A magyar tudósok is utána jártak, hogy káros lehet-e az emberre az 5G technológia

A technológia fejlõdésének eszméletlen tempója ma már általános közhely, miközben az internet széleskörû elterjedésével nem csak az újabbnál újabb vívmányokra láthatunk rá, de a társadalom azon büszke rétegére is, akit összeköt a tájékozatlanság. A kétely vagy a kíváncsiság persze alapvetõ erények, és még kifejezetten indokolt is, látva az óriásira duzzadt vállalatok befolyását és gátlástalanságát. Azonban manapság az is sokkal könnyebben hallathatja a hangját, aki nem fogadja el, vagy nem ismeri fel, hogy tárgyi ismeretei és gyakorlati tapasztalatai esetleg nem feltétlenül adnak biztos alapot, mondjuk egy olyan kérdés megítéléséhez, mint amilyen a rejtélyes 5G.

Sajnos a kifejezés, amit keresünk, az az „össszesküvés-elmélet”. A kétes eredetû teóriák híveinek pedig többnyire azokat tarthatjuk, akik a szellemi munkát igénylõ és ezáltal nehezebben megszerezhetõ tudás helyett, a könnyen befogadható, hatásvadász és élményszerû szövegekben kutatják a világról alkotott véleményük támasztékait, igazolást pedig a hozzájuk hasonló önjelölt szakértõtõl nyernek. Talán így juthattunk el odáig, hogy az MTA külön szakértõi csoportot hozott létre az 5G rendszerek vizsgálatára, kár, hogy szakmai alapokon nyugvó véleményüket pont azok ignorálják majd, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a higgadtabb megközelítésre. Az 5G-vel kapcsolatban valóban sok a megválaszolatlan kérdés, a technológia hazai fejlesztésében érdekelt MTA viszont szeretné, hogy az információk hiányában megképzõdõ ûrt, ne légbõl kapott (elnézést) elméletekkel töltsük fel. „A napjainkban kiépülõ 5G mobilhálózatokban sokan páratlan technológiai lehetõségeket látnak, mások eddig ismeretlen egészségügyi hatásoktól tartanak. A Magyar Tudományos Akadémia ezért egy ad hoc szakértõi bizottságot hozott létre, hogy a tudomány eszközeivel vizsgálja meg, van-e alapja a félelmeknek.” – kezdõdik az MTA honlapján olvasható bejegyzés.

A bizottság november 10-én egy ülést is tartott, ahol a vizsgálatokból fakadó eredményeket és következtetéseket osztották meg egymással, illetve a téma iránt érdeklõdõ közönséggel. Többek között megszólalt Sáfrány Géza sugárbiológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) fõosztályvezetõje, aki az 5G hálózatok bevezetés alatt álló alacsonyabb frekvenciáiról beszélt, melyek 3.6 Ghz alatt keresendõk. Ezek már a 2G bevezetése óta használatban vannak, de a 4G hálózat is ezekre támaszkodik, továbbá a Wi-Fi kapcsolatot is ezeken sugározhatjuk. A lényeg az, hogy ez a hatás már évek óta az életünk részét képezi, de az emberi egészségre gyakorolt káros befolyásáról mostanáig nem született megcáfolhatatlan bizonyíték, így véleménye szerint a kezdeti 5G rendszerek sem hoznak majd változást. A fõosztályvezetõ szerint a bevezetésre váró 26 Ghz-es magas frekvenciának már más a megítélése, annak egészségügyi vonzatai ugyanis még ismeretlenek. Szóba került a holland parlament is, ami a Holland Egészségügyi Tanács véleményére hagyatkozva, egészen addig nem támogatja ezen magasabb frekvenciák alkalmazását, amíg nem születik elegendõ mennyiségû, megfelelõ adatokat szolgáltató vizsgálat. Sáfrány aláhúzta az úgynevezett bystander effectet, és az egészségkárosító tényezõk együttes hatását, melyek vizsgálatára érdemes lenne a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordítani.

Felszólalt Thuróczy György, az (NNK) osztályvezetõje is, akinek elõadásában szó esett az elmúlt évtizedekben jelentõsen megnövekedett elektromágneses sugárzásról. Elmondta, hogy a folyamatos rádiófrekvenciás sugárzás jelentõs hányadát a mobil adatátviteli rendszerek adják, ez pedig a telefonok, a wifi és bluetooth kapcsolatok terjedésének köszönhetõen folyamatosan nõni fog. Ehhez a ténymegállapításhoz viszont azt is hozzáfûzte, hogy az említett sugárzás mértéke távolról sem közelíti meg az egészségünk szempontjából releváns határértéket. Mondandójának legérdekesebb pontja, a testünk által elnyelt sugárzás forrására vonatkozott. Szerinte a sugárzás túlnyomó többsége nem az adótornyokból (2G, 3G, 4G) származik, meglepõ módon sokkal inkább a magunknál hordott telefonokból, ráadásul az utóbbi hatása annál erõsebb, minél távolabb vagyunk az adótornyoktól. Ezt a felerõsödött közvetlen hatást úgy enyhíthetjük, ha a készüléket kihangosítva, vagy fülhallgatóval használjuk, különösen akkor, ha gyenge térerõt tapasztalunk.

Nagy Lajos, a BME-VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék tanszékvezetõje elmondta, hogy folyamatosan vizsgálják a sugárforrások hatásait, a munka pedig biológusokkal szoros együttmûködésben zajlik. Szó esett a már említett és még nem használt 26 Ghz-es tartomány kiemelt szerepérõl, és elhangzott, hogy amennyiben valahol szélsõséges értékeket tapasztalnak, az a biológiai minták megfigyelésével azonnal látható lesz. A minket körülvevõ elektromágneses sugárzást több mint 70 mérõállomás figyeli, és ha esetleg az egészégügyi határérték átlépését tapasztalnák, azonnal lehetõségük van intézkedni. Kifejezetten kényes megítélésû kérdésrõl nyilatkozott Nagy Lajos, a BME-VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék tanszékvezetõje, aki a valóban jelentõs mértékû elektromágneses sugárzás, agyunkra gyakorolt hatásáról beszélt. Kényes, mert elismerte, hogy az agyszövetek valóban elnyelik a sugárzást, és tapasztaltak olyan eseteket, ahol ez hatást gyakorolt idegsejtek közt fennálló kapcsolatra, ugyanakkor az agy mûködésének változásáról nincsen értékelhetõ tapasztalata.

Kutatócsoportjával EEG-s méréseket és pszichológiai teszteket is végeztek, melyek tanúsága szerint a 3G és 4G eszközök elektromágneses sugárzása nem volt hatással a figyelmünkre, emlékezetünkre, és úgy általában a kollektív képességeink teljes spektrumára. Megfigyelték azonban, hogy az agyhullámok reagálnak a sugárzásra, ezért szerinte a jövõben kiemelten fontos lesz annak a vizsgálata, hogy milyen hatást fejt ki a központi idegrendszerre az 5G-t is magában foglaló elektromágneses terek új generációja. Neményi Miklós akadémikus az 5G rendszerek mezõgazdaságban betöltött pozitív szerepérõl beszélt, de kitért a környezetünkre gyakorolt káros hatásaira is. Utóbbiról konkrétumokat nem osztott meg, inkább a laboratóriumi környezetben végzett mérésekre hivatkozott, melyek a szakirodalom szerint többször is kedvezõtlen eredménnyel jártak. A munka lényegét egy igen összetett és kifinomult elemzési módszer megalkotása teszi ki, mely összhangot képez a modellezési tapasztalatok, a különféle kísérletek eredményei és a mesterséges intelligencia között. A végcél természetesen az, hogy pontos, számszerûsített képet kapjanak a felmért hatásokról, melyek így már megfelelõen elemezhetõk, ami végül segíthet az esetleges negatív következmények csökkentésében.

A vitákkal megtûzdelt elõadássorozatot Oberfrank Ferenc, az MTA Köztestületi Igazgatóságának vezetõje zárta. Õ a társadalmakon belül uralkodó megsztottságról, az 5G-vel kapcsolatos általános tájékozatlanságról és megértésrõl beszélt. Ezekkel együtt szót emelt a társadalmi kontroll intézményérõl is, vagyis a lényeget tekintve arról, hogy a társadalomnak rendkívül fontos szerep jut a bevezetésre váró technológiák ellenõrzésében, értékelésében és szabályozáséban, enélkül ugyanis azok sikeressége nem biztosítható. Szerencsére nem mulasztott el említést tenni a társadalommal folytatott párbeszédrõl sem, enélkül ugyanis nehezen várható el, hogy a tömeg megfontolt döntést hozzon. Az a kérdés, hogy a technológiai piacot uraló szereplõknek mégis mekkora érdeke fûzõdik egy jól informált, felelõs döntésre képes társadalom megképzésében, valószínûleg nem került feltevése. A tudományos ülés a cikk tetején  beágyazott vidón, illetve IDE kattintva teljes egészében megtekinthetõ.

A képek és az információk forrása: mta.hu