoz is stabil megbízható hátteret nyújt, ugyanis ez a videokártya minden korábbinál gyorsabbá teszi a 4K és 8K videó kódolást. Az Adobe Premiere-t szintén tartalomelõállítók milliói használják, és annak ellenére, hogy az AMD korábbi kártyái is jók voltak erre a célra, a 8K szerkesztés nem könnyíti meg a GPU életét. A Radeon VII 16GB HBM2 memóriája ezen a téren jól bírja a gyûrõdést, határozottan (60%-kal!) jobban, mint az RX Vega 64 és az RTX 2080. Blender felhasználók szintén élvezni fogják a Radeon VII nyújtotta mozgásteret. Lássuk, hogyan néz ki maga a videokártya!

Prémium külsõ

A Radeon VII konnektivitás tekintetében is ismerõsnek tûnhet, egy HDMI és három Displayport kimenettel rendelkezik, viszont hiányzik róla az a VirtualLink USB-C csatlakozó, amit az NVIDIA RTX 20-as sorozatánál rendszeresítettek (meg kell hagyni: olyan virtulis valóság headsetek, melyek az újonnan létrehozott szabványt támogatják, egyelõre nem léteznek). A videokártya két 8-pines tápcsatlakozót igényel, ez látja el a szükséges 300watt energiával. Ez mindössze 5 watt többletet jelent a Vega 64-hez képest, annak ellenére, hogy a Radeon VII teljesítménye igen nagy mértékben javult a korábbi modellhez képest.

Maga a videokártya elsõ ránézésre is tetõtõl talpig lehengerlõ látványt nyújt, az erõteljes alumínium dizájn leginkább a Radeon RX Vega 64 Limited Edition-re hasonlít. Egyetlen különbség, hogy az a videokártya egyetlen elszívó ventilátorral mûködik, a Radeon VII pedig az NVIDIA GeForce RTX sorozat nyomdokain tradicionális többventilátoros megoldást alkalmaz.

A “Radeon” brand részeként egy vörös kocka van a videokártya sarkában, benne R-betûvel, ami bekapcsolt állapotban vörösen világít. A LED színét nem lehet megváltoztatni, bár elõfordulhat, hogy valamelyik gyártó majd elõáll az RGB-rajongó játékosoknak tetszõ változattal.

A Radeon VII a hûtés terén is eltérõ dizájnnal ált elõ a Vega 64-hez képest. A háromventilátoros megoldás érezhetõen halkabb, mint a Vega 64 egyventilátoros hûtése. A gyártási minõség szintén javult, a rács és a perforált hátlap egyaránt alumíniumból készült, ami így összességében eléggé “prémium” benyomást kelt.

Teljesítmény, erõforrásigény

A Radeon VII kapcsán amit feltétlen említeni kell, hogy a nagy teljesítménnyel járó masszív hûtés kifejezetten hangosnak mondható más videokártyákhoz képest. Nem zavaró hangra kell itt gondolni, de terhelés alatt ténylegesen nagyobb hangja van, mint a Vega 64, vagy az NVIDIA RTX gyártmányoknak, ráadásul jobban is melegszik. A legcsodálatosabb az, hogy mindezek ellenére érdemes inkább a zajos Radeon VII-et választani, mert annnyival jobb is a teljesítménye, hogy amellett a visszás dolgokra fel sem figyelünk. Teljesítménye miatt ez a legjobb választás a high-end gamerek számára, különösen, ha ehhez magas képfrissítési érték és FreeSync gamer monitor társul.

A 7nm-es gyártási technológiára átállással radikálisan megnövekedõ memória-sávszélesség a GeForce RTX 2080 szintjére hozza a Radeon VII-et, ami amiatt nagy dolog, mert eddig a Radeon RX Vega 64 volt az AMD zászlóshajója, ehhez képest már megjelenésekor sem volt nyerõ, alig hozta a GeForce GTX 1080 szintjét, emellett forró és zajos volt. A Radeon VII is forrósodik és zajos, de olyan teljesítményt nyújt, hogy amiatt még sok mást is elviselnénk tõle. Az AMD itt 300W+ videokártyát ajánl, míg az NVIDIA 200-225wattos modelleket. Ezek nagyjából ugyanannyira melegszenek fel (60-75C), de mind közül a Radeon VII a leghangosabb. A háromventilátoros megoldás elvileg jobban kellene hûtsön, mint az AMD egyventilátoros modellje esetében, de a Vega 20 és egyetlen kisméretû interposerre került 16GB HBM2 memória miatt nagyon kis helyen történik nagyon sok minden, legalábbis ahhoz képest, hogy a GDDR5/5X/6 memóriákon nagyobb felületen oszlanak el a hõt termelõ komponensek.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a Radeon VII mentette meg az AMD high-end videokártya szekcióját, amire egyrészt a korábbi modell sikertelensége mért csapást, másrészt a legújabb GeForce videokártyák megjelenése. Kiváló az idõzítés, mert a gamerközösség egyébként is elégedetlen hangokat hallat az új NVIDIA kártyák túlárazottsága miatt, amivel szemben most itt a mégújabb és racionálisabban árazott alternatíva.

NTG - PCX

2019. 04. 12

AMD B850 alaplap – Melyiket érdemes választani?

AMD B850 alaplapok – Melyiket érdemes választani, és mire figyelj vásárlás előtt?
Ha új AMD alapú számítógép építését tervezed, valószínűleg már találkoztál az AMD B850 alaplapokkal. Első pillantásra könnyű elveszni a különböző chipsetek, modellek és funkciók között, hiszen a kínálat szélesebb, mint valaha. Felmerül a kérdés: valóban szükséged van egy drágább alaplapra, vagy egy középkategóriás modell is minden igényedet kielégíti? A jó hír az, hogy a legtöbb felhasználó számára a B850 platform pontosan azt az egyensúlyt kínálja, amelyre egy modern számítógéphez szükség van. Megfelelő teljesítményt, korszerű technológiákat és hosszú távú bővíthetőséget biztosít anélkül, hogy felesleges extrákért kellene többet fizetni. Ebben az útmutatóban végigvesszük, mit kínál egy AMD B850 alaplap, miben különbözik a többi AM5 chipsettől, és mire érdemes figyelned, hogy valóban a számodra legjobb modellt válaszd.
Mik azok az AMD B850 alaplapok, és kinek jelentenek jó választást?
Miben különbözik a B850 a többi AMD AM5 chipsettől?
Milyen szempontok alapján érdemes AMD B850 alaplapot választani?
Melyik AMD B850 alaplap való különböző felhasználási célokra?
ASUS, MSI, Gigabyte vagy ASRock – melyik gyártót érdemes választani?
Milyen AMD B850 alaplapokat érdemes megfontolni?
Megéri AMD B850 alaplapot választani?
Gyakori kérdések (FAQ)
Összefoglal

AMD AM5 alaplapok – Melyiket érdemes választani?

AMD AM5 alaplapok – Melyiket érdemes választani, és mire figyelj vásárlás előtt?
Az új számítógép építésének egyik legfontosabb döntése nem a videokártya vagy a processzor kiválasztása, hanem az, hogy milyen platformra építed a teljes konfigurációt. Az alaplap ugyanis meghatározza, milyen processzorokat használhatsz, milyen memóriát építhetsz a gépbe, mennyire lesz bővíthető a rendszer, és azt is, hogy néhány év múlva mennyire lesz egyszerű fejleszteni. Az AMD AM5 platform megjelenésével jelentős technológiai előrelépés történt, amely hosszú távra is versenyképes alapot kínál új számítógép építéséhez. Ugyanakkor a különböző chipsetek és felszereltségi szintek között könnyű elveszni, különösen akkor, ha nem követed napi szinten a hardverpiacot. Ebben az útmutatóban végigvesszük, mit érdemes tudni az AMD AM5 alaplapokról, hogy könnyebben megtaláld azt a modellt, amely valóban a saját igényeidhez illik.
Mi az az AMD AM5 alaplap, és kinek éri meg ezt a platformot választani?
Milyen AMD AM5 chipsetek léteznek, és melyik való milyen felhasználásra?
Hogyan válasszuk ki a megfelelő AMD AM5 alaplapot?
Milyen alkatrészekkel kompatibilisek az AMD AM5 alaplapok?
AMD AM5 vagy Intel platform – melyiket érdemes választani?
Milyen AMD AM5 alaplap ajánlható különböző felhasználási célokra?
Érdemes most AMD AM5 alaplapot vásárolni, vagy jobb várni?
Gyakori kérdése

AMD AM4 alaplapok – Melyiket érdemes választani?

AMD AM4 alaplapok – Melyiket érdemes választani, és mire figyelj vásárlás előtt?
Ha új számítógépet építesz, vagy a meglévő konfigurációdat szeretnéd fejleszteni, előbb-utóbb biztosan szembe találkozol az AMD AM4 alaplapokkal. Bár az AMD már bemutatta az újabb AM5 platformot, az AM4 még mindig az egyik legnépszerűbb választás azok körében, akik erős teljesítményt szeretnének elérhető áron. Nem véletlenül: az elmúlt években rengeteg kiváló Ryzen processzor készült ehhez a foglalathoz, így ma is könnyen összeállítható belőle egy gyors és megbízható számítógép.
Ugyanakkor az AM4 platformon belül sem mindegy, melyik alaplapot választod. A különböző chipsetek, a bővíthetőség, a memória támogatása vagy akár egy BIOS-frissítés szükségessége is jelentősen befolyásolhatja, hogy hosszú távon mennyire leszel elégedett a rendszereddel.
Ebben az útmutatóban végigvesszük, mikor érdemes AMD AM4 alaplapot választani, milyen processzorokkal kompatibilis, mire kell figyelni vásárláskor, és azt is, hogy bizonyos helyzetekben még mindig jobb döntés lehet-e, mint az újabb AM5 platform.
Mik azok az AMD AM4 alaplapok, és kinek jelentenek jó választást?
Milyen AMD AM4 chipsetek léteznek, és melyiket érdemes választani?
Milyen processzorokkal kompatibilisek az AMD AM4 alaplapok?
Mire figyelj AMD AM4 alaplap választásakor?
Érdemes még AMD AM4 alaplapot venni, vagy inkább AM5 plat
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.