A szokatlan aukció tárgya többezer kódsor és némi ráadás digitális adat volt

Itthon is egyre többen ismerkednek meg az NFT fogalmával, mely szorosan összekapcsolódik a hír tárgyával, vagyis a World Wide Web, avagy a Világháló alapjait tartalmazó adatcsomag eladásával. Maga az NFT annyit tesz, hogy Non-fungible, vagyis nem behelyettesíthetõ token, mely egy olyan egyedi digitális formátum, melynek alapját az Ethereum, és más kriptovaluták mögött álló blokklánc technológia adja. Ahogy azt a neve is jelzi, legfontosabb tulajdonsága, hogy önmagában minden NFT egyedi és nem behelyettesíthetõ, illetve utánozhatatlan digitális jellel rendelkezik, így kiválóan alkalmas például mûvészeti alkotások digitális formában történõ értékesítésére, valahogy úgy, ahogy az most is történt. Az NFT-s árverések tehát a legkevésbé sem számítanak már ritkaságnak, és általa egyre gyakrabban kerülnek eladásra az internet történetét meghatározó tartalmak is, ám ezúttal animált GIF-ek, vagy sikeres mémek helyett valami sokkal alapvetõbb került kalapács alá. A forráskódot tartalmazó adatpakkot ráadásul a technológiák eredeti atyja, Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee által kínálta eladásra.

Berners-Lee 1989-ben állt elõ a World Wide Web adatkezelési rendszer terveivel, mely a HTML nyelv és a HTTP protokoll, illetve az URL bevezetésével alapjaiban határozta meg és alakította a mára mindenki számára hétköznapivá vált internetet. Az akkor még a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) alkalmazottjaként dolgozó fejlesztõ végül egy szûk év alatt elkészítette a kódot, 1991-ben pedig az elsõ weblapot is közzétette, mely természetesen a Világháló mibenlétérõl adott viszonylag közérthetõ tájékoztatást. Az internet további fejlesztéséhez ’94-ben megalapította World Wide Web Consortiumot, elsõdleges erõfeszítései pedig a web szabadságát és elérhetõségét igyekeztek megteremteni. Miután 2021-ben az NFT is robbanásszerû terjedésnek indult, elérkezett az idõ és a megfelelõ formátum, hogy a történelmi ereklye jótékony céllal eladásra kerülhessen. Az alkalom otthona a Sotheby's aukciós ház This Changed Everything nevû online eseménye volt, a kikiáltási árat pedig 1000 dollárban, vagyis kb. 300 ezer forintban határozták meg, melyet az egy héten át tartó licitálás alatt beérkezõ ajánlatok végül jelentõsen túlszárnyaltak.

Az NFT természetesen tartalmazta a 9550 sorból álló forráskódot, mely a HTML dokumentumok és sok más megjelenítését is lehetõvé tette, pláne, hogy az adathalmaz többek között az elsõ webböngészõt is magában foglalja. Amikor az árverés bejelentésre került, érkezett néhány negatív visszajelzés, volt például aki az NFT-vel kapcsolatos ellenérzéseit hangoztatta, eközben a Sothebys mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy az általuk kínált NFT-k adatbiztonsága rendkívül magas, és az adatvesztés ellen is be vannak biztosítva, így senkinek nem kell attól tartania, hogy egyik nap nem éri el, amit drága pénzért megvásárolt. Berners-Lee és felesége a The Guardiannak adott interjút, ahol Berners így nyilatkozott: „Ez teljesen összhangban van a web értékeivel... Eladok egy képet, amelyet én készítettem, egy Python programmal, amelyet én magam írtam, és amely azt ábrázolja, hogyan nézne ki a forráskód, ha a falra ragasztanák, és én írnám alá." A nyers kódhalmaz mellett ugyanis valóban szerepelt egy egyedi készítésû vektorgrafikás plakát is, amin a kód és egy aláírás volt látható, a vásárló tehát valóban kapott valamit, amihez az alkotón kívül senki sem férhet hozzá. A nyertes ezen felül kapott egy animált videót a kód születésérõl (gépelésérõl), továbbá egy levelet, melyben az alkotó az alkotás folyamatáról mesél.

A legmagasabb licit végül 5 434 500 dolláron, vagyis nagyjából 1.6 milliárd forinton pihent meg. Ez most rendkívül soknak tûnhet, ám volt egy digitális mûalkotás, amiért valaki 69 millió dollárt fizetett, de a digitális gyûjtõtárgyak között Jack Dorsey ajánlata, az elsõ Twitteres bejegyzés is megért 3 millió dollárt.