fb pixel code
KATEGÓRIA KATEGÓRIA
Ajánló
MSI RTX 3080 VS RTX2080Ti / RTX3080 kártyát nyerhetsz!!!
Instabil pár RTX 3080, csere helyett szoftverfrissítés jött
Végleg Linux alapokra kerülhet a Windows
NO HACK - Oroszország megállapodna az USA-val
Kínában már az utakon járnak a sőfőrmentes robottaxik
Jól kiegyensúlyozott AMD konfig kisebb hiányosságokkal
Az RTX 3090 startja sem sikerült, viszont a tuning rekord igen
Szupergyors vezeték nélküli perifériákkal támad a Razer
Bemutatkozott az új Samsung 980 PRO PCIe 4.0 SSD
Az új Pure Loop, a Be Quiet! új kompakt vízhűtése
Megszűnhet az európai Instagram és Facebook
Félmillió Activision fiókot lophattak el, de a cég tagadja
A Microsoft megvette a Bethesdát, és még vagy 7 stúdiót
Az új Oculus Quest 2 a Rift helyébe lép
RTX 3060, RTX 3080 20GB és blower hűtős RTX 3090
2020. 01. 25

Élet 60 Hz fölött. Miért válasszunk gamer monitort?

Élet 60 Hz fölött? Miért népszerűek a gamer monitorok?

A gamer perifériák iránti kereslet féktelen növekedésnek indult, az elmúlt években azonban a monitorok fejlődése volt a legszembetűnőbb. De mit kínál egy gamer monitor a látványosnak szánt külsőn kívül? Vajon megéri a felárat, egy hagyományos, belépőszintű kijelzőhöz képest? Mit kapunk ma a pénzünkért, és vajon tényleg szükségünk van rá? 

Választék az van, az árak pedig csökkennek


Az LCD technológia a 2000-es évek elején kezdte meg térhódítását, és népszerűsége rohamosan nőtt. A folyadékkristályos kijelzők, néhány év alatt leváltották a súlyos CRT monitorokat, a gyengébb színek, és rosszabb betekintési szögek ellenére. Legnagyobb előnyük a vibrálástól mentes kép, az alacsonyabb fogyasztás, és természetesen a képcső hiányában vékonyabb kialakítás. A kezdetleges panelek végül elérték határaikat, így a piacon megjelentek az újabb megoldások, mint a Hitachi által fejlesztett IPS, ami teltebb színeket, és jobb betekintési szögeket kínált, azonban elődjét nem tüntette el a boltokból. De mit vegyen aki játszani szeretne, és miért nem elégszünk meg egy hagyományos, belépő kategóriás modell képességeivel?

Képfrissítés, Hertz, fps.


Az utóbbi években olyan technikai részletek foglalkoztatják a felhasználókat, mint a játék alatt mérhető fps, és hogy hány Hz-es a kijelzőnk. Néhány évvel ezelőtt örültünk, ha szaggatásmentes képet, és stabil teljesítményt láthatunk, nem igen foglalkoztunk olyasmivel, mint a másodpercenként megjelenő képkockák száma. Az olyan kompetitív játékok, mint a népszerű Counter-Strike, már jelen voltak az LCD feltörésekor, de a mostaninál jóval szűkebb réteg problémája volt, hogy milyen sebességet produkál a játék, és hogy milyen monitort használunk.

Akár 3 kijelzővel is játszhatunk, ha gépünk bírja a felbontást

A mozgás illúzióját valójában egymást követő képek sorozata kelti bennünk, és nem csak a monitorok, de a szem is pillanatképek sorozatát küldi idegrendszerünk felé. A folyamatosság érzetéhez nem kell más, mint legalább 15-20 kép másodpercenként, a mozifilmek például 24 képkocával dolgoznak. A vetített képek egy másodpercre jutó száma a képkockasebesség (frame rate), mértékegysége pedig az fps (frame per second). A videóanyagok esetén a 24 bőven elegendő, ilyenkor jelentkezik a természetes mozgási elmosódás (motion blur), vagyis az a jelenség, amikor gyors mozgásnál agyunk nem képes feldolgozni azt a rengeteg információt, amivel a legyek összetett szeme például gond nélkül megbirkózik. Ha megállítunk egy ilyen videót, látni fogjuk, hogy a hiányzó képkockák miatt nem lesz éles a pillanatkép.

A ghosting jelenség leginkább a VA paneleknél észrevehető


A frame rate csak eltérő információt közvetítő képsorozat esetén értelmezhető, egy fényképről akárhány képet megjeleníthetünk, változás híján állóképet látunk. Viszont csak azért, mert alacsony számú információ is elegendő a mozgás érzékeléséhez, szemünk és agyunk attól még többel is megbirkózik. Lessünk csak meg egy mozifilmet, tegyünk be egy DVD-t, vagy nézzünk hagyományos TV-adást, aztán indítsunk el YouTube-on egy 60 fps-es videót, és látjuk is az eltérést. Minél több képkocka, annál finomabb, simább lesz a mozgókép. Érdekesség, hogy vannak, akiknek az érzékelési tartománya alacsonyabb, így ők valóban nem feltétlenül látnak különösebb eltérést 30 és 60 fps között.

IPS glow jelenség, sötét képeknél zavaró lehet


Itt kerül a képletbe a képfrissítés, vagyis hogy a monitorba szerelt panel, hány képkocka megjelenítésére képes másodpercenként. Videokártyánk dolgozik, és teljesítményétől függően, minden másodpercben elküldi monitorunknak az elkészített képmennyiséget. Ez határozza meg, hogy szemünk mennyi képpel, mennyi információval dolgozhat. Azonban gépünk akár 400 frame-et is legyárthat feleslegesen, ha monitorunk ebből csak 60-at közvetít. 60 hertzen 16,7 ezredmásodperc telik el két képkocka elkészülte között, a képfrissítés növelése viszont a válaszidőt, és a motion blurt is csökkenti. Még egy problémára érdemes kitérni, méghozzá az úgynevezett képtörésre (screen tearing). Amennyiben a frissítés során új információt kap a monitor, elvégzi a cserét, ám a frissítés sajnos nem egyben, hanem soronként történik. Ilyenkor láthatunk olyat, hogy a kép egy csíkban megtörik, ahol az előző és a friss kép találkozik. Ez játék közben idegesítő lehet, viszont azt jelenti, hogy a monitor ilyenkor nem késlekedik, tehát azonnal reagál mozgásunkra és a történésekre. Amennyiben aktív a V-Sync, vagyis a függőleges szinkronizáció, a gép megvárja míg az új kép teljesen elkészül és egyben frissíti a képet, de így a késve érkező információ miatt irritáló input lagot tapasztalunk. Ezen segít az NVIDIA G-Sync, illetve az AMD FreeSync, így monitorunk elvégzi gépünk helyett a szinkronizációval járó munkát, és a képtörés az input lag megjelenése nélkül szűnik meg.

Gamer vagyok, nekem 60 Hz nem elég!


Bizony, itt kerülnek képbe (elnézést), a játékosoknak szánt monitorok, ahol a fent említett tulajdonságok kulcsfontosságú szerephez jutnak. Ha a dizájn, az anyaghasználat, vagy a magasság és dönthetőség nem első számú szempontok, ma már nem kell egy havi fizetésünket rááldozni, ha 60 Hz-nél magasabb képfrissítést, és alacsony válaszidőt szeretnénk. Persze, ha ezek az igények nálunk sosem álltak fenn, az egész humbugnak tűnhet, de az online játékokban bizony komoly előnyt nyújthatnak ezek a részletek. Aki rengeteget játszik egy adott játékkal, egészen felszabadító élményben lehet része, mikor egy általános modellről, gyorsabb reagálású kijelzőre vált. Ha már koncentrál az ember, miért ne profitálhatna abból, hogy gyorsabban jut el hozzá az információ, és ezáltal esélye van gyorsabban reagálni?

Samsung LC49HG90, ha valakinek nincs olyan hogy elég széles látószög


Az elmúlt évek eladási mutatói, és maguk a gyártók is arról számolnak be, hogy a szélsebes képfrissítést és alacsony válaszidőt kínáló, úgynevezett „gamer” kategóriás kijelzők, hatalmas népszerűségnek örvendenek, és jelenleg is az egyik legdinamikusabban fejlődő ágát adják a perifériák piacának. A Samsung már vagy három éve több ívelt kijelzőt értékesít, mint sík képernyős monitort. Ám amíg ennek a tulajdonságnak a haszna erősen kérdéses, és többnyire csak 21:9-es képarány, illetve 30-34 hüvelykes képátló felett realizálható, a magas képfrissítésű kijelzők előnyei jóval nehezebben tagadhatók. Főleg, mióta az eSport, mint önálló videojátékos kategória behatolt a közismert fogalmak közé. A 144 Hz-es monitor elé ültetett játékosok legnagyobb része egyből érzékeli a különbséget, és ehhez még csak be se kell lépni a játékba. 120, vagy 144 Hz-en az asztalon végigsikló kurzor mozgása is olyan lágynak tűnik,hogy többet nem vágyunk hagyományos 60 Hz-es kijelzőre.

A vad külső már alap, az állítható magasság és dőlésszög viszont extra


Egy darabig csak az öreg TN panel kínált megfelelő értékeket, és még jelenleg is ez a technológia képes a legjobb sebesség elérésére, ám a színek és betekintési szög tekintetében továbbra sem tökéletes. Egy ideje már az IPS is meglépte a bűvös 144 Hz-es határt, az Asus pedig idén bemutatta 360 Hz-es, TN panellel szerelt versenymonitorát. Amikor a Gigabyte, de még a Cooler Master is gamer megjelenítőket dob piacra, láthatjuk, hogy valami megváltozott, és sejthetjük, hogy a szolidabb képességekkel bíró darabokból találnunk kell megfizethetőt. Természetesen a 60 Hz továbbra is tökéletes általános felhasználásra, ám az a játékos, aki megtapasztalja a gyorsulást, jó eséllyel függővé válik, és nehezen tér vissza, az egyszerű irodai felszereléshez. Az Asusnál nagyon szépen fogynak a 24 és 27 colos képátló közé eső, minimum 144 Hz-es monitorok, de már nem ritkák a 32 vagy 34 hüvelykes képátlóval bíró darabok sem, a BenQ vagy az AOC jól árazott termékei pedig még szóba sem kerültek.

TN, LCD, VA, LED?


A monitorok dobozán olvasható jelölések, sok felhasználó számára még a mai napig is ködösek, hiába van velünk az LCD technológia 1960 óta. Választás előtt talán elég annyit tudnunk, hogy egyik technológia sem tökéletes, ám akinek eddig fogalma sem volt róla, hogy milyen eszközt használ, nem ez lesz a vízválasztó. Jelenleg mindegyik paneltípus elég fejlett ahhoz, hogy vonzó képességeivel megfelelő felhasználói élményt nyújtson. A TN a leggyorsabb, de kissé fakó és csak szemből nézve az igazi. Az IPS és a VA egymáshoz hasonló tulajdonságokkal bírnak, vagyis szebb színek, jobb betekintési szögek, de míg utóbbinál találjuk legjobb a kontrasztarányt, sajnos a legalacsonyabb a válaszidőt is. Természetesen egy kis utánajárással, esetleg a megfelelő összeg megfizetésével az említett hátrányok csökkenthetők, így könnyedén találunk megfelelő élményt kínáló kijelzőt. Talán a TN kivételével, ami lehet akármilyen gyors, a színek és betekintési szögek már aligha lesznek jobbak. Szerencsére az adaptív szinkronizáció (AMD FreeSync), illetve az Nvidia hardveres G-Sync megoldásai, már a hagyományos kijelzőknél is megjelentek, így ezen talán már nem érdemes spórolni.

Kell ez nekem?

A 144 Hz egyre általánosabb, ahogy terjednek a 240 Hz-es monitorok


Hogy megéri-e gyorsabb monitorra váltani? Az attól függ, mit várunk el gépünktől. Ha megfelelően erős hardverrel rendelkezünk, esetleg kisebb igényű eSport címekkel játszunk, bizonyosan élvezni fogjuk a folyékonyabb játékélményt, és a késleltetés megszűnését. Ha célunk az, hogy fussanak a játékok akár 30, de maximum 60 fps-el, egyedül a képtörés megszüntetése lehetne szempont, de azok a kijelzők, amik az 1-30 környéki alacsony tartományban is megoldják a gondot, egyelőre még nem belépőkategóriás termékek. Annyi biztos, hogy a jövő a gyors kijelzőké, így ha amúgy is új monitor vásárlását tervezzük, tájékozódjunk vásárlás előtt, esetleg rendezvényeken, vagy kiállítótermekben tegyünk egy próbát a gyorsabb kijelzőkkel. Érezni fogjuk a különbséget.

2020. 01. 25

Instabil pár RTX 3080, csere helyett szoftverfrissítés jött
Az ág is húzza az új RTX 3080 kártyát, akinek jutott, annak gondja lehet vele Amilyen hangzatos volt az NVIDIA nagy Amper leleplezése, az új videokártyák indulása már sokkal inkább idézi a régi idők nehézkes termékstartjait, ahol a félig-meddig teljesített gyártói ígéretek mellett az alacsony árukészletek, az őrült felvásárlóhadjárat, és végül az új hardverek esetében előforduló gyártási hibák is bekerülnek a képletbe. Márpedig kiderült, hogy bizony az új RTX-ek sem mentesek ezektől, így néhány sikertelenül járt érdeklődő még hálás is lehet azoknak az úgynevezett scalpereknek, akik botok sokaságával szinte a teljes nyitókészlet felvásárolták a két forgalomba hozott Ampere kártyából. A sikeres vásárlók egy része azonban joggal lehet bosszús, mivel az első tesztek sokuk számára kellemetlen élményekkel szolgáltak, az Nvidia pedig jelenleg úgy áll a dologhoz, hogy termékcsere helyett inkább szoftveres megoldást kínál. A hibajelenség híre futótűzként terjedt az online felületeken, és mint kiderült, nem csak a gyári Founders Editiont, de a különféle ismert gyártók egyedi kiadásait is érinti. A vásárlók egyöntetűen arra panaszkodtak, hogy játék közben az alkalmazás váratlanul összeomlik, ők pedig a Windows asztalán találják magukat. Az Nvidia sokáig csendben volt, a sajtó és a közösség tagjai viszont nem bírták cérnával és maguk kezdtek el utána járni a helyzetnek. Az első tapasztalatok annyit árultak el, hogy bizonyos kártyák nem bírják a 2GHz-es vagy annál magasabb órajelet, é
Végleg Linux alapokra kerülhet a Windows
A szabad szoftverek legnagyobb szószólója szerint készülőben van a Linux alapú Windows Szinte követhetetlenné váltak a Windows 10 rendszerrel kapcsolatos problémák, a felhasználók negatív visszajelzéseivel pedig tele vannak a fórumok. Az egymást követő frissítések egyre újabb problémákat okoznak, a júniusban kiadott 2004-es számú funkciófrissítés pedig sokak számára még mostanra sem vált elérhetővé, ezért számukra a manuális telepítést sem javasolják. Nem ritka jelenség, hogy a frissítés után alapvető funkciók válnak elérhetetlenné, most pedig az insider programban résztvevő tesztelők szerint, a megjelenésre váró októberi frissítőcsomagban már legalább 50 hibát találtak, az egyik ráadásul pont a legérdekesebb részegységét, a beépített Linuxot öli meg. Részben ehhez kapcsolódó érdekességet osztott meg a szabad szoftverek legismertebb alakja, aki szerint a Windows úton van oda, hogy teljes mértékben Linux alapon folytassa tovább. A témával Eric S. Raymond, a nyílt forráskódú szoftverek mozgalmának ismert és különc figurája foglalkozik, aki blogjában az asztali rendszerek háborújának végét vetíti előre. Azt nehéz vitatni, hogy jóformán történelmi jelentőséggel bírt a natív Bash shell, illetve a WSL (Windows System for Linux) megjelenése, így a Linuxos parancssor mellett a Linuxos alkalmazások natív támogatása, vagyis emuláció nélküli futtatása is lehetségessé vált. A májusban bevezetett WSL 2 már teljesértékű Linux rendszermagot hozott, ezzel tulajdonképpen teljesértékű támo
NO HACK - Oroszország megállapodna az USA-val
Oroszország új kiberbiztonsági megállapodást kötne az USA-val, melyet nemzetközi szintre emelne Meglepő közlemény jelent meg az orosz elnökség hivatalos híreit szolgáltató oldalon, a kremlin.ru-n, mellyel Vlagyimir Putyin közvetlenül az Egyesült Államokat szólítja meg. A diplomáciai szempontból nem éppen elhanyagolható nyilatkozatban, az orosz elnök tulajdonképpen új alapokra helyezné a két nagyhatalom között erősen megromlott viszonyt, legalábbis ami az információbiztonság kérdéseit illeti. A négy sarokpontból álló listára a sajtó már csak úgy hivatkozik: "No Hack paktum".  Bár a felszínen úgy tűnhet, az Egyesült Államoknak jelenleg Kínával van a legnagyobb problémája, a választások közeledtével a megszokottnál is több gondjuk akad a más országokból érkező internetes támadásokkal is, melyek a legkülönfélébb módokon próbálják tovább zilálni az USA-ban kialakult feszült helyzetet. A hírekben nem kell sokat keresgélnünk, ha az Egyesült Államok és Oroszország közötti ellentétek történelmére vagyunk kíváncsiak, mely mára főleg a kibertérben zajló adathalászatra, hackelésre és a közösségi médiában folytatott manipulációs hadjáratokra korlátozódik. Most, a közelgő elnökválasztás miatt azonban olyan esetek bukkannak a felszínre, mint a 2016-os amerikai elnökválasztás befolyásolásának vádja, mely 2018-ban konkrétan 13 orosz állampolgár, illetve egy orosz cég megvádolásával folytatódott. A nagy horderejű ügy zászlaját Robert Mueller, az FBI korábbi igazgatója hordozta, aki
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
Dávid Szabolcs
Emlékszem anno mikor még 8-9 éve vettem egy Samsung 2233rz 120Hz-es monitort - és ez akkor még kuriózumnak számított - kb lefostam a bokám, hogy mekkor a különbség a 60Hz-hez képest.Most egy freesync képes 120Hz-es Samsung QLED-en tolom. A FreeSync hatalmas találmány, ha valaki normálisan akar gamelni, akkor minimum kell neki egy 120Hz+ FreeSync monitor, főleg, hogy ezek ma már nem is olyan veszettül drágák.
2020-01-27 07:33:16
PCX 2006-2020.
Kapcsolat: pcx@pcx.hu
Az oldal tetejére 0 Kedvenceim 0 Összehasonlítás 0 A kosár üres
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Tudj meg többet...