Anyagi értelemben többé nem fizetünk majd rá, ha fogadjuk egy ismeretlen telefonhívását 

Világszerte ismert jelenségnek vethet véget hazánkban az Elektronikus Hírközlési Törvény (eht.) átfogó módosítása, mely július harmadikán került elfogadásra a parlament által. Az említett csalás lényege, hogy hívásunk érkezik, és a kijelzõn valamilyen idegen ország telefonszámát pillantjuk meg, melyrõl nem sejtjük, hogy valamilyen emeltdíjas szolgáltatással van egybekötve. A legrosszabb az egészben a kiszolgáltatottság, hiszen nem csak akkor kényszerítenek ránk extra költségeket, ha kíváncsiságból visszahívjuk az elmulasztott hívásban szereplõ számot, de akkor is automatikusan megterhelik a számlánkat a kéretlen szolgáltatás árával, ha egyszerûen csak fogadjuk a hívást.

Bár a gyanús hívásokat továbbra sem akadályozhatjuk meg, a továbbiakban nem kell félnünk, hogy tudtunk nélkül horribilis összeg megfizetésére köteleznek. A törvénymódosítás legfõbb szerepe, hogy az elektronikus hírközlõ hálózatokra vonatkozó szabályozócsomagot a piac gyakori változásaihoz igazítsa. Elsõsorban nem a felhasználók jogkörének kibõvítésérõl van szó, viszont visszaszorítaná az akaratlanul igénybe vett szolgáltatásokkal elért visszaéléseket. A többnyire fejletlen országokból indított, visszaélésre alkalmas szolgáltatást rejtõ hívások miatt kiszámlázott meglepetés összegeket visszakaphatjuk, mivel a hatóságok kényszeríthetik a szolgáltatót a levont összegek visszatérítésére.

Elvileg a visszatérítés akkor is igényelhetõ lesz, ha alapvetõen nem a megkárosított elõfizetõ szolgáltatója felelõs a kéretlen számlázásért, hanem egy ismeretlen harmadik fél. Az üdvözlendõ intézkedés mellett egyéb módosításokat is bevezettek, melyek más területeket érintenek. Történt néhány nagyvállalkozások számára fontos módosítás, illetve az 5G magyarországi elterjedését elõsegítõ intézkedés is, de külön érdekesség, hogy mostantól a "számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások" is a hírközlési szolgáltatások közé tartoznak, így konkrétan az olyan nagyvállalatok által üzemeltetett szolgáltatások, mint Skype, Viber, Zoom, vagy épp a WhatsApp is szabályozhatók lesznek a hírközlési törvény keretei között. Az úgynevezett "over the top" (OTT) szolgáltatások szigorúbb megítélését állítólag a versenysemlegesség elve indokolja.

Az persze jogos felvetés, hogy erre a lépésre miért kellett ennyit várni, hiszen évek óta cikkeznek már a vissza-visszatérõ átveréssorozatról, mindenesetre végre ide is megérkeztünk. A eht. módosítása tehát nem szünteti meg az átverési kísérleteket, - tehát nem árt ha óvatosak maradunk - de lehetõséget nyújt a felhasználóknak, hogy ilyen esetekben jogorvoslatért folyamodjanak a szolgáltatóhoz.