Kiderült, mire képes a csúcskategóriás AMD videokártya

Az AMD idén újabb Tier 1-es videokártyák kiadásával nyitotta az évet - január végén a meglepetés erejével hatott, amikor a CES 2019 szakkiállításon beharangozták a Radeon VII megjelentetését. A kifejezetten 4K gamingre tervezett videokártya azóta az NVIDIA RTX sorozatával vette fel a versenyt, és sorra jelennek meg a gyártók Radeon VII-es videokártyái.

Az új Radeon VII sok tekintetben a Radeon RX Vega 64 utódának mondható, bár az RX és Vega brandtõl megfosztották, így végül csak simán VII maradt. Egyúttal elmondható róla, hogy ez az elsõ gamer videokártya, ami 7nm-es gyártási eljárással készült. Az NVIDIA új Turing-alapú GeForce RTX videokártyái mind 12nm-es gyártósorról jöttek, míg az RX 500 és RX Vega sorozat 14nm-esrõl.

A Radeon VII bejelentése a CES 2019 rendezvényen amiatt jött a meglepetés erejével, mert az utóbbi években úgy lehetett tudni, hogy egészen a Navi 2019-es megjelenéséig nem lesz új Radeon kártya.

A Radeon VII 7nm-es Vega 20 GPU-val és 16GB HBM2 memóriával leginkább a Radeon Instinct MI50 gyorsítóra hasonlít. Az NVIDIA megmaradt 12nm-nél a Turing architektúrával, míg a Polaris és Vega 14nm-esek - várhatóan még ebben az évben vagy 2020-ban kezdik a 7nm-es gyártást az Ampere GPU-val, amirõl idén valószínûleg sokat fogunk hallani. Persze, a Tier 1-es kártyák rajongóinak még jó ideig a GeForce RTX 2080 Ti jelenti a nagy kedvencet, ami 11GB GDDR6 memóriával 14GBbps sebességet ér el, és 8K felbontásnál kezd el kihívásokba ütközni, ám bizonyos játékok már ma is többet igényenek 11GB-nál. A 16GB HBM2 memória az elsõvonalas kártyákat preferáló játékosoknak kedvez és 8K felbontásra lett tervezve, ez a 7nm-es gamer GPU most a világ élvonalához tartozik ezen a téren.

Az AMD már számos alkalommal bizonyította, hogy technológia terén több lépéssel elõzi az NVIDIA fejlesztéseit, a Radeon VII ezt a hagyományt folytatja a 7nm-es GPU-val. A Radeon VII Vega 20 GPU áramköre kisebb mint a Vega 10 a Radeon RX 64-en, emellett kétszer annyi HBM2 memóriával rendelkezik. Mivel a Vega GPU áramkörének mérete 495mm2-rõl 331mm2-re csökkent, ezáltal annyi hely szabadult fel, hogy az AMD hozzáadott további két HBM2 blokkot, ennek köszönhetõ a 16GB memória. A memória sávszélesség pedig minden korábbit felülmúl: a Radeon RX Vega 64 8GB HBM2 memóriablokkja esetében 512GB/s sebesség helyett lett 1TB/s az új modellnél.

Vega 10 vs Vega 20

Az AMD egyfajta felturbózott Vega architektúraként hivatkozott a Vega 20 GPU-ra, ami a 7nm-es gyártási technológiával és egyazon interposeren található 16GB ultragyors HBM2 memóriával jelenleg az iparág csúcsát képviseli (az NVIDIA a GTX/RTX kártyákat különálló GPU-val és VRAM-mal gyártja).

A Vega 20 7nm-es gyártósoron készül és 3840 stream processzorral, 60 számítási egységgel és mintegy 1,8GHz órajellel rendelkezik. Adott emellett 13.8 TFLOP számítási teljesítmény, ami a 16GB HBM2 memóriával kombinálva mindent leköröz tartalomlétrehozás terén.

Összehasonlításként: a Vega 10 még 14nm-es eljárással készült, 64 számítási egységgel és 12.7 TFLOP teljesítménnyel. Ott 2048-bit memóriabuszon 8GB HBM2 memória volt, ami így 484GB/s memóriasávszélességet tett lehetõvé, ez igencsak elmarad a Radeon VII 16GB ultragyors (1TB/s) HBM2 memóriájához képest. Emellett a Radeon VII TDP értéke 300W, ez is nagyobb teljesítményt ígér a Radeon RX Vega 64 295W-os TDP-jéhez képest. A 16GB HBM2 memória itt 4096-bites memóriabuszon található, ami 1TB/s sebességet biztosít.

A Vega 10 és Vega 20 esetében a tranzisztorok száma közel megegyezõ, a 7nm-es Vega 20 GPU-ja 13.2 milliárd tranzisztorral rendelkezik, bár ugyanez a mennyiség 495mm2-es csip helyett 331mm2-en lett összetömörítve, nagyobb teljesítménnyel, és a sávszélesség kétszerezésével a VRAM-ot is megduplázták.

Magas FPS 1440p-n, gördülékeny 4K játék

Korábban az AMD számára elég nagy csalódást okozott a Radeon RX Vega 64 fogadtatása, ami a túlfokozott várakozások és kezdeti hype után nem ért el nagy sikereket, de a Radeon VII-tel már nem ez a helyzet; 1440p felbontással 144/165Hz kijelzõn, 3440x1440 felbontással ultraszéles monitorokon 100-144Hz-en, és 4K 60Hz-es gamer monitorokon egyaránt jól teljesít. Nem üti ki nyeregbõl az RTX 2080 Ti-t, de a Radeon VII nem is ilyen szándékot képvisel. Viszont FreeSync 2 HDR támogatást biztosít, 1440p felbontás mellett stabil 100 feletti FPS-t ad az AMD hivatalos átlagadatai szerint, és független benchmarkok ugyanezt az eredményt mutatják. Ez olyan játékélmény, amit szinte csak a Radeon VII tud megadni, vagy talán még a Vega 64, ha kisebb részletekben kompromisszumot kötünk.

16GB HBM2, 1TB/sec

A HBM2 teljesítményével kapcsolatban voltak már irreális elõzetes várakozások, de végül nagy csalódással zárult a Radeon RX Vega 64 kiadása. 8GB nem volt elégséges, amikor az NVIDIA 11GB RAM-ot adott a GeForce GTX 1080 Ti-nak, az új Radeon VII viszont visszabillenti az egyensúlyt. Ez a videokártya a 4096-bites memóriabusznak köszönhetõen 1TB/s memória sávszélességet tud biztosítani. Ezzel az AMD már nem a játékosok széles körét választja célközönségnek, hanem kifejezetten az e-sportok iránt érdeklõdõket, akik a legrátermettebb hardvert akarják a gépükbe.

Az NVIDIA részérõl a Radeon VII legközelebbi versenytársa a GeForce RTX 2080, ami 8GB DDR6 memóriával rendelkezik, így a Radeon VII-et – értelemszerûen – nem körözi le. Mostanra világszerte sokmillió játékos rendelkezik olyan Radeon videokártyával, ami – 16GB VRAM-mal megtámogatva - a legtöbb játékot 4K felbontásban 60 fölötti FPS-sel viszi. A 16GB ultragyors HBM2 memória azonban nem csak a játékokat pörgeti fel, hanem tartalomelõállításhoz is stabil megbízható hátteret nyújt, ugyanis ez a videokártya minden korábbinál gyorsabbá teszi a 4K és 8K videó kódolást. Az Adobe Premiere-t szintén tartalomelõállítók milliói használják, és annak ellenére, hogy az AMD korábbi kártyái is jók voltak erre a célra, a 8K szerkesztés nem könnyíti meg a GPU életét. A Radeon VII 16GB HBM2 memóriája ezen a téren jól bírja a gyûrõdést, határozottan (60%-kal!) jobban, mint az RX Vega 64 és az RTX 2080. Blender felhasználók szintén élvezni fogják a Radeon VII nyújtotta mozgásteret. Lássuk, hogyan néz ki maga a videokártya!

Prémium külsõ

A Radeon VII konnektivitás tekintetében is ismerõsnek tûnhet, egy HDMI és három Displayport kimenettel rendelkezik, viszont hiányzik róla az a VirtualLink USB-C csatlakozó, amit az NVIDIA RTX 20-as sorozatánál rendszeresítettek (meg kell hagyni: olyan virtulis valóság headsetek, melyek az újonnan létrehozott szabványt támogatják, egyelõre nem léteznek). A videokártya két 8-pines tápcsatlakozót igényel, ez látja el a szükséges 300watt energiával. Ez mindössze 5 watt többletet jelent a Vega 64-hez képest, annak ellenére, hogy a Radeon VII teljesítménye igen nagy mértékben javult a korábbi modellhez képest.

Maga a videokártya elsõ ránézésre is tetõtõl talpig lehengerlõ látványt nyújt, az erõteljes alumínium dizájn leginkább a Radeon RX Vega 64 Limited Edition-re hasonlít. Egyetlen különbség, hogy az a videokártya egyetlen elszívó ventilátorral mûködik, a Radeon VII pedig az NVIDIA GeForce RTX sorozat nyomdokain tradicionális többventilátoros megoldást alkalmaz.

A “Radeon” brand részeként egy vörös kocka van a videokártya sarkában, benne R-betûvel, ami bekapcsolt állapotban vörösen világít. A LED színét nem lehet megváltoztatni, bár elõfordulhat, hogy valamelyik gyártó majd elõáll az RGB-rajongó játékosoknak tetszõ változattal.

A Radeon VII a hûtés terén is eltérõ dizájnnal ált elõ a Vega 64-hez képest. A háromventilátoros megoldás érezhetõen halkabb, mint a Vega 64 egyventilátoros hûtése. A gyártási minõség szintén javult, a rács és a perforált hátlap egyaránt alumíniumból készült, ami így összességében eléggé “prémium” benyomást kelt.

Teljesítmény, erõforrásigény

A Radeon VII kapcsán amit feltétlen említeni kell, hogy a nagy teljesítménnyel járó masszív hûtés kifejezetten hangosnak mondható más videokártyákhoz képest. Nem zavaró hangra kell itt gondolni, de terhelés alatt ténylegesen nagyobb hangja van, mint a Vega 64, vagy az NVIDIA RTX gyártmányoknak, ráadásul jobban is melegszik. A legcsodálatosabb az, hogy mindezek ellenére érdemes inkább a zajos Radeon VII-et választani, mert annnyival jobb is a teljesítménye, hogy amellett a visszás dolgokra fel sem figyelünk. Teljesítménye miatt ez a legjobb választás a high-end gamerek számára, különösen, ha ehhez magas képfrissítési érték és FreeSync gamer monitor társul.

A 7nm-es gyártási technológiára átállással radikálisan megnövekedõ memória-sávszélesség a GeForce RTX 2080 szintjére hozza a Radeon VII-et, ami amiatt nagy dolog, mert eddig a Radeon RX Vega 64 volt az AMD zászlóshajója, ehhez képest már megjelenésekor sem volt nyerõ, alig hozta a GeForce GTX 1080 szintjét, emellett forró és zajos volt. A Radeon VII is forrósodik és zajos, de olyan teljesítményt nyújt, hogy amiatt még sok mást is elviselnénk tõle. Az AMD itt 300W+ videokártyát ajánl, míg az NVIDIA 200-225wattos modelleket. Ezek nagyjából ugyanannyira melegszenek fel (60-75C), de mind közül a Radeon VII a leghangosabb. A háromventilátoros megoldás elvileg jobban kellene hûtsön, mint az AMD egyventilátoros modellje esetében, de a Vega 20 és egyetlen kisméretû interposerre került 16GB HBM2 memória miatt nagyon kis helyen történik nagyon sok minden, legalábbis ahhoz képest, hogy a GDDR5/5X/6 memóriákon nagyobb felületen oszlanak el a hõt termelõ komponensek.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a Radeon VII mentette meg az AMD high-end videokártya szekcióját, amire egyrészt a korábbi modell sikertelensége mért csapást, másrészt a legújabb GeForce videokártyák megjelenése. Kiváló az idõzítés, mert a gamerközösség egyébként is elégedetlen hangokat hallat az új NVIDIA kártyák túlárazottsága miatt, amivel szemben most itt a mégújabb és racionálisabban árazott alternatíva.

NTG - PCX

2019. 04. 12

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés?

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés? Így válassz jól
Amikor PC-t építesz vagy fejlesztesz, hajlamos vagy a processzorra és a videokártyára fókuszálni – pedig van egy csendes háttérszereplő, ami az egész rendszer stabilitását meghatározza: a hűtés. A számítógép hűtési rendszerek feladata, hogy elvezessék az alkatrészek által termelt hőt, így biztosítva a stabil működést, a teljesítményt és a hosszú élettartamot. Ha ezt alábecsülöd, throttling, zaj vagy akár meghibásodás is lehet a vége.
A nagy kérdés viszont mindig ugyanaz: elég egy jó léghűtés, vagy érdemes vízhűtésre váltani? A válasz nem fekete-fehér – attól függ, mire használod a gépet, milyen hardverrel dolgozol, és mennyire akarsz rámenni a teljesítményre. Ebben a cikkben végigvezetlek a döntésen, gyakorlati szempontok mentén.
Mi az a számítógép hűtési rendszer, és miért kritikus?
Léghűtés – az egyszerű és megbízható alapmegoldás
Vízhűtés – amikor a teljesítmény és kontroll fontosabb
Léghűtés vs. vízhűtés – fő különbségek egy helyen
Milyen felhasználáshoz melyik hűtési rendszer illik?
Kompatibilitás és házválasztás – gyakori buktatók
Mennyibe kerül egy jó hűtési rendszer?
Karbantartás és élettartam – mire számíts hosszú távon?
Gyors döntési útmutató – melyiket válaszd?
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mi az a számítógép hűtési rend
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.