fb pixel code
KATEGÓRIA KATEGÓRIA
Ajánló
2020. 02. 19
Az Asus javítja a melegedő ROG STRIX Navikat
2020. 02. 19
Ipari forradalom? Ingyenes az Assassin's Creed Syndicate
2020. 02. 19
A NAGY PROCESSZOR TESZT! 21 Intel és AMD proci erejét mértük össze.
2020. 02. 18
Már a falak is okosak? Az MIT felturbózza a Wi-Fi-t
2020. 02. 18
Korai hozzáférés? Comet Lake-S processzorokat árult egy webáruház
2020. 02. 17
Váratlan gyorsulás? GDDR6 memóriát kaphat a GTX1650
2020. 02. 17
A Metro Exodus végre Steamen, most 40%-os leárazással
2020. 02. 17
Corsair A500 - 10 év után újra léghűtés a Corsairtől
2020. 02. 16
Mit tud egy 270 ezres konfig Ryzen 3600 GTX1660Ti összeállításban?
2020. 02. 14
Ezek magyarok? - Ingyenes a Kingdom Come: Deliverance
2020. 02. 13
Víruspánik? Először marad el a Mobile World Congress
2020. 02. 13
Az új Windows 10 frissítés megöli a hangot és az internetet
2020. 02. 13
A mindenre (is) elég brutál processzor. 💪
2020. 02. 12
YouTube music? Ezt kínálja a Google, ha zenére vágyunk
2020. 02. 12
Hajlékony és okos, avagy az összecsukható telefonok reneszánsza
2019. 04. 12

Kiderült, mire képes a csúcskategóriás AMD videokártya

Az AMD idén újabb Tier 1-es videokártyák kiadásával nyitotta az évet - január végén a meglepetés erejével hatott, amikor a CES 2019 szakkiállításon beharangozták a Radeon VII megjelentetését. A kifejezetten 4K gamingre tervezett videokártya azóta az NVIDIA RTX sorozatával vette fel a versenyt, és sorra jelennek meg a gyártók Radeon VII-es videokártyái.

Az új Radeon VII sok tekintetben a Radeon RX Vega 64 utódának mondható, bár az RX és Vega brandtől megfosztották, így végül csak simán VII maradt. Egyúttal elmondható róla, hogy ez az első gamer videokártya, ami 7nm-es gyártási eljárással készült. Az NVIDIA új Turing-alapú GeForce RTX videokártyái mind 12nm-es gyártósorról jöttek, míg az RX 500 és RX Vega sorozat 14nm-esről.

A Radeon VII bejelentése a CES 2019 rendezvényen amiatt jött a meglepetés erejével, mert az utóbbi években úgy lehetett tudni, hogy egészen a Navi 2019-es megjelenéséig nem lesz új Radeon kártya.

A Radeon VII 7nm-es Vega 20 GPU-val és 16GB HBM2 memóriával leginkább a Radeon Instinct MI50 gyorsítóra hasonlít. Az NVIDIA megmaradt 12nm-nél a Turing architektúrával, míg a Polaris és Vega 14nm-esek - várhatóan még ebben az évben vagy 2020-ban kezdik a 7nm-es gyártást az Ampere GPU-val, amiről idén valószínűleg sokat fogunk hallani. Persze, a Tier 1-es kártyák rajongóinak még jó ideig a GeForce RTX 2080 Ti jelenti a nagy kedvencet, ami 11GB GDDR6 memóriával 14GBbps sebességet ér el, és 8K felbontásnál kezd el kihívásokba ütközni, ám bizonyos játékok már ma is többet igényenek 11GB-nál. A 16GB HBM2 memória az elsővonalas kártyákat preferáló játékosoknak kedvez és 8K felbontásra lett tervezve, ez a 7nm-es gamer GPU most a világ élvonalához tartozik ezen a téren.

Az AMD már számos alkalommal bizonyította, hogy technológia terén több lépéssel előzi az NVIDIA fejlesztéseit, a Radeon VII ezt a hagyományt folytatja a 7nm-es GPU-val. A Radeon VII Vega 20 GPU áramköre kisebb mint a Vega 10 a Radeon RX 64-en, emellett kétszer annyi HBM2 memóriával rendelkezik. Mivel a Vega GPU áramkörének mérete 495mm2-ről 331mm2-re csökkent, ezáltal annyi hely szabadult fel, hogy az AMD hozzáadott további két HBM2 blokkot, ennek köszönhető a 16GB memória. A memória sávszélesség pedig minden korábbit felülmúl: a Radeon RX Vega 64 8GB HBM2 memóriablokkja esetében 512GB/s sebesség helyett lett 1TB/s az új modellnél.

Vega 10 vs Vega 20

Az AMD egyfajta felturbózott Vega architektúraként hivatkozott a Vega 20 GPU-ra, ami a 7nm-es gyártási technológiával és egyazon interposeren található 16GB ultragyors HBM2 memóriával jelenleg az iparág csúcsát képviseli (az NVIDIA a GTX/RTX kártyákat különálló GPU-val és VRAM-mal gyártja).

A Vega 20 7nm-es gyártósoron készül és 3840 stream processzorral, 60 számítási egységgel és mintegy 1,8GHz órajellel rendelkezik. Adott emellett 13.8 TFLOP számítási teljesítmény, ami a 16GB HBM2 memóriával kombinálva mindent leköröz tartalomlétrehozás terén.

Összehasonlításként: a Vega 10 még 14nm-es eljárással készült, 64 számítási egységgel és 12.7 TFLOP teljesítménnyel. Ott 2048-bit memóriabuszon 8GB HBM2 memória volt, ami így 484GB/s memóriasávszélességet tett lehetővé, ez igencsak elmarad a Radeon VII 16GB ultragyors (1TB/s) HBM2 memóriájához képest. Emellett a Radeon VII TDP értéke 300W, ez is nagyobb teljesítményt ígér a Radeon RX Vega 64 295W-os TDP-jéhez képest. A 16GB HBM2 memória itt 4096-bites memóriabuszon található, ami 1TB/s sebességet biztosít.

A Vega 10 és Vega 20 esetében a tranzisztorok száma közel megegyező, a 7nm-es Vega 20 GPU-ja 13.2 milliárd tranzisztorral rendelkezik, bár ugyanez a mennyiség 495mm2-es csip helyett 331mm2-en lett összetömörítve, nagyobb teljesítménnyel, és a sávszélesség kétszerezésével a VRAM-ot is megduplázták.

Magas FPS 1440p-n, gördülékeny 4K játék

Korábban az AMD számára elég nagy csalódást okozott a Radeon RX Vega 64 fogadtatása, ami a túlfokozott várakozások és kezdeti hype után nem ért el nagy sikereket, de a Radeon VII-tel már nem ez a helyzet; 1440p felbontással 144/165Hz kijelzőn, 3440x1440 felbontással ultraszéles monitorokon 100-144Hz-en, és 4K 60Hz-es gamer monitorokon egyaránt jól teljesít. Nem üti ki nyeregből az RTX 2080 Ti-t, de a Radeon VII nem is ilyen szándékot képvisel. Viszont FreeSync 2 HDR támogatást biztosít, 1440p felbontás mellett stabil 100 feletti FPS-t ad az AMD hivatalos átlagadatai szerint, és független benchmarkok ugyanezt az eredményt mutatják. Ez olyan játékélmény, amit szinte csak a Radeon VII tud megadni, vagy talán még a Vega 64, ha kisebb részletekben kompromisszumot kötünk.

16GB HBM2, 1TB/sec

A HBM2 teljesítményével kapcsolatban voltak már irreális előzetes várakozások, de végül nagy csalódással zárult a Radeon RX Vega 64 kiadása. 8GB nem volt elégséges, amikor az NVIDIA 11GB RAM-ot adott a GeForce GTX 1080 Ti-nak, az új Radeon VII viszont visszabillenti az egyensúlyt. Ez a videokártya a 4096-bites memóriabusznak köszönhetően 1TB/s memória sávszélességet tud biztosítani. Ezzel az AMD már nem a játékosok széles körét választja célközönségnek, hanem kifejezetten az e-sportok iránt érdeklődőket, akik a legrátermettebb hardvert akarják a gépükbe.

Az NVIDIA részéről a Radeon VII legközelebbi versenytársa a GeForce RTX 2080, ami 8GB DDR6 memóriával rendelkezik, így a Radeon VII-et – értelemszerűen – nem körözi le. Mostanra világszerte sokmillió játékos rendelkezik olyan Radeon videokártyával, ami – 16GB VRAM-mal megtámogatva - a legtöbb játékot 4K felbontásban 60 fölötti FPS-sel viszi. A 16GB ultragyors HBM2 memória azonban nem csak a játékokat pörgeti fel, hanem tartalomelőállításhoz is stabil megbízható hátteret nyújt, ugyanis ez a videokártya minden korábbinál gyorsabbá teszi a 4K és 8K videó kódolást. Az Adobe Premiere-t szintén tartalomelőállítók milliói használják, és annak ellenére, hogy az AMD korábbi kártyái is jók voltak erre a célra, a 8K szerkesztés nem könnyíti meg a GPU életét. A Radeon VII 16GB HBM2 memóriája ezen a téren jól bírja a gyűrődést, határozottan (60%-kal!) jobban, mint az RX Vega 64 és az RTX 2080. Blender felhasználók szintén élvezni fogják a Radeon VII nyújtotta mozgásteret. Lássuk, hogyan néz ki maga a videokártya!

Prémium külső

A Radeon VII konnektivitás tekintetében is ismerősnek tűnhet, egy HDMI és három Displayport kimenettel rendelkezik, viszont hiányzik róla az a VirtualLink USB-C csatlakozó, amit az NVIDIA RTX 20-as sorozatánál rendszeresítettek (meg kell hagyni: olyan virtulis valóság headsetek, melyek az újonnan létrehozott szabványt támogatják, egyelőre nem léteznek). A videokártya két 8-pines tápcsatlakozót igényel, ez látja el a szükséges 300watt energiával. Ez mindössze 5 watt többletet jelent a Vega 64-hez képest, annak ellenére, hogy a Radeon VII teljesítménye igen nagy mértékben javult a korábbi modellhez képest.

Maga a videokártya első ránézésre is tetőtől talpig lehengerlő látványt nyújt, az erőteljes alumínium dizájn leginkább a Radeon RX Vega 64 Limited Edition-re hasonlít. Egyetlen különbség, hogy az a videokártya egyetlen elszívó ventilátorral működik, a Radeon VII pedig az NVIDIA GeForce RTX sorozat nyomdokain tradicionális többventilátoros megoldást alkalmaz.

A “Radeon” brand részeként egy vörös kocka van a videokártya sarkában, benne R-betűvel, ami bekapcsolt állapotban vörösen világít. A LED színét nem lehet megváltoztatni, bár előfordulhat, hogy valamelyik gyártó majd előáll az RGB-rajongó játékosoknak tetsző változattal.

A Radeon VII a hűtés terén is eltérő dizájnnal ált elő a Vega 64-hez képest. A háromventilátoros megoldás érezhetően halkabb, mint a Vega 64 egyventilátoros hűtése. A gyártási minőség szintén javult, a rács és a perforált hátlap egyaránt alumíniumból készült, ami így összességében eléggé “prémium” benyomást kelt.

Teljesítmény, erőforrásigény

A Radeon VII kapcsán amit feltétlen említeni kell, hogy a nagy teljesítménnyel járó masszív hűtés kifejezetten hangosnak mondható más videokártyákhoz képest. Nem zavaró hangra kell itt gondolni, de terhelés alatt ténylegesen nagyobb hangja van, mint a Vega 64, vagy az NVIDIA RTX gyártmányoknak, ráadásul jobban is melegszik. A legcsodálatosabb az, hogy mindezek ellenére érdemes inkább a zajos Radeon VII-et választani, mert annnyival jobb is a teljesítménye, hogy amellett a visszás dolgokra fel sem figyelünk. Teljesítménye miatt ez a legjobb választás a high-end gamerek számára, különösen, ha ehhez magas képfrissítési érték és FreeSync gamer monitor társul.

A 7nm-es gyártási technológiára átállással radikálisan megnövekedő memória-sávszélesség a GeForce RTX 2080 szintjére hozza a Radeon VII-et, ami amiatt nagy dolog, mert eddig a Radeon RX Vega 64 volt az AMD zászlóshajója, ehhez képest már megjelenésekor sem volt nyerő, alig hozta a GeForce GTX 1080 szintjét, emellett forró és zajos volt. A Radeon VII is forrósodik és zajos, de olyan teljesítményt nyújt, hogy amiatt még sok mást is elviselnénk tőle. Az AMD itt 300W+ videokártyát ajánl, míg az NVIDIA 200-225wattos modelleket. Ezek nagyjából ugyanannyira melegszenek fel (60-75C), de mind közül a Radeon VII a leghangosabb. A háromventilátoros megoldás elvileg jobban kellene hűtsön, mint az AMD egyventilátoros modellje esetében, de a Vega 20 és egyetlen kisméretű interposerre került 16GB HBM2 memória miatt nagyon kis helyen történik nagyon sok minden, legalábbis ahhoz képest, hogy a GDDR5/5X/6 memóriákon nagyobb felületen oszlanak el a hőt termelő komponensek.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a Radeon VII mentette meg az AMD high-end videokártya szekcióját, amire egyrészt a korábbi modell sikertelensége mért csapást, másrészt a legújabb GeForce videokártyák megjelenése. Kiváló az időzítés, mert a gamerközösség egyébként is elégedetlen hangokat hallat az új NVIDIA kártyák túlárazottsága miatt, amivel szemben most itt a mégújabb és racionálisabban árazott alternatíva.

NTG - PCX

2019. 04. 12

Az Asus javítja a melegedő ROG STRIX Navikat
Amikor azt hittük, hogy az egyedi megoldások megjelenésével többé nem lesz gond az RX5700 széria hűtésével, az Asus ROG Strix megoldásai új bekezdést indítottak. A rossz tapasztalatok egyre csak gyűltek, az Asus azonban kiderítette a problémát és megoldást is ajánl. A ROG Strix a felső kategóriás termékekről és tuningra kihegyezett komponensekről szól, ám gyártó rendesen elnézett valamit. A vásárlók alig várták, hogy egy izmos hűtéssel felszerelt strapabíró kártyát kapjanak, ám a megjelenést hamarosan panaszos vásárlói bejelentések követték, a kártyák ugyanis indokolatlanul komoly melegedést produkáltak. Bár a gyártó az AMD-re mutogat, az a helyzet, hogy a problémáért mindkét fél felelős.  Jobb később mint soha, mondhatnák, ugyanis utólagos tesztek kiderítették, hogy az AMD téves információkkal látta el partnerét a hűtés rögzítéséhez szükséges nyomás mértékéről. Az elvégzett mérések során 50 és 70 PSI között értek el optimális teljesítményt, ezzel szemben az AMD eredetileg 30 és 40 PSI körül határozta meg, a megfelelő hőtovábbításhoz szükséges értéket. Bár az AMD valóban tévedett, a felelősség áthárítása nem túl elegáns, hiszen tökéletesen látszik, hogy az Asus egyáltalán nem tesztelte megfelelő alapossággal a szériát, mielőtt útjára bocsátotta a vásárlók felé. A helyzet megoldása a hűtést rögzítő csavarokban rejlik, a ROG kártyákon alkalmazott darabok egyszerűen nem elég szorosak a szükséges nyomás eléréséhez. A helyzet orvoslására sokan alátétekkel, és a csava
Ipari forradalom? Ingyenes az Assassin's Creed Syndicate
A sorozat kilencedik darabja ugyan csak a megjelenített történelmi korszakot tekintve volt forradalmi, de ha valaki a klasszikus Assassin's Creed stílusra vágyik, ugyanakkor megdobbantja a szívét a 19. század Angliája, ne hagyja ki az Epic Games Store aktuális akcióját. A Ubisoft bejáratott szériája 2007-es megjelenése óta, jóformán egyetlen évet sem hagyott ki újabb epizód nélkül. A Syncicate ráadásul a sorozat legnagyobb fiaskóját, a 2014-es Unity-t követte, mely tökéletes céltáblája volt a játékipar pofátlansága miatt méltatlankodó tömegeknek. A futószalagon gyártott epizódok, az ezerszer is újrahasznosított ötletek és a minden innovációt nélkülöző (de teljes áron értékesített) részek után, a kiadó átgondolni kényszerült, hogyan tartsa életben a sok fejéstől kimerült tehenét. Így míg a Montréali szárny belekezdett az átgondoltabb Origins fejlesztésébe, a kanadai csapat kisebb hírverés mellett megpróbálta visszarángatni a bérgyilkosokat a vállalhatóság talajára. A Syndicate tehát nem a teljes megújulás, inkább az engesztelés jegyében készült, és ezt igazából egészen szépen teljesíti. Azzal nehéz vitatkozni, hogy az Assassin's Creed még legrosszabb pillanataiban is fantasztikusan megszerkesztett játéktereket tárt elénk, és ez alól a Syndicate sem kivétel. Az 1800-as évek Londonja a megszokott alapossággal lett kidolgozva, a környezet minden pillanatában a hitelesség érzetét kelti, így az időutazós faktor, ami a sorozat egyik legnagyobb vonzereje, ezt a részt is simán e
Már a falak is okosak? Az MIT felturbózza a Wi-Fi-t
Az internet és a vezeték nélküli hálózat mára olyan hétköznapi igénnyé vált, hogy a szakadozó kapcsolat komoly frusztrációt okoz a kényelemhez szokott felhasználónak. A kutatók nem a stressz kezelésére, sokkal inkább a Wi-Fi technológia megtámogatására alkották meg újdonságukat. Mind tudjuk, hogy még a legkomolyabb routerek és hálózati eszközök sem tudnak leküzdeni bármekkora távolságot, és minden falat. Hogy házunk minden pontján stabil netkapcsolatot biztosíthassunk, különféle jelerősítő megoldások között válogathatunk, akár minden szobába antennákat aggathatunk, és gépünkbe is komolyabb antennát szerelhetünk, hogy biztos legyen a végeredmény. Ám ez nem minden esetben hatékony, sőt, legyen akárhány antennánk, a jel sokszor rendkívül meggyengül, mire a forrástól az adott ponthoz ér, a sok kiegészítő pedig sokkal költségesebb, mint amilyen hatékony. Az MIT munkatársai ezt a problémát egy modernebb megoldással orvosolják. A Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory (CSAIL) úgy gondolta, ahelyett, hogy minden konnektorba jelerősítőket aggatnánk, miért ne használhatnánk antenna gyanánt az adott környzetet, vagyis az épület falait. A szoftveresen vezérelt RFocus természetesen úgynevezett "okos felület", mely több mint 3000 antenna és 100 áramköri lap egységéből áll, hogy a fogadó oldalán így maximalizálja a leadott jel erősségét. A tesztek megmutatták, hogy akár tízszeresen képes az átlagos jel felerősítésére, mindezt meglepően olcsón. Az apró antennák m
PCX 2006-2020.
Kapcsolat: [email protected]
Az oldal tetejére 0 Kedvenceim 0 Összehasonlítás 0 A kosár üres