fb pixel code
KATEGÓRIA KATEGÓRIA
Ajánló
2020. 02. 21
Arctic Freezer 7 X? Műszakváltás 15 év után
2020. 02. 20
Va bene
2020. 02. 20
Cyberpunk 2077 és GeForce Now? Megjelenéskor akár telefonról is játszhatunk
2020. 02. 19
Az Asus javítja a melegedő ROG STRIX Navikat
2020. 02. 19
Ipari forradalom? Ingyenes az Assassin's Creed Syndicate
2020. 02. 19
A NAGY PROCESSZOR TESZT! 21 Intel és AMD proci erejét mértük össze.
2020. 02. 18
Már a falak is okosak? Az MIT felturbózza a Wi-Fi-t
2020. 02. 18
Korai hozzáférés? Comet Lake-S processzorokat árult egy webáruház
2020. 02. 17
Váratlan gyorsulás? GDDR6 memóriát kaphat a GTX1650
2020. 02. 17
A Metro Exodus végre Steamen, most 40%-os leárazással
2020. 02. 17
Corsair A500 - 10 év után újra léghűtés a Corsairtől
2020. 02. 16
Mit tud egy 270 ezres konfig Ryzen 3600 GTX1660Ti összeállításban?
2020. 02. 14
Ezek magyarok? - Ingyenes a Kingdom Come: Deliverance
2020. 02. 13
Víruspánik? Először marad el a Mobile World Congress
2020. 02. 13
Az új Windows 10 frissítés megöli a hangot és az internetet
2020. 01. 25

Élet 60 Hz fölött. Miért válasszunk gamer monitort?

Élet 60 Hz fölött? Miért népszerűek a gamer monitorok?

A gamer perifériák iránti kereslet féktelen növekedésnek indult, az elmúlt években azonban a monitorok fejlődése volt a legszembetűnőbb. De mit kínál egy gamer monitor a látványosnak szánt külsőn kívül? Vajon megéri a felárat, egy hagyományos, belépőszintű kijelzőhöz képest? Mit kapunk ma a pénzünkért, és vajon tényleg szükségünk van rá? 

Választék az van, az árak pedig csökkennek


Az LCD technológia a 2000-es évek elején kezdte meg térhódítását, és népszerűsége rohamosan nőtt. A folyadékkristályos kijelzők, néhány év alatt leváltották a súlyos CRT monitorokat, a gyengébb színek, és rosszabb betekintési szögek ellenére. Legnagyobb előnyük a vibrálástól mentes kép, az alacsonyabb fogyasztás, és természetesen a képcső hiányában vékonyabb kialakítás. A kezdetleges panelek végül elérték határaikat, így a piacon megjelentek az újabb megoldások, mint a Hitachi által fejlesztett IPS, ami teltebb színeket, és jobb betekintési szögeket kínált, azonban elődjét nem tüntette el a boltokból. De mit vegyen aki játszani szeretne, és miért nem elégszünk meg egy hagyományos, belépő kategóriás modell képességeivel?

Képfrissítés, Hertz, fps.


Az utóbbi években olyan technikai részletek foglalkoztatják a felhasználókat, mint a játék alatt mérhető fps, és hogy hány Hz-es a kijelzőnk. Néhány évvel ezelőtt örültünk, ha szaggatásmentes képet, és stabil teljesítményt láthatunk, nem igen foglalkoztunk olyasmivel, mint a másodpercenként megjelenő képkockák száma. Az olyan kompetitív játékok, mint a népszerű Counter-Strike, már jelen voltak az LCD feltörésekor, de a mostaninál jóval szűkebb réteg problémája volt, hogy milyen sebességet produkál a játék, és hogy milyen monitort használunk.

Akár 3 kijelzővel is játszhatunk, ha gépünk bírja a felbontást

A mozgás illúzióját valójában egymást követő képek sorozata kelti bennünk, és nem csak a monitorok, de a szem is pillanatképek sorozatát küldi idegrendszerünk felé. A folyamatosság érzetéhez nem kell más, mint legalább 15-20 kép másodpercenként, a mozifilmek például 24 képkocával dolgoznak. A vetített képek egy másodpercre jutó száma a képkockasebesség (frame rate), mértékegysége pedig az fps (frame per second). A videóanyagok esetén a 24 bőven elegendő, ilyenkor jelentkezik a természetes mozgási elmosódás (motion blur), vagyis az a jelenség, amikor gyors mozgásnál agyunk nem képes feldolgozni azt a rengeteg információt, amivel a legyek összetett szeme például gond nélkül megbirkózik. Ha megállítunk egy ilyen videót, látni fogjuk, hogy a hiányzó képkockák miatt nem lesz éles a pillanatkép.

A ghosting jelenség leginkább a VA paneleknél észrevehető


A frame rate csak eltérő információt közvetítő képsorozat esetén értelmezhető, egy fényképről akárhány képet megjeleníthetünk, változás híján állóképet látunk. Viszont csak azért, mert alacsony számú információ is elegendő a mozgás érzékeléséhez, szemünk és agyunk attól még többel is megbirkózik. Lessünk csak meg egy mozifilmet, tegyünk be egy DVD-t, vagy nézzünk hagyományos TV-adást, aztán indítsunk el YouTube-on egy 60 fps-es videót, és látjuk is az eltérést. Minél több képkocka, annál finomabb, simább lesz a mozgókép. Érdekesség, hogy vannak, akiknek az érzékelési tartománya alacsonyabb, így ők valóban nem feltétlenül látnak különösebb eltérést 30 és 60 fps között.

IPS glow jelenség, sötét képeknél zavaró lehet


Itt kerül a képletbe a képfrissítés, vagyis hogy a monitorba szerelt panel, hány képkocka megjelenítésére képes másodpercenként. Videokártyánk dolgozik, és teljesítményétől függően, minden másodpercben elküldi monitorunknak az elkészített képmennyiséget. Ez határozza meg, hogy szemünk mennyi képpel, mennyi információval dolgozhat. Azonban gépünk akár 400 frame-et is legyárthat feleslegesen, ha monitorunk ebből csak 60-at közvetít. 60 hertzen 16,7 ezredmásodperc telik el két képkocka elkészülte között, a képfrissítés növelése viszont a válaszidőt, és a motion blurt is csökkenti. Még egy problémára érdemes kitérni, méghozzá az úgynevezett képtörésre (screen tearing). Amennyiben a frissítés során új információt kap a monitor, elvégzi a cserét, ám a frissítés sajnos nem egyben, hanem soronként történik. Ilyenkor láthatunk olyat, hogy a kép egy csíkban megtörik, ahol az előző és a friss kép találkozik. Ez játék közben idegesítő lehet, viszont azt jelenti, hogy a monitor ilyenkor nem késlekedik, tehát azonnal reagál mozgásunkra és a történésekre. Amennyiben aktív a V-Sync, vagyis a függőleges szinkronizáció, a gép megvárja míg az új kép teljesen elkészül és egyben frissíti a képet, de így a késve érkező információ miatt irritáló input lagot tapasztalunk. Ezen segít az NVIDIA G-Sync, illetve az AMD FreeSync, így monitorunk elvégzi gépünk helyett a szinkronizációval járó munkát, és a képtörés az input lag megjelenése nélkül szűnik meg.

Gamer vagyok, nekem 60 Hz nem elég!


Bizony, itt kerülnek képbe (elnézést), a játékosoknak szánt monitorok, ahol a fent említett tulajdonságok kulcsfontosságú szerephez jutnak. Ha a dizájn, az anyaghasználat, vagy a magasság és dönthetőség nem első számú szempontok, ma már nem kell egy havi fizetésünket rááldozni, ha 60 Hz-nél magasabb képfrissítést, és alacsony válaszidőt szeretnénk. Persze, ha ezek az igények nálunk sosem álltak fenn, az egész humbugnak tűnhet, de az online játékokban bizony komoly előnyt nyújthatnak ezek a részletek. Aki rengeteget játszik egy adott játékkal, egészen felszabadító élményben lehet része, mikor egy általános modellről, gyorsabb reagálású kijelzőre vált. Ha már koncentrál az ember, miért ne profitálhatna abból, hogy gyorsabban jut el hozzá az információ, és ezáltal esélye van gyorsabban reagálni?

Samsung LC49HG90, ha valakinek nincs olyan hogy elég széles látószög


Az elmúlt évek eladási mutatói, és maguk a gyártók is arról számolnak be, hogy a szélsebes képfrissítést és alacsony válaszidőt kínáló, úgynevezett „gamer” kategóriás kijelzők, hatalmas népszerűségnek örvendenek, és jelenleg is az egyik legdinamikusabban fejlődő ágát adják a perifériák piacának. A Samsung már vagy három éve több ívelt kijelzőt értékesít, mint sík képernyős monitort. Ám amíg ennek a tulajdonságnak a haszna erősen kérdéses, és többnyire csak 21:9-es képarány, illetve 30-34 hüvelykes képátló felett realizálható, a magas képfrissítésű kijelzők előnyei jóval nehezebben tagadhatók. Főleg, mióta az eSport, mint önálló videojátékos kategória behatolt a közismert fogalmak közé. A 144 Hz-es monitor elé ültetett játékosok legnagyobb része egyből érzékeli a különbséget, és ehhez még csak be se kell lépni a játékba. 120, vagy 144 Hz-en az asztalon végigsikló kurzor mozgása is olyan lágynak tűnik,hogy többet nem vágyunk hagyományos 60 Hz-es kijelzőre.

A vad külső már alap, az állítható magasság és dőlésszög viszont extra


Egy darabig csak az öreg TN panel kínált megfelelő értékeket, és még jelenleg is ez a technológia képes a legjobb sebesség elérésére, ám a színek és betekintési szög tekintetében továbbra sem tökéletes. Egy ideje már az IPS is meglépte a bűvös 144 Hz-es határt, az Asus pedig idén bemutatta 360 Hz-es, TN panellel szerelt versenymonitorát. Amikor a Gigabyte, de még a Cooler Master is gamer megjelenítőket dob piacra, láthatjuk, hogy valami megváltozott, és sejthetjük, hogy a szolidabb képességekkel bíró darabokból találnunk kell megfizethetőt. Természetesen a 60 Hz továbbra is tökéletes általános felhasználásra, ám az a játékos, aki megtapasztalja a gyorsulást, jó eséllyel függővé válik, és nehezen tér vissza, az egyszerű irodai felszereléshez. Az Asusnál nagyon szépen fogynak a 24 és 27 colos képátló közé eső, minimum 144 Hz-es monitorok, de már nem ritkák a 32 vagy 34 hüvelykes képátlóval bíró darabok sem, a BenQ vagy az AOC jól árazott termékei pedig még szóba sem kerültek.

TN, LCD, VA, LED?


A monitorok dobozán olvasható jelölések, sok felhasználó számára még a mai napig is ködösek, hiába van velünk az LCD technológia 1960 óta. Választás előtt talán elég annyit tudnunk, hogy egyik technológia sem tökéletes, ám akinek eddig fogalma sem volt róla, hogy milyen eszközt használ, nem ez lesz a vízválasztó. Jelenleg mindegyik paneltípus elég fejlett ahhoz, hogy vonzó képességeivel megfelelő felhasználói élményt nyújtson. A TN a leggyorsabb, de kissé fakó és csak szemből nézve az igazi. Az IPS és a VA egymáshoz hasonló tulajdonságokkal bírnak, vagyis szebb színek, jobb betekintési szögek, de míg utóbbinál találjuk legjobb a kontrasztarányt, sajnos a legalacsonyabb a válaszidőt is. Természetesen egy kis utánajárással, esetleg a megfelelő összeg megfizetésével az említett hátrányok csökkenthetők, így könnyedén találunk megfelelő élményt kínáló kijelzőt. Talán a TN kivételével, ami lehet akármilyen gyors, a színek és betekintési szögek már aligha lesznek jobbak. Szerencsére az adaptív szinkronizáció (AMD FreeSync), illetve az Nvidia hardveres G-Sync megoldásai, már a hagyományos kijelzőknél is megjelentek, így ezen talán már nem érdemes spórolni.

Kell ez nekem?

A 144 Hz egyre általánosabb, ahogy terjednek a 240 Hz-es monitorok


Hogy megéri-e gyorsabb monitorra váltani? Az attól függ, mit várunk el gépünktől. Ha megfelelően erős hardverrel rendelkezünk, esetleg kisebb igényű eSport címekkel játszunk, bizonyosan élvezni fogjuk a folyékonyabb játékélményt, és a késleltetés megszűnését. Ha célunk az, hogy fussanak a játékok akár 30, de maximum 60 fps-el, egyedül a képtörés megszüntetése lehetne szempont, de azok a kijelzők, amik az 1-30 környéki alacsony tartományban is megoldják a gondot, egyelőre még nem belépőkategóriás termékek. Annyi biztos, hogy a jövő a gyors kijelzőké, így ha amúgy is új monitor vásárlását tervezzük, tájékozódjunk vásárlás előtt, esetleg rendezvényeken, vagy kiállítótermekben tegyünk egy próbát a gyorsabb kijelzőkkel. Érezni fogjuk a különbséget.

2020. 01. 25

Arctic Freezer 7 X? Műszakváltás 15 év után
Az Arctic megfizehető hűtője, kategóriájának egyik legjobban sikerült darabja volt, de a sok becsületesen ledolgozott év után végre kiérdemelte a nyugdíjazást. A Freezer 7 Pro hamarosan hátralép, hogy átadja helyét az új generációnak, ugyanis elkészült a Freezer 7 X. Ha egy termék képes tizenöt éven át megőrizni népszerűségét, az több mint elegendő bizonyíték arra, hogy valamit nagyon jól csinál. Az Arctic 7 máig az egyik legkedveltebb processzorhűtő, mely megjelenése óta mindössze a kompatibilis foglalatok számával bővült, és egy optimalizált Pro revíziót kapott, ugyanis se a gyártó, se a közönség nem érezte úgy, hogy megérett volna a leváltásra. Persze semmi sem tart örökké, a svájci vállalat pedig enged az új idők szavának, így végül újratervezte a nagy múltú modellt. A hatékonyságot szem előtt tartva, a hűtőbordák és a hőcsövek dizájnja is átalakult. Utóbbi esetében három helyett már csak kettő végzi a hőszállítást, viszont közvetlenül érintkeznek a processzorral, majd ahelyett, hogy szorosan egymás mellett haladnának, két felé ágaznak a jobb hőeloszlás érdekében. A 0.4mm-es alumínium bordázat 44 rétegből áll, melyet a 92mm-es ventilátor hűt, belül hidrodinamiks csapágyakkal, kívül stílusos, lamellákra fekvő kerettel. A légterelő nem csak külsőleg változott, hiszen a korábbi 2500 helyett, ezúttal maximum 2000 RPM fordulatszámot produkál, mely halkabb, összességében mégis hatékonyabb elődjénél. Az 7 Pro esetén a fülünk számára már korrekt 0.8 Sone értéket kaptunk, eh
Cyberpunk 2077 és GeForce Now? Megjelenéskor akár telefonról is játszhatunk
A GeForce Now már a megjelenés napján támogatni fogja a játékot, és elvileg a Ray Tracing opció is gond nélkül működni fog. A Cyberpunk 2077 szeptemberre halasztott startja nem csak a jobb optimalizációra adott lehetőséget, ugyanis az Nvidia-féle Ray Tracing funkció mellett GeForce Now támogatás is érkezik, az újdonságról korábbi cikkünkben már mi is hírt adtunk. Az Nvidia hivatalos közleményben osztotta meg a részleteket, miszerint a Steames változat az új szolgáltatáson keresztül is játszható lesz, már a megjelenés napján. Az ígéret szerint a Founder tagsággal bíró felhasználók RTX támogatással együtt fedezhetik fel Night City-t, és tökéletes optimalizáció mellett, akár egy Macbookon is élvezhetik azt. Ha esetleg a kiadó CD Projekt saját felületén, a GOG.com-on keresztül szereznénk be a játékot, a DRM mentes telepítőcsomag megvásárlása esetén a teljes bevétel a Lengyel stúdiót illeti, így viszont a felhő alapú játékról le kell mondanunk. Korábban a hasonló opciót kínáló Google Stadia is szóba került, ám erről csak annyit tudunk, hogy a 2077 idővel azon a platformon is elérhető lesz, viszont ott nem használhatjuk saját Steam fiókunkat. A játékokat minden esetben a Stadia rendszerén belül kell megvásárolnunk és csak ott érhejtük el őket, ebből a szempontból az Nvidia megoldása jóval rugalmasabb.  Akit elkapott a Cyberpunk láz, de nincs játékra alkalmas eszköze, tegyen egy próbát a GeForce Now időlimites ingyenes opciójával. Ha elégedettek vagyunk, talán érdem
Az Asus javítja a melegedő ROG STRIX Navikat
Amikor azt hittük, hogy az egyedi megoldások megjelenésével többé nem lesz gond az RX5700 széria hűtésével, az Asus ROG Strix megoldásai új bekezdést indítottak. A rossz tapasztalatok egyre csak gyűltek, az Asus azonban kiderítette a problémát és megoldást is ajánl. A ROG Strix a felső kategóriás termékekről és tuningra kihegyezett komponensekről szól, ám a gyártó ezúttal rendesen elnézett valamit. A vásárlók alig várták, hogy egy izmos hűtéssel felszerelt strapabíró kártyát kapjanak, ám a megjelenést hamarosan panaszos vásárlói bejelentések követték, a kártyák ugyanis indokolatlanul komoly melegedést produkáltak. Bár a gyártó az AMD-re mutogat, az a helyzet, hogy a problémáért mindkét fél felelős.  Jobb később mint soha, mondhatnák, ugyanis utólagos tesztek kiderítették, hogy az AMD téves információkkal látta el partnerét a hűtés rögzítéséhez szükséges nyomás mértékéről. Az elvégzett mérések során 50 és 70 PSI között értek el optimális teljesítményt, ezzel szemben az AMD eredetileg 30 és 40 PSI körül határozta meg, a megfelelő hőtovábbításhoz szükséges értéket. Bár az AMD valóban tévedett, a felelősség áthárítása nem túl elegáns, hiszen tökéletesen látszik, hogy az Asus egyáltalán nem tesztelte megfelelő alapossággal a szériát, mielőtt útjára bocsátotta a vásárlók felé. A helyzet megoldása a hűtést rögzítő csavarokban rejlik, a ROG kártyákon alkalmazott darabok egyszerűen nem elég szorosak a szükséges nyomás eléréséhez. A helyzet orvoslására sokan alátétekkel,
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
Dávid Szabolcs
Emlékszem anno mikor még 8-9 éve vettem egy Samsung 2233rz 120Hz-es monitort - és ez akkor még kuriózumnak számított - kb lefostam a bokám, hogy mekkor a különbség a 60Hz-hez képest.Most egy freesync képes 120Hz-es Samsung QLED-en tolom. A FreeSync hatalmas találmány, ha valaki normálisan akar gamelni, akkor minimum kell neki egy 120Hz+ FreeSync monitor, főleg, hogy ezek ma már nem is olyan veszettül drágák.
2020-01-27 07:33:16
PCX 2006-2020.
Kapcsolat: [email protected]
Az oldal tetejére 0 Kedvenceim 0 Összehasonlítás 0 A kosár üres