Mi az az SSD �s hogyan v�lasszunk?

A legjobb SSD-k beszerz�se kulcsfontoss�g�, mert a legk�nnyebben �gy lehet lelass�tani egy er�s processzorral ell�tott PC-t, ha lass� t�rol�val p�ros�tjuk. A processzor m�sodpercenk�nt t�bb milli�rd ciklust k�pes kezelni, de gyakran sok id�t t�lt azzal, hogy adatszolg�ltat�sra v�r a meghajt�kt�l. A merevlemezek k�l�n�sen lass�ak, mivel a m�gneses lemezeknek fel kell p�r�gni�k, �s az olvas�/�r� karnak fizikailag utat kell tal�lnia a keresett adatszektorokhoz. Az optim�lis teljes�tm�ny el�r�s�hez teh�t egy j� szil�rdtest-meghajt�ra, vagyis SSD-re van sz�ks�g.

Nem k�rd�s, hogy legal�bb egy SSD-re minden sz�m�t�g�pnek sz�ks�ge van, a rendszermeghajt� eset�ben ma m�r nem �rdemes HDD-ben gondolkodnunk. Persze ut�bbinak is meg lehet a szerepe, ha komolyabb adatmennyis�get t�roln�nk. Egy 10 TB-os HDD l�nyegesebben olcs�bb, ak�r fele annyiba is ker�lhet, mint egy 4TB-os SSD. Ami viszont rendk�v�li pozit�vum, hogy r�gi g�p�nket, f�rad� laptopunkat is megfiatal�thatjuk, ha a HDD hely�re v�gre SSD-t �ltet�nk.

El�sz�r csak t�m�ren

Ha az alaplapunk nem rendelkezik M.2 foglalattal, akkor val�sz�n�leg 2.5 h�velykes meghajt�ra lesz sz�ks�g helyette.
500 GB �s 1 TB k�z�tti kapacit�s! Lehet�leg esz�nkbe se jusson 256 GB-n�l kisebb t�rkapacit�s� meghajt�t v�s�rolni. Az 500 GB-os meghajt� j� egyens�lyt k�n�l az �r �s a kapacit�s k�z�tt. �s mivel az 1 TB-os meghajt�k a 30 ezer forintos �rszint al� cs�sznak, ezek is nagyszer�, �s hossz� t�von kifizet�d�bb opci�k.
A SATA olcs�bb, de lassabb. Ha a sz�m�t�g�p t�mogatja az NVMe/PCIe vagy Optane meghajt�kat, el�sz�r ezekben gondolkodjunk. A SATA-meghajt�k azonban elterjedtebbek, �ltal�ban kevesebbe ker�lnek, �s m�g mindig kiv�l� teljes�tm�nyt ny�jtanak az �ltal�nos alkalmaz�sokhoz, f�leg egy HDD-hez k�pest.
Minden SSD jobb, mint egy merevlemez. M�g a legrosszabb SSD is legal�bb h�romszor olyan gyors, mint egy merevlemez a legt�bb esetben. A munkaterhel�st�l f�gg�en a j� �s a kiv�l� SSD-k k�z�tti teljes�tm�nyk�l�nbs�g hajsz�lnyi is lehet, de m�g a legolcs�bb is hatalmas min�s�gi k�l�nbs�get hozhat.

Milyen SSD-t t�mogat a g�p�nk?

Ha fejlett gamer PC-vel rendelkez�nk, vagy egy viszonylag modern PC-t �p�t�nk k�z�p- �s cs�cskateg�ri�s platformmal, a rendszernek k�pesnek kell lennie a legt�bb (vagy az �sszes) modern meghajt�t�pus befogad�s�ra. M�g asztali g�p eset�n j� es�llyel v�logathatunk a form�tumok k�z�tt, sok laptopb�l m�r kihagyj�k a 2.5 h�velykes lehet�s�get, de olyan is el�fordul, hogy egy-egy modell gy�rilag forrasztott meghajt�t kap, ami sajnos nem m�dos�that�. Val�sz�n�bb viszont, hogy legal�bb egy M.2 csatlakoz� a rendelkez�s�nkre �ll, v�s�rl�skor teh�t nem �rt ezzel is tiszt�ban lenni, b�rmilyen g�pet is v�lasszunk.

Az SSD-k t�pusai

2.5 h�velykes Serial ATA (SATA)

A legelterjedtebb t�pus. Ezek a meghajt�k a hagyom�nyos laptop merevlemezek form�j�t ut�nozz�k, �s ugyanazokon a SATA-k�beleken �s interf�szen kereszt�l csatlakoznak, amelyekkel a felhaszn�l�k j� r�sze biztosan tal�lkozott m�r. Ha egy laptop vagy asztali sz�m�t�g�p rendelkezik 2.5 h�velykes merevlemezfoglalattal �s egy tartal�k SATA-csatlakoz�val, akkor ezek a meghajt�k kompatibilisek lesznek. Ritk�n megeshet, hogy a g�ph�zban csak szokv�nyos, 3.5 h�velykes hely van, olyankor adapterre lehet sz�ks�g az SSD beszerel�s�hez, de ha csatlakoz� van, a m�k�d�s�nek nincs akad�lya.

M.2 SSD

K�r�lbel�l akkor�k, vagy legink�bb kisebbek, mint egy RAM modul. M�g az M.2 meghajt�k eredetileg a v�kony laptopok szabv�ny�v� v�ltak, ma m�r a legt�bb asztali alaplapon is megtal�lhat�k. Manaps�g sok alaplap k�t vagy t�bb M.2 foglalattal is rendelkezik, �gy a meghajt�kat RAID-ben is �zemeltethetj�k, vagy szimpl�n felpakolhatunk kapacit�sb�l. M�g a legt�bb M.2 meghajt� 22 mm sz�les �s 80 mm hossz�, vannak r�videbb �s hosszabb darabok is. A nev�kben tal�lhat� n�gy- vagy �tjegy� sz�mot �rdemes figyelni, mivel az els� k�t sz�mjegy a sz�less�get, a t�bbi pedig a hossz�s�got jel�li. A legelterjedtebb m�ret az M.2 Type-2280. B�r a laptopok �ltal�ban csak egy m�rettel m�k�dnek, sok asztali alaplapon lesznek r�gz�t�pontok hosszabb �s r�videbb meghajt�khoz is. A term�klapon ezeket is felt�ntetik, �gy biztosra mehet�nk. A legnagyobb M.2 meghajt�k 2, 4 vagy ak�r 8 TB-osak is lehetnek, �gy, ha meg tudjuk fizetni, nem lesz t�bb� sz�ks�g�nk HDD-re.

SSD-b�v�t�k�rty�k (AIC)

Akkor j�het sz�ba, ha ragaszkodunk a modernebb form�tumhoz, de alaplapunkon csak SATA k�belekhez tal�lunk csatlakoz�st. Az AIC-meghajt�k az alaplapon tal�lhat� foglalatba illeszthet�k, amelyeket t�bbnyire m�s b�v�t�k vagy grafikus k�rty�knak tartunk fenn. Term�szetesen ez azt jelenti, hogy csak asztali sz�m�t�g�pekhez haszn�lhat�k, �s a telep�t�s�kh�z egy �res PCIe x4 vagy x16-os slotra lesz sz�ks�g. Ezek a meghajt�k sokkal gyorsabbak lehetnek, mint a legt�bb m�s meghajt�, mivel a PCI Express buszon kereszt�l m�k�dnek, nem pedig a SATA-n, amelyet j�val t�bb mint egy �vtizede a forg� merevlemezek kezel�s�re terveztek. Emellett t�bb PCIe s�vhoz is hozz�f�rnek, mint a legt�bb M.2 meghajt�. A dedik�lt AIC meghajt�k mellett l�teznek b�v�t�k�rty�k is, melyeken szabad M.2 foglalatot tal�lunk, ez teh�t sz�ks�g eset�n biztos�thatja a SATA-n�l nagyobb adatsebess�get.

U.2 SSD-k

Ezek teljesen m�s csatlakoz�t haszn�lnak, az adatokat a gyors PCIe interf�szen kereszt�l k�ldik, �s jellemz�en vastagabbak, mint a 2.5 h�velykes merevlemezek �s SSD-k. Az U.2-es meghajt�k �ltal�ban dr�g�bbak �s nagyobb kapacit�ssal rendelkeznek, mint a hagyom�nyos M.2-es meghajt�k. A sok nyitott meghajt�rekesszel rendelkez� szerverek sz�m�ra el�ny�s lehet ez a form�tum, a fogyaszt�i asztali PC-kben viszont rendk�v�l ritka.

SATA vagy PCIe interf�sz kell nekem?

Ez m�g ma is gyakran megt�veszt� lehet, mert att�l, hogy egy SSD M.2 form�tumot haszn�l, m�g lehet ugyanolyan "lass�", mint egy 2.5 h�velykes t�rsa. A 2.5 h�velykes SSD-k a Serial ATA (SATA) interf�szen futnak, amelyet merevlemezekhez terveztek (�s 2000-ben ind�tottak �tj�ra), m�g a k�rty�ba �p�tett meghajt�k a gyorsabb PCI Express buszon m�k�dhetnek, amely nagyobb s�vsz�less�ggel rendelkezik, p�ld�ul a grafikus k�rty�k sz�m�ra. Azonban az M.2 a meghajt�t�l f�gg�en SATA vagy PCI Express interf�szen kereszt�l is m�k�dhet. A leggyorsabb M.2 meghajt�k pedig t�mogatj�k az NVMe protokollt is, amelyet kifejezetten a gyors, modern t�rol�khoz terveztek. Az egyik tr�kk�s r�sz az, hogy egy M.2 meghajt� lehet PCIe-alap� SATA, de NVMe-t�mogat�s n�lk�l, vagy PCIe-alap�, NVMe-t�mogat�ssal. Az elm�lt �vekben piacra dobott legt�bb cs�cskateg�ri�s M.2 SSD m�r NVMe-meghajt�. Szerencs�re, ha a term�klapon nem tal�lunk SATA feliratot, viszont NVMe-t igen, sejthetj�k, hogy nem a leglassabb term�kr�l van sz�. Az azonos�t�s�hoz a k�pen is l�that� csatlakoz�fel�letet �rdemes megvizsg�lni, a SATA meghajt�k v�ge nem csak egy, de k�t ponton is hi�nyos.

Mind az M.2 meghajt�k, mind az alaplapok megfelel� M.2 csatlakoz�i nagyon hasonl�an n�znek ki, f�ggetlen�l att�l, hogy mit t�mogatnak. Ez�rt v�s�rl�s el�tt mindenk�ppen alaposan ellen�rizni kell az adatalapot vagy k�zik�nyvet, hogy milyen meghajt�t tudunk m�k�d�sre b�rni. Ugyanakkor �ltal�nos felhaszn�l�sra, b�ng�sz�sre, irodai m�veletekre felesleges lehet gyorsabb NVMe meghajt�t v�s�rolni, nem fogjuk �szrevenni a k�l�nbs�get egy olcs�bb, SATA modellhez k�pest. Ha azonban intenz�vebb adatmozg�sr�l van sz�, p�ld�ul nagym�ret� f�jl�tvitelr�l, vide�kr�l vagy komolyabb k�pszerkeszt�sr�l, �tk�dol�sr�l vagy t�m�r�t�sr�l/dekompresszi�r�l, akkor jobban j�runk, ha NVMe SSD-re v�ltunk. Ezek az SSD-k ak�r �tsz�r nagyobb s�vsz�less�get biztos�tanak, mint a SATA-modellek, ennek dupl�j�t, ha PCIe 4.0 NVMe meghajt�t v�lasztunk, az �j gener�ci�val �rkez� PCIe 5.0 meghajt�k pedig ezt is �j szintre emelik majd. Ha g�p�nk mindent t�mogat, term�szetesen az �r is fontos lehet, ha viszont j� �ron tal�lunk fejlettebb t�pust, csapjunk le r�.

Kapacit�s

128 GB-os oszt�ly

Lehet�leg ker�lj�k �ket. Ezek az alacsony kapacit�s� meghajt�k �ltal�ban lassabb teljes�tm�nyt ny�jtanak, mivel minim�lis sz�m� mem�riamodult tartalmaznak. Nem �rdemes ennyire sp�rolnunk, mivel a Windows �s p�r szoftver telep�t�se ut�n m�r ki is fogyunk a helyb�l, r�ad�sul p�r ezer forinttal t�bb�rt m�r j� es�llyel tal�lunk nagyobbat.

250 GB-os oszt�ly

Ezek a 240-256 GB k�r�li meghajt�k olcs�bbak, mint nagyobb testv�reik, de m�g mindig el�g sz�k�sek. F�leg, ha j�tszani szeretn�nk, vagy a munka sor�n nagyobb adatmennyis�gre sz�m�tunk. Ha van mozg�st�r a k�lts�gvet�s�ben, �rdemes legal�bb egy kapacit�sfokozatot feljebb l�pni egy 500 GB-os kateg�ri�j� meghajt�ra.

500 GB-os oszt�ly

Az ilyen kapacit�s� meghajt�k elfogadhat� mennyis�g� helyet k�n�lnak tisztess�ges �ron, b�r az 1 TB-os meghajt�k is egyre vonz�bbak, mivel egyre jobb �ron k�n�lj�k magukat.

1 TB-os oszt�ly

Hacsak nincs hatalmas m�dia- vagy j�t�kk�nyvt�runk, egy 1 TB-os meghajt� elegend� helyet biztos�t az oper�ci�s rendszernek �s az els�dleges programoknak, �s m�g marad hely a tov�bbi szoftvereknek �s f�jloknak, de m�g egy-k�t vaskosabbra h�zott j�t�knak is.

2 TB-os oszt�ly

Ha nagy m�diaf�jlokkal dolgozunk, vagy egyszer�en csak nagy a j�t�kk�nyvt�runk �s szeretn�nk, ha min�l t�bb a rendelkez�s�nkre �llna, a 2 TB-os meghajt� gyakran meg�ri azt a fel�rat, amit a k�nyelm�nk�rt kell megfizetni.

4 TB-os oszt�ly (�s afelett)

Egy 4 TB-os SSD meglehet�sen dr�ga lesz - �ltal�ban 150 ezer forintn�l nem tal�lunk olcs�bbat, f�leg, hogy itt m�r a v�laszt�k is kisebb. Persze ahogy egyre t�bb �j term�k l�p a piacra, az als�bb kateg�ri�k �ra pedig lejjebb megy, az �jabb sz�ri�k eset�ben a gy�rt�k nem felt�tlen�l �llnak meg 1-2 TB-n�l �s bemutatnak 4 TB-os v�ltozatokat is. Azt is vegy�k figyelembe, hogy itt v�rhat�an a sebess�g �s form�tum ter�n is kompromisszumot kell k�tn�nk, egy M.2-es, illetve NVMe ekkora kapacit�ssal nem csak ritka, de rendk�v�l dr�ga is lesz, �gy val�sz�n�leg 2.5 h�velykes modellekb�l v�logathatunk.

Miben k�l�nb�znek az elt�r� t�pus� (NAND flash) mem�ri�k?

A legt�bb esetben nincs v�laszt�sunk, hiszen az �r, a kapacit�s �s a sebess�g mindig fontosabb lesz, de ha k�v�ncsiak vagyunk mi rejlik a meghajt�ban, az al�bbiakban igyeksz�nk felsorolni �ket.

Az SLC (Single-Level Cell) flashmem�ria volt az els�, �s n�h�ny �vig ez volt a flash-t�rol�k els�dleges form�ja. Mivel (ahogy a neve is mutatja) cell�nk�nt csak egyetlen bit adatot t�rol, rendk�v�l gyors �s hossz� ideig tart. A mai t�rol�technol�gia szerint azonban nem t�l s�r� a t�rolhat� adatmennyis�get tekintve, ami nagyon dr�g�v� teszi. Jelenleg az SLC-t a rendk�v�l dr�ga v�llalati meghajt�kon �s a ritk�n nagysebess�g� gyors�t�t�rk�nt val� felhaszn�l�son t�l az SLC-t az �jabb, s�r�bb t�pus� flash t�rol�technol�gi�k v�ltott�k fel.

A MLC-k, avagy a t�bbr�teg� cell�k az SLC ut�n k�vetkeztek, �s �vekig az els�sz�m� t�rol�t�pus volt, mivel lass�s�ga ellen�re t�bb adatot tudott t�rolni alacsonyabb �ron. A sebess�g probl�m�j�nak kik�sz�b�l�s�re sok ilyen meghajt� rendelkezik egy kev�s gyorsabb SLC gyors�t�t�rral, amely �r�si pufferk�nt m�k�dik. Napjainkban, n�h�ny cs�cskateg�ri�s fogyaszt�i meghajt�t�l eltekintve, az MLC-t felv�ltott�k a NAND t�rol�si technol�gia k�vetkez� l�p�sei, a TLC �s a QLX.

A TLC (Triple-Level Cell ) flash m�g mindig lassabb, mint az MLC, ahogy a neve is mutatja. Emellett nagyobb adats�r�s�g� is, ami t�gasabb, megfizethet�bb meghajt�kat hozott. A legt�bb TLC meghajt� (n�h�ny olcs�bb modell kiv�tel�vel) valamilyen gyors�t�t�raz�si technol�gi�t is alkalmaz, mivel a TLC �nmag�ban, puffer n�lk�l gyakran nem jelent�sen gyorsabb, mint egy merevlemez.

A fogyaszt�i alkalmaz�sokat �s oper�ci�s rendszereket futtat� mainstream felhaszn�l�k sz�m�ra ez nem jelent probl�m�t, mivel a meghajt�ra jellemz�en nem �rnak el�g tart�san ahhoz, hogy a gyors�t�t�r tel�t�dj�n. �veken �t a TLC volt a v�lasztott technol�gia a mainstream �s olcs� meghajt�k eset�ben, de ezt is kiszor�totta a QLC.

A QLC (Quad-Level Cell) technol�gia v�lt az SSD-forradalom k�vetkez� szakasz�nak egy�rtelm� szabv�ny�v�. �s ahogy a neve is jelzi, a s�r�s�g n�veked�s�nek k�sz�nhet�en olcs�bb �s t�gasabb meghajt�khoz vezethet. Ez azonban gyakran alacsonyabb tart�ss�gi �rt�kkel j�r, valamint lassabb, ha a meghajt� gyors�t�t�r�nak felt�lt�se megt�rt�nik, az �r�si sebess�g is cs�kkenni fog.

Mire van sz�ks�gem?

Az SSD-k term�szetesen t�bb technikai r�szletet is rejtenek, gondolva itt a meghajt�kat vez�rl� technol�gi�ra; az Optane meghajt�kra, melyekbe egy id�ben a Microsoft nagy rem�nyeket fektetett; ott a 3D Xpoint, az Intel �s a Micron k�z�s fejleszt�se; de �rtekezhetn�nk a NAND chipek r�tegz�s�nek m�djair�l is. �m ez v�s�rl�skor aligha lesz relev�ns szempont, a t�bbs�g az �rat, a kapacit�st �s a sebess�get figyeli majd, �s persze rem�nykedik, hogy lehet�leg min�l tart�sabb darabhoz jusson. L�teznek USB meghajt�kba �gyazott SSD-k is, de ezek felhaszn�l�s szempontj�b�l nem k�l�nb�znek egy pendrive-t�l, k�ls� HDD-t�l, a sebess�gnek pedig az USB szabv�ny fog g�tat szabni.

Ami biztos, hogy ha most v�ltunk merevlemezr�l, vagy tiszta lappal indulva �j g�pet �p�t�nk, lebegjen a szem�nk el�tt, hogy a rendszer �s a j�t�kok bet�lt�si ideje elk�peszt� k�l�nbs�get mutat, ha merevlemez helyett SSD-t v�lasztunk. Az asztal szinte azonnal megjelenik, a kor�bban f�l, vagy ak�r t�bb perces t�lt�si id�k m�sodpercekre reduk�l�dnak, ami olyan k�nyelem, amir�l t�bb� nem akarunk majd lemondani. A c�lnak kezdetben egy megfizethet� SATA is t�k�letesen megfelel, ha viszont val�ban komolyabb adatsebess�get ig�nyl�nk, l�pj�nk tov�bb az NVMe meghajt�kra.

Azt se feledj�k, hogy ezek a meghajt�k is hajlamosak a meleged�sre, a forr�sod�s pedig hasonl�an a processzorokhoz, itt is cs�kken� teljes�tm�nyhez vezet. Min�l gyorsabb egy meghajt�, ann�l val�sz�n�bb, hogy hossz� adatfolyamok mozgat�sakor h�t�sre lesz sz�ks�ge, k�l�nben drasztikusan lecs�kkenhet a m�sodpercenk�nt �tpasz�rozhat� adatok mennyis�ge. Ezt vagy az alaplapon megtal�lhat�, vagy k�l�n beszerezhet� h�t�bord�kkal, �s persze a h�zban kialak�tott megfelel� l�g�ramlattal seg�thetj�k el�.

2022. 09. 29

Mi a BIOS, a CMOS �s hogyan �rj�k el �ket?

�sszefoglal�nk az alaplapok �s egyben a PC-k rejt�lyes kezel�fel�let�t�t mutatja be
Megvettem az els� sz�m�t�g�pemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egy�ltal�n mi az �s mit kezdjek vele? Sok felhaszn�l� gondol �gy els� sz�m�t�g�p�re, de m�g sokszor azok is, akik m�r egy ideje haszn�lj�k �s nem most h�zt�k le a f�li�t frissen �sszeszerelt g�p�kr�l. A k�vetkez� sorok arra tesznek k�s�rletet, hogy bemutass�k, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a k�l�nb�z� gy�rt�k alaplapjain, �s mit tehet�nk, ha egyes be�ll�t�sok miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System r�vid�t�se �s egy olyan be�p�tett firmware, melyet minden sz�m�t�g�p eset�ben az alaplapon tal�lunk �s alapvet�en a rendszerind�t�s�rt felel. Egy olyan apr�cska szoftver, mely felismeri, diagnosztiz�lja �s kezeli egy sz�m�t�g�p legfontosabb alkatr�szeit, teh�t a processzort �s a RAM-ot, melyek n�lk�l a g�p el sem indulna, illetve a h�tt�rt�rakat �s az USB portokat melyek az oper�ci�s rendszer bet�lt�s�hez, illetve a kezel�s�hez sz�ks�ges eszk�z�ket, perif�ri�kat tartalmazhatj�k.
B�r a Windows �s a Linux sz�mos lehet�s�get �s m�dot k�n�l egyes be�ll�t�sok elv�gz�s�re, n�h�ny v�ltoztat�s csak a rendszer BIOS-�n kereszt�l v�gezhet� el. A BIOS seg�ts�g�vel ellen�rizhet�, hogy a g�p minden �sszetev�je megfelel�en m�k�dik-e, miel�tt a Windows rendszerbe bootolna. Ez teh�t a g�p�nk els� v�dvonala is egyben, hiszen m�r itt is sz�mos dolgot m�dos�thatunk �s a hib�k elh�r�t�s�ban is fontos

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 2. r�sz

Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben t�rnek el a lapk�szletek, �s milyen alaplapok k�z�l v�laszthatunk?
Cikk�nk els� fejezete az alaplapok szerep�t t�rgyalta, kit�rve az alapvet� felszerelts�gre, amelyek tekintet�ben t�bb�-kev�sb� minden lap ugyanazt k�n�lja. De mik azok a r�szletek, amelyek nagyobb m�rt�kben is megk�l�nb�ztetik ezeket a hardvereket? A k�vetkez�kben a fesz�lts�gszab�lyoz�st v�gz� VRM, a chipsetek �s az ig�nyeink �s p�nzt�rc�nk szerinti v�laszt�si lehet�s�gek k�vetkeznek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglep�en fontos r�szei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen k�v�l hagyj�k �ket a marketing �s a kritik�k sor�n is, vagy nem magyar�zz�k el megfelel�en, ha egy�ltal�n megeml�tik �ket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, mi�rt eml�tik �ket egy�tt a t�lhajt�ssal, �s milyen kulcsfontoss�g� specifik�ci�kat kell meg�rteni ahhoz, hogy megalapozott d�nt�st hozzunk v�s�rl�s el�tt?
A VRM a Voltage Regulator Module (fesz�lts�gszab�lyoz� modul) r�vid�t�se, �s szerencs�re ez a n�v el�gg� mag�t�l �rtet�d�. Minden alaplapon van egy fesz�lts�gszab�lyoz� modul, amelyet a CPU k�zel�ben helyeznek el, hogy szab�lyozza a fesz�lts�get, amely a t�pegys�gt�l �s a t�pk�belekt�l a CPU aljzat�hoz jut. Annak ellen�re, hogy a CPU �nmag�ban is el�g sok energi�t k�pes fogyasztani, m�gis sz�ks�ge van arra, hogy ezt az energi�t kezelj�k �s szab�lyozz�k, miel�tt a CPU rendelkezhetne vele.
Mi�rt fontosak az alaplapi VRM-ek a t�lhajt�s szempontj�b�l?
Mivel a t�pegys�gb�l �rkez�

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 1. r�sz

Az alaplap egy asztali sz�m�t�g�pben �s amit m�g tudni �rdemes
J�l tudjuk, hogy sz�m�t�g�p�nk sz�v�t �s lelk�t a processzor �s a videok�rtya p�rosa adj�k, pl�ne, ha j�t�kra vagy komolyabb grafikai munk�ra v�s�rlunk sz�m�t�g�pet. Azt azonban tov�bbra sem felejthetj�k el, hogy a sz�munkra kiemelten fontos �sszetev�k nem felt�tlen�l a legfontosabb �sszetev�k. Min�s�gi t�pegys�g n�lk�l g�p�nk egy instabil id�z�tett bomba lehet, �s tal�n m�g el sem indul, megfelel� alaplap n�lk�l pedig ugyan mibe pakoln�nk az izmos CPU-t �s m�regdr�ga videok�rty�t? A k�vetkez�kben az alaplap �ltal�nos m�k�d�s�t �s funkci�it igyeksz�nk bemutatni, hogy meg�rts�k, mi�rt fontos egy PC-s felhaszn�l� sz�m�ra. A cikk folytat�s�ban kit�r�nk a k�l�nb�z� �rkateg�ri�kra is, amelyek k�l�nb�z� min�s�get �s lehet�s�geket k�n�lnak a felhaszn�l�knak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk �ssze vagy szedt�nk m�r sz�t sz�m�t�g�pet, akkor l�thattuk azt az egyetlen alkatr�szt, amely mindent �sszek�t – az alaplapot. Ahogy a neve is �rulkodik r�la, egy PC eset�n ez lesz az alap, amire �p�tkezni fogunk. Ez az a k�zponti �ramk�ri lap, amely mindazokat az alkatr�szeket �s csatlakoz�kat tartalmazza, amelyek lehet�v� teszik, hogy a sz�m�t�g�p minden eleme �ramot kapjon �s kommunik�ljon egym�ssal. Jellemz�en sz�mos be�p�tett funkci�val b�szk�lkedhetnek, �s k�zvetlen�l befoly�solj�k a sz�m�t�g�p k�pess�geit �s b�v�t�si lehet�s�geit. Term�szetesen az alaplap nem �j tal�lm�ny, hiszen m�r j�val a szem�lyi sz�

�rt�kel�sek

Ezt a cikket m�g nem �rt�kelt�k, legy�l Te az els�!

Az �rt�kel�shez be kell jelentkezned. Bel�p�s

L�gy naprak�sz!

PCX 2006-2024.

Kapcsolat: [email protected]

Cookie / s�ti kezel�s Az oldalon cookie-kat haszn�lunk, melynek r�szleteit itt tal�lod.