Pulzus rendben - Sapphire PULSE RX 5700 és RTX 2060 SUPER OC teszt

Elkezdõdött? Úgy néz ki, hogy szép lassan mindegyik releváns gyártó megjelenteti az új AMD Navi kártyák saját, egyedi hûtéssel ellátott változatait. Legutóbb egy MECH szériás darabot tesztelhettünk, mely az MSI megoldása, ezúttal pedig a szintén régi piaci szereplõ, a Sapphire custom hûtõs kiadását, a Pulse-t vihettük el egy körre. A teszt egy alapvetõen Intel és Nvidia párosítást rejtõ konfiguráció segítségével zajlott, így nem csak azt láthatjuk, hogy mire képes a kisebbik Navi a népszerû i5-8400 mellett, de egy RTX 2060 SUPER-hez is hozzámértük, hogy lássuk, mennyi elõnyt nyújt a belépõ RTX erõsített változata.


PHANTEKS ECLIPSE P400 (TG)

Csendes mûködés, letisztult dizájn.


A sort ezúttal is az összeállításnak otthont adó gépházzal kezdjük. A választás egy Phanteks Eclipse P400-ra esett, ami azoknak a vásárlóknak kedvez, akik a letisztult egyszerû megjelenést preferálják, akár a ház formáit, akár a LED megvilágítást vesszük alapul. Az ATX, Micro ATX, Mini ITX, illetve E-ATX alaplapok fogadására képes 210 x 465 x 470 cm-es torony nem csak visszafogott stílusával, de árával is vonzóvá teszi magát, hiszen a belépõ kategóriánál valamivel magasabban foglal helyet, cserébe kellemes tulajdonságokkal rendelkezik. A tetõ mágneses porszûrõt kapott, az elõlap pedig egybefüggõ mûanyag, így a mögötte elhelyezett ventilátor az alul és felül található lélegzõrácsokon szívja be a szoba levegõjét, melyek szintén kivehetõ filtereket kaptak. Rendszerhûtõkbõl hátul egy, felül kettõ, elöl pedig három 120mm-es helyezhetõ be, ebbõl egyet-egyet hátulra és elõre már gyárilag biztosítottak számunkra. Ha a kevesebb de nagyobb légterelõt szeretnénk, elöl is és felül is elférnek 140mm-es darabok is. Az oldallap kissé gyûjti az ujjnyomokat, az edzett üveg viszont ellenálló a karcokkal szemben, ráadásul mindkét oldal csavarjai rögzítettek, így akkor sem gurulnak el, miután teljesen kiforgattuk õket. A tápegységet és a két 3.5” meghajtónak szánt rekeszt teljesen elszeparálták a beltértõl, 2.5” meghajtókat pedig a hátlapon, az alaplap mögé helyezett két levehetõ tálcára szerelhetünk. Ha megvilágításra vágyunk, az elõlap alján látható Phanteks logót megvilágító LED-eket aktiválhatjuk, és tíz szín között válogathatunk. Ha spórolnánk a gyorskötözõkkel, a kábelek elrendezéséhez a három tépõzáras pántot is használhatjuk. Ami a belsõ teret illeti, CPU hûtõnk 160mm magas, VGA-nk maximum 395mm hosszú lehet, tápegységünk pedig akár 270mm. Az edzett üveglappal szerelt közepes miditorony, áruházunkban jelenleg 24 700 Ft-tól elérhetõ.

INTEL CORE i5-8400

Népszerû darab a játékosok között.


A játékosok szemében az egyik legnépszerûbb processzor az elõzõ generációból, a 6 magos 14nm-es Coffe Lake ugyanis minden játék számára ideális teljesítményt biztosít, és többnyire elegendõ az erõsebb vcideokártyák meghajtásához is. A magok órajele 2.8 GHz, a Turbo frekvencia pedig akár 4 GHz is lehet. Ami a fogyasztást illeti, az Intel által megadott TDP elvileg 65 W, ám intenzív terhelés és maximális Turbo érték mellett valószínûleg feljebb is kúszik majd. A processzor mellé jár egy egyszerû gyári hûtõ is, ám míg a játékok alatt még többnyire az Intel bizonyul jobbnak, az AMD már jó ideje sokkal korrektebb hûtési megoldásokat csomagol a CPU-k mellé, így javasoljuk a vásárlónak, hogy ha teheti, idõvel válasszon egy izmosabb, nagyobb teljesítményû típust, hosszú távon kifizetõdõ lesz. A processzor jelenleg 59 800 Ft-tól rendelhetõ.

GIGABYTE GA-Z370P-D3

Nem extrém tuninra tervezték, de azért tud egy-két trükköt


A Gigabyte 8. generációs Intel processzorokhoz tervezett alaplapja nem high-end darab, de szintén valamivel a belépõ szint felett áll. Ahogy a márkától már megszoktuk, alkatrészeinek hála nem kell félnünk az esetleges feszültségingadozástól, a minõségi kondenzátorok pedig régóta a védjegyüknek számítanak, így a stabilitás mellett hosszú élettartamra is számíthatunk. Az ATX lap persze nem egy kifejezett tuning lap, de a választott CPU nem is erre való, a Boost frekvencia pedig természetesen itt sem lehet akadály. A négy memóriafoglalatba maximum 64 GB DDR4 modul kerülhet, amelyek tuningot követõen maximum 4000 MHz-es frekvencián üzemelhetnek. Rendszerhûtõk számára három csatlakozó áll rendelkezésre, ami teljesen korrekt, ennél több több ventilátor esetén elosztót alkalmazhatunk, vagy átalakítóra lehet szükség, amivel a légterelõt egyenesen egy tápkábelre köthetjük. Emellett elfért rajta egy M.2 csatlakozó is, mely SATA és PCI-E 4.0 eszközöket egyaránt támogat, és ez kellemes pozitívum.

Semmi extra, de a hang legalább jól szól!


Oldallapján lévõ csatlakozói közt négy USB 3.1 és két 2.0 kapott helyet, integrált grafikus vezérlõ esetén pedig egy HDMI vehetõ igénybe. A minõségi hangot minõségi Audio kondenzátorok és Audio Noise Guard védelem támogatják, utóbbi az analóg audio összetevõ izolációját jelenti, mely biztosítja, hogy beszûrõdõ zaj, vagy jelveszteség ne rontsa az élményt. Videokártyánk számára egyetlen PCI Express 3.0 x16 csatlakozó biztosított, de két x4-es is használatba vehetõ, így amennyiben több kártyás rendszert szeretnénk, AMD esetén dupla, vagy akár Quad CrossFireX elosztásban is gondolkodhatunk. Az extrák között találunk még megerõsített foglalatokat, RGB támogatást, kén-szennyezõdés elleni védelmet, illetve G Connectort, mely a drágább, AORUS szériából ismert, és gépházunk vezetékeinek könnyebb csatlakoztatását segíti. A Z370-es chipsettel szerelt Gigabyte alaplap 31 200 Ft-tól rendelhetõ.

CORSAIR 650W RM650X

Moduláris kialakítás, 80 PLUS GOLD minõsítés.


A választott tápegység egy teljesen moduláris darab az RMX szériából. 160Mm-es hosszával kompakt méretûnek számít, szereléskor legfeljebb a kissé merev kábelek okozhatnak elhanyagolható mértékû kellemetlenséget. Bár az utóbbi idõben nem a Corsair az elsõ számú választás ha tápegységrõl van szó, mindenesetre a 80 PLUS GOLD minõsítés megfelelõ hatékonyságot biztosít, a 105 °C-os hõségig hitelesített japán kondenzátorok pedig bírni fogják a strapát, ráadásul tíz év gyártói garanciát is kapunk. A 140mm-es ventilátor halkan üzemel, alaocsny terhelés alatt pedig mozdulatlan marad, így nem ez lesz rendszerünk elsõ számú zajforrása. A 650 wattos moduláris tápegységet 38 000 Ft-tól érhetjük el.


SAMSUNG 970 EVO PLUS M.2 és KINGSTON HYPERX FURY 2x8GB DDR4 2666MHz

Gyorsabb még a PRO változatnál is!


A memória és háttértár tekintetében sem rossz a helyzet, a 970 EVO PLUS kifejezetten jó minõségû és közkedvelt az SSD-k között, hiszen a Samsung nem csak minõségi gyártó, de elöl jár a fejlesztésben, így az EVO-hoz képest nõtt a sávszélesség és csökkent a fogyasztás, így végeredményében gyorsabb írási sebességet és takarékosabb mûködést kapunk, az elõzõ modellel közel azonos áron. Az M.2 foglalatos NVMe modell 500GB-os változata 35 500 Ft-ért rendelhetõ. 

Megbízható darabok, a szokásos fekete hûtõbordákkal


Aktuális konfigurációnk legkedvezõbb árú komponense talán a memória, hiszen a CL16-os idõzítésû 2666Mhz-es HyperX Fury modulok ugyan nem LED-sorral felcicomázott tuning memóriák, de a játékhoz tökéletesen elegendõ 16GB, összesen 24 500 Ft-ért elérhetõ.

VGA ZÓNA


Végül jöjjön a két ellenfél. Ellenfelek, hiszen tulajdonképpen egy ligában játszanak, és a SUPER szériáról sem titok, hogy az Nvidia azzal a szándékkal jelentette be õket még a Navi GPU-k megjelenése elõtt, hogy RTX kártyák jobban megállják majd a helyüket az új RX 5700-as sorozattal szemben. A dolgok nagyjából a tervek szerint alakultak, ám az FPS-ben mérhetõ különbség nem az egyetlen érzékelhetõ eltérés, hiszen az ár, a melegedés, és a zajszint is releváns tényezõk. Márpedig a Sapphire mûhelyébõl elõkerült Navi korrekt egyedi hûtést kapott és egy fokkal kedvezõbb árazás jellemzi, így érdemes a figyelmünkre.

SAPPHIRE RX5700 PULSE 8GB GDDR6

Csendes és hatékony hûtés


Lassan, de biztosan érkeznek az egyedi hûtéssel szerelt Navi-k, az MSI EVOKE és MECH kártyák után most a Sapphire PULSE a soron következõ, ami kellemes meglepetést okoz. Elõször kissé gyanakodva méregetjük, hiszen a MECH masszív fém burkolata után furcsának tûnnek a nyomás hatására meghajló mûanyag elemek, ám hamar rájövünk, hogy a Sapphire nem véletlenül híres arról, hogy az év legvonzóbb dizájnja helyett, a hûtés hatékonyságára koncentrál. Nincs ez másképp most sem, a PULSE sem feltétlen a kirakat legszebbje, de valójában egy megfelelõen masszív, backplate-tel ellátott kártya, mely a tesztek alatt többnyire 70°C-os hõhatár alatt tudott maradni, tehát egy jól szellõztetett gépházban hosszabb távon is 70°C környékén tarthatjuk, miközben elmarad a turbinára emlékeztetõ propellerzaj.

A Sapphire nagy gondot fordított arra, hogy a PULSE ne okozzon csalódást


Az MSI ezen a téren nem volt a legütõsebb, a Sapphire azonban hozza a formáját, és a gyári órajel visszafotott megemelése mellett is, halk és hûvös mûködést biztosít. Az alap frekvencia az eredeti 1460 MHz-rõl 1540 MHz-re ugrott, melyet tovább emelhetünk 1700 MHz-es Game, és 1750 Mhz-es Boost órajelekre. A 8GB 256-bites GDDR6 fedélzeti memória és a 14 Gbps-os effektív órajel változatlan, viszont kaptunk Dual UEFI BIOS-t, ami jól jön, ha önálló tuningba fognánk. A 254 x 135 x 46.5mm-es méretek eltérnek a gyáritól, a kártya rövidebb, de szélesebb a blower hûtõs alapváltozatnál. A fogyasztás 187 watt környékén alakul majd, a javasolt tápegység pedig 600W, melyet egy 8 és egy 6 tûs PCI-E csatlakozón keresztül köthetünk rá. A Sapphire korrektül sikerült videokártyája 140 000 Ft-tól rendelhetõ.

GIGABYTE RTX 2060 SUPER GAMING OC 8GB GDDR6 

Minõségi és pofás, ám a három kis méretû ventilátor biztosan hangosabb mint a Sapphire megoldása.


A vásárló klasszikus Intel és Nvidia párosítást választott, a videokártya pedig a Turing architektúrára épülõ RTX kártyák frissített szériájának belépõ darabja, egy RTX 2060 SUPER. A Gigabyte megoldása ismerõs hatást kelt, ami elsõsorban a Windforce 3X hûtésnek köszönhetõ, melyben eltérõ irányban forgó 80mm-es légterelõk segítik a négy kompozit réz hõvezetõ csövet. Az összeszerelés minõségére nem lehet panaszunk, hiszen itt már a hátlap is fém, jelen vannak a gyártóra jellemzõ idõtálló összetevõk és az alacsony hõmérsékleten dolgozó tranzisztorok. A tápegység ajánlott teljesítménye 600W, a 6+8-tûs PCI-E csatlakozókon pedig apró LED-ek jelzik, ha elégtelen az energiaellátás. A referencia kártya 1650 MHz-es órajelét 1815 MHz-ig tolták, a memória azonban továbbra is 8GB GDDR6, 14000 MHz-es órajellel és 256-bites adatbusszal. 280 x 116 x 40mm-res dimenzióival hosszabb a Pulse-nál, azonban keskenyebb és alacsonyabb mint az egyedi hûtõs Navi. A Gigabyte gyárialg tuningolt kártyája webshopunkban 150 000 Ft-tól elérhetõ.

Teszt-tér

Végül jöjjenek az összehasonlítás eredményei, lássuk mire képesek a kártyák a 6 magos i5, és a 2666Mhz-es RAM együttmûködésével. A pontosabb eredmények eléréséhez három olyan játékot is választottunk, melyeknek van beépített Benchmark funkciója, ezeket 2560x1440-es felbontás és maximális beállítások mellett indítottuk el. Végül tettünk egy próbát a Rage 2-vel is, itt WQHD mellett azt is megnéztük megnéztük, hogy alakulnak a számok Full HD alatt.

Metro Exodus

Processzor limitbe futottunk?


A Metro Exodus nagy kedvencünk, hiszen nem csak hangulatával és változatos helyszíneivel lopta be magát a szívünkbe, de az is dícséretére válik, hogy fantasztikus grafikája ellenére is korrektül optimalizált. A posztapokaliptikus kaland izzasztó benchmark tesztje, mindkét kártyán azonos grafikai beállításokkal futott,  az átlag FPS pedig 1 frame híján azonos volt.

Elfogyott volna a 6 mag és a 6 szál?


A 48-49-es érték 1440p-n, Ultra beállítások mellet, bekapcsolt Motion Blur-rel együtt kifejezetten korrekt eredmény, érzékelhetõ eltérés pedig csak a maxmumokban mutatkozott. Az RX 5700 PULSE épphogy nem érte el a 77 FPS-t, a 2060 SUPER pedig 84-ig jutott, ami 7 FPS a Turing javára. Azért felmerül a kérdés, hogy egy erõsebb processzor vajon mennyivel toldaná meg a két VGa erejét.

Assassin's Creed Odyssey

A Benchmark a plafonig tolja a terhelést


A Ubisoft legutóbbi nyílt világú kalandjában az antik görög világ titkait fedezhetjük fel, a szokásos lopakódós és párbajozós játékmenet mellett viszont hajózhatunk is, és némi háborúskodásba is belekóstolhatunk. Az orvgyilkosok társaságának története talán sosem ér véget, ám a fejlesztõk jól láthatóan sokat tanultak az RPG mûfajának egyik legjobban sikerült darabjától, a Witcher 3-tól, így a küldetések is egészen szórakoztatóra sikerültek. Nem ilyen rózsás a helyzet ha az optimalizációra kerül a sor, az Ultra High beállítások mellett lefuttatott Benchmark pedig rendesen kizsigerelte a rendszert.

Ha nem ragaszkodunk az Ultra High beállításokhoz, biztosan nem ér majd kellemetlen meglepetés


Az RTX itt is jobban teljesített, hiszen az átlag 55 FPS már 9 kékocka elõnyt jelent, míg az extrém alacsony 21 FPS is 6 frame-mel jobb, mint az RX által produkált 15. Igazából mindkét érték a diavetítés kategóriáját súrolja, így ha a helyzet úgy kívánja, vegyünk vissza néhány értéket, izzasztó összecsapások alatt szükségünk lesz a stabilitásra.

Shadow of the Tomb Raider

60+ FPS, High beállítások


A harcos régésznõ legutóbbi kalandjával, trilógiává bõvült az újragondolt Tomb Raider széria. A dél-amerikai dzsungelekben és az õsi piramisok árnyékában, generációk óta rejtõzködõ izolált társadalomra, és isteni hatalommal bíró sötét ereklyére találunk. A világ megmentéséhez ismét jó sok barlangot és sziklát meg kell majd másznunk, kár, hogy az akciót nem sikerült kicsit feldobniuk, hiszen valószínûleg ez a széria befejezõ része, az új konzolgeneráció megjelenésével valószínûleg újragondolt formában tér majd vissza.

A Navi god nélkül állta a sarat, sõt.


A képkockaszám mindenesetre egészen kellemes, pedig a High beállításokon lefutott Benchmark itt is igyekszik bevetni az összes trükkjét, a zsúfolt piactértõl egészen a sûrû õserdõig. A képkockaszám fej-fej mellett, az 1-1 FPS eltérés konkrétan elhanyagolható, és ha számítana, az RX 5700 PULSE talán még egy hajszállal jobban is teljesített. 

Rage 2

Állta a sarat a Navi, és közben el sem akart olvadni


Végül egy kis instant akció a Rage 2 õrült világvége utáni világában, ahol minden és mindeki lõ, még az is, akinek nincs keze, hogy fegyvert ragadjon. A kíméletlenül pörgõs akció eszméletlen szórakoztató, nagy sajnálatunkra ehhez nyúlfarknyi hosszú, és kifejezetten semmirekellõ történet párosul, közepesen erõs vizualitással, és hasonló optimalizációval.

Full HD felbontáson az Ultra meg sem kottyan a kártyáknak


A teljesítmény így sem rossz, az 1440p-s teszteken az 5700 átlagban 7 FPS-sel maradt le az RTX mögött, az 59-es érték viszonylag folyamatos játékélményt jelent, így talán megbocsátható. 1080p alatt persze jelentõsen javul az összkép, és nõ az RTX elõnye, konkrétan 16 FPS-sel tud többet mint a Radeon. 

Kell ez nekem?

A tesztek bizonyítják, hogy a Navi-k rendkívül kompetitívek, az RX 5700 bõven megállja a helyét az RTX 2060 SUPER mellett, miközben a bemutatott SAPPHIRE PULSE kereken 10 000 Ft-tal olcsóbb a három ventilátorral szerelt Gigabyte OC kártyánál, emellett halkabb és pár fokkal hûvösebb is annál. Aki WQHD felbontáson szeretné a lehetõ legtöbbet kihozni a teljesítményigényes játékokból, mindkét kártya kiváló szolgálatot tesz, és míg az Nvidia jóvoltából a sugárkövetés is elérhetõvé válik, az AMD folyamatosanbõvülõ szolgáltatásaival javul a képminõség, és csökken az erõforrásigény, így a Navi és az RDNA architektúra kifejezetten jövõbiztosnak bizonyul. A SAPPHIRE RX5700 PULSE 8GB GDDR6 jelenleg 140 000 Ft-tól elérhetõ, ám érdemes sietni, mivel a 150 000 Ft-os áron kapható GIGABYTE RTX 2060 SUPER GAMING OC 8GB GDDR6 idõközben elfogyott, az AMD kártyája pedig jóval felkapottabb termék, ráadásul a készletek is alacsonyabbak. Aki mindenképp RTX SUPER kártyára vágyik, IDE kattintva válogathat az aktuális kínálatunkból.

KD - PCX

2019. 09. 13

Hogyan válassz alaplapot: teljes útmutató

Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.