2022. 10. 07

Mit érdemes tudni a 13. generációs Intel CPU-król?

Ezt ígérik 2022-ben az Intel 13. generációs Raptor Lake processzoraiOktóber 20-án megjelenés!

A PC-rajongók, akik az elmúlt néhány évben figyelemmel kísérték az AMD és az Intel közötti gladiátorharcot, rendszeresen élvezhették ennek az intenzív versenynek a gyümölcsét. Ez figyelemre méltó változásokat eredményezett a CPU-iparban, többek között több CPU-magot, hibrid architektúrákat és 3D V-Cache-t, a teljesség igénye nélkül. Mindezek a változások így vagy úgy, de gyorsabbá tették a processzorokat mind játékhoz, mind munkához. Az Intel legújabb kiadása a 13. generációs Raptor Lake asztali CPU-k formájában érkezik, és úgy tűnik, hogy ez egy "megelőző csapás", amelynek célja az AMD ismételt visszaszorítása, akik nemrég rukkoltak elő a Zen 4 Ryzen 7000 processzorokkal. De hogyan is állnak az új, 13. generációs Intel processzorok a Ryzen 7000-es sorozathoz képest és mit tud a Raptor Lake?

13. generációs Intel Raptor Lake CPU-k 2022-ben



A Raptor Lake bejelentése néhány izgalmas részletet tárt elénk az új asztali CPU-król. Ebben a cikkben minden fontos aspektusát megvizsgáljuk, az architektúrában bekövetkezett változások áttekintésétől kezdve az árképzési, sok más részlettel együtt. Ez az időszak talán a legizgalmasabb a PC-rajongók számára az elmúlt több mint egy évtizedben, mivel több csata is zajlik az egész iparágban, merüljünk hát el benne.

CPU modellek és specifikációk

A részletek előtt kezdjük a CPU-család általános áttekintésével. Az Intel egyelőre csak hat processzor részleteit tette közzé a teljes termékcsaládból, de hangsúlyozták, hogy összesen 22 asztali kategóriás processzor lesz. Most fussuk át a bejelentett termékeket.


A zászlóshajó természetesen az Intel Core i9-13900K, amely a bejelentéskor a figyelem középpontjában állt. Összesen 24 maggal érkezik, amelyekből 8P mag (teljesítmény) és 16E mag (hatékonyság). Az i9-13900K különbözik az előző generációs zászlóshajótól, az i9-12900K-tól, mivel 8 maggal több hatékonysági maggal rendelkezik, és lényegesen magasabb órajelű, 5.8 GHz-es maximális boost-sebességgel. Ez majdnem 600 MHz-cel több, és ahogy a teljesítményre vonatkozó részünkben látni fogjuk, ez valóban lenyűgöző javulást eredményez.

A következő a Core i7-13700K, amely összesen 16 maggal (8P és 8E mag) érkezik. Az i9-13900K-hoz hasonlóan ez is extra hatékonysági magokat kap (4-ről 8 magra emelve), hasonló 0.6 GHz-es órajel-emeléssel együtt. 400 dollár körüli ára a 13. generációs Core i9-es modelleknél valamivel alacsonyabb, és úgy tűnik, hogy ez lesz az a CPU, amely az idei generáció talán legjobb játékprocesszora lesz. A 16 magja elég lesz ahhoz, hogy néhány évig biztosan optimális teljesítményt nyújtson a videojátékokban.

A helyzet hasonló a 13. generációs Intel Core i5-13600K esetében is. A magok száma némileg emelkedik a négy új E-maggal és az 5.1 GHz-es emelt órajelekkel. A 14 maggal a 13. generációs i5 asztali CPU egy jó, minden igényt kielégítő középkategóriás processzor lesz, amely a legtöbb feladattal könnyedén megbirkózik. Valószínűleg ez egy népszerű választás lesz az anyagi értelemben is megfontoltabb játékosok és azok számára, akik a feldolgozási teljesítményben is egy kis frissítésre várnak.

Az Intel bemutatta a fent említett lapkák "KF" változatát is, amelyek integrált grafika nélkül érkeznek: Core i9-13900KF, Core i7-13700KF és Core i5-13600KF. Az iGPU hiányán kívül többnyire ugyanazok az alapvető specifikációk, és valamivel drágábbak, mint a szimplán "K" sorozatú lapkák, melyek a túlhajtás lehetősége mellett iGPU-t is kínálnak.

CPU-architektúra

Akár egy óramű, az Intel szinte minden évben új processzorgenerációt dob ki, amely egy kicsit erősebb, mint a korábbi verzió és többé-kevésbé hatékonyabb is. Az Alder Lake CPU-k tavalyi bevezetésével azonban az Intel a szokásosnál jóval nagyobb váltást hajtott végre, és egy teljesen új chiparchitektúrát mutatott be.

Marad a 12. generációval bevezetett hibrid felépítés.


Az Intel 12. generációja a processzormagok egyetlen osztályának használatáról az új hibrid architektúrával egy ARM-alapú megközelítésre tért át, mely a mobil szegmensen volt jellemző. Ez azt jelenti, hogy a processzormagokat két különböző kategóriába osztották, az egyik a nagyobb teljesítményt ígérő P-magok, a másik pedig az energiatakarékos feladatokra optimális magtípus, az E-magok. A megközelítés lényege, hogy nagyobb teljesítményt nyújtson, ugyanakkor a hatékonysági magok segítségével a háttérben egyszerűbb feladatok, például a videostreaming megoldására is lehetőséget adjon. Azonban a 13. generációs processzorok esetében nem látunk alapvető változást a gyártási folyamatban, mivel ugyanazt az Intel 7-es eljárást (az Intel házon belüli 10 nm-es gyártási eljárást) használják, amelyet a 12. generációs processzoroknál is alkalmaztak. Ezen a téren a vállalatnak még fel kell zárkóznia az AMD-hez, amely a legújabb Ryzen 7000-es processzoraihoz 5 nm-es technológiai csomópontot használ. Az Intel szerint a meglévő 10 nm-es folyamatcsomópontot finomításokkal javította, bár strukturális értelemben ugyanaz. Az összes Raptor Lake CPU továbbra is ugyanazt a hibrid megközelítést használja, mint az Alder Lake processzorok, ahol az egyes magok teljesítmény (P) magokra és hatékonyság (E) magokra oszlanak.


Az azonos architektúrához való ragaszkodás viszont nem azt jelenti, hogy semmit sem javult. A gyártási fejlesztések például valódi javulást eredményeztek. Az Intel kijelentette, hogy az architektúra finomhangolásának köszönhetően a frekvencia növekedésével optimalizálni tudták a magok feszültségét, aminek köszönhetően a Raptor Lake processzorok magasabb órajeleket értek el, mint Alder Lake társaik. Ez a specifikációs táblázatban is jól látható, hiszen az új 13. generációs CPU-k mindenhol magasabb órajelekkel rendelkeznek. A másik nagy változás a megnövelt CPU gyorsítótár formájában jelentkezik. Az új kialakítás P-magonként 2 MB L2 gyorsítótárat, E-mag fürtönként pedig akár 4 MB-ot is kínál, ami duplája annak, ami az Alder Lake lapkákon rendelkezésre állt. Az Intel szerint ezek a gyorsítótár-változások nagy előrelépést jelentenek, mivel a gyorsítótár fontos szerepet játszik az olyan feladatokban, mint a játék. Az AMD ezt már bizonyította, amikor kiadta a Ryzen 7 5800X3D processzorát, amely papíron hasonló volt a Ryzen 5800X-hez, de a plusz gyorsítótár mérete képes volt új magasságokba emelni a CPU-t a játékteljesítmény tekintetében.


Az architektúrális fejlesztések lenyűgöző hatékonyságnövekedést is eredményeztek. Az Intel által bemutatott grafikonon (fentebb csatolva) látható, hogy a Core i9-13900K a jelek szerint az i9-12900K-hoz hasonló többszálú teljesítményt nyújt, mindössze 65 W-os fogyasztás mellett, ami aztán a 253 wattos maximális fogyasztásnál 41%-ra nő. A 13. generációs i9-es lapka maximális energiafogyasztása egy kicsivel magasabb, mint az előző generációsé, de az, hogy a Raptor Lake 3x kevesebb energiafogyasztás mellett is lépést tud tartani az Alder Lake-kel, megér egy kalapemelést.

 

Új funkciók

Mivel az architektúra meglehetősen hasonló, az Intel nem sok új funkciót épített be, de számos korábbi, az Alder Lake CPU-kban megtalálható funkciót továbbfejlesztett.

Intel Thread Director 2

A Thread Director egy hardveralapú technológia, amely továbbfejlesztett telemetriai adatokat szolgáltat a Windows ütemezőjének, amely aztán intelligensen osztja el a munkaterhelést az optimális magokra. Ez egy olyan funkció, amelyet az Intel először a 12. generációs processzorokkal adott ki, hogy segítse a "hibrid" architektúra lehető legjobb kihasználását. De ahogyan azt sok technikai szakértő állítja, ez nem működött olyan jól, mint kellett volna. A 13. generációs CPU-kkal az Intel fontos változtatásokat hajtott végre a Thread Directoron, és a már elérhető tesztek szerint az új már jobban teljesít, mivel láthatóan intelligensen és gyorsan alkalmazkodik a különböző típusú munkaterhelésekhez. Az Intel képviselői azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a felhasználóknak Windows 11 operációs rendszerrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a funkciót optimálisan kihasználhassák, mivel a Windows 10 nem támogatja a Thread Directort.

Frissített Intel Extreme Utility

A másik lenyűgöző funkció, amely frissítést kap, az Intel Extreme Utility, amely mostantól az Intel Speed optimalizálójával együtt használható a könnyebb túlhajtás érdekében. Az Intel szerint a túlhajtáshoz nem kell tech-zseninek lennünk, ez mindenki számára egy elérhető funkció. Az Intel XMP 3.0-nak is fokozott támogatása van, ami a memória túlhajtását ugyanolyan egyszerűvé, ha nem még egyszerűbbé teszi, mint a CPU túlhajtását.

Teljesítmény


Az Intel által bemutatott grafikonoknak köszönhetően tehetünk becsléseket. A legtöbb grafikon, amit az Intel elővezetett, kiemeli, hogy ezek a chipek sokkal gyorsabbak lesznek játékban és tartalomkészítésben, mint a Zen 3, míg a Zen 4-gyel való összehasonlításra valószínűleg még egy keveset várnunk kell, mivel az Intel újdonságai hivatalosan október 20-án válnak elérhetővé.


Sokféleképpen lehet összehasonlítani egy processzor teljesítményét, de az Intel úgy próbálta meg lebontani, hogy az új Intel Core i9-13900K teljesítménynövekedését nézzük, amit az i9-12900K-hoz, az Intel előző generációs zászlóshajójához és az AMD utolsó generációs vezérchipjéhez, a Ryzen 9 5950X-hez képest mutat. Az Intel szerint a legtöbb esetben a Core i9-13900K 15 százalékkal jobb teljesítményt nyújt egyszálú alkalmazásokban a Core i9-12900K-nál, a többszálú feladatokban azonban akár 41 százalékkal is többet tud. Az egyszálas teljesítményben mutatkozó különbség több szempontból is adódik, mint például az órajelek növekedése, a memória sebességének növelése és az extra gyorsítótár hozzáadása. Míg a többszálas javulás elsősorban a magok számának növekedéséből (hozzáadott hatékony magok) és a frekvenciák növeléséből származik.

Gaming

De mi lesz a helyzet játékok alatt? Az ide vonatkozó grafikonon láthatjuk, hogy mind az architektúra, mind az órajelek terén elért fejlesztések az AMD előző generációs zászlóshajójával, a Ryzen 9 5950X-szel szembeni teljesítményelőnye egyes játékokban, mint például a World of Warcraft, 6%-tól egészen 58% fölé emelkedik más játékokban, mint például a Marvel's Spider-Man Remastered. A teljesítménynövekedés jelentős, mivel az 5950X már akkor is lenyűgöző volt a játékokban, így az 50%-os javulás egy régebbi generációs zászlóshajóhoz képest nem adhat okot panaszra.


De ahogy mondani szokták, az ördög a részletekben rejlik. Először is, ha a Ryzen 5800X3D-vel (az AMD játékos zászlóshajójával) hasonlítjuk össze, a teljesítménynövekedés minimális, és néhány játékban, például a World of Warcraftban alacsonyabb. Most már tudjuk, hogy a 3DV gyorsítótár időnként magasra lövi a képkockasebességet, de az a tény, hogy az új 13. generációs i9-13900K még mindig küzd, hogy legyőzze az AMD utolsó generációs architektúráját, nem jelent jót a zászlóshajó CPU-nak, amikor az AMD újabbRyzen 7000 sorozatával kerül szembe az összehasonlító tesztekben.


Ami viszont meglehetősen érdekes, hogy az Intel a CPU-k saját összehasonlításához használt memóriakonfigurációk nagymértékben eltérnek egymástól. Az Intel ugyanis 3200 MHz-es DDR4-es készletet használt az AMD Ryzen CPU-hoz, míg a saját i9-13900K Raptor Lake CPU-jukhoz egy túlhajtott 5600 MHz-es DDR5-ös készletet vetett be. A memóriasebességek különbségeiről már jó ideje ismert, hogy érzékeny hatással vannak a teljesítményre. A hatalmas teljesítménykülönbség a magasabb memória órajelek miatt alakulhatott ki, ami enyhíthető lett volna, ha az Intel valamivel magasabb órajelű RAM-ot használt volna, talán valami 4000 MHz-hez közelebbit. Emlékezzünk rá, hogy az Intel nem először, és ezek szerint nem is utoljára élt hasonló trükkökkel, hogy saját termékeit jobb színben tüntesse fel a konkurenciával szemben, még akkor is, ha amúgy minden esélyük megvan arra, hogy ügyeskedés nélkül is ők tűnjenek erősebbnek.

Munka



A játékokon kívül az Intel azt is megosztotta, hogy a kreatív szakemberek is számíthatnak előnyökre, ha az új, 13. generációs processzorok mellett döntenek. Állításuk szerint a 13. generációs i9-13900K 27 százalékkal gyorsabb lesz az i9-12900K-nál az olyan fotó-videó munkafolyamatok, illetve alkalmazások esetén, mint az Adobe Media Encoder és az Adobe Photoshop. Továbbá akár 34 százalékos lesz a gyorsulás az olyan játékfejlesztő alkalmazásokban, mint a Blender és az Unreal engine.

Alaplapok, foglalat és hardvertámogatás

A bejelentés során az Intel megmutatta a 13. generációs processzorokhoz tartozó új alaplapi lapkakészletet is – vagyis a Z790-et. Elsőre nem tűnik jelentős fejlesztésnek az előző generációs Z690-es alaplapokhoz képest, de az Intel elárulta, hogy azért akad ott néhány említésre érdemes fejlesztés. Egyrészt az új Z790-es lapkakészlet már összesen 20 PCIe 4.0 sávot tartalmaz, ami nyolccal több 4.0 sávot jelent, mint a Z690-es. Emellett komolyabb a memóriatámogatás is, mivel az új lapkakészlet akár 5600 MHz-ig támogatja a DDR5 RAM sebességet, ami 800 MHz-cel több, mint amit az Alder Lake lapkakészletek elérhettek. Végül egy további 20 Gbps-os USB 3.2 portot is láthattunk, amivel a 20 Gbps-os USB portok maximális száma ötre emelkedik.


Az egyik legjobb hír, hogy az új 13. generációs Intel CPU-k ugyanazt az LGA1700 foglalatot használják, mint a korábbi 12. generációs processzorok, így a legtöbb Z690-es alaplap képes lesz támogatni az új chipeket. Ez a visszafelé kompatibilitás kifejezetten jó lépés az Intel részéről, hiszen eddig rengeteg kritikát váltott ki, hogy egy-két év után csak úgy kihajítják az előző platformokat és újabb megvásárlására kényszerítik a felhasználókat. Ezen felül azt is bejelentették, hogy az új chipek kompatibilisek lesznek a DDR4 memóriával, tehát az AMD új Ryzen 7000 szériájával ellentétben a DDR5 memória nem szükségszerű. Tehát, ha valakinek a nyolc plusz PCIe sávra nincs szüksége, akkor továbbra is használhat Z690-es lapot és DDR4-es RAM-ot, mely kifejezetten fontos tényező lehet, ha valaki majd a két cég ajánlatai között billeg, a legtöbb esetben ráadásul nem kell hatalmas teljesítménybeli különbségre számítani.

Árazás

Végül, de nem utolsó sorban jöjjön az árazás. Sajnos napjainkban ez érzékenyebb pont, mint valaha, az infláció és a termékek folyamatos drágulása ugyanis a legkevésbé sem kedvez a vásárlóknak. A hírek ráadásul már arról szólnak, hogy a Raptor Lake haszonkulcsai állítólag sokkal alacsonyabbak, mint az Alder Lake-é voltak, mivel a 13. generáció gyártása valószínűleg drágább lett az elődjénél.

  • Core i9-13900K — $589
  • Core i9-13900KF — $564
  • Core i7-13700K — $409
  • Core i7-13700KF — $385
  • Core i5-13600K — $320
  • Core i5-13600KF — $295


Márpedig ez nem csak azt jelenti, hogy a boltok és kiskereskedők a megszokottnál kisebb haszonra számíthatnak az eladott processzorok után, de azt is, hogy ezen okok miatt a 13. generáció sokkal tovább tarthatja majd az árait, így hosszú időbe telhet, mire a vásárlók végre kedvezőbb árakat láthatnak. Az elkövetkező időszak tehát érdekes lesz, mivel az AMD állítólag ezen a téren jobb helyzetben van. Bár a Ryzen 7000 sem éppen filléres széria, a vélhetően olcsóbb gyártás és a nagyobb haszonkulcs miatt nagyobb mozgásterük van az árak alakítására. Ha pedig az Intel élesben is bizonyít az új CPU-kkal, ellenfelük némi árcsökkentéssel próbálkozhat, hogy magához csábítson néhány árérzékeny vásárlót. A hírek szerint a Zen 4 CPU-k eladásai a bőséges készletek ellenére sem túl fényesek, mely a fent felsoroltak mellett valószínűleg annak is köszönhető, hogy sokan a 13. generációs Intelek október 20-án esedékes megjelenését várják.

Kell ez nekem?



Az architektúra radikális megváltoztatásával az Intel képes volt megmutatni, hogy még képesek az innovációra, talán annak ellenére is, hogy még mindig a 10 nm-es gyártástechnológián ragadtak. Idén azonban a dolgok visszafogottabbnak tűnnek, mivel úgy tűnik, hogy a 13. generációs Raptor Lake CPU-k inkább kisebb frissítéseket hoznak az Alder Lake CPU-khoz képest, mintsem valódi generációs frissítést. Ezzel együtt az Intel megmutatta, hogy az új chipek meglehetősen gyorsabbak, mint tavaly, és készen állnak arra, hogy az elkövetkező hónapokban szembeszálljanak örökös ellenfelükkel, az AMD-vel és annak Ryzen 7000-es sorozatával. Bár most a hazai árakról sok jót nem lehet elmondani, de azért izgalmas időszak ez a PC-rajongók számára, és alig várjuk, hogy lássuk, hogyan alakul ez a csata az elkövetkező hónapokban.

2022. 10. 07

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.