Nem fogunk csalódni - MSI MAG B550 TOMAHAWK

A népszerû Tomahawk széria végre új taggal bõvült, és úgy tûnik, hogy a B550-es változat sem okoz csalódást. Az MSI emeli a tétet és nyer!

A középkategóriás AMD alaplapok között tagadhatatlanul a B450 Tomahawk foglalta el a legelõkelõbb helyet, hiszen felszereltségéhez képest, és vételárához mérten is impozáns teljesítményt nyújtott. A B450 lapkészlethez egy igen korrekt VRM társult, a sokat dicsért passzív hûtéssel pedig még a 8 magos Ryzen processzorok meghajtása is gyerekjáték volt. Most, hogy a B550 lapok szépen lassan ellepik a piacot, az új Tomahawkon a sor, hogy ismét bizonyítson a megfizethetõ kategóriában.


A MEG széria alapvetõen a prémium kategóriában képviselteti magát, a MAG pedig a középkategóriában indul és igyekszik a legtöbbet kihozni a költségvetésbõl. A B550 modellek között fõleg a PCI Express 4.0 és 3.0 sávok felosztásában, és a különbözõ sebességet kínáló USB csatlakozók felhozatalában látható érdemi különbség, de a választást sok esetben mégis az adott VRM konstrukció dönti el. Az ATX formátumú Tomahawk esetében ezúttal sem spóroltak a lényeges pontokon, így egyaránt profitálhatunk a nagysebességû PCI-E eszközökbõl és a magasabb osztályú processzorokból.


A 10+2+1 felosztású VRM tekintélyes elõrelépés az elõd B450-hez mérve, és ha azt vesszük, hogy az újdonság elsõsorban a Ryzen 4000 széria kiszolgálásához készült, a Tomahawk passzív hûtõbordáit látva ezúttal is jó elõérzetünk támadhat. A szó, amit keresünk a masszív. A lap teljes VRM részleget lefedõ, vaskos és súlyos alumínium bordázattal érkezik, mely teljesen átöleli az I/O részleget is. Utóbbi nem csak vastag, de egészen az integrált takarólemezig tart, és ahol maradt némi hely lélegezni, ott hõpadokra támaszkodik. Ha lejjebb tekintünk, láthatjuk, hogy két M.2 csatlakozót kapunk, a hûtést pedig ezekrõl sem sajnálták. Végezetül a chipsetnek is bõségesen jutott a jóból, a túlhajtásban gondolkodók valószínûleg elégedetten veszik tudomásul, hogy ez a vaskos fémréteg milyen átgondoltsággal került a helyére.


Bár az új modell megõrizte a sorozatra jellemzõ minimalista stílust, a lapkészlet hûtõpajzsába még némi hangulatvilágítás is belefért, és ennyi talán még az RGB-fóbiásokban sem szúrja majd a szemét. Maga a lap amúgy a fekete és szürkés árnyalatok ízléses keverékével érkezik, mely ránézésre is tartósságáról és masszív kialakításáról árulkodik. A kissé egyszerû, akár régimódinak is nevezhetõ dizájn sokaknak talán nem lépi át az ingerküszöbét, ám aki a teljesítményt és az árat helyezi elõtérbe, valószínûleg tudja, hogy ez ismét egy nagyszerû kompromisszum. A minõségi VRM mellett érdemes kitérni a PCI-E 4.0 sávokra is, melyekbõl a Ryzen 4000 processzor esetén 20 áll majd rendelkezésünkre.


A nagyobb részét egy teljes hosszúságú X16-os PCI-Express csatlakozó foglalhatja le magának, a másik négybõl pedig a felsõ M.2 csatlakozó lakmározhat, amennyiben birtokunkban van a megfelelõ új generációs SSD. A második M.2 továbbra is PCI-E 3.0-t használ, de természetesen ez továbbra is kiváló sávszélességet biztosít, egyszerûen csak lesz opciónk feljebb lépni. A tápellátásról a megszokott 24-pines ATX csatlakozó mellett, egy 12 voltos EPS csatlakozó is gondoskodik, processzorunk már csak a túlhajtásra vár. Akárcsak a memória, melybõl a négy Dual-Channel támogatással bíró foglalatba 128 GB pakolható, és a megfelelõ modulok esetén akár 5100 MHz-ig is tuningolható.


Az egyszerû dizájn továbbra sem jelenti azt, hogy kizárólag a legalapvetõbb feltételeket biztosítja a lap, a PCB-n tehát van még mit keresni. A fenti két 4-pines CPU csatlakozóból az elsõ a hûtõt, a második az AIO rendszerek pumpáját látja el, mellettük egy 3-pines és 5 voltos csatlakozóval, a címezhetõ RGB szerelmeseinek. Jobb oldalt újabb 4-tûs fejeket találunk, két rendszerhûtõ ventilátor számára. A 24-pines ATX fölött láthatjuk az „EZ Debug LED” feliratot, mely apró lámpáival a rendszer mûködését/indulását gátló problémákra világít rá szó szerint, legyen szó VGA-ról, memóriáról, CPU-ról, vagy más Bootolást akadályozó helyzetrõl. A 24-pin alatt egy USB 3.2 Gen1 Type-C csatlakozót látunk, mely a ház elõlapjához közvetít 5 Gbps sávszélességet. Lejjebb hat SATA port és egy újabb rendszerhûtõ dokk négy tûvel; a kötelezõ elõlapi Type-A USB egy 3.2 és két 2.0 csatlakozással, és még egy 4-pines ventilátorfejjel. Ha még nem fújt ki a szobából a sok légterelõ, érdemes megemlíteni a fizikai RGB kapcsolót is.


Ez valószínûleg a chipsetbe épített-, és az extraként csatlakoztatott RGB komponenseket hivatott kapcsolgatni, ami igazán szép gesztus az MSI részérõl, hiszen így nem kell a különféle, és gyakran gyári hibás vezérlõszoftverekkel bajlódnunk. Végezetül az audio, egy 12 voltos és 4-tûs hagyományos RGB fej, és az utolsó ventilátorcsatlakozó jönne, ha a felsõ M.2 csatlakozó felett nem találnánk egy hatodikat is. Ahhoz kétség sem fér, hogy rendszerünk szellõztetésével egész biztosan nem lesz problémánk. Az I/O kivezetések is rendben vannak, hiszen a 10 Gbps-t kínáló USB 3.2 Gen 2 csatlakozásból egy sima, és egy Type-C is az újdonságok között szerepel, és ha ki tudjuk használni, nem csak egy gigabites, de egy 2.5 gigabites LAN is elérhetõ.


Az Overclock3d munkatársainak az elsõk között volt lehetõségük átfogó terheléses teszteket végezni, és itt mindjárt érdemes megemlíteni a hõmérsékleteket. A B550 Tomahawk nem kisebb processzort hajtott meg, mint egy 12 magos és 24 szálas Ryzen 9 3900X-et, ráadásul tuningra is sor került, melyet egy Corsair H150i AIO hûtés segített, a maga 360mm-es tripla ventis radiátorával. Az alapjárat 68°C-ig kergette a CPU-t, és mindössze 42°C-ig a VRM-et, melyekbõl a proci hõértéke a felsõ mezõnnyel vetekszik, a VRM hûvössége viszont legdrágább X570 lapokat is lepipálja. A Tuning 4.4 Ghz-et jelentett az összes magon, a lap és az AIO hûtés együtt 81°C-on tartotta a CPU-t, míg a VRM mindössze 6°C-ot emelkedett, ami továbbra is kiemelkedõ eredménynek számít.


Nos, ha valakiben felmerült a kérdés, hogy az MSI legújabb Tomahawk lapja megfelelõ lesz-e a legnagyobb teljesítményû AM4 foglalatos processzorok meghajtására, akkor a válasz magáért beszél, a Tomahawk továbbra is kategóriájának egyik legjobbja, és a tuningolók jó barátja. Nem feledkezhetünk meg viszont az áráról sem, mely bizony az újdonságokkal arányban nõtt az elõd B450 változathoz képest. Az átszámítás után nagyjából 55-60 ezer forintról indul, ami valóban látványos emelkedés a B450 Tomahawk kb. 40 ezer forintos árához képest, ugyanakkor a lap látványos és bizonyított fejlõdést mutat, melyeknek köszönhetõen eltávolodik a B450 kategóriájától és közelebb jóval kerül az X570 sorozathoz, mely kiváló alternatívát nyújt azok számára, akik nem vágynak többszázezres luxuslapra, viszont élnének a tuning lehetõségével.

Az MSI tehát ismét jól vizsgázott a középkategóriában, reméljük, hogy hamarosan találkozhatunk Ryzen 4000 processzorokkal bélelt konfigurációkkal. A B550 lapok forgalmazása már megkezdõdött, és az MSI új termékei is hamarosan feltûnnek áruházunkban.

2020. 06. 22

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés?

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés? Így válassz jól
Amikor PC-t építesz vagy fejlesztesz, hajlamos vagy a processzorra és a videokártyára fókuszálni – pedig van egy csendes háttérszereplő, ami az egész rendszer stabilitását meghatározza: a hűtés. A számítógép hűtési rendszerek feladata, hogy elvezessék az alkatrészek által termelt hőt, így biztosítva a stabil működést, a teljesítményt és a hosszú élettartamot. Ha ezt alábecsülöd, throttling, zaj vagy akár meghibásodás is lehet a vége.
A nagy kérdés viszont mindig ugyanaz: elég egy jó léghűtés, vagy érdemes vízhűtésre váltani? A válasz nem fekete-fehér – attól függ, mire használod a gépet, milyen hardverrel dolgozol, és mennyire akarsz rámenni a teljesítményre. Ebben a cikkben végigvezetlek a döntésen, gyakorlati szempontok mentén.
Mi az a számítógép hűtési rendszer, és miért kritikus?
Léghűtés – az egyszerű és megbízható alapmegoldás
Vízhűtés – amikor a teljesítmény és kontroll fontosabb
Léghűtés vs. vízhűtés – fő különbségek egy helyen
Milyen felhasználáshoz melyik hűtési rendszer illik?
Kompatibilitás és házválasztás – gyakori buktatók
Mennyibe kerül egy jó hűtési rendszer?
Karbantartás és élettartam – mire számíts hosszú távon?
Gyors döntési útmutató – melyiket válaszd?
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mi az a számítógép hűtési rend
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.