Mi az OC, avagy a tuning alapjai kezd�knek

Full AMD-s zuhanykabin kevesebb mint 700 ezer�rt

Nem minden a m�ret! Izmos konfig t�bb mint 1 milli��rt

A konfig, amit m�g a Martin is hazavinne

Gamer PC egy haszn�lt aut� �r��rt

Streamer PC rengeteg h�tt�rt�rral �s egy brut�lis t�pegys�ggel

Ig�nyes n�met pr�mium PC f�l milli� alatt

Full AMD-s konfig j�ghideg videok�rty�val

Gengszter g�pszerel� racse / Intel vs AMD vs Nvidia a k�z�pkateg�ri�ban

A f�lia hangja. 800 ezres Gamer PC karmanty�z�sa

Feldoblak az asztalra! A visszat�r� �s az 1,7 milli�s megag�p, n�mi bakival f�szerezve.

Gamer PC a legn�pszer�bb alkatr�szekb�l

Extr�m sebess�g �s leny�g�z� teljes�tm�ny! Erre k�pes a 7900X3D + RTX 4070 Ti

Bel�p� a gamerek paradicsom�ba! Sebess�g �s teljes�tm�ny a cs�csra j�ratva

Ott vagyunk m�r? 600 ezres sz�m�t�g�p az infl�ci� �rny�k�ban

S�lyos gondok egy 1,5 milli�s konfiggal. Joakim az �t �s megszerel�

Durv�n esnek a videok�rtya �rak! �jra �rdemes Gamer PC-t �p�teni?

Veret�s konfig WQHD-ra kevesebb mint 500 000 ft-�rt

Mit m�vel az AMD? Durv�n elszabadultak az �rak!

Milli�s g�p olcs� h�zban �s h�t�ssel? M�g mit nem!

A kir�ly meg�rkezett. RTX 4070 Ti vs RTX 3090

600 ezres veret�s PC a v�r�sekt�l

Az egyik legjobb p�ros? Erre k�pes a Ryzen 7 7700X + RTX 3070

K�z�pkateg�ri�s gamer konfig az �nnepekre!

V�gre odacsap az Intel? Megn�zt�k mire k�pes az i5-13600KF

10 venti, 2,3 milli� egy �j gener�ci�s sz�m�t�g�pben / RTX 4090 in da house

Gamer konfig a sz�rke h�tk�znapokra, ami bevil�g�tja a szob�dat

A k�z�pkateg�ria cs�csa! 12600KF + RTX 3060Ti

2022. 10. 14

Mi az OC, avagy a tuning alapjai kezd�knek

Hogyan n�velj�k biztons�gosan g�p�nk sebess�g�t egy t�lhajtott processzorral?

A t�lhajt�s nem neh�z, legal�bbis nem olyan neh�z, mint r�gen volt, �s nem is olyan rejt�lyes, mint ahogyan azt n�h�nyan el�adj�k a tapasztalatlan felhaszn�l�knak. Val�sz�n�leg m�g a g�p oldal�t sem kell levenn�nk hozz�, amennyiben bebiztos�tottuk magunkat megfelel� h�t�ssel. J� es�llyel m�r minden�nk megvan ahhoz, hogy belek�stoljunk az OC s�t�t praktik�iba, �s n�h�ny hertzzel t�bbet hozzunk ki a j�t�kg�p�nkb�l. Ha pedig minden j�l megy, tal�n kitolhatjuk azt az id�keretet is, melynek v�g�n sz�ks�gess� v�lik egy gyorsabb CPU beszerz�se.

Meg�ri tuningolni?

�rdemes m�r az elej�n lesz�gezni, hogy az AMD �s az Intel chipek leg�jabb gener�ci�i olyan k�zel �llnak a hat�r�rt�k�kh�z, hogy ritk�n lehet bel�l�k sokkal t�bbet kihozni, b�r azt is l�thattunk, hogy a Zen 4 �s a Raptor Lake gener�ci� az�rt rejthet �rt�kes tartal�kokat. Arra mindenesetre �rdemes felk�sz�lni, hogy ha v�gig is megy�nk a legfontosabb l�p�seken, nem biztos, hogy elk�peszt� teljes�tm�nyugr�st l�tunk majd j�t�kaink vagy munkafolyamataink alatt. N�h�ny gener�ci�val kor�bban a nyeres�g j�val nagyobbnak t�nt, �s n�h�ny 100 MHz k�r�li extra �rajel csak arra v�rt, hogy v�gre feloldj�k �ket.

Mi is az Overclocking, OC, tuning, avagy a t�lhajt�s?

Az asztali processzorok teljes�tm�ny�t k�tf�lek�ppen hat�rozz�k meg: tervez�si hat�konys�g �s �rajelsebess�g. A tervez�si hat�konys�g azt �rja le, hogy egy processzor mennyi munk�t k�pes potenci�lisan elv�gezni egy adott �rajel alatt, �s mivel ez mag�b�l az architekt�r�b�l sz�rmazik, az egyetlen m�dja a v�ltoztat�snak az, ha egy �jabb, hat�konyabb CPU-diz�jnra friss�t�nk. A m�sodik t�nyez�, az �rajelsebess�g – a CPU utas�t�sok v�grehajt�s�nak sebess�ge, MHz-ben �s GHz-ben m�rve – az, ami a t�lhajt�s szerelmesei sz�m�ra �rdekes, mivel gyakran a gy�rban meghat�rozott sebess�geken t�l is be�ll�that�. A gyorsabb CPU-�rajelsebess�g t�bb k�pkock�t eredm�nyezhet olyan j�t�kokban, ahol a CPU, �s nem a grafikus k�rtya a sz�k keresztmetszet.

B�r ez a bevezet� a CPU t�lhajt�s�ra �sszpontos�t, egyes grafikus k�rty�k t�lhajt�sa is lehets�ges, de a GPU-t�lhajt�s�hoz sz�ks�ges l�p�seket egy m�sik �r�sban tessz�k k�zz�. A CPU �rajel�nek �s fesz�lts�g�nek n�vel�se emelni fogja a h�termel�s m�rt�k�t is. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a t�lhajtott CPU-t mindig 85 �C alatt kell tartani, �s ha lehet, m�g enn�l is h�v�sebben. Ehhez pedig megfelel� h�t�si megold�sra lesz sz�ks�g: vagy egy min�s�gi l�gh�t� az alapszint� t�lhajt�shoz, vagy egy folyad�kh�t� a legjobb eredm�nyek el�r�s�hez. Ha hagyjuk, hogy a CPU t�l meleg legyen, akkor a h�t�s �rdek�ben az �rajelek sebess�g�t visszafogja, �s ezzel t�nkreteszi a t�lhajt�s l�nyeg�t. Ez potenci�lisan k�rt is okozhat, ha nem figyel�nk r�. Viszont ne hagyjuk, hogy ez elriasszon minket. K�nnyen ellen�rizhet� a CPU h�m�rs�klete, �s ha m�dszeresen v�gezz�k a folyamatot, �s lefuttatjuk a sz�ks�ges teszteket, a processzorunk �s mi is rendben lesz�nk. Ennek ellen�re a t�lhajt�s nyilv�nval�an nagyobb kock�zatot jelent, mintha hozz� sem ny�ln�nk, ez�rt legy�nk k�r�ltekint�k.

Mire van sz�ks�g a tuningol�shoz?

El�sz�r is negfelel� processzorra �s alaplapra. Intel CPU-k eset�ben keress�k a "K" jel�l�st, �s haszn�ljunk "Z" lapkak�szlettel rendelkez� alaplapot. P�ld�ul egy Intel Core i7 9700K-t egy Gigabyte Z390 Aorus Ultra alaplappal lehet t�lhajtani, de azonos lapk�szlet eset�n nyilv�n m�s gy�rt�k lapjai is megfelelnek a c�lra. Ellen�rizz�k a v�lasztott hardverek specifik�ci�it, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban. Az Intel X-sorozat� CPU-k �s lapkak�szletek szint�n t�mogatj�k a t�lhajt�st (pl. i9-7900X �s X299). Vegy�k figyelembe, hogy az "Intel Turbo Boost" dinamikusan n�veli az �rajeleket, de ez nem felt�tlen�l jelenti azt, hogy a processzor fel van oldva a k�zi t�lhajt�sra, ez�rt ne t�vesszen meg benn�nket a processzor adataiban szerepl� "Turbo sebess�gek", ha a CPU nem "K", a hagyom�nyos t�lhajt�si elj�r�sok nem fognak m�k�dni. Ezzel szemben minden AMD Ryzen processzor felk�n�lja a t�lhajt�s lehet�s�g�t, m�g ha t�bbnyire nem is ny�jt akkora k�l�nbs�get, mint egyes dr�g�bb Intel CPU-k.

Min�s�gi CPU-h�t�re. Mint eml�tett�k, a CPU h�m�rs�klet�t 85�C alatt aj�nlott tartani, ez�rt min�s�gi l�gh�t�t vagy folyad�kh�t�st kell haszn�lnunk, emellett ellen�rizn�nk kell, hogy a h�paszta megfelel�en van felhordva a CPU h�vezet� fel�let�re. Ha m�r a t�lhajt�s el�tt is h�probl�m�kat tapasztalunk, fontoljuk meg a h�t� elt�vol�t�s�t, a r�gi paszta elt�vol�t�s�t �s �jraken�s�t. A CPU-h�t�kkel m�r foglalkoztunk egy kor�bbi cikk�nkben, mindenesetre nem �rt, ha felk�sz�l�nk egy massz�vabb megold�ssal. B�r a teljes rendszer �rajelei egyetlen sz�mmal jelennek meg, azok t�bb, k�l�nb�z� sebess�ggel m�k�d�, egym�sra �p�l� rendszer eredm�nyei, �s n�h�ny kulcsfontoss�g� rendszerbe�ll�t�s egyszer� szorzat�b�l sz�rmaznak.

A magsebess�g �rt�ke, vagyis az alap�rajel minden architekt�ra eset�ben szinte mindig csek�ly 100 MHz-re van be�ll�tva. Ez azonban ne t�vesszen meg senkit, mivel ez a sz�m csak egy k�plet r�sze, amely k�l�nb�z� sebess�geket biztos�t a legk�l�nb�z�bb alrendszereknek, p�ld�ul a t�rol�knak, a PCIe-csatlakoz�knak �s a mem�ri�nak, amelyeknek egyedi sebess�gig�nyeik vannak. B�r a rendszer alap�rajel�t a jobb teljes�tm�ny �rdek�ben felfel� lehet �ll�tani, a PC t�lhajt�sa nem itt kezd�dik. Sok alaplapi alkatr�sz �s az alap�rajelen f�gg� kieg�sz�t� k�rtya nem t�l toler�ns az alternat�v be�ll�t�sokkal szemben, �s m�r kisebb emel�sek ut�n instabill� v�lik, m�g j�val azel�tt, hogy a feloldott processzorok el�rn�k teljes potenci�ljukat. Az Intel a BCLK-t�mogat�st is lez�rta a modern CPU-kban, �gy a legt�bb esetben n�h�ny MHz-en t�l a dolog nem fog m�k�dni.

Alapok

El�sz�r kezdj�k a CPU szorz�j�nak vagy ar�ny�nak emel�s�vel. A szorz� vagy ar�ny egy sz�m, amely a modern processzorokn�l �ltal�ban 30x-50x k�r�l van, �s az alap�rajelhez viszony�tva hat�rozza meg a processzor maxim�lis sebess�g�t. P�ld�ul egy 100 MHz-es alap�rajel 43-szoros szorz�val azt jelenti, hogy 4300 MHz-en vagy 4.3 GHz-en fut. Ezt a sz�mot kiz�r�lag a processzor haszn�lja, �gy nem befoly�solja a rendszer m�s r�szeit, amelyek m�k�d�s�hez a stock (alap) vagy k�zel stock alap�rajelre van sz�ks�g. A feloldott CPU-ban rejl� teljes potenci�lt �gy fedezhetj�k fel, ha az ar�nyt fokozatosan n�velj�k az alap�rtelmezett�l 40x-50x k�z�tti �rt�kre, ami 4-5 GHz-es t�lhajtott sebess�get eredm�nyez. Mivel a szorz� be�ll�t�sa a t�lhajt�st csak a processzorra k�l�n�ti el, az alap�rajel-n�vel�sn�l nagyobb sebess�get tud biztos�tani, �s mindezt minim�lis hibakeres�s mellett teszi.

Az alapvet� technika az, hogy a szorz�t egyszerre csak egy kicsit (gyakran 1x-es l�p�sekkel) emelj�k fel, majd minden alkalommal futtatjuk a stresszteszt benchmarkokat (p�ld�ul az AIDA64-ben tal�lhat�akat). Ezt addig ism�telgetj�k, am�g a rendszer instabill� nem v�lik, vagy am�g a h�m�rs�klet nem emelkedik t�l magasra. Ekkor egy-k�t fokozatot vegy�nk vissza, am�g a rendszer ism�t stabil nem lesz, �s meg nem tal�ljuk a CPU maxim�lis alapt�lhajt�s�t. Minden CPU m�s �s m�s, �gy nincs olyan sz�m, amelyik mindenre egyform�n alkalmazhat�. Ez az �gynevezett "szil�cium lott�", a gy�rt�s sor�n haszn�lt szil�cium ugyanis t�rv�nyszer�en eredm�nyez min�s�gibb, jobb k�pess�g�, ahogy gyeng�bb, kev�sb� potens darabokat is.

Hogyan m�dos�that� a szorz�?

T�lhajtani az Intel Extreme Tuning Utility vagy az AMD Ryzen Master seg�ts�g�vel lehet, mivel mindk�t eszk�z sokat fejl�d�tt az ut�bbi id�ben. Ha teh�t mindenk�pp k�s�rletezn�nk az extra teljes�tm�ny �rdek�ben, de min�l kevesebb id�t szeretn�nk a BIOS-ban t�lteni, ezek ny�jthatj�k a legnagyobb seg�ts�get. A BIOS kezeli a sz�m�t�g�p ind�t�s�t, �s itt �ll�tjuk be az �rajel-szorz�t, valamint a fejlettebb t�lhajt�shoz sz�ks�ges egy�b be�ll�t�sokat is. A BIOS-be�ll�t�sokat a PC ind�t�si k�perny�j�nek felt�n�sekor �rhetj�k el, �ltal�ban az F2 vagy a Del billenty� lenyom�s�val. Ne ijedj�nk meg, ha a BIOS-be�ll�t�sokkal valami baj t�rt�nik, �s a sz�m�t�g�p nem indul el, fizikailag vissza�ll�thatjuk az alaplapot, teh�t elvileg semmi sincs veszve. Az utas�t�sokat a dokument�ci�ban tal�ljuk meg, de �ltal�ban a CMOS t�rl�se jumper vagy gomb haszn�lat�val vissza�ll�tja az alapbe�ll�t�sokat, de a r�gi m�dszer is bev�lik, ha a CMOS-elemet kell elt�vol�tjuk n�h�ny percre, mik�zben a rendszer ki van kapcsolva.

M�g a CPU-t�lhajt�sb�l sz�rmaz� teljes�tm�nyb�nusz nagy r�sze ezen az egyszer� kezdeti szorz�be�ll�t�son kereszt�l �rhet� el, a halad� t�lhajt�k gyakran egy l�p�ssel tov�bb mennek, �s 1.35-1.4 V-ra �ll�tj�k a fesz�lts�get, �s tal�n m�g az alap�rajelet is m�dos�tj�k, hogy a potenci�lis teljes�tm�ny minden egyes bitj�t kipr�selj�k, �s maximaliz�lj�k a benchmarkokban val� eredm�nyeiket, melyekkel azt�n eldicsekedhetnek.

Ezekr�l az alap�rajel- �s fesz�lts�gn�vel�si technik�kr�l t�bbet megtudhat Intel CPU-t�lhajt�si �tmutat�ban, AMD CPU-t�lhajt�si �tmutat�ban �s GPU-t�lhajt�si �tmutat�ban.

2022. 10. 14

Mi a BIOS, a CMOS �s hogyan �rj�k el �ket?

�sszefoglal�nk az alaplapok �s egyben a PC-k rejt�lyes kezel�fel�let�t�t mutatja be
Megvettem az els� sz�m�t�g�pemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egy�ltal�n mi az �s mit kezdjek vele? Sok felhaszn�l� gondol �gy els� sz�m�t�g�p�re, de m�g sokszor azok is, akik m�r egy ideje haszn�lj�k �s nem most h�zt�k le a f�li�t frissen �sszeszerelt g�p�kr�l. A k�vetkez� sorok arra tesznek k�s�rletet, hogy bemutass�k, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a k�l�nb�z� gy�rt�k alaplapjain, �s mit tehet�nk, ha egyes be�ll�t�sok miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System r�vid�t�se �s egy olyan be�p�tett firmware, melyet minden sz�m�t�g�p eset�ben az alaplapon tal�lunk �s alapvet�en a rendszerind�t�s�rt felel. Egy olyan apr�cska szoftver, mely felismeri, diagnosztiz�lja �s kezeli egy sz�m�t�g�p legfontosabb alkatr�szeit, teh�t a processzort �s a RAM-ot, melyek n�lk�l a g�p el sem indulna, illetve a h�tt�rt�rakat �s az USB portokat melyek az oper�ci�s rendszer bet�lt�s�hez, illetve a kezel�s�hez sz�ks�ges eszk�z�ket, perif�ri�kat tartalmazhatj�k.
B�r a Windows �s a Linux sz�mos lehet�s�get �s m�dot k�n�l egyes be�ll�t�sok elv�gz�s�re, n�h�ny v�ltoztat�s csak a rendszer BIOS-�n kereszt�l v�gezhet� el. A BIOS seg�ts�g�vel ellen�rizhet�, hogy a g�p minden �sszetev�je megfelel�en m�k�dik-e, miel�tt a Windows rendszerbe bootolna. Ez teh�t a g�p�nk els� v�dvonala is egyben, hiszen m�r itt is sz�mos dolgot m�dos�thatunk �s a hib�k elh�r�t�s�ban is fontos

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 2. r�sz

Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben t�rnek el a lapk�szletek, �s milyen alaplapok k�z�l v�laszthatunk?
Cikk�nk els� fejezete az alaplapok szerep�t t�rgyalta, kit�rve az alapvet� felszerelts�gre, amelyek tekintet�ben t�bb�-kev�sb� minden lap ugyanazt k�n�lja. De mik azok a r�szletek, amelyek nagyobb m�rt�kben is megk�l�nb�ztetik ezeket a hardvereket? A k�vetkez�kben a fesz�lts�gszab�lyoz�st v�gz� VRM, a chipsetek �s az ig�nyeink �s p�nzt�rc�nk szerinti v�laszt�si lehet�s�gek k�vetkeznek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglep�en fontos r�szei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen k�v�l hagyj�k �ket a marketing �s a kritik�k sor�n is, vagy nem magyar�zz�k el megfelel�en, ha egy�ltal�n megeml�tik �ket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, mi�rt eml�tik �ket egy�tt a t�lhajt�ssal, �s milyen kulcsfontoss�g� specifik�ci�kat kell meg�rteni ahhoz, hogy megalapozott d�nt�st hozzunk v�s�rl�s el�tt?
A VRM a Voltage Regulator Module (fesz�lts�gszab�lyoz� modul) r�vid�t�se, �s szerencs�re ez a n�v el�gg� mag�t�l �rtet�d�. Minden alaplapon van egy fesz�lts�gszab�lyoz� modul, amelyet a CPU k�zel�ben helyeznek el, hogy szab�lyozza a fesz�lts�get, amely a t�pegys�gt�l �s a t�pk�belekt�l a CPU aljzat�hoz jut. Annak ellen�re, hogy a CPU �nmag�ban is el�g sok energi�t k�pes fogyasztani, m�gis sz�ks�ge van arra, hogy ezt az energi�t kezelj�k �s szab�lyozz�k, miel�tt a CPU rendelkezhetne vele.
Mi�rt fontosak az alaplapi VRM-ek a t�lhajt�s szempontj�b�l?
Mivel a t�pegys�gb�l �rkez�

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 1. r�sz

Az alaplap egy asztali sz�m�t�g�pben �s amit m�g tudni �rdemes
J�l tudjuk, hogy sz�m�t�g�p�nk sz�v�t �s lelk�t a processzor �s a videok�rtya p�rosa adj�k, pl�ne, ha j�t�kra vagy komolyabb grafikai munk�ra v�s�rlunk sz�m�t�g�pet. Azt azonban tov�bbra sem felejthetj�k el, hogy a sz�munkra kiemelten fontos �sszetev�k nem felt�tlen�l a legfontosabb �sszetev�k. Min�s�gi t�pegys�g n�lk�l g�p�nk egy instabil id�z�tett bomba lehet, �s tal�n m�g el sem indul, megfelel� alaplap n�lk�l pedig ugyan mibe pakoln�nk az izmos CPU-t �s m�regdr�ga videok�rty�t? A k�vetkez�kben az alaplap �ltal�nos m�k�d�s�t �s funkci�it igyeksz�nk bemutatni, hogy meg�rts�k, mi�rt fontos egy PC-s felhaszn�l� sz�m�ra. A cikk folytat�s�ban kit�r�nk a k�l�nb�z� �rkateg�ri�kra is, amelyek k�l�nb�z� min�s�get �s lehet�s�geket k�n�lnak a felhaszn�l�knak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk �ssze vagy szedt�nk m�r sz�t sz�m�t�g�pet, akkor l�thattuk azt az egyetlen alkatr�szt, amely mindent �sszek�t – az alaplapot. Ahogy a neve is �rulkodik r�la, egy PC eset�n ez lesz az alap, amire �p�tkezni fogunk. Ez az a k�zponti �ramk�ri lap, amely mindazokat az alkatr�szeket �s csatlakoz�kat tartalmazza, amelyek lehet�v� teszik, hogy a sz�m�t�g�p minden eleme �ramot kapjon �s kommunik�ljon egym�ssal. Jellemz�en sz�mos be�p�tett funkci�val b�szk�lkedhetnek, �s k�zvetlen�l befoly�solj�k a sz�m�t�g�p k�pess�geit �s b�v�t�si lehet�s�geit. Term�szetesen az alaplap nem �j tal�lm�ny, hiszen m�r j�val a szem�lyi sz�

�rt�kel�sek

Ezt a cikket m�g nem �rt�kelt�k, legy�l Te az els�!

Az �rt�kel�shez be kell jelentkezned. Bel�p�s

L�gy naprak�sz!

PCX 2006-2024.

Kapcsolat: [email protected]

Cookie / s�ti kezel�s

Weboldalunkon cookie-kat haszn�lunk, melyek c�lja, hogy teljesebb k�r� szolg�ltat�st ny�jtsunk a R�szedre. N�h�ny �ltalunk haszn�lt "s�ti" elengedhetetlen az egyes szolg�ltat�sok megfelel� m�k�d�se �rdek�ben, m�sok inform�ci�kat gy�jtenek a weboldal haszn�lat�val kapcsolatban, hogy m�g k�nyelmesebb �s hasznosabb oldalt hozhassunk l�tre. Vannak �tmeneti "s�tik" , amik elt�nnek ha bez�rod a b�ng�sz�det �s vannak tart�s v�ltozatok is, melyek egy ideig sz�m�t�g�peden maradnak. N�h�ny "s�ti" felt�tlen�l sz�ks�ges az oldal m�k�d�s�hez, m�g m�sokat a teljes�tm�ny �s a felhaszn�l�i �lm�ny n�vel�se �rdek�ben haszn�lunk. Adataidra k�l�n�s figyelmet ford�tunk, ennek r�szleteit az adatv�delmi t�j�koztat�-ban tal�lod. Milyen "s�tiket" haszn�lunk az oldalunkon? Eml�keznek, mi van a bev�s�rl�kosaradban �s a bejelentkez�si adataidra, biztos�tj�k a bejelentkez�s k�zbeni biztons�got �s a weboldal k�vetkezetes megjelen�s�t, n�velik a weboldal teljes�tm�ny�t, fokozz�k a felhaszn�l�i �lm�nyt �s m�rik az oldal felhaszn�l�s�t. Ha l�togat�sod sor�n mell�z�d a Cookie-k haszn�lat�t, a legt�bb funkci� �s oldal nem fog az elv�rtaknak megfelel�en m�k�dni. Ha szeretn�d a t�rolt cookie-kat t�r�lni, a b�ng�sz�d be�ll�t�sai k�z�tt k�nnyed�n megteheted.