Tripla A kategóriához, vagy egyszerûbb eSport játékokhoz szeretnénk PC-t?

Míg egy irodai felhasználásra, szövegszerkesztésre szánt gép összeállítása még ma is meglehetõsen korrekt áron kivitelezhetõ, a videojátékok élvezetéhez szükséges PC minden korábbinál nagyobb befektetésnek tûnik. Cikksorozatunk elsõ darabjában azt szeretnénk megnézni, hogy miben különbözik egy gamer gép a többitõl, és persze azt is, hogy milyen preferenciák szerint érdemes alkatrészeket válogatni hozzá.

Az általános felhasználásra és videojátékra szánt gépek közti alapvetõ eltérés viszonylag egyértelmû, elõbbi ugyanis nem, vagy nem kifejezetten lesz alkalmas játékok futtatására. A különbség nem feltétlenül csak a ráfordított összegben mérhetõ, hiszen egy kifejezetten videoszerkesztésre szánt rendszer szintén elég költséges lehet, mégsem biztos, hogy a munka végeztével képes lesz elindítani napjaink modern videojátékait. A mai csúcskategóriás játékok a számítógép által elvégezhetõ legszámításigényesebb feladatok közé tartoznak, ha viszont egy-egy kulcsfontosságú hardver nem megfelelõ, elvárásaink nem fognak teljesülni. Érdemes megjegyezni, hogy csak azért, mert egy gépen elindulnak bizonyos játékok, még nem feltétlenül illik rá a "gamer" jelzõ, ahogy egy 15 évvel ezelõtti csúcskonfigurációra is erõs túlzás lenne 2022-ben így hivatkozni.

Kiemelt specifikációk, amelyet figyelembe kell venni gamer PC vásárlásakor

Van néhány kulcsfontosságú tényezõ, amelyet szem elõtt kell tartani, és amelyek eltérnek a hagyományos számítógépek tulajdonságaitól. Ha megnézünk egy gamer PC-t, látni fogjuk, hogy mindegyik különbözõ specifikációkat és funkciókat kínál. Alapvetõ fontosságú, hogy kiegyensúlyozott teljesítményt kapjunk, a legjobb tárhely biztosításától a célnak megfelelõ specifikációkig. Íme néhány kulcsfontosságú terület, amelyet át kell gondolni, mielõtt új játékos PC-be fektetnénk, ebben a cikkben pedig a kérdések elsõ felét, az elsõ négy kiemelt pontot vizsgáljuk.

1.       Költségek

2.       Processzor

3.       Alaplap

4.       RAM

5.       Grafikus kártya

6.       Tápellátás, hûtés és megfelelõ gépház

7.       Adattároló (SSD és merevlemez)

8.       Gamer perifériák, avagy egér, billentyûzet, monitor és fejhallgató

Raádás: Elõre megépített vagy egyedi összeállítás?

1. Költségek

Megkerülhetetlen és egyben a legérzékenyebb kérdés, hiszen az elmúlt évek során a hardverek árai elképesztõ magasságokba emelkedtek. Mégis vannak szempontok, melyek alaposabb vizsgálatával lefaraghatunk egy-egy összetevõ árából, mégis megfelelõ teljesítményt kaphatunk. A leggyakoribb hiba, ha valamelyik komponensre indokolatlanul sokat költünk, míg egy másik, de szintén fontos elemre nem fordítunk elég figyelmet. Tipikus példa, ha túlméretezzük a processzort, melynek extra teljesítményét nem tudjuk kihasználni, és ha pár kategóriával gyengébb CPU-t választunk, több pénzünk jut erõsebb videokártyára, melyre számos esetben sokkal nagyobb terhelés hárul.

Hasonló a helyzet az úgynevezett dizájntermékekkel, melyek a formavilágukkal, megjelenésükkel, esetleg LED-fényekkel csalogatják a vásárlókat. Ám mindezeknél fontosabb szempont a termék minõsége és hatékonysága, elég csak a gépházakra gondolni. Ezeket egyes gyártók telerakják rossz minõségû, de az összes létezõ színárnyalatban villogó ventilátorokkal, harsány színekbe és/vagy agresszív formákba csomagolják, odabent viszont olcsó mûanyagokat, minden apró rezgést felerõsítõ szerkezetet rejtenek, és ami még rosszabb: rosszul szellõznek és katlanná varázsolják a játékok alatt izzadó hardvereinket.

2. Processzor

Természetesen az elsõ lépés a processzor, hiszen ez végzi a számítások többségét, és ez segíti a videokártyánkat, hogy az elérhesse a benne rejlõ potenciált. Ha nem vágyunk sokra, esetleg kisebb eSport címekkel játszanánk, 4 fizikai processzormagnál akkor se érjük be kevesebbel. Ha viszont még sokáig élveznénk a magasabb igényû alkotásokat is, az optimális középkategória (ártól függetlenül) ma már inkább 6 magban reprezentálódik. Ilyen például egy AMD Ryzen 5 5600X vagy egy Intel i5-12600K és ezek elõdei, illetve újabb megfelelõi a soron következõ generációkban. Ha valamivel kevesebbel is beérjük, a 3600X vagy a 9600K ma még szintén elfogadható teljesítményt nyújtanak, az AMD esetében ráadásul az elsõ generációs Ryzen processzorokat egészen a Ryzen 5000 sorozatig bezárólag bármikor újabbra, erõsebbre cserélhetjük, az AM4 foglalatnak köszönhetõen.

Fontos, hogy egy 3600X-et lehetõleg ne egy 3900X-re cseréljük. Ugyan a nagyobb órajelek növelik az alapteljesítményt, de a 8, 16 és 24 magos csúcsprocesszorok még most is drágák, egy szintén hatmagos 5600 vagy 5600X viszont továbbra is hat magot, viszont modernebb architektúrát és érezhetõ erõkülönbséget nyújt elõdeikhez képest. Márpedig az a lényeg, hogy a terhelt magok alap- és összteljesítménye mekkora, egy izmos Zen 3 mag pedig nem hagyja a cserben a videokártyát sem. Az Intel ugyan a Ryzen 5000 megjelenésekor alul maradt a gaming területén, ám ha korábbi CPU-k között válogatnánk, az Intel többnyire feltûnõen jobb játékteljesítményt ad AMD-s ellenfeleinél, és nem kizárt, hogy ezen a téren a közelgõ 13. generációs Intelek is szépen lehagyják majd a Ryzen 7000 szériát.

A magok száma fontosabb az olyan alkalmazásoknál, mint az Adobe Premiere és az AutoCAD tervezõszoftverek, de 8 maggal gamer gép esetén is egészen biztosra mehetünk. Mivel a modernebb játékok már egyre nagyobb hasznot húznak a több magból, hosszú távon jól járhatunk, ha tudunk költeni egy i7 vagy Ryzen 7 CPU-ra. A lényeg az egyensúly, a gyorsabb magok játékok esetében fontosabbak, mint az, hogy mennyi van belõlük, és ha a minimumot teljesítjük, akkor mindegy mit választunk, nagyjából azonos teljesítményt kapunk tõlük, ha ugyanazzal a videokártyával használjuk õket. Jogos érv lehet, hogy többnyire egy adott generáció csúcsprocesszorai nyújtják a legjobb gamer teljesítményt és ezekkel érhetõ el a legmagasabb képkockaszám. Ugyanakkor a költségvetésünk szempontjából, a Ft/fps arányt vizsgálva már más a helyzet. Nem biztos, hogy megéri százezreket költeni csak a CPU-ra, amikor a videokártyánkat kellõképpen meghajthatjuk jóval olcsóbb processzorral is, és a teljesítmény sem lesz feltûnõen rosszabb.

3. Alaplap

Elõször is ki kell térnünk a méretkategóriákra, avagy formátumokra is. A legnépszerûbb típus az ATX, mely a hagyományos asztali házak többségébe kényelmesen elfér, és csatlakozók szempontjából is többnyire ez az ideális választás. Ezt lefelé a Micro-ATX, és a legkisebb Mini-ITX lapok követik, a kisméretû PC-k kedvelõinek. Létezik a legnagyobb Extended, avagy eATX is, mely azoknak az elhivatott felhasználóknak érdekes, akiknek egyetlen ATX lap sem nyújt elég bõvítési lehetõséget. Aki ragaszkodik hozzá, hogy lehetõleg kompakt méretbe zsúfoljon nagy teljesítményt, az megteheti, hiszen nem mindenkinek van elég helye a szobájában, vagy az asztal alatt. Ebben az esetben azonban egy nehezebben hûthetõ és az átlagnál hangosabb gépre kell számítani, valamit valamiért. Az összeszerelés és a kábelek elvezetése is körülményesebb lesz, és bár ez sem igényel mérnöki diplomát, ha nem vagyunk elég tapasztaltak, gondoljuk meg, hogy mire vállalkozunk. Kis helyre nagyteljesítményû videokártyát is sokkal nehezebben találunk, vagy gondoljunk az új RTX 4000 kártyákra, a 4090 például nagyobb, mint egy Xbox Series S asztali konzol, vagy egy kompakt gépház.

Ha a CPU megvan, és tudjuk, hogy milyen lapban fog mûködni, akkor itt se adjuk alá a középkategóriánál. Kiemelten fontos még a kompatibilis lapkészlet is, a megfelelõ foglalat nem mindig elegendõ. Ahogy az Intel fogalmaz, "a lapkakészlet az alaplapba integrált szilícium gerinc, amely meghatározott processzorgenerációkkal mûködik. Kommunikációt közvetít a CPU és a sok csatlakoztatott tároló- és bõvítõeszköz között". Egy jól felszerelt prémium darab papíron jól nézhet ki, de megeshet, hogy a gyártó/lapkészlet több éves modellek esetén nem nyújt támogatást újabb CPU-khoz. Ezt a fontos adatot a termék hivatalos oldalán megtalálhatjuk, ott mindig jelzik, hogy az alaplap mely CPU-generációkat támogatja, ahogy azt is, hogy elérhetõ-e olyan BIOS-frissítés, mellyel újabb procik is mûködni fognak.

A széles termékpaletta a bõség zavarát nyújthatja. Fontos, hogy bár a marketing szereti mindenre ráaggatni a GAMER jelzõt, ahogy a LED-ek, úgy ez a felirat sem jelent automatikusan +20 fps-t. A legfontosabb a VRM, a megfelelõ mennyiségû csatlakozó, esetleg az alaplapra szerelt hûtõbordák. Elõbbi a stabil feszültségellátásért felel, míg a portok a tárhelyek és a külsõ perifériák miatt számítanak, a hûtõelemek pedig az alaplapi komponensek túlmelegedése ellen dolgoznak. Ha nincs elég SATA vagy M.2 port, akkor kevesebb, de nagyobb kapacitású tárhelyeket kell vennünk, ám szerencsére a legtöbb alaplap elõbbibõl minimum hatot, utóbbiból pedig legalább egyet, de inkább kettõt biztosan felkínál nekünk. Ha nem csak billentyûzetre és egérre van szükségünk, de nincs elég USB a hátoldalon, akkor sakkoznunk kell a szabad helyekkel. Esetleg USB-hubra is költenünk kell, ám egyetlen USB 3-as port sem terhelhetõ a végsõik, külsõ merevlemezt például nem ajánlott elosztóra kötni, hiszen még az elõlapi kivezetés sem mindig látja el megfelelõen. Az új processzorok és a DDR5 RAM-ok megjelenése miatt már figyelnünk kell a memóriafoglalatokra is, nem mindegy, hogy DDR4 vagy DDR5-ös alaplapot választunk.

A lapkészletek összezavarhatnak minket, ráadásul az Intel a felsõ kategóriához köti a CPU-k tuningolását is, és míg az AMD mindig teljes szabadságot ad, a belépõszint többnyire olyan gyenge VRM-et hordoz, hogy az energiazabáló túlhajtást jobb nem erõltetni.

Intel processzorhoz

Intel CPU esetén Z, H és B szériákról beszélhetünk, mindegy, hogy a lap melyik évben jött ki és milyen generációt támogat. A Z a felsõ kategória, mely a K jelöléssel ellátott Core processzoroknál megadja az órajelemelés, avagy tuning lehetõségét, de az nyújtja az adatkommunikációhoz a legtöbb PCIe sávot és a legtöbb USB csatlakozót is. Egy átlagos játékos találhat jó ajánlatokat a H és talán még B sorozatokban is, a tuning viszont nem opció, az alsó kategória pedig többnyire nem hordozza a legmodernebb funkciókat, pl. a leggyorsabb USB szabványt.

AMD processzorhoz

AMD CPU esetén X, B és A szériákkal találkozhatunk. Az X itt is a csúcs, a B a középkategória, az A pedig a belépõ szint, mellyel netezhetünk, irodai feladatokat gond nélkül végezhetünk. Itt arra is figyeljünk, hogy az új Ryzen 7000 CPU-k már nem a hosszú életutat megélt AM4 foglalatot, hanem már AM5-öt használnak, és már kizárólag DDR5 memóriát támogatnak. A legnagyobb mozgásteret egyértelmûen az AM4 nyújtja, egy korrekt B450 vagy B550 lap pedig nevetve kiszolgálja a Ryzen 3000 és Ryzen 5000 processzorok többségét. A kompatibilitásról mindig tájékozódjunk a termék honlapján is, ott szinte kizárt a tévedés esélye.

4. Memória

Az aranyközépút az utóbbi idõben 16GB DDR4 memória volt, 3200MHz-es órajellel, CL16 idõzítéssel, szigorúan dual channel-kit (2x8 GB) formájában. A játékok többsége megelégszik 16 GB kapacitással, persze hosszú távon 32 GB biztosabb választás, hiszen 4K felbontáson egyes szoftverek már mostanság is hajlamosak túlzott igényeket támasztani a játékosok felé. Persze ha a pénz nem akadály, elmehetünk az alaplap és a CPU által támogatott maximumig is, de valószínûleg, aki így tesz, az nem olvasgat, hanem megveszi mindenbõl a legjobbat és a legtöbbet, ami egy gépbe belefér. Fontos, hogy kétcsatornás kiszerelésben gondolkodjunk, 2 x 8 GB például mindenképpen jobb sebességet eredményez majd, mint egyetlen 16 GB-os modul, még akkor is, ha az magas órajelen dolgozik. Utóbbi esetben lehet, hogy magasabb képkockaszám fogad minket, a játék viszont meg-megakadhat, az fps-szám bezuhanhat, ami az utolsó, amit egy gamer géptõl látni szeretnénk.

Lehetõleg azonos típusú memóriákat használjunk és lehetõleg kit-ben, tehát egymás mellé válogatott, elõre csomagolt formában. Így biztosak lehetünk, hogy a két RAM együttmûködik majd, de ha ellenõriztük, hogy az adott RAM-ok azonos típusúak és támogatják a dual channelt, külön-külön is beszerezhetjük õket. Ne válasszunk eltérõ órajelen mûködõ memóriákat, ugyanis a két RAM mindenképpen a lassabb modul frekvenciáján fog együtt dolgozni. Tehát egy 2400 MHz-es és egy 3000 MHz-es memória 2400 MHz-en üzemel majd, a gyorsabb így kidobott pénz volt. Ugyanez a helyzet, ha bõvítésben gondolkodunk. Régebbi memóriánk mellé vehetünk egy újat a jobb teljesítmény reményében, de elõfordulhat, hogy sokkal olcsóbban jutunk gyorsabbhoz, mivel a régebbi típus mondjuk már kifutó termék. A kompatibilitás rizikós lehet, de ha ez a helyzet, valószínûleg a gyorsabb darab igazodik majd az alacsonyabb sebességhez és nem lesz problémánk. Mindenesetre gamer gép esetén jobb, ha tiszta lappal kezdünk, lecseréljük az elavult darabot és inkább a stabilitásra törekszünk.

Folytatjuk!

A folytatásban a grafikus kártya kiválasztásáról, az ideális tápegységrõl, a megfelelõ adattárolóról, a legjobb gépházról és a megfelelõ hûtésrõl lesz szó, továbbá összefoglaljuk, hogy mik azok a gamer perifériák, milyen egy gamer monitor, egér, billentyûzet vagy fejhallgató a többi kategóriához képest. Ráadásként pedig arra is kitérünk, hogy érdemes-e bajlódni a magunknak összeállított számítógéppel, esetleg rejthet-e rizikót, ha besétálunk egy áruházba és inkább hazaviszünk egy ott kiállított, elõre összeállított számítógépet.