Villantott az Nvidia - Rajtolnak az RTX SUPER videokártyák

Nem várnak az AMD-re, bemutatkoztak a felturbózott RTX videokártyák

Az AMD július 7-én indítja útjára az új 7nm-es Navi GPU-ra épülõ Radeon videokártyáit, mely hosszú idõ után ismét izgalmas alternatívát nyújt az Nvidia termékeivel szemben. Egy ideje már hallani lehetett, hogy az Nvidia pánikszerûen próbál lépést tartani az újdonságokkal, és frissíti az alig 8 hónapos RTX szériát. Nem vártak az AMD elsõ teszteredményeire, és be is mutatták az új kártyákat, melyeknek az értékesítése napokon belül megkezdõdik. A ráncfelvarráson átesett kártyák megnevezését nem bonyolították túl, és a kissé ötlettelen SUPER jelzõ mellett döntöttek, ami tulajdonképpen a Ti jelzéssel egyenértékû. Az RTX 2060 SUPER és RTX 2070 SUPER elsõ tesztjei már lefutottak, az RTX 2080 SUPER viszont csak július 23-án érkezik, az Nvidia pedig jó szokása szerint gondosan ügyel rá, hogy idõ elõtt ne szivárogjon ki semmi a kártyáról, így azok az információk még váratnak magukra.

Õk is várnak, mi is várunk.


A Turing kártyák frissített változatainak bevezetésével nem csak a kínálat bõvítésérõl van szó, hiszen két kártya leváltására is sor kerül. A két áldozat az RTX 2070 és 2080 lesznek, az õ helyüket egy az egyben étveszik az S változatok, míg a belépõ szintet képviselõ RTX 2060 mellett jól megfér a 2060 SUPER, de jelenlegi csúcs RTX2080Ti is elérhetõ marad.

RTX 2060 S

Egy kicsit drágább, egy kicsit gyorsabb, és hosszú távon jobb befektetés elõdjénél.


A frissítéshez nem eszközöltek GPU-cserét, így a kártya továbbra is az eredeti TU106 GPU-ra épül, viszont 256-tal megnövelték a végrehajtóegységek számát, így a Shader Unit-ok száma 2176-ra nõtt. A 13%-os fölényhez az alapórajel 105Mhz-es emelése is társul, viszont a Boost órajel 30MHz-cel alacsonyabb lett. A kártya jövõbiztosságával kapcsolatban a fedélzeti memória adott okot némi aggodalomra, ám a fejlesztésnek köszönhetõen korrekt elõrelépést láthatunk. A kategóriában direkt konkurenciának szánt AMD RX 5700-ról már ismeretes, hogy 8GB GDDR6 memóriával, és 256 bites adatsínnel érkezik, mellyel az RTX 2060 nem tud versenyezni. Az Nvidia tehát meg is lépte a szükséges fejlesztést, így a 2060 S már azonos felszereltséggel bír. A felturbózott GPU-nak és a korrekt memóriacsomagnak köszönhetõen, a kártya érezhetõen erõsebb kisebb testvérénél, viszont nem elõzi le a RX 2070-et, még ha vészesen közel is kerül hozzá. 1080p felbontás mellett 10%-kal, 1440p esetén pedig 12%-kal nyújt többet mint az RTX2060. Az átlagos fogyasztás játékok alatt 165W-ról 184W-ra nõ, a maximum pedig 170W-ról 192W-ra emelkedik. Az elsõ tapasztalatok jó tuningolási képességekrõl árulkodnak, így nagyobb erõfeszítések nélkül érhetõ el az RTX 2070 teljesítménye, miközben a kártya megelégszik egytlen 8 pines csatlakozóval, vagyis nem szükséges mellé egy új erõmûvet is vásárolnunk. Sajnos nem csak a teljesítmény, de az árcédula is eltávolodik az RTX 2060, nagyjából 100 000 Ft-os nettó árától. A 14 000 Ft többletköltséget valószínûleg a memóriát érintõ fejlesztés indokolta, ám ha le tudjuk nyelni a békát, hosszú távon profitálhatunk a több és gyorsabb memóriából.

RTX 2070 S

Impozáns fejlõdés változatlan áron, ám a teljesítménnyel együtt a fogyasztás is megnõtt


A következõ lépés már inkább ugrás, az RTX 2070 S ugyanis már az RTX 2080 ban is megtalálható a TU104 GPU-t kapta meg. Az új AMD RX 5700 XT jobb teljesítményt ígér mint az RTX 2070, ám az Nvidia nem szándékozik költség- és idõigényes fejlesztésekbe bocsátkozni. Új GPU helyett tehát megteszi az erõsebb Turing is, így a vásárlók is jól járnak: magasabb teljesítmény, drasztikus áremelkedés nélkül. A trükk valójában elég általános, a 2070 S tulajdonképpen az Nvidia kártyák Sempronja, vagy Celeronja. A gyártás során gyengébbre sikerült 2080-as GPU-k sorsa nem a bezúzás, hiszen a szükséges módosításokkal együtt, új nyomtatott áramkörön egy 2070 S kerülhet a polcokra. Az VRAM egységesen 8GB GDDR6, 256-biten, a CUDA magok száma pedig a 2060-hoz hasonlóan 256-tal több elõdjénél, esetünkben 2560. Jól festenek az órajelek is, 1410 MHz helyett 1605 MHz-rõl indulunk, a Boost pedig 1620 MHz helyett 1770 MHz, ami mindössze 30 MHz-el karcsúbb az RTX 2080 Turbójánál. Összehasonlítás gyanánt, az RTX 2070-hez képest 14%-os teljesítménynövekedést könyvelhetünk el, az elõzõ generációs bajnok GTX 1080 Ti nagyjából 2%-al marad le, míg a Radeon VII 3%-kal, a nagy ellenfél RX 5700 XT pedig várhatóan 10%-kal marad alul a párharcban. A következõ szint az RTX 2080, ami az érzékelhetõ árkülönbség ellenére mindössze 7%-os fölényt tudhat magáénak. A nagyobb lapka és a nagyobb teljesítmény azonban nagyobb tápellátást is igényel, a TDP ugyanis 175 W-ról 215 W-ra ugrik. Az elõzetes tesztek szerint a kártya gyári változata halkabb mûködés mellett is jobb hõértékeket mutatott, viszont aki 4K felbontású játékhoz keres videokártyát, jobb ha spórol a drágább 2080-as modellekre, amennyiben stabilan magas képkockaszámra vágyik. A hab a tortán az árképzés, ugyanis a nagyobb teljesítményért nem kell felárat fizetnünk. Aki eddig egy RTX 2070 vásárlásán tanakodott, most azonos összegért juthat hozzá a SUPER változathoz, a nettó ár ugyanis továbbra is 143 000 Ft-ról indul majd.

RTX 2080 S

Aki egy RTX 2080-ra pályázott jól jár majd, a kártya erõsebb lesz, az ár viszont marad


A legkevésbé látványos elõrelépést talán az RTX 2080 SUPER hozza majd, hiszen az RTX 2080 Ti továbbra is a piacon marad, mint a legerõsebb Turing. A VRAM változatlanul a 256-bites 8GB GDDR6, az effektív órajelet viszont 14-rõl 15,5 Gbps-re emelték, így jobban kiszolgálja a megnõtt számítási teljesítményt. A TU104 GPU plusz 128 CUDA magot kapott, amihez az alapfrekvencia 135 MHz-es, és a Boost órajel 105 MHz-es emelkedése társul, így a teraflopokban megadott elméleti teljesítmény 10,1-rõl 11,2 ugrik. Természetesen emelkedik a TDP is, az RTX 2080 fogyasztása 225W volt, a SUPER ehhez képest már 250W-ot kér enni, a gyári modell esetén egy 6 és egy 8 tûs csatlakozón keresztül. Mint említettük, az Nvidia esetán bevált gyakorlat a tesztpéldányok visszatartása, ahogy az információs embargó is, így legkorábban július vége felé várhatók a felhasználók szempontjából releváns eredmények. A korábbi pletykákkal ellentétben az árcímke ebben az esetben sem lett kövérebb, a SUPER hivatalos ára áfa és kereskedelmi haszon nélkül 200 000 Ft, ami jóval barátságosabb a 2080 Ti, minimum 320 000 Ft-os nettó áránál.

Az RTX 2080 SUPER körül még nagy a titkolózás, az elsõ tesztek július végén várhatók


Kapálózásnak tûnhet az Nvidia frissített Turing szériája, ám a mérsékelt árképzést tekintve talán csak azok a felhasználók morcosak, akik már bevásároltak az RTX szériából. A SUPER jó válasz az AMD Radeon RX 5700 és 5700 XT kártyáira, mivel a teljesítmény várhatóan az Nvidia felé billentheti a mérleget. Július 7-ével új idõszak kezdõdik, így mûhelyünkben is megszaporodnak majd a tesztelésre váró Ryzen processzorok és Navi videokártyák, a tesztek és az RTX SUPER kártyákkal való összevetés eredményeit, az elsõ adandó alkalommal közzétesszük.

KD - PCX

2019. 07. 04

Hogyan válassz alaplapot: teljes útmutató

Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.