2020. 01. 25

Élet 60 Hz fölött. Miért válasszunk gamer monitort?

Élet 60 Hz fölött? Miért népszerűek a gamer monitorok?

A gamer perifériák iránti kereslet féktelen növekedésnek indult, az elmúlt években azonban a monitorok fejlődése volt a legszembetűnőbb. De mit kínál egy gamer monitor a látványosnak szánt külsőn kívül? Vajon megéri a felárat, egy hagyományos, belépőszintű kijelzőhöz képest? Mit kapunk ma a pénzünkért, és vajon tényleg szükségünk van rá? 

Választék az van, az árak pedig csökkennek


Az LCD technológia a 2000-es évek elején kezdte meg térhódítását, és népszerűsége rohamosan nőtt. A folyadékkristályos kijelzők, néhány év alatt leváltották a súlyos CRT monitorokat, a gyengébb színek, és rosszabb betekintési szögek ellenére. Legnagyobb előnyük a vibrálástól mentes kép, az alacsonyabb fogyasztás, és természetesen a képcső hiányában vékonyabb kialakítás. A kezdetleges panelek végül elérték határaikat, így a piacon megjelentek az újabb megoldások, mint a Hitachi által fejlesztett IPS, ami teltebb színeket, és jobb betekintési szögeket kínált, azonban elődjét nem tüntette el a boltokból. De mit vegyen aki játszani szeretne, és miért nem elégszünk meg egy hagyományos, belépő kategóriás modell képességeivel?

Képfrissítés, Hertz, fps.


Az utóbbi években olyan technikai részletek foglalkoztatják a felhasználókat, mint a játék alatt mérhető fps, és hogy hány Hz-es a kijelzőnk. Néhány évvel ezelőtt örültünk, ha szaggatásmentes képet, és stabil teljesítményt láthatunk, nem igen foglalkoztunk olyasmivel, mint a másodpercenként megjelenő képkockák száma. Az olyan kompetitív játékok, mint a népszerű Counter-Strike, már jelen voltak az LCD feltörésekor, de a mostaninál jóval szűkebb réteg problémája volt, hogy milyen sebességet produkál a játék, és hogy milyen monitort használunk.

Akár 3 kijelzővel is játszhatunk, ha gépünk bírja a felbontást

A mozgás illúzióját valójában egymást követő képek sorozata kelti bennünk, és nem csak a monitorok, de a szem is pillanatképek sorozatát küldi idegrendszerünk felé. A folyamatosság érzetéhez nem kell más, mint legalább 15-20 kép másodpercenként, a mozifilmek például 24 képkocával dolgoznak. A vetített képek egy másodpercre jutó száma a képkockasebesség (frame rate), mértékegysége pedig az fps (frame per second). A videóanyagok esetén a 24 bőven elegendő, ilyenkor jelentkezik a természetes mozgási elmosódás (motion blur), vagyis az a jelenség, amikor gyors mozgásnál agyunk nem képes feldolgozni azt a rengeteg információt, amivel a legyek összetett szeme például gond nélkül megbirkózik. Ha megállítunk egy ilyen videót, látni fogjuk, hogy a hiányzó képkockák miatt nem lesz éles a pillanatkép.

A ghosting jelenség leginkább a VA paneleknél észrevehető


A frame rate csak eltérő információt közvetítő képsorozat esetén értelmezhető, egy fényképről akárhány képet megjeleníthetünk, változás híján állóképet látunk. Viszont csak azért, mert alacsony számú információ is elegendő a mozgás érzékeléséhez, szemünk és agyunk attól még többel is megbirkózik. Lessünk csak meg egy mozifilmet, tegyünk be egy DVD-t, vagy nézzünk hagyományos TV-adást, aztán indítsunk el YouTube-on egy 60 fps-es videót, és látjuk is az eltérést. Minél több képkocka, annál finomabb, simább lesz a mozgókép. Érdekesség, hogy vannak, akiknek az érzékelési tartománya alacsonyabb, így ők valóban nem feltétlenül látnak különösebb eltérést 30 és 60 fps között.

IPS glow jelenség, sötét képeknél zavaró lehet


Itt kerül a képletbe a képfrissítés, vagyis hogy a monitorba szerelt panel, hány képkocka megjelenítésére képes másodpercenként. Videokártyánk dolgozik, és teljesítményétől függően, minden másodpercben elküldi monitorunknak az elkészített képmennyiséget. Ez határozza meg, hogy szemünk mennyi képpel, mennyi információval dolgozhat. Azonban gépünk akár 400 frame-et is legyárthat feleslegesen, ha monitorunk ebből csak 60-at közvetít. 60 hertzen 16,7 ezredmásodperc telik el két képkocka elkészülte között, a képfrissítés növelése viszont a válaszidőt, és a motion blurt is csökkenti. Még egy problémára érdemes kitérni, méghozzá az úgynevezett képtörésre (screen tearing). Amennyiben a frissítés során új információt kap a monitor, elvégzi a cserét, ám a frissítés sajnos nem egyben, hanem soronként történik. Ilyenkor láthatunk olyat, hogy a kép egy csíkban megtörik, ahol az előző és a friss kép találkozik. Ez játék közben idegesítő lehet, viszont azt jelenti, hogy a monitor ilyenkor nem késlekedik, tehát azonnal reagál mozgásunkra és a történésekre. Amennyiben aktív a V-Sync, vagyis a függőleges szinkronizáció, a gép megvárja míg az új kép teljesen elkészül és egyben frissíti a képet, de így a késve érkező információ miatt irritáló input lagot tapasztalunk. Ezen segít az NVIDIA G-Sync, illetve az AMD FreeSync, így monitorunk elvégzi gépünk helyett a szinkronizációval járó munkát, és a képtörés az input lag megjelenése nélkül szűnik meg.

Gamer vagyok, nekem 60 Hz nem elég!


Bizony, itt kerülnek képbe (elnézést), a játékosoknak szánt monitorok, ahol a fent említett tulajdonságok kulcsfontosságú szerephez jutnak. Ha a dizájn, az anyaghasználat, vagy a magasság és dönthetőség nem első számú szempontok, ma már nem kell egy havi fizetésünket rááldozni, ha 60 Hz-nél magasabb képfrissítést, és alacsony válaszidőt szeretnénk. Persze, ha ezek az igények nálunk sosem álltak fenn, az egész humbugnak tűnhet, de az online játékokban bizony komoly előnyt nyújthatnak ezek a részletek. Aki rengeteget játszik egy adott játékkal, egészen felszabadító élményben lehet része, mikor egy általános modellről, gyorsabb reagálású kijelzőre vált. Ha már koncentrál az ember, miért ne profitálhatna abból, hogy gyorsabban jut el hozzá az információ, és ezáltal esélye van gyorsabban reagálni?

Samsung LC49HG90, ha valakinek nincs olyan hogy elég széles látószög


Az elmúlt évek eladási mutatói, és maguk a gyártók is arról számolnak be, hogy a szélsebes képfrissítést és alacsony válaszidőt kínáló, úgynevezett „gamer” kategóriás kijelzők, hatalmas népszerűségnek örvendenek, és jelenleg is az egyik legdinamikusabban fejlődő ágát adják a perifériák piacának. A Samsung már vagy három éve több ívelt kijelzőt értékesít, mint sík képernyős monitort. Ám amíg ennek a tulajdonságnak a haszna erősen kérdéses, és többnyire csak 21:9-es képarány, illetve 30-34 hüvelykes képátló felett realizálható, a magas képfrissítésű kijelzők előnyei jóval nehezebben tagadhatók. Főleg, mióta az eSport, mint önálló videojátékos kategória behatolt a közismert fogalmak közé. A 144 Hz-es monitor elé ültetett játékosok legnagyobb része egyből érzékeli a különbséget, és ehhez még csak be se kell lépni a játékba. 120, vagy 144 Hz-en az asztalon végigsikló kurzor mozgása is olyan lágynak tűnik,hogy többet nem vágyunk hagyományos 60 Hz-es kijelzőre.

A vad külső már alap, az állítható magasság és dőlésszög viszont extra


Egy darabig csak az öreg TN panel kínált megfelelő értékeket, és még jelenleg is ez a technológia képes a legjobb sebesség elérésére, ám a színek és betekintési szög tekintetében továbbra sem tökéletes. Egy ideje már az IPS is meglépte a bűvös 144 Hz-es határt, az Asus pedig idén bemutatta 360 Hz-es, TN panellel szerelt versenymonitorát. Amikor a Gigabyte, de még a Cooler Master is gamer megjelenítőket dob piacra, láthatjuk, hogy valami megváltozott, és sejthetjük, hogy a szolidabb képességekkel bíró darabokból találnunk kell megfizethetőt. Természetesen a 60 Hz továbbra is tökéletes általános felhasználásra, ám az a játékos, aki megtapasztalja a gyorsulást, jó eséllyel függővé válik, és nehezen tér vissza, az egyszerű irodai felszereléshez. Az Asusnál nagyon szépen fogynak a 24 és 27 colos képátló közé eső, minimum 144 Hz-es monitorok, de már nem ritkák a 32 vagy 34 hüvelykes képátlóval bíró darabok sem, a BenQ vagy az AOC jól árazott termékei pedig még szóba sem kerültek.

TN, LCD, VA, LED?


A monitorok dobozán olvasható jelölések, sok felhasználó számára még a mai napig is ködösek, hiába van velünk az LCD technológia 1960 óta. Választás előtt talán elég annyit tudnunk, hogy egyik technológia sem tökéletes, ám akinek eddig fogalma sem volt róla, hogy milyen eszközt használ, nem ez lesz a vízválasztó. Jelenleg mindegyik paneltípus elég fejlett ahhoz, hogy vonzó képességeivel megfelelő felhasználói élményt nyújtson. A TN a leggyorsabb, de kissé fakó és csak szemből nézve az igazi. Az IPS és a VA egymáshoz hasonló tulajdonságokkal bírnak, vagyis szebb színek, jobb betekintési szögek, de míg utóbbinál találjuk legjobb a kontrasztarányt, sajnos a legalacsonyabb a válaszidőt is. Természetesen egy kis utánajárással, esetleg a megfelelő összeg megfizetésével az említett hátrányok csökkenthetők, így könnyedén találunk megfelelő élményt kínáló kijelzőt. Talán a TN kivételével, ami lehet akármilyen gyors, a színek és betekintési szögek már aligha lesznek jobbak. Szerencsére az adaptív szinkronizáció (AMD FreeSync), illetve az Nvidia hardveres G-Sync megoldásai, már a hagyományos kijelzőknél is megjelentek, így ezen talán már nem érdemes spórolni.

Kell ez nekem?

A 144 Hz egyre általánosabb, ahogy terjednek a 240 Hz-es monitorok


Hogy megéri-e gyorsabb monitorra váltani? Az attól függ, mit várunk el gépünktől. Ha megfelelően erős hardverrel rendelkezünk, esetleg kisebb igényű eSport címekkel játszunk, bizonyosan élvezni fogjuk a folyékonyabb játékélményt, és a késleltetés megszűnését. Ha célunk az, hogy fussanak a játékok akár 30, de maximum 60 fps-el, egyedül a képtörés megszüntetése lehetne szempont, de azok a kijelzők, amik az 1-30 környéki alacsony tartományban is megoldják a gondot, egyelőre még nem belépőkategóriás termékek. Annyi biztos, hogy a jövő a gyors kijelzőké, így ha amúgy is új monitor vásárlását tervezzük, tájékozódjunk vásárlás előtt, esetleg rendezvényeken, vagy kiállítótermekben tegyünk egy próbát a gyorsabb kijelzőkkel. Érezni fogjuk a különbséget.

2020. 01. 25

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
Dávid Szabolcs
2020.01.27
Emlékszem anno mikor még 8-9 éve vettem egy Samsung 2233rz 120Hz-es monitort - és ez akkor még kuriózumnak számított - kb lefostam a bokám, hogy mekkor a különbség a 60Hz-hez képest.Most egy freesync képes 120Hz-es Samsung QLED-en tolom. A FreeSync hatalmas találmány, ha valaki normálisan akar gamelni, akkor minimum kell neki egy 120Hz+ FreeSync monitor, főleg, hogy ezek ma már nem is olyan veszettül drágák.
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.