Véget vet az automatikusan induló videóknak az Edge

 Hasznos funkciókkal lép elõre a Microsoft egyre népszerûbbé váló böngészõjeA 92-es verzió egy nagyon hasznos lehetõséget ad a kezünkbe.

Nem hittük volna, hogy a Microsoft valaha megcsinálja, de lám, 2021-ben ismét õk fejlesztik a világ egyik kedvenc webböngészõjét. A közönség egyre pozitívabb felhasználói élményrõl számol be, az Edge pedig kiváló alternatívája lett a világ kedvencének, avagy a Google Chrome-nak. A kulcs pedig abban áll, hogy nem csak széles tömegek számára elérhetõ, mint a jó öreg Windows, de jól is mûködik, a fejlõdésrõl pedig a néhány havonta megejtett verziófrissítések gondoskodnak. Ezúttal a 92-es kilométerkõnél tartunk, melynek a napokban befutott 92.0.902.55-ös alverziója hozott néhány érdekességet.

Az Apple-lel együtt negyedik, Windowson viszont a harmadik legnépszerûbb asztali böngészõ.


Az Internet Explorer szó szerint lassú agóniája után nem sokan hittek az Edge sikerében, ám a Chromiumra való átállás meghozta a rég várt fordulatot, és az Apple felhasználók közt népszerû Safari után szintén rávert egy kört szegény Firefoxra, megszerezve tõle a dobogó harmadik fokát. Míg a többség figyelmét fõleg a Windows 10 újabb hibái és sebezhetõségei kötik le, a Microsoft különösebb hírverés nélkül adta ki az Edge 92-es verzióját, mely egy méretes frissítés formájában landolt a felhasználók között. Az egyik említésre érdemes újdonság ráadásul egy rendkívül idegesítõ jelenségre, az automatikusan induló videókra és hangokra tesz szájkosarat. Valószínûleg mindenki találkozott már azzal a szív- és dobhártyaszaggató meglepetéssel, mikor egy híroldalt vagy cikket megnyitva, esetleg a közösségi média falát görgetve kérés nélkül indul el egy beágyazott videó. Ez az agresszív szokás nem csak váratlan, de többnyire nincs is hatalmunk fölötte, ugyanis a weboldalak üzemeltetõi maguk döntenek az alattomos módon ránk rontó médiatartalmakról, most azonban végre az Edge kínál rá beépített megoldást.


A videók korlátozásához lépjünk be a böngészõ Beállítások menüjébe, majd a baloldalon megjelenõ listában keressük a Sütik és webhely engedélyek részt, azon belül pedig a Média automatikus lejátszása kell nekünk, ahol az Engedélyezés és Korlátozás lehetõségek között választhatunk. A leírás szerint ez valóban csak korlátozás és nem teljes tiltás, ugyanis a lejátszás attól függõen lesz automatikus, hogy mennyit látogattuk az adott lapot. A hatalmunk elvileg arra ad lehetõséget, hogy az adott oldalakon felülírjuk a gyárilag beállított alapértelmezést, ami nem tûnik teljes megoldásnak, de talán jobb, mint amire eddig módunk volt. Míg ritka esetben egyes oldalak és szolgáltatók megengedik, hogy magunk kezdjük el a lejátszást, a Chrome például csak automatikus némítást enged a beállításai között. Ez alapvetõen segíthet a szívroham elkerülésében, ugyanakkor lefedi az összes videót, zenét és podcastet is, így igény esetén minden egyes megnyitott lap esetén egyesével kell visszakapcsolnunk a hangot. Azt azért jó látni, hogy történnek változások az elvárt irányba, hiszen felhasználók millióit kergetik az õrületbe a sunyi módon üvölteni kezdõ videók, de ha biztosra akarunk menni, egyelõre a harmadik féltõl származó Chrome bõvítményekkel kell kísérleteznünk.


Számos kisebb-nagyobb változtatást találunk még, a Microsoft például kiemelt szerepet szán a biztonságos jelszavaknak. Az elsõdleges cél, hogy a felhasználók lehetõség szerint minden fiókjukhoz és az összes belépést igénylõ oldalhoz egymástól eltérõ belépési kódot rendeljenek hozzá. Az egyedi jelszavak azonban még mindig nem olyan elterjedtek, mint azt az adathalászattól hangos internet megkövetelné tõlünk, sõt, kifejezetten lesújtó a helyzet, mivel sokan nem szánnak rá néhány extra pillanatot, hogy hosszabb és bonyolultabb karaktersort kreáljanak, melynek feltörése valamivel bonyolultabb lesz az 123456 és password típusú megoldásoknál. A hatékonyabb biztonságot az úgynevezett Password Health Dashboard hivatott elõsegíteni, mely a Beállításokban a Profilok menüpont alatt, nemes egyszerûséggel csak Jelszavak néven szerepel. Itt az elmentett jelszavainkat találjuk, az irányítópult pedig szól, ha azonos jelszavakat érzékel, de azt is jelzi, ha valamelyiket túl gyengének találja. Ezen felül ott van még a Password Monitor, ami értesít minket, ha az automatikus kitöltéshez elmentett hitelesítõ adataink valamelyike kiszivárgott és a Dark Weben kóvályog, a beszédes Password Generator pedig akkor mûködik, ha a jelszóval való szinkronizálás és a jelszavak mentésének felajánlása funkció be van kapcsolva.


Ezeken felül él az eszközök közti szinkronizáció is, legalábbis a mentett hitelesítõ adatokat például az Instagram, Pinterest és hasonló oldalak esetén azok mobilos alkalmazásaiban is elérjük. A Microsoft Edge változásait összefoglaló jegyzet szerint az Edge 92 további funkciói közé tartozik a természetes nyelvi keresés a böngészési elõzmények között a címsoron; az MHTML fájlok alapértelmezett megnyitása Internet Explorer módban; a fizetési információk szinkronizálása az eszközök között; a kiterjesztések kezelése mindjárt a jobb felsõ sarokan, három kis pont mögött rejtõzõ eszköztárból; és a HTTP-rõl HTTPS-re való navigálás lehetõsége a HTTPS-t támogató tartományokban. Ezen felül büszkén hivatkoznak az új Microsoft Outlook bõvítményre is, amivel úgy férhetünk hozzá e-mailjeinkhez, naptárainkhoz vagy teendõinkhez, hogy új lapot kelljen megnyitnunk. Praktikus lehet még a weblapok mentéseit tároló gyûjtemény, melyet minden lapon gyorsan elérhetünk, a jobb egérgomb lenyomása után legördülõ menübõl. Itt az adott oldalt azonnal a saját listánkhoz adhatjuk, amit a böngészõ jobb felsõ sarkában felbukkanó Gyûjtemények-re kattintva bármikor elérhetünk és módosíthatunk.


A 92-es verzióval megújuló Edge-rõl a Microsoft hivatalos blogbejegyzésében is olvashatunk.

2021. 07. 27

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés?

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés? Így válassz jól
Amikor PC-t építesz vagy fejlesztesz, hajlamos vagy a processzorra és a videokártyára fókuszálni – pedig van egy csendes háttérszereplő, ami az egész rendszer stabilitását meghatározza: a hűtés. A számítógép hűtési rendszerek feladata, hogy elvezessék az alkatrészek által termelt hőt, így biztosítva a stabil működést, a teljesítményt és a hosszú élettartamot. Ha ezt alábecsülöd, throttling, zaj vagy akár meghibásodás is lehet a vége.
A nagy kérdés viszont mindig ugyanaz: elég egy jó léghűtés, vagy érdemes vízhűtésre váltani? A válasz nem fekete-fehér – attól függ, mire használod a gépet, milyen hardverrel dolgozol, és mennyire akarsz rámenni a teljesítményre. Ebben a cikkben végigvezetlek a döntésen, gyakorlati szempontok mentén.
Mi az a számítógép hűtési rendszer, és miért kritikus?
Léghűtés – az egyszerű és megbízható alapmegoldás
Vízhűtés – amikor a teljesítmény és kontroll fontosabb
Léghűtés vs. vízhűtés – fő különbségek egy helyen
Milyen felhasználáshoz melyik hűtési rendszer illik?
Kompatibilitás és házválasztás – gyakori buktatók
Mennyibe kerül egy jó hűtési rendszer?
Karbantartás és élettartam – mire számíts hosszú távon?
Gyors döntési útmutató – melyiket válaszd?
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mi az a számítógép hűtési rend
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.