A beígért árzuhanás egyelõre nem úgy alakul, ahogy azt reméltük
Rengeteg ígéretet és elõrejelzést hallhattunk a globális chiphiány enyhülésérõl és a méregdrága videokártyák kiskereskedelmi árának fokozatos csökkenésérõl. Ezzel párhuzamosan néhány ipari szereplõ és elemzõ a készletek fokozatos gyarapodását is elõre vetítette, ahogy azt is, hogy a fellazuló kriptopiaci helyzet és a bányászfarmok felszámolása miatt egyre többen juthatnak megfizethetõbb videokártyákhoz. A helyzet azonban egyelõre nem igazolja ezeket az elméleteket, legalábbis egy német tech-magazin kimutatásai szerint nem túl szívderítõ a helyzet.
A videokártyák helyzetének alakulását a 3DCenter munkatársai követték, méghozzá meglehetõsen alaposan, így nagyjából hét hónapot lefedõ adat birtokában valóban átfogó képet alkothattak az árak mozgásáról, illetve arról, hogy melyik cég termékeibõl mennyi volt elérhetõ egy adott idõszakban. Friss cikkükben egyaránt beszélnek az AMD és az NVIDIA termékeirõl, és persze arról, hogy a várva várt árzuhanás, vagy legalább komótos, de érzékelhetõ csökkenés helyett, több esetben is megint drágulás tapasztalható. Ahogy azt a grafikonjukon jól láthatjuk, január óta mérik az AMD RX 6000 sorozatának, illetve a konkurens Nvidia RTX 30 kártyáinak ármozgásait, és bár a legdurvább idõszaktól messze vagyunk, nem vagyunk sokkal közelebb az emberközeli fogyasztói árakhoz sem.
Jól látható, hogy januárban 127%-os, illetve 140%-os volt a túlárazottság mértéke, melyet minden ese

A következõ napokban a háborús játékoké a fõszerep, ha esetleg éppen ingyenes ajánlatokra vadásznánk
Megszokhattuk, hogy az Epic Games legalább néhány hetente elõáll egy olyan jól sikerült játékkal, mely ingyen még akkor is megér néhány kattintást, ha egészen addig a pontig nem feltétlenül terveztük a megvásárlását. A mostani ajánlat azonban kapott egy kis extra fûszert, mivel az Epic Games Store és az általuk felkínált Verdun egészen komoly hadüzenetet kapott. A front ellentétes oldalán ugyanis a EA, és a szintén elsõ világháborúban játszódó Battlefield 1 haderõi sorakoztak fel, az egyetlen szépséghiba, hogy utóbbi megszerzésére csak Prime Gaming elõfizetõknek van lehetõsége.
Mindenféle elfogultság nélkül, de ezúttal szándékosan a Verdun-t emeltük ki, sõt ezt is ajánljuk elõször kipróbálásra. És nem csak azért, mert a DICE játéka csak Prime tagoknak ingyenes, de azért is, mert a Battlefield 1-rõl kis túlzással a sarki trafikos néni is hallott már, ha máshogy nem, hát az unokája szobájából kiszûrõdõ csatazajok és üvöltések formájában. Persze ez leginkább azoknak a veteránoknak szól, akik kedvelik az elsõ világháborús tematikát és a Battlefield 1-gyel is játszottak már, az M2H és Blackmill Games stúdiók koprodukciója azonban mostanáig kimaradt az életükbõl. Márpedig pont az öreg Battlefield 1 hívta fel rá a figyelmünket, hogy ez a véráztatta korszak valójában mennyire alulreprezentált a popkultúrában, és pont ezért volt csemege a Sam Mendes által rendezett 1917 is, me

Egészen korrekt tulajdonságokat hordoz az Asus új TUF gamer kijelzõje
Az Asus régóta futtatja már ROG (Republic of Gamers) szériáját, mely olykor túlárazott, de alkalmanként azért valóban prémium kategóriás termékeket sorakoztat fel. Persze ha valamelyik cég, akkor az Asus jól tudja, hogy a gamer kategória megszületésével új fegyver került a gyártók kezébe, amivel a játékosok szélesebb rétegére is lõhetnek. Így született meg az újabb hárombetûs brandjük, a TUF, mely kezdetben a különbözõ katonai felszerelésektõl kölcsönzött stílusjegyekkel hívta fel magára a figyelmet. A lényeg persze a külcsíny mögött az árazás volt, hiszen ezzel lényegében kitették az indexet a középkategóriára, mely vállalhatóbb áron kínált korrekt felszereltséget. Ezúttal egy újabb gamer monitor állt hadba, mely néhány kifejezetten kellemes, és pár kevésbé izgalmas tulajdonságával biztosan megosztja majd a közönséget.
Az új megjelenítõt VG32AQL1A kódnév alatt érdemes keresni, mely emlékeztet minket, hogy a sok technikai újítás és a folyamatosan megújuló dizájn mellett, a névadás frontján még mindig az a furcsa konzervatív hozzáállás uralkodik, hogy véletlen se adjunk egyedi és könnyen megjegyezhetõ nevet a termékeinknek. Lejjebb görgetve persze javul a helyzet, ez ugyanis egy olyan 32 hüvely átmérõjû gamer kijelzõ, ami teljesen sík képernyõs. Sokan úgy vélik, hogy ekkora képátlónál már kifejezetten indokolt a hajlítás, mert segít, hogy a kép szélein ne tapasztaljunk torzulást, mások viszont halla

A veszély nem csak a Windows 10, de a 11 elõzetes kiadásában is megtalálható
„Nincs kedd sorozat nélkül”, hangzott a tévés szignál szövege a 90-es években, melyet ma gond nélkül átkölthetnénk a keddi napot hétre, a sorozatot pedig Windows sebezhetõségre cserélve. A friss és már hivatalos formában is elérhetõ tájékoztatások újabb súlyos támadási felületre figyelmeztetnek, ami azért is különösen ironikus, mert a legutóbbi nagy rendszerfrissítés alkalmával száznál is több, köztük nem is egy zero day hibát javítottak.
Az újabb kellemetlen biztonsági problémáról a BleepingComputer írt elsõként, mivel Jonas Lykkegaard biztonsági kutató értesítette õket, hogy hatalmas rést talált a Windows 10-ben. Bár viccelhetnénk vele, hogy biztonság szempontjából – az idén júliusban hatodik évét betöltõ – operációs rendszer leginkább egy tésztaszûrõhöz hasonlítható, de az azért a Microsoftnak is igen kellemetlen lehet, hogy a CVE-2021-36934 kódnevû rés az állítólag következõ generációt képviselõ Windows 11-en is ott tátong. A felfedezés sajnos ezúttal sem rejt hatalmas meglepetést, ugyanis kihasználásával ismételten kiterjesztett jogkörhöz szerezhetõ hozzáférés. Az említett sebezhetõség bármely korlátozott felhasználói profil számára szabad utat enged ahhoz a regisztrációs adatbázishoz, amibe korábban még az adminisztratív, illetve rendszergazdai jogokkal rendelkezõ felhasználók sem piszkálhattak bele korlátozások nélkül. Ahogy azt sejthetjük, a megfelelõ lépések

Több példány is borsos áron kelt el a megjelenésre váró csúcsprocesszorból
Az Intel végre hátra hagyja a hét éven át nyüstölt 14nm-es csíkszélességet és idén elõáll az elsõ olyan asztali processzorokkal, melyek a nagy nehezen életre hívott 10nm-es Enhanced SuperFin (ESF) gyártástechnológiával készülhetnek el. A közönség legjobb esetben 2021 második felére várta az izgalmasnak ígérkezõ 12. generáció érkezését, ám eközben valaki Kínában több készlethez is hozzáfért a sorozat legizmosabb kiadásából, melyeket természetesen elképesztõ áron kínált eladásra, méghozzá sikerrel.
Az Alder Lake az Intel megújult processzorcsaládja lesz, mely azon túl, hogy lerúgja magáról a megfáradt 14nm-es technológiát, számos újdonsággal igyekszik felkelteni a vásárlók érdeklõdését. Az egyik legizgalmasabb változást a mobilokban és notebookokban már bizonyított megoldás hozza el, a sokat hangoztatott hibrid felépítés ugyanis annyit tesz, hogy a kupak alatt kétféle processzormag osztozik majd a feladatokon. Ha teljesítményorientált munkára fogjuk, akkor a rendszer a Golden Cove magokat helyezi elõtérbe, de ha támogatásról vagy kisebb számítási igényû feladatokról van szó, akkor a visszafogott energiaigényû Gracemont magok juthatnak szerephez. A megjelenés pontos dátumát az Intel egyelõre még nem közölte, az viszont már kiderült, hogy tesztelésre szánt példányokat már több partnerükhöz is eljuttattak. Például azokat a Core i9-12900K CPU-kat, melyeknek egy jó része nem is találkozott a tesztpad

Abszurdra sikerült az Amazon új játékának bétatesztje, melynek több RTX 3090 is áldozatul esett
Az Amazon, mint egy óriás polip, egyik csápját már a játékiparra is rátette, ám a viszonylag fiatalnak mondható részleg egyelõre még nem könyvelt el felejthetetlen sikereket. A fõleg mobiljátékokban utazó cég végül két éve kiadta elsõ, teljesértékû konzoljátékát, a népszerû brit autós mûsor alapján készített The Grand Tour Game pedig egész tûrhetõ kezdésnek bizonyult. Eközben a színfalak mögött már évek óta készült egy ennél jóval nagyobb falat is, egy online szerepjáték, mely egy szûk közönség számára már kipróbálható, azonban akadnak résztvevõk, akik nem köszönték meg a megtiszteltetést.
A New World egy MMORPG, vagyis egy nyílt világú online szerepjáték, melyet az Amazon games 2016-ban leplezett le, ezzel bejelentve a stúdió elsõ PC-s játékát. Az eredetileg tervezett 2020-as megjelenés helyett egy korai alfa tesztet hoztak össze, ám a fejlesztés a napokban elérte az utolsó elõtti, avagy a béta fázist, így néhány szerencsés próbálkozó meghívást kapott a közös tesztelésre, még az augusztusi megjelenés elõtt. A béta tehát kedden indult, de máris különös hírek érkeznek a játékosok felõl, melyek egy-két vicces eset mellett rávilágítanak egy egészen ijesztõ, és kifejezetten abszurd helyzetre is. A játék egy valós történelmi korszakot, a felfedezési és kolonizációs lázban égõ 1600-as éveket oltja sajátos fantasy környezetbe, számos választható frakcióval, gépi ellenfelekkel, já

Az EVGA legújabb különlegessége azt is elõre vetíti, hogy mire számíthatunk az elsõ AMD-s alaplapjuktól
A hardvergyártók prémium ligáját több mint húsz éve erõsítõ EVGA különleges helyet tölt be a PC-s közönség szívében. Az olyan közismert cégekkel ellentétben, mint az MSI, vagy az Asus, viszonylag szûkre szabott termékpalettát ápolgat, és sokáig nem is igazán foglalkozott költséghatékony, vagy belépõ kategóriás megoldásokkal. Ezt a gyakorlatot az utóbbi évek során valamivel lazábbra vették, azonban a csúcstermékeiket továbbra sem érheti az a kritika, hogy pusztán a márkanévért kérnének el vaskos összegeket. Ezt igyekeznek bizonyítani a DARK sorozatot erõsítõ újdonságukkal is, mely a Z590 DARK képében az Inteles felhasználók számára kínál exkluzív csemegét.
Nem olyan régen adtak hírt arról, hogy sok év várakozás után végre lepaktáltak az AMD-vel is, hivatalos együttmûködésük elsõ gyümölcseként pedig máris egy izmos tuninglappal jelentkeznek, mely a szép emlékeket idézõ DARK sorozat alatt mutatnak be. Míg a közönség várja a kollaboráció eredményét, a gyártó fogta magát és bemutatta, illetve forgalomba is helyezte legújabb DARK modelljét, ám ez jó szokásukhoz híven az Inteles vásárlók kegyeit keresi, méghozzá igen meggyõzõ érvekkel. A Z590 DARK ugyanis a 10. és 11. generációs Intel Core processzorok meghajtására termett, azokból is a K utótaggal ellátott, szorzózártól mentes példányoknak kínál luxusban fürdõ otthont. Utóbbit valószínûleg az is sejtheti, aki évek óta ne

A nyugati világ képviselõi, és még sokan mások hivatalosan is megvádolták Kínát
A sajtó egyre többet foglalkozik az online térben végrehajtott támadásokkal, melyek az utóbbi idõben többször is letarolták a világ különbözõ országait, beleértve állami és közigazgatási szerveket, nagyvállalatokat, de még neves biztonsági cégeket is. A hasonló, komolyabb esetekben gyakran valamely orosz, esetleg kínai hackercsoportot vádolják meg, de az is elõfordul, hogy a terrorcselekményekhez hasonlóan egy szervezõdés önként vállalja a felelõsséget. Az viszont viszonylag ritka, hogy több ország közösen mutasson rá egy másikra, globális kiterjedésû támadásokkal és kémkedéssel vádolva meg az államvezetést.
A hétfõn szárnyra kapott hír azonban pont errõl tudósít. A nagy port kavart bejelentés szerint az Egyesült Államok, illetve a NATO, továbbá az Európai Unió, Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és végül, de nem utolsó sorban Japán hivatalosan is azzal vádolták meg Kínát, hogy az egész világra kiterjedõ, sorozatos hackertámadásokat hajtott végre. A Reuters online híroldal kimerítõ cikkébõl kiderül, hogy az USA mögött felsorakozó országok különbözõ vehemenciával fogalmazták meg vádjaikat, azonban lényegében mind egyetértenek Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentésével, miszerint „Kína komoly veszélyt jelent a gazdaságra és a nemzetbiztonságra”. Ezzel együtt az amerikai igazságügyi minisztérium négy kínai állampolgárt – egy szerzõdéses hackert és hár

Nem javul a helyzet, tovább torlódnak a szerverprocesszorokra leadott megrendelések
Az utóbbi idõben többször is hallhattunk pozitív híreket a hardverpiacot uraló elkeserítõ helyzet enyhülésérõl, és arról, hogy a gyártók szép lassan elkezdték lefaragni elmaradásaikat. Bár a konzumer piac talán érzékelhet valami hasonlót, azonban néhány friss készlet a korábban elérhetetlennek számító processzorokból és videokártyákból, még nem feltétlenül jelenti a folyamat megfordulását. Sajnos ezt erõsítik meg azok a hírek is, melyek szerint tovább akadozik a vállalatok számára elsõdlegesnek számító ipari megrendelõk ellátása.
A technológiai ipart sújtó, már-már közhellyé vált termékhiány alakulásáról ezúttal is az ázsiai tech-híreket elsõ kézbõl szállító DigiTimes tudósított, és sajnos ismét lelombozó információkat közölt. Értesüléseik szerint a szerverek és adatközpontok számára nélkülözhetetlen integrált áramkörök ellátása nemhogy javult, de tovább romlott, ez pedig kihatással lehet az otthoni felhasználók által keresett PC-s alkatrészekre, de az olyan szórakoztató termékekre is, mint például a játékkonzolok. A napjainkban használt szerverek több összetevõt igényelnek, mint az átlagos otthoni felhasználású számítógépek, és nem titok, hogy a gyártók az elõbbi kategóriának kiemelt figyelmet szentelnek, azonban a DigiTimes több névtelen iparági forrásra hivatkozva azt írta, hogy a vezetõ tajvani szervergyártók – mint az Inventec, a Mitac Computing vagy Wiwynn – amiatt p

Több forrás is azt bizonygatja, hogy hamarosan befuthat az RTX kártyák újabb szériája
Most, hogy a közkeletû kifejezés szerint végre látszik a fény az alagút végén, avagy a kriptoláz enyhülése miatt lassan, de fokozatosan csökken a videokártyák ára, idõszerûvé vált egy újabb témába vágó bejelentés. Mióta 2019-ben bevezették a SUPER szériát a különbözõ RTX modellek közti ár/teljesítmény hézag kitöltésére, nem titok, hogy a 3000-res sorozat is megkapja majd a maga felturbózott kártyáit, az iparági pletykafészkekbõl pedig most ki is repült néhány információ az asztali változatok érkezésérõl.
Az RTX 3000 sorozat darabjait nagyjából egy éve nyúzhatják azok a szerencsések, akiknek sikerült emberi áron hozzáférniük egyhez az NVIDIA legújabb kártyáiból, vagy legalább lecsapni egy-egy kiszemelt modellre, mielõtt azok felszívódtak a boltok virtuális polcairól. Bár a globális kereskedelem még mindig távol áll a bányászlázat megelõzõ emberi árképzési rendszertõl, a hardvergyártókat ez továbbra sem zavarja megszokott útitervük követésében. Ez az NVIDIA esetében az RTX 30 SUPER kártyák kiadását jelenti, melyekrõl egy ideje már hallani, hogy a laptopokba szánt mobil változatokat 2022 elsõ felében tervezik bemutatni, a bejelentésüket pedig a CES 2022 tech-konferencián ejthetik meg. Az asztali változatokról azonban egészen mostanáig nagy volt a csend, ám ezt a hallgatást végre életszagú pletykák törték meg, melyek olyan nevektõl származnak, akik korábbi elõrejelzéseikkel már okot adt

A cég ügyfelei országszerte net és tv nélkül maradtak, de állítólag már dolgoznak a megoldáson
Sajnos többször fordul elõ, mint illene, de az alapvetésnek gondolt vezetékes internetkapcsolatot idõnként kénytelenek vagyunk akár egy teljes napig nélkülözni. A váratlan hibákat ugyanis nem lehet kikerülni, és az idõszakos karbantartások idején is be kell érnünk a mobilnettel. Ma a DIGI ügyfelei tódultak tömegével a cég Facebook-oldalára és más fórumokra, a szolgáltatás ugyanis kevés kivételtõl eltekintve felmondta a szolgálatot.
Valamikor kora délutántól kezdve egyre több DIGI-s felhasználó kezdte tapasztalni, hogy az elõfizetett szolgáltatása nem elérhetõ, az internet mellett beleértve a televíziós adást is. Ahogy sûrûsödtek a bejelentések, lassan egyértelmûvé vált, hogy nem egy-egy településrõl, vagy budapesti kerületrõl van szó, sajnos a jelenség nagyjából az egész országra kiterjed. A helyzet komolyságát a Downdetector nevû oldal is igazolta, mely a hasonló leállásokkal kapcsolatban globális és többnyire hiteles információforrásnak tekinthetõ, például a legutóbbi Facebook, illetve a Messenger leállások idején is jól követhetõ volt, hogy a világ mely részein volt a legnagyobb a gond. Az adatok alapján a DIGI szolgáltatásai szerencsésebb esetben csak akadoztak, Csongrádban például az internet többé-kevésbé elérhetõ maradt, ám a legtöbb esetben se telefon, se más nem volt hajlandó mûködni.
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a szolgáltató Facebook-oldalán kisebb töme

Ha a hír igaz, az Intel alaposan belehúzhat, hogy behozza a lemaradását
Az Intel látványosan igyekszik demonstrálni, hogy cégük ismét régi helyére pályázik, arra a pozícióra, melyet kitartó munkával az AMD-nek végül sikerült elhalászni elõlük. Azt is tudjuk, hogy a chipgyártást vállaló bérgyártók minden egyes szabad gyártószalagjáért állandó küzdelem zajlik, az akadozó termelés és a szerény bolti készletek pedig jóformán az Intel egész pályafutását végig kísérték. A hírek szerint ezen terveznének változtatni, méghozzá egy elképesztõ beruházással, melynek keretében egy egész bérgyártó vállalkozást magukba olvasztanának.
Az ismert sajtóorgánum, a The Wall Street Journal szerint az Intel megkezdte egy tekintélyes kaliberû üzlet elõkészítését. Az ismeretlen, de bennfentes informátornak nevezett forrásaik szerint az x86-os processzorokban utazó Intel megtette az elsõ komoly lépéseket a korábban már hangoztatott új árnyba, miszerint nem csak saját gyártókapacitásukat fogják növelni, de idõvel az olykor segítségre szoruló cégbõl önálló bérgyártóvá válnának, aki végre más ipari szereplõk számára teljesíthet megrendeléseket. A cél nem kicsi, ugyanis olyan nagy nevekkel konkurálnának, mint a Samsung, vagy a tajvani TSMC, mely a félvezetõk piacán jelenleg is a világ legbefolyásosabb bérgyártójának számít. Ez a terv amúgy az egykori kollégából új vezérigazgatóvá elõlépett Pat Gelsinger szerint kifejezetten reális elgondolás, mivel a nagytételben történõ gyártás rendkívül kifizet

Kiderült, hogy mire készült a Valve, és az eredmény egy kellemes meglepetés lett
Egy ideje már a levegõben lógott a Valve újabb hardverbejelentése, mely a szoftvermágnás vállalat ismételt próbálkozása, hogy végre megvesse lábát a kütyük piacán is. Úgy tûnik, hogy végül azoknak lett igaza, akik egy hordozható játékkonzol érkezésére tippeltek, azonban nekik is csak félig, ugyanis az ismerõs külsõ valójában sokkal több lehetõséget rejt, mint az bárki remélte. A Steam Deck ugyanis egy vérbeli PC lesz, mely nagyobb szabadságot nyújt a felhasználóknak, mint a konkurencia sikerrel futó megoldásai.
Ha kézi konzolra gondolunk, elsõként nyilván a Nintendo jut eszünkbe, aki a Gameboy óta többször is elõállt már zsebre, vagy legalábbis táskába hajítható kompakt játékgépekkel. Jelenleg az ötödik évét taposó Switch döntögeti a népszerûségi, illetve bevételi rekordokat, a Zeldát és Mariót is köztudatba emelõ japán vállalat még mindig tudja, hogy mit csinál. Persze õk is elkönyveltek néhány buktát, ahogy a Sony is, aki a PSP-vel végrehajtott tarolás után lassú halálra ítélte a jobb sorsra érdemes PS Vita masináját. A Valve azonban más tészta, hiszen alapvetõen a legendás Half-Life, illetve a második részével egyidõben bevezetett Steam platform az elsõszámú ismertetõjegyük, a kézzel fogható termékek terén pedig többnyire kiforratlan, és mérsékelt sikereket hozó termékeket könyvelhetnek el. A Nintendo Switch azonban alapvetõ változást hozott a piacra, mely a hardverek folyamatos fejlõ

A legújabb nyolcmagos után kiderült, hogy mit tud az AMD hatmagos csodája, integrált videokártyával
Az utóbbi idõben jelentõsen felértékelõdtek az integrált grafikus lapkával felvértezett processzorok, éppen ezért örömteli a hír, hogy az AMD közkedvelt G-szériás termékei végre elhagyják az OEM kategóriát, és az 5000-res sorozattal kezdve ismét részt vesznek a bolti forgalmazásban. Legutóbb a kategória csúcsát képviselõ Ryzen 7 5700G teljesítményérõl tudhattunk meg többet, most viszont az olcsóbbnak ígérkezõ, de játékok mellé kifejezetten ígéretes középsõ testvér, a Ryzen 5 5600G is megmutatta magát.
A Cezanne APU-k az AMD 7 nm-es gyártósorairól gördülnek le, melyek legjobban várt darabja egyértelmûen a hat processzormagot és tizenkét logikai szálat dolgoztató 5600G. A nyers teljesítményhez ezúttal is Zen 3 magokat kapunk, míg az önálló videokártyát az integrált Vega grafikus motor válthatja ki, természetesen nyilvánvaló kompromisszumok mellett, melyeket egy ilyen kompakt csomag esetén a vételér gond nélkül képes ellensúlyozni. Az AMD mostanra azt is egyértelmûvé tette, hogy a széles közönség számára is elérhetõ 5000G vonallal a hagyományos, X utótaggal felvértezett processzorok közötti (ár)hézagokat szeretnék kitölteni, úgy, hogy a gyengébb modellek nem csak olcsóbbak, de még grafikai mûveletek elvégzésére is alkalmasak lesznek, ezzel lényegében két legyet üthetnek egy csapásra. Bár a 2019-es Zen+ magos APU-k olykor még fellelhetõk, és limitált példányszámban, de a 2

Vékony de hatékon és éppen ezért népszerû hûtõ, hat év után megérett a frissítésre
A be quiet! jól ismert igényes processzorhûtõ megoldásairól, melyek átgondolt alumínium tornyaik és folyamatosan fejlõdõ ventilátoraik kombinációjából születnek meg. Az átlag felhasználók számára pedig kifejezetten azok a középkategóriás termékek vonzók, melyekért nem kell kiadnunk egy kisebb vagyont, ráadásul úgy szolgálnak kellemes teljesítménnyel, hogy szereléskor még ipari daru sem kell hozzá, hogy a gépházba engedjük õket. A Shadow Rock szériájuk pont ezt az aranyközéputat kívánja képviselni, a Slim változat pedig ezen belül is az a karcsúsított modell, mely bõséges teret hagy maga mellett, viszont nem okoz csalódást az egész napos játék alatt sem.
A Shadow Rock Slim nagyjából öt-hat éve hódít a piacon, és az eltelt idõ alatt bizonyította, hogy szépen megállja a helyét még a legendás Noctua NH-U12S-sel szemben is, mely az elsõosztályú kivitelezésért és teljesítményért cserébe rendesen kiüríti a pénztárcánkat. A tesztek azonban bizonyították, hogy a Slim mindössze néhány °C-kal lemaradva, de a Noctua árának töredékéért képes kiszolgálni a vékony hûtõre pályázó vásárlók igényeit. A német vállalat megfontoltan és komótosan hajtja végre fejlesztéseit, tavaly nyáron például a Shadow Rock modelljük kaphatta meg a harmadik kiadását, most pedig az eddig egyetlen kiadást megélt Slim változatot vették elõ, hogy némi csiszolgatás után felkészítsék a modern idõk kihívásaira. A gyártó ezúttal

Hivatalosan is bejelentették az elõfizetéses, de bárhonnan elérhetõ rendszert
Igen elfoglalt mostanában a Microsoft, melyet az újabbnál is újabb, sokszáz millió dollár értékben végrehajtott céges felvásárlásokon túl, természetesen a Windows 11-hez köthetõ hírekbõl szûrhetünk le igazán. Jogosnak tûnik a vád, hogy most a csapból is a következõ generációs rendszer folyik, és természetesen a cégnél meg is tesznek mindent, hogy lehetõleg ez így is maradjon, azonban ma bedobtak a kosárba még egy érdekességet. Aktuális bejelentésük egy hat éve levédetett márkanévhez, a Windows 365-höz rendel valódi tartalmat, mely nem más, mint a stream alapú operációs rendszer, mely hamarosan bárki számára elérhetõ lesz.
Még 2015-ben hallhattuk elõször, majd viszonylag gyorsan el is felejthettük a Windows 365 nevet, mely az Office 365-tel ellentétben máig nem adta jelét annak, hogy valóban lesz belõle valamit. Szó szerint máig, ugyanis a Microsoft most lerántotta a leplet a háttérben végzett munkálatok, melyeknek köszönhetõen útjára indulhat az elsõ hivatalos, felhõ alapú Windows szolgáltatás. A 365 utótag az Office alternatív kiadása után már egészen árulkodó lehetett, ám az elõfizetéses rendszerben elérhetõ irodai szoftvercsomag koncepciójától egy igen fontos tulajdonság választja el: a Windowst ugyanis teljes egészében távoli szerverekrõl érhetjük el, a belépési pontra pedig nem feltétlenül kell telepítenünk semmit. A virtuális gépek és a távoli elérés persze aligha számítanak újdonságn

Ha azt hittük, hogy konzolokkal valójában nem bányásznak, akkor itt az ukrán hatóságok bizonyítéka
Sokat hallhattunk a hosszúra nyúlt, második nagy kriptohullám következményeirõl, a boltban elérhetõ videokártyák száma és árazása pedig gondoskodott róla, hogy részben meg is tapasztaljuk ezeket. Egy ideje azonban arról is tudhatunk, hogy ismét globális léptékû fordulat történt, ami annak köszönhetõ, hogy Kína betiltotta és fel is számolja az országban zajló bányásztevékenységet. A digitális valutákat ipari szinten termelõ szervezõdések viszont nem csak a Távol-Keleten kerültek nehezebb helyzetbe, legutóbb például egy olyan illegálisan mûködõ telephelyet kapcsoltak le Ukrajnában, ahol a megszokott bányászmódszerek mellett egy elég rendhagyó megoldást is alkalmaztak.
A felkapottá vált esetrõl eredetileg az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) honlapja számolt be, miszerint egy szervezett rajtaütés keretében felszámolták Ukrajna eddig ismert legnagyobb kriptofarmját. A részletek közt több érdekességet is találhatunk, például kiderült, hogy a Vinnicja városában létrehozott állomás egy ideje lopta már az áramot, ám a felelõsök hiába manipulálták sikerrel a Vinnytsiaoblenergo energiaszolgáltató területén mûködõ fogyasztásmérõ berendezéseket, az ott titokban folytatott tevékenységük akkora energiát emésztett fel, hogy végül a környéken tapasztalt, illetve a teljes régióra kiterjedõ áramkimaradások buktatták le õket. A felsorakoztatott részletek közül azonban kiemelkedik egy olya

Több lényeges információ mellett az is kiderült, hogy meddig élhetünk az ingyenes cserével
Alig néhány nappal a hivatalos bejelentés után ingyen elérhetõvé vált a Windows 11 elõzetes kiadása, így az Insider program résztvevõi a legújabb Windows és Office programokat már együtt tesztelhetik. Míg az új operációs rendszer folyamatosan kapja a kisebb-nagyobb változtatásokat rejtõ frissítéseket, az is kiderült, hogy a Microsoft milyen jövõt szán a megjelenést követõ frissítéseknek, például annak, amivel ingyenes válthatunk meglévõ rendszerünkrõl.
Javában zajlik a Windows 11 elõzetes változatának tesztidõszaka, mellyel a megjelenés dátumáig ingyen próbálgathatjuk a rendszer képességeit és fedezhetjük fel gyengeségeit, miközben a fejlesztõk kisebb update csomagok formájában reagálnak a közösség visszajelzéseire. Ilyen volt például a megújult Start menübe ágyazott keresõfunkció is, mely nagyjából a Windows 7 megjelenése óta segített abban, hogy pillanatok alatt elõcsalogassuk a telepített, illetve korábban megnyitott alkalmazásokat. Látható, hogy a Start menü megújítása a cégnél egyszerre presztízskérdés és örökös harc a felhasználói szokásokkal, így a 11 elsõ változatai valamiért nélkülözték ezt az alapvetõnek számító kényelmi funkciót. De csak a 2200.65-ös verziót elhozó frissítés érkezéséig, mely rajongói nyomásra visszahozta a keresõdobozt, melyet az új kiadásban már a menü tetején érdemes keresni. Érdemes hozzátenni, hogy a hozzátoldott keresõsáv jelenleg kissé furcsán

Az új szabványt még idén véglegesítik, eközben a Samsung leleplezte elsõ PCIe 5.0 meghajtóját
Az átlag felhasználó csak kapkodja a fejét az egyre újabb technológiák után, hiszen az egymást követõ bejelentések azt az érzetet kelthetik, mintha a fejlõdés még a szokásosnál is nagyobb lendületet kapott volna. Pedig a kulcs valójában továbbra is változatlan, mivel az otthoni felhasználásra szánt termékekben rendszeresített szabványok, elõször az ipari felhasználók körében kerülnek bevetésre. Így lehetséges az, hogy egy átlagos PC tulajdonosa még mindig csak barátkozik a PCI Express 4.0-ban rejlõ lehetõségekkel, az adatszállító szabványért felelõs PCI-SIG azonban már be is jelenti a 6.0 érkezését, pedig még az elsõ 5.0-t használó eszközök is éppen csak érkezõben vannak.
A Samsung volt az a cég, mely néhány napja megosztott néhány részletet az elsõ olyan SSD meghajtójáról, ami a PCI Express 5. generációjára támaszkodik majd. Ha nem értenénk, hogy mégis kinek szánják ezeket az eszközöket, akkor a gyártó elõzetesébõl hamar kiderül, hogy a PM1743 névvel illetett modell az asztali PC-k körében ismeretlennek számító E3.S 1T formátumot használja, így elsõsorban szerverek kiszolgálására lesz alkalmas. Az elõzetes korainak tûnhet, mivel a PCI Express 5.0-t használó szerverek csak valamikor a jövõ év közepe felé kezdenek el megjelenni, ám a vállalati megrendelõk ellátására (is) idõben fel kell készülni. De ha ez korainak tûnik, akkor mit szólunk a PCI-SIG friss bejelentéséhez, misze

A gyerekek védelmére hivatkozva kevesebb jogunk marad a magánéletünkhöz
Különös korban élünk, mondhatnánk, és nem kevésbé különös régióban, ahol az Európai Unió és parlamentje hozhat döntést az összes tagországot érintõ közös kérdésekrõl. A legutóbbi közös ügyként az úgynevezett ePrivacy Derogation (e-adatvédelem csökkentés), vagyis az adatvédelemrõl és az elektronikus hírközlésrõl szóló rendeletre tett javaslatot tûzték ki szavazásra, melyet elsöprõ többséggel el is fogadtak, ezzel utat nyitva személyes kommunikációnk törvényes megfigyeléséhez, cégek és kormányok számára egyaránt. Tette mindezt az az Európai Unió, mely általában minden alkalmat megragad, hogy kritizálja a nagyvállalatokat és kormányokat a szabadságjogok csökkentése miatt.
"A magánélet védelmérõl és az elektronikus hírközlésrõl szóló rendeletjavaslat növeli az emberek magánéletének védelmét és új lehetõségeket nyit meg az üzleti vállalkozások számára" – olvasható az Európai Bizottság honlapján. A most jóváhagyott rendelet, melyre Chatcontrol-ként is hivatkoznak, lényegében lehetõvé teszi az e-mail és egyéb üzenetküldõ szolgáltatások, illetve szolgáltatók számára, hogy automatikusan átkutassák az egyes polgárok összes személyes üzenetét a feltételezett gyanús tartalmak után, és a gyanús eseteket jelentsék a rendõrségnek. A legkülönösebb, hogy egyelõre alig találunk cikket az ügyrõl, márpedig ez olyasminek hangzik, amirõl az emberek talán szeretnének hallani. Épkézláb tájékoztatásért végül az Eur

Nem csak a konkurencia rossz példáját követi, de még ki is oktatta a csalódott vásárlóját
Ijesztõ gyakorlat terjed egyes hardvergyártók között, melynek sajnos részét képezi a vásárlók megtévesztése is. Arra számos példát tudunk, hogy egy cég olykor részegységeket cserél valamely termékében, alkatrészhiány, szériahiba, vagy egyéb más ok miatt, de ezt általában valamilyen formában azért közlik a közönséggel is. Az igazi probléma akkor kezdõdik, amikor a változtatásról elfelejtik tájékoztatni a gyanútlan vevõket, és miután lebuktak, kárpótlás helyett elhajtják a panaszos ügyfeleket.
Tavaly az ADATA szállította a negatív példát és a belassított SSD-ket, mikor szó nélkül alakította át már piacon lévõ XPG SX8200 modelljét, ami állításaikkal ellentétben érezhetõen lassabb lett, míg más gyártók új név alatt kínáltak olyan meghajtókat, melyeken a firmware frissítésével értek el jobb teljesítményt ugyanazzal az SSD-vel. Most egy újabb ismert gyártó, a PATRIOT gondolta, hogy jó ötlet titokban átalakítania egy nem is kifejezetten olcsó meghajtóját. A csalódott vásárló a Redditen osztotta meg az abszurd esetet, aki arra lett figyelmes, hogy a hozzá kiszállított 2 TB-os Patriot VPN100 specifikációi finoman szólva nem felelnek meg a termék hivatalos adatlapján szereplõ részleteknek. A nagyjából 120 ezer forintos vásárlás annak reményében történt, hogy ezért az összegért Phison E12 vezérlõt és kerek 2GB DRAM gyorsítótárat kap, üzembe helyezés után azonban kiderült, hogy a kontr

A Lian Li egy igényes aprósággal, a Thermaltake pedig 1000 watt fölötti opciókkal állt elõ
Igaz, hogy egy számítógép összeállítását kevesen kezdik a tápegység kiválasztásával, de sokan még azután sem fordítanak elég figyelmet erre a kritikus fontosságú alkatrészre, miután megtalálták az igényeikhez passzoló konfigurációt. Márpedig a megbízhatóság és a stabilitás minden PC alapja, és ez különösen igaz a nagy energiaigényû rendszerek esetén, hiszen egy új RTX 3080 kártya elvesztése akkor sem kellemes élmény, ha rendelkezik érvényes garanciával. A Thermaltake és a Lian Li most kifejezetten azokra a felhasználókra gondolt, akik az irodai munkánál jóval nagyobb feladatokat szánnának gépüknek, utóbbi esetben ráadásul kifejezetten kompakt méretben kapunk nagy teljesítményt.
A Thermaltake igen jól csengõ név volt hosszú éveken át, de ezen a jóval zsúfoltabb piacon is meg tudta õrizni relevanciáját. Ezt elsõsorban az olyan igényesebb termékeinek köszönheti, mint a most bemutatott Toughpower GF1 TT Premium, mely már nevével is jelzi, hogy ezúttal nem egy alsó kategóriás darab érkezik, melyen RGB fényekkel próbálják palástolni az eszköz hiányosságait. A veterán tajvani gyártó ezúttal nem vacakolt alacsony teljesítményû darabokkal, a Toughpower vonal alá tartozó G1 széria pedig a nevéhez hûen nem is kínál 650 wattnál kisebb teljesítményû tápegységeket. Ezúttal egy 1000 és egy 1200 wattos modell került bemutatásra, melyek 80 Plus GOLD minõsítésüknek köszönhetõen 90% fölötti hatás

Az Insider program az új Office csomagba is betekintést enged
Némi huzavona után végül mindenki számára elérhetõvé vált a megjelenés elõtt álló Windows 11 elõzetes kiadása, így az ideiglenesen eltávolított hardveres korlátok jóvoltából, a vállalkozó kedvû felhasználók elkezdhetnek barátkozni a változásokkal és az új kezelõfelülettel. A Microsoft azonban nem csak új operációs rendszerrel készül, de egy másik népszerû szolgáltatását, az Office-t is új köntösbe bújtatja, mely szintén ingyenes próbaverziót kapott.
A Microsoft 2011-ben indította el az Office 365 projektet, ezzel a népszerû irodai szoftvercsomag új irányt vett, hiszen az akkor 22 éves termékcsalád akkor elõször váltott át elõfizetéses modellre. A megoldás a várakozásokkal ellentétben kifejezetten sikeres lett, amit többek között a rendszeres frissítéseknek és hibajavításoknak köszönhetett, hiszen a korábbi verziók esetében ilyesmire legfeljebb évente egy-két alkalommal volt példa. A 365 alig néhány év alatt a legnépszerûbb felhõ alapú szolgáltatássá nõtte ki magát, miközben a megszokott funkciók és alkalmazások továbbra is elérhetõk maradtak, beleértve az Outlook levelezõt, a OneDrive tárhelyet, nem megfeledkezve az üzleti elõfizetõk kedvencérõl, a Microsoft Teams kommunikációs alkalmazásról. A nyilvánvaló siker ellenére azonban nem kellett végleg elengednünk az Office egyszer megvásárolható és önállóan telepíthetõ hagyományos kiadásait sem, melyeket továbbra is az Office mellé rendelt évszámmal különbözte

Európa után Amerika is zászlóra tûzi az elektromos eszközök javításához való jogot
2020 végén hallhattunk arról a kedvezõ fordulatról, melyet az Európai Unió hozott meg a digitális eszközök vásárlóinak védelmében. Az Európai Parlament novemberben arról döntött, hogy a gyártóknak muszáj legyen ismét javítható eszközöket tervezni és forgalmazni, mely a környezet és a felhasználók szempontjából egyaránt egy hasznos és régóta áhított gyakorlat lenne. Ha minden jól megy, az EU-s döntés hamarosan szintet léphet és a korábbinál is nagyobb támogatást élvezhet, ugyanis a játékba beszáll az Egyesült Államok is.
Szürreálisnak tûnik, hogy ez manapság tényleg történelmi fordulópont lehet, de ha belegondolunk, akkor az elmúlt években teljes mértékben általánossá vált, hogy a telefonok hátlapja már nem levehetõ, és ez persze még csak a jéghegy csúcsa. Igaz, hogy a múltban egy átlag felhasználó is legfeljebb az akkumulátor cseréjét végezhette el a saját kezével, ám rengeteg termékteszt foglalkozik azzal a problémával, hogy generációról generációra hogyan válik a digitális eszközök – például okostelefonok vagy tabletek – belsõ szerkezete egyre hozzáférhetetlenebbé, és ezáltal jóformán javíthatatlanná. A tervezõasztalokon számos olyan struktúra születik meg, melyek még a tapasztalt szervizeseket is fejvakarásra kényszerítik, és a legnagyobb tech-vállalatok ténykedése és nyilatkozatai sajnos arra is rávilágítanak, hogy õk leginkább azt szeretnék, ha ez így maradna, a változ

Idén nyáron beérnek a Google tervei, és a Microsoft is átdolgozhatja az Androidos kompatibilitást
A Google már tavaly lerántotta a leplet azokról a közelgõ változásokról, melyek az Androidos alkalmazásboltot, a Google Play Store-t, avagy áruházat érintik. A reform legfontosabb újítása a mobilos felhasználók körében jól ismert APK formátumot érinti, mely egészen mostanáig az Androidos alkalmazások zömét rejtette. Az APK búcsúzik, a helyére pedig az Android App Bundle érkezik, melyet a Google boltján kívül nem igazán lehet terjeszteni.
Az Android application package – vagy közismertebb nevén APK –, az Android, illetve Android alapú rendszerek által elõnyben részesített konténer fájl, alkalmazások számára. Lényegében egy ZIP-hez hasonló tömörített archívumról van szó, amit az Android csomagkezelõje telepítés közben kibont, a futtatást pedig az elõre meghatározott fájlszerkezet és a mellékelt leírófájlok teszik lehetõvé. Amellett, hogy egyetlen, csökkentett méretû fájlban hordozza a teljes programot, a legnagyobb elõnye az, hogy önállóan is terjeszthetõ és a telepítéséhez alapvetõen nincs szükség a Google Play Áruházra. Így az olyan régebbi appok is elérhetõk maradhatnak, amiket hivatalosan már kivontak a forgalomból, sõt, biztonsági mentés céljából a már feltelepített appok is könnyedén APK-vá alakíthatók. A Play Áruházban sokáig ez volt a kizárólagos formátum, melyben a fejlesztõk és terjesztõk feltölthették termékeiket, ám egy 2018-ban megjelent új formátu

A világhírû League of Legends tulajdonosa arcfelismerõ technológiával segíti az ijesztõ kínai törvény betartását
Ma már nem titok, hogy Kínában évek óta aktívan mûködik egy kiterjedt arcfelismerõ rendszer, mely a lakosságot az országban kihelyezett mintegy 300 millió kamerán keresztül figyeli, és mesterséges intelligencia segítségével nagy hatékonysággal képes azonosítani. Bár az infrastruktúra kiépítése és fejlesztése még közel sem ért a végére, az állam a kezdetektõl fogva alapos nyilvántartást vezet mindenkirõl, így aki a kamerák látószögébe kerül, annak minden elkapott mozdulata naplózásra kerül. Mindegy, hogy valaki csak a boltba ugrik le, esetleg az út során még át is hágja a közlekedési szabályokat, mely amúgy Kínában sokáig kifejezetten nehezen kezelhetõ problémát jelentett. Az állami szigor ráadásul három éve egy újabb szürreális törvénnyel állt elõ, mely a fiatalok videojátékokkal eltöltött idejét szorította szûk keretek közé, a világ egyik legismertebb videojátékos vállalata pedig segít, hogy ezt be is tartsák.
A 2019-es törvény a 18 év alatti kínai fiatalokat célozta meg, megszabva, hogy a gyerekek egy nap mennyi idõt üthetnek el videojátékokkal. A korlátozás hétköznap legfeljebb 90 percet, hétvégén pedig naponta összesen 180 percet, vagyis három órányi szórakoztató szoftvert engedélyez, ezt az idõkeretet pedig reggel 8 és este 10 óra között lehet kitölteni. Egy másik forrás szerint azóta korhatár szerint tovább pontosították a törvényt, így a 12 év alatt

Az AMD legerõsebb Zen 3 APU-ja Zen 3 magokat és vállalható grafikai teljesítményt rejteget a kupak alatt
Ugyan már látszik a videokártyákat szállító teherautó fénye az alagút végén, rengetegen szimpatizálnak az Integrált grafikus egységgel megtámogatott processzorokkal, melyek az AMD részérõl egyre használhatóbb élményt nyújtanak akkor is, ha a vásárló esetleg videojátékokkal is megpróbálkozna. Természetesen egy AM4 foglalatban elférõ komplett csomagtól nem kell csodát várni, azonban bõven van mibõl válogatni, ha egy G sorozatú Ryzennél nem szánnánk többet videokártyára és az igényeinket is kordában tudjuk tartani.
A Ryzen 7 5700G a Cezanne APU-k szûkös listájának tetején foglal helyet, és ugyan már láthatunk elõzetes adatokat a bejelentett Ryzen 7 PRO 5750G-rõl is, az augusztusban érkezõ 5700G egy példánya nemrég a Tom’s Hardware tesztpadján landolt, ahol alaposan le is tesztelték. A dolog azért is kifejezetten izgalmas, mivel az (Cezanne) 5000G az elsõ olyan sorozat a Zen+ magokkal operáló (Picasso) 3000G óta, amit az AMD kiskereskedelmi forgalomban is elérhetõvé tesz. Mivel a gyártó OEM partnerei már most is hozzáférnek, így szerencsére jutott belõle egy a tesztelõknek is, akik igyekeztek kideríteni, hogy mit nyújt majd a legfrissebb architektúrát hadba fogó APU, melyben a Zen 3 mellett egy integrált RX Vega 8 grafikus chip teljesít szolgálatot. Maga a processzor nyolc fizikai magot és tizenhat logikai szálat kínál, 16 MB L3 gyorsítótárral. A mûveleteket 3.8

A világ kedvenc ingyenes hangszerkesztõje szomorú változáson esett át, a közösség lázong
Aki professzionális stúdiómunkát végez, valószínûleg rendelkezik valamilyen drágább programcsomaggal, mely kiszolgálja a legkülönfélébb igényeit. Azonban a szoftverek között máig létezik még az a kategória, amelyben találhatunk olyan sokrétû alkalmazásokat, melyek felveszik a versenyt akár egy Adobe kategóriás termékkel is, viszont teljesen térítésmentesen használhatjuk õket. Ezt a kiváló örökséget hordozta hosszú éveken át az Audacity, mely egyszerû megjelenésével és gazdag funkciókészletével rengeteg kezdõ projekt számára adott lökést. Sajnos az a hír járja, hogy a jogok új tulajdonoshoz vándoroltak, aki olyan módosításokat vezet be, melyek károsak lehetnek a felhasználókra.
Az Audacity egy ingyenes és open source, vagyis nyílt forráskódra épülõ digitális hangszerkesztõ és rögzítõ program, mely Windows, macOS és Linux rendszereken egyaránt hozzáférhetõ. A projekt több mint 21 éve szolgálja ki ingyen és bérmentve azokat, akik egy színvonalas segédszoftvert keresnek, mindegy, hogy több forrásból rögzítenének podcast adást, kedvenc zenéjükbõl szeretnének kellõen hangos mobilos csengõhangot varázsolni, egy zajos felvételt szeretnének megtisztítani és érthetõbbé tenni, esetleg zenével vagy szinkronmunkával foglalkoznak. A program népszerûségét tökéletesen alátámasztja, hogy az évek alatt több közönség- és sajtódíjat is elnyert, mint a legjobb multimédiás projekt, és már 2015-ben töb

A Gigabyte beújított egy igazi SSD-szörnyeteggel, míg a Patriot lassan nagyítót is mellékel a terabájtos pendrivejához
Alig néhány év alatt vált minden PC alapvetõ összetevõjévé az SSD, mely ígéretes de kezdetleges újdonságból egyre megbízhatóbb, és egyre megfizethetõbb hardverré nõtte ki magát. Az új meghajtó segített csökkenteni a zajos és súlyos merevlemezek számát, miközben jelentõs sebességnövekedést hozott a megszokottakhoz képest. A memóriachipek és vezérlõk új generációi a nagy kapacitású adattárolásba is új életet leheltek, így az igazán költséges darabok már fogadóképesség terén is vetekednek a kövérebb merevlemezekkel, míg a néhány centi helyet foglaló pendriveok lassacskán beérik és kiváltják az USB-s adapterekbe tuszkolt M.2 meghajtókat.
A Gigabyte 2018-ban még ott járt, hogy érdemes lenne elõrukkolni néhány SSD-vel, hiszen, ha már az Asus útjára léptek, ideje volt nekik is követni a trendet és ki kell adni valamit saját brand alatt. Valamit, amirõl majd meg kell gyõzniük a közönséget, hogy érdemes azt választani az olyan ismert és megbízható veterán termékek helyett, mint a Samsung Pro és Evo szériái. Ma azonban ott tartunk, hogy bejelentettek egy olyan vaskos és súlyos meghajtót, amit elsõ ránézésre simán elkönyvelhetnénk videokártyának is, fõleg mióta csak ritkán találkozunk velük. Az biztos, hogy az alaplapok és VGA-k terén begyûjtött tapasztalatokat ügyesen hasznosították, ugyanis az AORUS XTREME Gen4 AIC nem kevesebbet kínál, mint 32 TB szabadon fe

Hosszú vezetõi pályafutásának vetett véget az egyik legismertebb cégbirodalom feje
Az Amazon nem csak a világ egyik legnagyobb sikertörténetét produkáló vállalata, de egészen mostanáig azon óriásvállalatok listáját is erõsítette, melyek élén több évtizedes fennállásuk óta az eredeti alapító állt. Ma azonban egy másik listára is új bejegyzés kerülhetett, Jeff Bezos ugyanis hivatalosan is leköszönt és átadta nagy felelõsséggel járó pozícióját, ezzel új fejezetet indítva a technológiai szektorban is jelentõs szerepet betöltõ cég számára.
A bejelentés természetesen nem a semmibõl érkezett, ugyanis a döntés már jóval korábban megszületett, és már februárban nyilvánossá is vált. A többek között tudatosságáról is jól ismert cégvezetõ 27 évvel ezelõtt, egészen pontosan ezen a napon indította útjára a legendássá vált vállalkozását, a lemondását pedig stílusosan ugyanerre a dátumra idõzítette. Az Amazon megszületésérõl és fejlõdésérõl szinte mindenki hallhatott már, hiszen Jeff Bezos lényegében az amerikai álom ígéretének egyik kiemelt szimbólumává vált. Azzá a milliárdossá, aki néhány használt könyv eladásával egyszerû kisemberbõl az egyik legmeghatározóbb ipari szereplõvé nõtte ki magát, elérve még a világ leggazdagabb emberének járó jelképes titulust is. A státuszából adódóan, és nem meglepõ módon vitatott vezetési stílusa miatt sokat emlegetett szakember most egy újabb elit klubhoz is csatlakozott, és olyan volt cégvezetõkhöz lépett hátra egyet, mint a Microsoftot összehoz

Míg azon bosszankodunk, hogy gépünk esetleg nem lesz kompatibilis, a közösség egészen szokatlan gépeken is mûködésre bírta
Június végén a Microsoft hivatalosan is elérhetõvé tette a Windows 11 elõzetes kiadását, és mint kiderült, ezzel a lendülettel kivették a korábban nagy port kavart hardveres korlátozásokat is. Tehát ha feliratkozunk az Insider programra, ingyenesen hozzáférhetünk a kiszivárgottnál jóval frissebb verzióhoz, mely jelen formájában nem ragaszkodik a legújabb processzorokhoz, de még a biztonsági TPM modul hiányától is eltekint. A cég szerint ezzel szeretnének minél több hasznos teljesítményadathoz jutni, és várják azon résztvevõk visszajelzéseit is, akik 3-4 évnél korábbi gépükön futtatják a korai változatot. Természetesen a közönség leglelkesebb tagjainak nem is kellett ennél több, hogy olyan kütyükre is sikerrel telepítsék, ami nem feltétlenül szerepelt a Microsoft tervei között.
A beharangozott rendszerkövetelmények rengeteg felhasználót összezavartak, mivel sokan azt hitték, hogy a Windows 11-nek tényleg magas lett a gépigénye. Eredetileg a minimum nem lehetne idõsebb egy 8. generációs Intel, vagy egy második generációs AMD Ryzen processzornál, illetve egy ezekkel párhuzamosan megjelent, legalább 2 magos CPU-nál, a hozzá tartozó modern alaplappal. Azonban ahogy a példa mutatja, a Microsoft csak a saját dolgát szerette volna megkönnyíteni azzal, hogy a biztonság pajzsa mögé bújva nem kell foglalkoznia a korábbi hardverekkel, miközben jól látható, h

Újabb elsõnapos biztonsági rést találtak, amit egyelõre nekünk kell kivédenünk
Míg a fél világ a Windows 11 megjelenését várja, addig a Windows 10 története halad tovább a maga, biztonsági résekkel terhelt útján. Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy feltörhetetlen rendszer nem igazán létezik, a Windowst azonban talán egyedül a sebezhetetlenség veszélye nem fenyegette soha, hiszen a mai napig fedeznek fel benne olyan hibákat, melyek a 2015-ös megjelenés óta rejtõztek a kódsorok között. A legújabb találat ráadásul azért is különös, mert valószínûleg véletlenül osztották meg a nagyközönséggel, és még az amerikai kiberbiztonság is figyelmeztetést adott ki miatta.
Július elsõ napján új, a Windows 10 rendszert érintõ sebezhetõségrõl érkezett jelentés, mely okozott némi zûrzavart a felhasználók között. A Microsoft listáján ugyanis feltûnt egy jelentés, mely a CVE-2021-1675-ös lajstromszám alatt szerepelt, ám kiderült, hogy ezt már ártalmatlanították. A felfedezés nem, a felfedés viszont a kínai székhelyû biztonságtechnikai cég, a Sangfor Technologies érdeme, ám a híroldalak beszámolói alapján eredetileg nem állt szándékukban kérkedni a dologgal. A vállalat kutatói augusztus 4-én, a Black Hat USA rendezvényen mutatnak be egy tanulmányt, amely a Windows Print Spooler szolgáltatásban rejlõ támadási lehetõségeket boncolgatja. Az elõadás az abban található helyi jogosultságok kiterjesztését (LPE) és távoli kódfuttatást (RCE) érintõ sebezhetõségeket vizsgálja, a 2020-ban megol

Tovább gördül az új Windows szekere, melyrõl út közben leesett néhány korábbi funkciója
A Windows felhasználóinak valószínûleg nem okozott hatalmas meglepetést, hogy a Microsoft már az elõtt ellentmondásokba és problémákba ütközött az új operációs rendszerével, hogy az a végleges formájában megjelent volna. A telepítés, frissítés és a megkövetelt rendszerigény körüli mizéria még távolról sem oldódott meg, hiszen ahhoz képest, hogy új szoftver vásárlására próbálják ösztönözni az embereket, jelentõs akadályokat gördítettek a felhasználók elé. Míg a színfalak mögött eldöntik, hogy melyek a legöregebb hardverek, amiket még kellõen biztonságosnak ítélnek az új csodafegyverük bevetéséhez, addig itt van néhány olyan rendszerfunkció, ami többé nem lesz alapvetõ része a Windows élménynek.
Sokszor temettük már, de a Microsoft végre tényleg sót hinthet az öreg Internet Explorer helyére, a korábbi kiadások beépített böngészõje ugyanis a Windows 10-zel végleg a vitrinbe kerül. Ahogy azt a cég hivatalos honlapján olvashatjuk, az Internet Explorer 11-es verziója 2022. június 15-tõl nyugdíjba vonul és nem kap többet frissítéseket, és ez vonatkozik az esetleges biztonsági résekre is, melyekbõl biztosan akad még egy pár, mindenesetre ezekkel sem foglalkoznak többet. Helyette a Chrome alapokon újjászületett Edge fogad majd minket, mely a biztonság kedvéért kapott egy beszédes Internet Explorer módot. A továbbiakban ez a legacy (örökség) funkció a Trident MSHTML motorra támaszkodva bizt

A szokatlan aukció tárgya többezer kódsor és némi ráadás digitális adat volt
Itthon is egyre többen ismerkednek meg az NFT fogalmával, mely szorosan összekapcsolódik a hír tárgyával, vagyis a World Wide Web, avagy a Világháló alapjait tartalmazó adatcsomag eladásával. Maga az NFT annyit tesz, hogy Non-fungible, vagyis nem behelyettesíthetõ token, mely egy olyan egyedi digitális formátum, melynek alapját az Ethereum, és más kriptovaluták mögött álló blokklánc technológia adja. Ahogy azt a neve is jelzi, legfontosabb tulajdonsága, hogy önmagában minden NFT egyedi és nem behelyettesíthetõ, illetve utánozhatatlan digitális jellel rendelkezik, így kiválóan alkalmas például mûvészeti alkotások digitális formában történõ értékesítésére, valahogy úgy, ahogy az most is történt. Az NFT-s árverések tehát a legkevésbé sem számítanak már ritkaságnak, és általa egyre gyakrabban kerülnek eladásra az internet történetét meghatározó tartalmak is, ám ezúttal animált GIF-ek, vagy sikeres mémek helyett valami sokkal alapvetõbb került kalapács alá. A forráskódot tartalmazó adatpakkot ráadásul a technológiák eredeti atyja, Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee által kínálta eladásra.
Berners-Lee 1989-ben állt elõ a World Wide Web adatkezelési rendszer terveivel, mely a HTML nyelv és a HTTP protokoll, illetve az URL bevezetésével alapjaiban határozta meg és alakította a mára mindenki számára hétköznapivá vált internetet. Az akkor még a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) a

Végre hitelt érdemlõ részletek is érkeznek a tömegek által várt játék következõ epizódjáról
Kevés téma teszi annyira próbára az emberek internetes tájékozódási képességeit, mint a GTA, melynek soron következõ részérõl tömegek próbálnak meg nap mint nap új információkat szerezni. Ezt jól tudják a kattintásvadász oldalak és a megélhetési trollok is, hiszen a témában lassan annyi álhír és házilag szerkesztett félrevezetõ tartalom született, amennyi az UFO-észlelésekrõl gyártott kamu bizonyítékokkal is felvenné a versenyt, arról nem is beszélve, hogy lassan elég ráírni valamire, hogy GTA 6, még a legócskább videó is tekintélyes kattintásszámot hoz, mielõtt kiderülhetne az átverés. Ezúttal azonban olyan információk kezdtek el szállingózni, melyek hitelesnek tûnnek, például a megjelenés várható idejérõl, ami sajnos nincs túl közel.
A nagyobb tech- és híroldalak is foglalkozni kezdtek a témával, mivel a Grand Theft Auto következõ részérõl ezúttal az a Tom Henderson osztott meg néhány részletet, akit a sajtó és a játékosközösség is elismer, többek között a Battlefield 2042-vel kapcsolatos elõzetesei miatt, melyek nemrég valósnak bizonyultak. Henderson egy tíz perces összefoglalót készített YouTube-ra, ahol jelzi, hogy õ ugyan nem a játék elsõszámú szivárogtatója, és nem garantálhatja, hogy az elhangzottak száz százalékban igazolást is nyernek majd, ugyanakkor annyi információ hullott az asztalára, hogy érdemesnek tartotta azt egy csokorban a nézõk elé tárni. Szó esik a já

Sõt, több mint ötven játék már érintõkijelzõvel is játszható
Néhány éve még sokan találgatták, hogy a Microsoft vajon milyen jövõt szán a videojátékos részlegének, miután a rengeteg eladott PlayStation, vagy akár Nintendo konzol árnyékában harmadik helyre szorult. Az nem volt kérdés, hogy érkezik újabb Xbox készülék, ám a cég valahogy nem találta a helyét, mióta maga mögött hagyta az Xbox360-as korszak elképesztõ sikereit. A választ végül a PC-n is elérhetõ Gamepass szolgáltatás adta meg, ami néhány év alatt az egyik legvonzóbb elõfizetéses csomaggá lépett elõ, most ráadásul újabb lépcsõfokhoz érkeztek, ugyanis a legnagyobb hardverínség idején bejelentették, hogy elérhetõvé vált a felhõn keresztül közvetített játék lehetõsége is, vagyis az xCloud.
Egy ideje gond nélkül kijelenthetõ, hogy a Gamepass mögött már látszik egy érthetõ és értékelhetõ koncepció, és hogy ez valami olyasmi, amire a vállalat is egyre tudatosabban képes építkezni. A helyzet ugyanakkor igen különös, hiszen sokáig az volt a kérdés, hogy mivel tudnák megtolni az Xbox konzolok eladásait, hiszen az elõzõ generációban jelentõsen lemaradtak az eladási versenyben. Furcsa, de a válasz végül egy olyan szolgáltatást lett, aminek a prémium csomagja már játékkonzolt sem igényel ahhoz, hogy a listán szereplõ tartalmak játszhatók legyenek. A cég ugyanis büszkén jelenti, hogy a hosszas fejlesztési munkálatok, és a 2021 áprilisában megkezdett meghívásos bétateszt befejezése után az xCloud készen áll arra, hog

Megkésve bár, de talán még idõben jelenhet meg a nagynevû gyártó AM4-es lapja
Az amerikai székhelyû EVGA vitán felül az egyik legexkluzívabb hardvergyártónak számít, aki a piacon töltött 21 éve alatt inkább csak erõsítette jó hírnevét, mintsem rombolta volna. Márpedig erre minden esély megvan, ha egy alapvetõen videokártyákra és alaplapokra szakosodott vállalat kilép a megszokott keretek közül és különféle kiegészítõket, illetve perifériákat is beemel a kínálatába. Az évek alatt számos új termékvonalhoz adták a nevüket, így kínálnak tápegységet és vízhûtést is, aktuális bejelentésükkel viszont úgy okoztak nagy meglepetést, hogy közben hûek maradtak a gyökereikhez is.
Ezt pedig nem mással teszik, mint egy új alaplappal, mely az EVGA esetén amúgy is érdekes hír lenne, hiszen többnyire minden megjelent lapkészlethez legfeljebb néhány modellt készítenek. Az újdonság igazi különlegességét azonban az adja, hogy fennállásuk során elõször szövetségre lépnek az AMD-vel, és elkészítik számukra az elsõ különbejáratú alaplapjukat. És persze a rengeteg AMD-s felhasználó számára, akik már hosszú évek óta könyörögnek a közösségi fórumokban, hogy ez a megszentelt frigy végre megtörténjen. Az EVGA ugyanis nem csak a letisztult és minõségi termékeirõl híres, hanem arról is, hogy lényegében kizárólag Nvidia, illetve Intel architektúrák köré építi fel saját tervezésû kártyáit és alaplapjait, így, ha valaki mégis emlékszik EVGA felirattal ellátott Radeon kártyára, esetleg AMD-s chipsetet

Kiderült, hogy mikor érkezhet az új rendszer, a Microsoftnak addig van ideje a követelmények csökkentésére
Nem meglepõ módon nagy lett a felhajtás a Windows 11 körül, melyet a Microsoft június 24-én online jelentett be. A közönségre ekkor kifejezetten ellentmondásos információzuhatag borult, a kellemetlen változtatások és feltételek ígéretei pedig mintha árnyékot vetettek volna az érkezõ operációs rendszer pozitív változásaira. Ahogy azt korábban már többször is tapasztalhattuk, miután a vállalat szembesült közönség negatív visszajelzéseivel, óvatosan megpróbál kihátrálni a leginkább visszatetszõ kijelentései mögül, de legalábbis igyekszik finomítani rajtuk, és még egy elõzetes próbaverziót is elérhetõvé tett.
Rendesen összezavarták az érdeklõdõket, és elsõsorban a Windows 10 tulajdonosokat, a közzétett rendszerkövetelmények ugyanis nem csak irreálisak voltak, de nem is kommunikálták õket egyértelmûen, a PC Health Check – avagy PC-állapotellenõrzés – néven közzétett segédszoftver pedig csak tovább fokozta a káoszt. A kis programot elvileg azért adták ki, hogy az összes Windows 10-es felhasználó idejében megbizonyosodhasson róla, hogy gépe megfelel-e azoknak a telepítési feltételeknek, melyet a Microsoft a bejelentést követõen megszabott a Windows 11 használatához. A gond viszont már az elsõ pillanatokban megmutatkozott, az apró kis alkalmazás ugyanis nem látta el túl fényesen a feladatát. Elõször is az ellenõrzés elvégzése után rengetegen kaptak elutasító

A bíró lényegében lesöpörte az asztalról a Facebook ellen benyújtott indítványt, szárnyalnak a részvényeik
Még tavaly decemberben számoltunk be egy érdekes fejleményrõl, mely a vezetõ közösségi portált és a mögötte álló cégbirodalmat, vagyis a Facebookot állította korábban nem látott helyzet elé. Szinte az összes amerikai állam egyként járult az igazságszolgáltatás elé, hogy a vállalat felosztását és monopol helyzetének felszámolását kérjék. Kevesebb mint egy évvel késõbb nagyon úgy tûnik, hogy nem jártak sikerrel, sõt, a felgerjesztett hullámok még új lendületet is adtak a vállalatnak.
Az Egyesült Államok két nagy pártját és összesen 48 államát képviselõ fõügyészek, továbbá a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság, avagy az FTC (Federal Trade Commission) közösen, két párhuzamosan indított perrel támadták meg a Facebookot, ám a szövetségi bíróság hétfõn elutasította a trösztellenes panaszcsomagot. Az FTC azzal érvelt, hogy a Facebook szisztematikus stratégiát folytatott a monopóliumát fenyegetõ veszélyek felszámolására, beleértve az Instagram és a WhatsApp 2012-es, illetve 2014-es felvásárlását, amelyeket az FTC amúgy korábban engedélyezett. Külön kiemelték azt a gyakorlatot, mellyel a Facebook szisztematikusan kihasználja a konkurens, vagy számukra is értékes szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat, melyeket vagy ellehetetlenít, vagy egészen addig támogat, míg nem válnak elég értékessé ahhoz, hogy végül egy felvásárlással magába olvassza õket. A bíróság azonban hétfõn úgy d

A rendszer egyik meglepõ újdonságát egyelõre még némi titkolózás övezi
A Windows 11 érkezését a napokban kõbe véste a Microsoft, majd a hírt megtoldotta néhány olyan információval, amik erõsen tompították az amúgy izgalmas bejelentés élét. Ilyen volt például a frissen meghatározott hardveres követelmény, mely minden olyan felhasználót jó elõre kizár a rendszer használatából, aki 8. generációnál öregebb Intel, vagy Ryzen 2000-nél korábban megjelent AMD processzort használ. Az újdonságok és furcsaságok között azonban szerepelt egy kifejezetten szimpatikus húzás is, méghozzá az Android alkalmazások futtatásának lehetõsége.
Mivel egy okostelefon ma már szinte mindenki zsebében ott lapul, nem meglepõ, hogy a többség többet használja szórakozásra, tartalomfogyasztásra a mobilját, mint bármilyen hagyományos számítógépet. Éppen ezért az utóbbi években egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mikor érhetjük el végre kedvenc mobilos appjainkat asztali gépünkön, vagy laptopunkon, hiszen számos olyan játék, vagy kreatív alkalmazás van, ami PC-n nem használható. Különbözõ emulációs megoldások már léteznek, és a Samsung is kínál már hasonló lehetõséget, ám azt a fajta rugalmasságot és megközelíthetõséget, amit az átlagos felhasználók megszoktak, illetve elvárnak, azt mostanáig senki nem tette lehetõvé. Mostanáig, mert ahogy az a Microsoft tájékoztatójából kiderült, már egészen biztos, hogy a Windows 11 rendszerrel natívan, vagyis emuláció nélkül is futtathatók lesznek olyan alkal

Beindul a frissített lapkészlet, három év után szoftveres frissítést kapunk
Korábban csak pletykák szintjén merült fel, ám júniusban valóban napvilágot látott az AMD új X570S lapkészlete, melyet az AMD a Computexen leplezett le, még a hónap elején. Arra nem sokan számítottak, hogy idén alaplapos bejelentés is érkezik, azt viszont az S jelzéses lapok kiszivárgása óta vártuk, hogy a gyártó végre közölje, hogy mivel is készül valójában.
Lehullott a lepel, az új X570S termékek valóban érkeznek, ám nem egy új, de még csak nem is egy átdolgozott lapkészletrõl van szó, ugyanis változást elsõsorban az AGESA mikrokódban érdemes keresni. Úgy tûnik, hogy az X570-es vezérlõhíd valójában sokkal takarékosabb lehet, mint azt elsõre gondoltuk, vagy akár maguk a mérnökök gondolták, hiszen eredetileg a teljes szériát extra chipset-hûtõkkel szerelték fel és dobták piacra. Utóbbi a magasabb fogyasztási plafon miatt vált szériatartozékká, de a B550 széria sem csak a barátságosabb árak miatt jelent meg, hiszen egy nagy adag PCIe 4.0 sávval az apró, zümmögõ venti is lekerülhetett a terítékrõl. Sokak számára ez erõs kompromisszumokhoz vezetett, hiszen a B550 ugyan terhelés alatt is halkabb, a hûtése pedig mozgó alkatrész hiányában is valóban idõtállóbb megoldás, azonban, ha valaki kihasználna több PCI-Express sávot, esetleg kettõnél több NVMe meghajtó csatlakoztatására vágyik maximális sávszélesség mellett, akkor muszáj volt egy ventilátorral hûtött vezérlõhídra, vagyis az 570-es lapok valame

Nem csak az új Windowst, de az új követelményeket is bejelentették, sokan elégedetlenek
Az ígéretek szerint megrendezésre került a Microsoft nagy leleplezõ eseménye, melynek keretében hivatalosan is aláhúzták a Windows 11 érkezését. A jövõre vonatkozó tervek között szerepelt néhány érdekes, és pár kifejezetten ígéretes húzás is, azonban a kompatibilitás kérdésével kissé messzire mentek a korábbi ígéreteiktõl. Nem is olyan rég még joggal hihettük azt, hogy a Windows 10 valóban az utolsó asztali kiadás, mely jóformán mindenki számára elérhetõ rendszert nyújt, az új jövevény érkezése azonban mindent felülír, a 11 ugyanis nem igazán szereti a 3-4 évnél idõsebb architektúrákat.
Természetesen a fejlõdéshez haladni kell a hardverek tekintetében is, ám mind átélhettük már azt az érzést, amikor mondjuk egy videojáték grafikája vizuálisan semmivel sem tûnik fejlettebbnek annál, amit az elmúlt években már megszoktunk, azonban a gépünkön mégsem hajlandó mûködni. Sokan érezhetik most ezt az új Windows 11 kapcsán, melynek az egyik leginkább megosztó tulajdonsága az indokolatlan gépigénye lett. Amikor a bejelentés megtörtént, akkor még nem tértek ki külön sem az Intel, sem az AMD processzoraira, így a többség jogosan feltételezhette, hogy a frissítésre lesz lehetõségük a jelenleg használt PC-iken, vagy akár laptopjaikon is. Az egyetlen szigorúbb követelményt meghatározó konkrét információ az úgynevezett Intel Trusted Platform Module-ra vonatkozott, mely egy olyan biztonsági hardver

Egyre több felhasználó adatai törlõdnek, a cég egyelõre csak a megelõzésre tud tanácsot adni
A Western Digital neve jól csengõ név a hardverpiacon, hiszen már 1970 óta az egyik elsõszámú névnek számít, ha adattárolásra szánt eszközökrõl van szó. Természetesen egy ilyen idõs vállalkozás esetén lehetetlen megúszni a kisebb-nagyobb problémákat, a most felbukkant termékhiba azonban pont azért kellemetlen, mert a semmibõl csapott le, és adatvesztéshez vezet.
A problémát csütörtökön jelentették elõször, mikor a vállalat közösségi fórumán egy felhasználó arról számolt be, hogy My Book Live meghajtójáról eltûntek az adatok, több furcsa hibajelenség kíséretében. A My Book széria 2006-ban jelent meg a Western Digital kínálatában, mely olyan külsõ tárolóegységeket takart, melyekben a merevlemezt egy keményborítós könyv formáját idézõ burkolat védte. Attól függõen, hogy milyen kiadást választunk, a My Book meghajtók egyre több hasznos funkcióval bírnak, így az intelligens energiagazdálkodáson túl, nagysebességû hálózati csatlakozást és ehhez igazított szolgáltatásokat is kaphatunk, tehát akár egy kompakt, külsõ magánszervert is magunkénak tudhatunk. Az elsõ panaszban arról is olvashatunk, hogy az eltûnt adatok mellett az eszköz belsõ menüje lényegében kizárta a felhasználót, aki a gyári jelszóval és az általa megadott kódsorral is megpróbálkozott, majd megpróbálkozott a gyári beállítások visszaállításával, de sajnos nem járt sikerrel.
Hamar kiderült, hogy nem egyedi hibáró

A jelentések szerint öngyilkos lett, bár õ elõre szólt, hogy sosem tenne ilyet
Tavaly októberben megírtuk, hogy a spanyol hatóságok elfogták az akkor 75 éves John McAfee-t, a hírhedt programozót és üzletembert, a nevét viselõ McAfee antivírus eredeti alkotóját. Most sajnos arról érkezett hír, hogy barcelonai cellájában holtan találták, a jelek szerint öngyilkos lett.
A brit származású amerikai technológiai vállalkozót szerdán holtan találták abban a barcelonai börtönben, melynek már kilenc hónapja volt fogja. Testére nem sokkal az után találtak rá, hogy a spanyol legfelsõbb bíróság jóváhagyta kiadatását az Egyesült Államoknak. A rendõrség szerint öngyilkosság történt, az ügyvédje pedig azt nyilatkozta, hogy kötéllel vetett véget saját életének, tettét pedig a hosszú raboskodás okozta kétségbeesésnek tulajdonítja. A börtönhatóságok jelenleg vizsgálják az eset körülményeit, a sajtó pedig azóta is McAfee egyik korábbi online megszólalásán lovagol, melyben elõre figyelmeztette követõit, hogy sohasem lenne öngyilkos, de ha esetleg mégis ilyesmi történne, akkor azért egészen biztosan nem õ lesz a felelõs.
A híres szoftverguru az elsõ kereskedelmi vírusirtó megalkotója, de élete során dolgozott a NASA-nak és a Xeroxnak is. Az elmúlt bõ tíz év során viszont megvádolták gyilkossággal, volt köze fegyvercsempészethez és egyre többször szerepelt a hírekben különbözõ kétes ügyei miatt, sõt, még elnökjelölt is volt. Saját bevallása szerint 8 éven át nem fizetett adót, az utó

Olyan precedens született, mely ismét megváltoztathatja az internetezési szokásokat
Bár a jogi és közösségi megítélése országonként más és más, a torrent, avagy a peer to peer alapokon nyugvó fájlmegosztás meghatározó szerepet töltött be az internethasználat alakulásában. A jogdíj köteles, illetve másolásvédett digitális tartalmak cseréje a mai napig nagy népszerûségnek örvend, a legnagyobb torrentoldalak pedig akár milliós nagyságrendû érdeklõdõ számára látnak el központi szerepet az illegális fájlmegosztásban érdekelt felhasználók összekapcsolásában. Az erõsen vitatott, de kétségtelenül népszerû megoldás már régóta foglalkoztatja a hatóságokat, és most úgy néz ki, hogy egy bírósági döntés miatt új eszköz került a hatóságok kezébe.
A kérdésben fontos szerepet játszó ítéletet az európai legfelsõbb bíróság hozta meg, egy kissé összetett ügyben, melyben egy vállalat jogsértést kiáltva személyes adatokat kért egy internetszolgáltatótól. A kezdeményezõ fél a Ciprusi Köztársaságból mûködõ Mircom International Content Management Consulting, a másik pedig a belga Telenet nevû internetszolgáltató. A Mircom még 2019 júniusában indította az ügyet, miután nem sikerült kicsikarniuk a Telenetbõl olyan IP címekhez tartozó ügyfelek adatait, akik tudomásuk szerint az õ tulajdonukban álló pornófilmek illegális megosztásában vettek részt. Bár a jogi követelés alapvetõen érthetõnek tûnik, a Telenet természetesen megtagadta az érzékeny elõfizetõi adatok kiszolgáltatását. Ahogy azt a The

Az ütõs látvány és a versenyképes sebesség az AGON AG274QXM-ben együtt érkeznek
Az amerikai gyökerekkel rendelkezõ AOC-ról már többször is megírhattuk, hogy Európa egyik legnépszerûbb kijelzõgyártójává lépett elõ, mivel az irodáktól a gamer szobákig mindenhová kínálnak valami izgalmasat. Bár jelenlegi sikerüket elsõsorban a jó ár/érték aránnyal megtámogatott középkategóriás termékeikkel alapozták meg, egyre többen válogatnak az AOC prémium kategóriájából is. Utóbbi bõvül most új, modern és hatékony megvilágítási technológiával, mely fantasztikus kontrasztarányt és színhûséget társít a versenyjátékokhoz szükséges szélsebes képfrissítéshez.
Ha az utóbbi években a monitorok fejlõdését figyeljük, akkor egyre elégedettebbek lehetünk, hiszen már a belépõ szint is tartogat olyasmit, amit egy játékos nagyra értékel. Ha viszont kevesebb kompromisszumra és több élményjavító extra tulajdonságra vágyunk, akkor már nem elég megállnunk ott, hogy mekkora a képfrissítés, vagy hogy a képátlóhoz megfelelõ-e a felbontás, de érdemes körülnéznünk a megvilágítási technológiák között is, ugyanis a LED önmagában már nem fedi le mindenki igényeit. Ezt az AOC is jól tudja, legújabb AGON AG274QXM modelljében éppen ezért mini-LED megvilágítást alkalmazott, mely az elmúlt tíz év LED evolúciójának egyik jól sikerült leágazása. Elõször is kijelzõtõl függõen nem csak pár száz, de szükség esetén akár ezernél is több zónára osztott fényforrás támogatja az LCD kijelzõt. Jelen esetben nem egy fal mé

Szerzõi jogi panaszt nyújtottak be a Google felé, a letöltési hivatkozások eltüntetését kérik
Alig egy hete történt, hogy kiszivárgott a Microsoft közelgõ nagy bejelentésének tárgya, avagy a soron következõ asztali operációs rendszerük, a Windows 11. Az elõzetes kiadásból sok minden kiderült, többek között igazolást nyert az a sejtelem, hogy egy valóban megújult, de leginkább új funkciókkal és külsõvel felvértezett Windows 10 érkezik, amit várhatóan szimpla frissítés helyett önálló termékként szeretnének piacra dobni. Az internet természetesen megkezdte a kiszabadult verzió ízekre szedését, kezdve az új felhasználói felülettel, és míg egyesek játékokkal tesztelik, illetve a rendszerek közti sebességkülönbséget méricskélik, addig a Microsoft intézkedni kezdett a digitális szerzõi jogok megsértése miatt.
Elsõk között az új rendszert alapos teszteknek alávetõ Fossbytes oldala adott tájékoztatást a Microsoft által beindított folyamatról, mely az utóbbi idõben rendkívül gyakran emlegetett DMCA panasz formájában indult útjára. A Digital Millennium Copyright Act lényegében a szerzõi jogsértések elleni fellépés eszköze, melyet a Twitch és a YouTube esetében is egyre szigorúbban vetnek be, alaposan megnehezítve ezzel a játékosok és videósok dolgát, hiszen a jogdíjas zenei betétek, vagy az engedélyhez kötött online mûsorok bemutatása miatt, akár a legnézettebb csatornákat is a törlés fenyegetheti. A Microsoft bejelentése viszont fõleg azért érdekes, mert ugyan a közkézen forgó

Ebben az évben érkezett, és sok fizetõs megoldást is lepipál egy új fájlmegosztó
Ma kiemelt fontossággal bír, hogy igény esetén könnyen és biztonságos módon menthessük el, illetve küldhessük tovább fájljainkat. Akár fényképekrõl, akár munkáról, akár egy féltve õrzött zenegyûjteményrõl van szó, nem könnyû olyan megoldást találni, ami akkor sem állít elénk akadályokat, ha éppen nagyobb mennyiséget szeretnénk egy lendülettel továbbítani. Az ySendit viszont pont utóbbiban jeleskedik, és ez még nem minden.
Mind ismerjük a Google Drive, vagy a Microsoft OneDrive szolgáltatásokat, ám ezek az átlag felhasználók számára csak akkor nyújtanak néhány gigabájtnál bõségesebb személyes tárhelyet, ha rendelkeznek valamilyen elõfizetéssel, de az egyesével feltöltött fájlok esetén is méretkorlátokba ütközhetnek. Míg ezek leginkább akkor hasznosak, ha fontos munkánkat szeretnénk valós idõben szinkronizálni, ha hirtelen szeretnénk nagy mennyiségû, és adott esetben nagy méretû fájlokat eljuttatni valakihez, nem biztos, hogy az ismert cégóriásokhoz és szervereikhez fordulnánk elsõként. Természetesen fontos szempont az egyszerûség és a könnyû kezelhetõség is, kezdve a feltöltés folyamatával, egészen a megosztáshoz tartozó lehetõségekig. Ebben a kategóriában talán a Dropbox az egyik legjobb versenyzõ, ám ha egyszerre 2GB-nál több helyre van szükségünk, akkor máris nyúlhatunk a bankkártyánk után. Hasonló még a WeTransfer, mely egy e-mail cím megadásával szintén 2GB elküldését teszi lehetõvé,

Az új kártevõ legfõbb célja a ThePirateBay és más népszerû torrent oldalak elzárása a felhasználók elõl
Lassan minden napra jut hír különbözõ léptékû hackertámadásokról, legyen az átlag felhasználók adatainak felszippantása, esetleg óriásvállalatok és állami hivatalok szervereinek meglékelése, értékes információk reményében. Most azonban egy egészen furcsa fenyegetésrõl olvashatunk, mely kifejezetten az illegális fájlcserélõ oldalak látogatóira utazik.
Illetve bárkire, aki hajlandó olyan tartalmakra kattintani, melyek megjelenésükben hasonlók a kalóztartalmakat kínáló oldalakon közzétett fájlcsomagokkal. Az esetrõl az adatbiztonság területén veteránnak számító brit Sophos vállalat egyik munkatársa adott tudósítást, miután kollégája elküldte neki felfedezését. Andrew Brandt kutató külön blogbejegyzést is szánt az esetnek, melyet az egyik legfurcsább esetnek nevezett, amivel az utóbbi idõben találkozott. Az a bizonyos furcsaság pedig abban rejlik, hogy a terjedésnek indult program elsõdleges célja látványos módon eltér a leggyakoribb rosszindulatú programok céljaitól. Se jelszavakat nem próbál meg ellopni, se semmilyen fájlt nem próbál megszerezni, de még a meghajtónkat sem zárolja egy megfejthetetlen kóddal, éppen ezért nincs is nagyon miért váltságdíjat követelnie tõlünk. A kártevõ ehelyett egy jól meghatározható feladatot lát el, mégpedig megpróbálja megakadályozni, hogy a fertõzött géprõl úgynevezett szoftverkalózkodással foglalkozó weboldalakat látogathassunk meg.

Ha a Controlban már mindent darabokra lõttünk, szóljunk a haveroknak, hogy indulás a konyhába
Ügyesen adagolja ingyenes játékait az Epic Store, hiszen amikor már felhúznánk a szemöldökünket a kevésbé vonzó ajándékok miatt, akkor bedob egy olyan nagyágyút, mint a legutóbb felajánlott Control. A soron következõ alkotás tehát értelemszerûen nem egy újabb nagy költségvetésû látványorgia, ám ezek nem is kötelezõ feltételei annak, hogy jól szórakozzunk, az Overcooked 2 ráadásul kooperatív mókát ígér.
Úgy tûnik, hogy az Epic nagyon is tudatosan építette fel az ütemtervét, ami alapján a nyakunkba szórja az ingyen kínált játékokat, hiszen, ha valaki tavaly júniusban jól figyelt, akkor biztosan nem hagyta ki az Overcooked elsõ részét. A bohókás vizualitással megáldott cím egy igazi gyöngyszem, melyrõl már akkor is tudhattuk, hogy 2016-ban a valaha készült legjobb partyjátékok egyike, és egyben idegpályáink kíméletlen trénere készült el. Megkerülhetetlen tény, hogy egykor szinte alapvetõ volt, hogy a többjátékos móddal megáldott játékokat akár egyetlen képernyõ elõtt is többen nyúzhassuk, ahogy az is, hogy a játékstúdiók mára alaposan leszoktak errõl a közkedvelt formuláról. Na nem a Ghost Town Games által megtámogatott Team17, aki a Worms szériával a háta mögött a mûfaj heges ábrázatú veteránja, és kismillió alkalommal bizonyította már, hogy a baráti társasággal a TV elõtt üvöltve játszani olyasmi, amit minden játékosnak érdemes megtapasztalnia. A taktikai fõzõcske sikere tehá

Mobilon is elérhetõ és még RGB-t is kínál az Opera GX, ami állítólag a világ elsõ gamer böngészõje
Nem könnyû ma beszállni az böngészõprogramok versenyébe, de a piacvezetõ Chrome árnyékában azért még akad némi hely a próbálkozóknak. Az 1994-ben született Opera mondjuk közel sem nevezhetõ újoncnak, ezért valószínûleg szívesen réved vissza a kétezres évek hajnalát meghatározó idõszakba, amikor a Chrome még a kanyarban sem volt, és az igazi vetélytársa a Firefox volt. Az új felállás azonban nem késztette feladásra õket, sõt, elõálltak egy újdonsággal, mely látványos kinézetén túl izgalmasabb extrákat is tartogat.
Talán vannak már páran a magyar felhasználók között is, akik már kipróbálták az Opera stílusos megjelenésû újdonságát, hiszen Windows és macOS rendszerekre már 2019 óta elérhetõ. A cég mindig is a hardveres erõforrásainkat kímélõ megoldásaival igyekezett teret hódítani magának, és bár a piacvezetõ státuszhoz nem került sokkal közelebb, viszont így is milliók találták meg számításaikat a vörös színekbe öltözött webböngészõben. Szerencsére az új GX is egyre népszerûbbnek bizonyul, és ugyan teljes mértékben azért nem nevezhetõ újdonságnak, a Gamer Xtreme feliratot takaró rövidítés nem véletlenül került az átalakított program címébe. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi lehet gamer egy webböngészõben, az Operának azonban több válasza is van erre, de a lényeget ezúttal is a sebességben és a testreszabhatóságban érdemes keresni, plusz a népszerû online szolgálta

 Törvénnyel vetnének véget a lemondhatatlan elõfizetéses szolgáltatásoknak
Mind ismerjük azt a bevált gyakorlatot, mellyel egyes cégek, illetve szolgáltatók próbálnak meg érdeklõdõket toborozni. Ez az ingyenes próbaidõszak, mely akár hónapokon át ingyen biztosít hozzáférést az amúgy fizetõs programhoz, ám amint a határidõ lejár, jön a fizetési kötelezettség, melytõl szinte lehetetlen megszabadulni. Amerikai szenátorok most egy kétpárti összefogás keretében ezt a kétes gyakorlatot szeretnék visszaszorítani.
A kedvezményes, és sokszor teljesen ingyenes próbaidõszak ígéretes lehetõsége szinte minden területen felbukkant már, legyen az televíziós mûsorszolgáltatás, reklámmentesség mellett élvezhetõ zenés vagy videós tartalmak, vírusírtót és tûzfalat magában foglaló szoftvercsomag, a lista a végtelenbe nyúlik. Kezdetben feliratkozáshoz elég volt néhány alapvetõ adat, és persze az internet elterjedése egy e-mail cím, melyeket amúgy is elkérnének tõlünk, ám idõ közben egy új kitétel is felkerült a feltételek listájára, méghozzá a bankkártyánk száma. Ha a promóciós ajánlat valóban ingyenes, ráadásul azt ígéri, hogy bármikor szabadon lemondható, akkor ugyan miért kell elõre megadnunk egy ilyen érzékeny adatot? Természetesen az apróbetûs rész miatt, mely igyekszik minél kisebb figyelmet irányítani arra a tényre, hogy ha kifutunk a szerzõdésben meghatározott idõbõl, akkor automatikusan valós elõfizetõvé válunk, a rendszer pedig automatikusan levonja az olykor szerény, másk

A közismert gyártó szerint a bevételeik nõni, a hardverek árai viszont csökkenni fognak
Az ASRock mostanában többször is hallatta a hangját, nem olyan rég például arról számolt be, hogy Japánban megelõzték egykori anyavállalatukat, az Asust, melybõl 2002-ben váltak ki, hogy a saját útjukat járják. A cég folyamatos növekedése egyre kevesebb hardverrajongó elõtt ismeretlen, ahogy az sem titok, hogy õk sem ignorálták a kriptovaluták iránti keresletet, hiszen korábban több bányászásra kihegyezett alaplapot is piacra dobtak. Most azonban ismét szóba hozták a kérdést, ám ezúttal az átlag felhasználók számára szolgáltak pozitív hangvételû elõrejelzéssel.
Szaporodnak a bányászláz visszaszorulásáról szóló hírek, és a DigiTimes értesülései alapján az ASRock is osztja ezt a jövõképet. Nem olyan rég még a Chia nevû valuta miatt megnövekedett HDD és SSD eladásokról, illetve ezen termékek várható drágulásáról hallhattunk, de a tajvani hardvergyártó szerint nem csak a videokártyák iránti tömeges érdeklõdés kezdett el csökkeni, de a háttértárak eladásai számai is visszafogottabb vásárlókedvrõl tanúskodnak. A jelenség hátterében olyan megkerülhetetlen események állnak, mint például a keleti térségben egyre szigorúbbá váló kriptoszabályozás. Nemrég Belsõ-Mongólia számûzte a bányászokat, Kína pedig lényegében betiltotta a digitális valutákkal történõ kereskedést, sõt, a hírek szerint egyre többen költöztetik el berendezéseiket Kínából, mert több tartomány is megkezdte a bányászati proj

Az Nvidia új terve logikusnak hangzik, furcsa, hogy eddig tartott, hogy eljussanak idáig
A videokártya szó többnyire már csak dühöt, nevetést vagy egy enervált legyintést vált ki az emberbõl, a minden korábbinál vékonyabb készletek pedig továbbra is csak egyre drágábban elérhetõk. De ha már szûkös készletek, az Nvidia átalakíthatja a gyártásrendjét, hogy a piacra több RTX 30 szériás kártya érkezhessen.
A jelentés forrása a kínai ITHome oldal, mely azt állítja, hogy az ázsiai csendes-óceáni régió technológiai bennfentesei arra számítanak, hogy az NVIDIA hamarosan felére csökkentheti kínálatát a régebbi videokártyákból, természetesen azért, hogy a cég a vadonatúj termékeire koncentrálhasson. Nyilvánvaló, hogy a friss, de ritka és aranyáron keringõ Amper chipekrõl, illetve az RTX 30 sorozatról van szó, mely akár ebben a hónapban kiszoríthatja a még jelenleg is gyártásban lévõ RTX 20 GPU-kat. A lépés azért is hangozhat furcsának, mert az év elején újra gyártás alá helyezett RTX 20 és GTX 16 sorozatú kártyák visszahozását állítólag pont az alkatrészhiány és a csökkenteni vágyott végfelhasználói árak indokolták. Elõbbi állítólag még mindig megoldatlan kérdés, utóbbi pedig jól láthatóan csak tovább romlott, tehát az RTX 2060, vagy GTX 1660 és 1650 modellekkel hiába próbáltak játékra alkalmas kártyákat juttatni a játékosokhoz, a kevés termék és a bányászok porszívó technikája miatt a siker aligha volt elsöprõ.
Hogy valójában mennyire fontos nekik a játékosok elégedetts

Ismét megpiszkálták a felület alapkövének számító Start menüt, de azért más is változik
Emlékszem, mikor annak idején a Microsoft magabiztosan elõállt a Windows 8 rendszerrel, azt hirdetve, hogy eljött az ideje, hogy a PC-kbõl is táblagépeket varázsoljunk, azonban sem a mobilokkal megismert csempék erõltetése, sem a jó öreg Start menü számûzése nem bizonyult nyerõ ötletnek. Most, több mint 8 évvel késõbb eljutottunk egy újabb generációváltás küszöbéhez, a megjelenés elõtt álló Windows 11 pedig néhány külsõs közremûködõ segítségével már meg is mutatta magát.
Az aktuális szivárgás a legkevésbé sem meglepõ, hiszen az évek óta megszokott gyakorlatot követve a hivatalos bemutató elõtt leplezi le a Microsoft aktuális nagyágyúját, jelen esetben a Windows 11-et. Elõször csak az új felületrõl készített képernyõmentések indultak terjedésnek, majd, amikor ezekkel már Dunát lehetett rekeszteni, valaki a tömeg elé vetette az operációs rendszer telepíthetõ változatát, és az összes említésre érdemes változtatást, amit ennyi idõ alatt ki lehet bogarászni belõle. Hamar kiderült, hogy a Windows 10X nem véletlenül került a süllyesztõbe, és az is, hogy a korábban bemutatott külsõ jegyek jóformán egy az egyben visszaköszönnek az új képeken is. Természetesen a Start menürõl és a Tálcáról, melyekkel a felhasználók a legtöbbet találkozhatnak a rendszer használata során, és amelyek pont ezért a legfontosabb elemek, még mielõtt az összetettebb felhasználói élmény vizsgálatába kezdhetnénk.

Nagyon úgy tûnik, hogy a Microsoft hamarosan ismét köpönyeget és operációs rendszert cserél
„Az utolsó Windows” – olvashattuk mindenhol a Microsoft hangzatos bejelentését, miszerint az éppen hatodik évét taposó operációs rendszer az utolsó hivatalos asztali Windows kiadás lesz. Valószínûleg egy jó darabig valóban ez volt a terv, ám néhány furcsa jel és pár makacs tény is arra utal, hogy valami idõközben nagyon megváltozott.
Egy ideje tudjuk, hogy a Microsoft valami igazán komoly bejelentésre készül, hiszen mindent megtett azért, hogy a sajtó foglalkozzon a június 24-re idõzített fontos eseményükkel, és az online elõadásra idõzített nagy leleplezéssel. Bár az új OS érkezésére talán nem kaptunk minden kétséget kizáró bizonyítékokat, viszont az elnök-vezérigazgató már következõ generációt emleget, és mintha már meg sem próbálnák leplezni, hogy kissé eltúlozták, amikor a Windows 10-hez az idõk végezetéig tartó támogatást ígértek. Az egészen biztos, hogy számos újdonság érkezik, és hogy több funkció megváltozik, vagy teljes leváltásra kerül. A kulcs pedig már az elsõ beharangozó óta a bûvös 11-es szám, mely egyre nagyobb hangsúlyt kap a promóciós hadjárat során, hiszen náluk pont 11 óra lesz az esemény kezdetekor, de a sejtelmes ablakos animációval, sõt már egy 11 másodperces nosztalgiavideóval is hergelik a közönséget. A start menü, a tálca és ablakok kisebb-nagyobb változásai már senkit nem érhetnek meglepetésként, ahogy a Microsoft Store ráncba szedé

Az iparági elemzõk szerint tömegével bukkanhatnak fel a hamisított hardverek
Mind tapasztalhattuk már, hogy amint valamilyen divat üti fel a fejét, a világ összes gyártója hasznot próbál húzni belõle, legyen az egy nagyobb sportesemény, egy világsikert elérõ mozifilm, vagy épp egy olyan probléma, mint a járvány. Utóbbi esetében elõször a fertõtlenítõk és maszkok váltak tömegtermékké, majd a hardverpiacra gyakorolt hatása is egyre kellemetlenebb jelenségeket szült. Ahogy egyre több lett a szájmaszk, és egyre kevesebb a videokártya, a hamisítók egy másik rétege ismét gyülekezni kezdett, hogy a piacot silány minõségû, vagy mûködésképtelen termékekkel árasszák el.
Legalábbis erre figyelmeztet minket a ZDNet, melynek elemzõi arra figyelmeztetnek, hogy hamarosan egyre több gyártó fogadhat olyan alkatrész-utánpótlást, melynek minõsége leginkább a kínai webáruházak rettegett, hamisított PC-s komponenseinek színvonalát idézi. Sõt, a helyzet valójában ennél is rosszabb lehet, hiszen a probléma egyik alapvetõ oka, hogy a hardverek és elektromos berendezések gyártói nem tudnak akkora mennyiségû félvezetõt felhajtani, amennyi a jelenlegi kereslet kiszolgálásához elegendõ lenne. Nagyjából a válság kezdete óta a megszokottnál jóval nagyobb az elektronikus eszközök iránti érdeklõdés, hiszen az egyszerû felhasználók és a cégek is nagy lendülettel kezdtek PC-ket, okoseszközöket, illetve játékkonzolokat vásárolni. Ahogy azt olvashatjuk, a Gartner elemzõcég szerint 2022-ig bõven kitarth

Ha friss drivert akarunk, ahhoz hamarosan régi rendszerünket is frissebbre kell cserélnünk
Hihetetlen, de idén nyáron lesz hat éve, hogy a Windows 10 megjelent, azzal az ígérettel, hogy ez lesz az utolsó asztali Windows kiadás. Ha viszont az elsõszámú Microsoft szoftver már ennyi idõs, akkor mi lehet a helyzet az elõdökkel, melyek némelyikét még mindig meglepõen sokan használják? Nos, ezt a kérdést az Nvidia is feltette magának, és sajnos rossz hírt kell közölniük az összes olyan felhasználójukkal, akik a mai napig nem engedték el az öregedõ oprendszerüket.
Úgy tûnik, hogy az Nvidia végleg magára hagyja a Windows 7 és Windows 8.1 operációs rendszereket, ezzel követve a Microsoft példáját. A tíz esztendõs veterán 7 már régóta nem kap frissítéseket, de tavaly óta a kiterjesztett, avagy vállalati licenc mellé sem érkezik több csomag. Így van ezzel a 8.1 is, melyet a nagyközönség elõtt 2018-ban nyilvánítottak halottnak, de a kiterjesztett támogatásból is mindössze két év van hátra. Az Nvidia részérõl viszont már csak néhány hónap, ugyanis 2021. októberében ezekre nem érkezik több Game Ready Driver frissítés. "GeForce ügyfeleink túlnyomó többsége áttért a Windows 10 operációs rendszerre" – olvasható az Nvidia támogatási közleményében. "Annak érdekében, hogy a GeForce-tulajdonosok a lehetõ legjobb biztonságot, támogatást és funkcionalitást élvezhessék, az Nvidia mostantól a Windows 10 operációs rendszerre összpontosít".
Nincs ezen semmi meglepõ, ugyanis az emlí

Egyre több cég teszi elérhetõvé a hét éve megjelent GT730 videokártyát
Olyan idõket élünk, amikor még a processzorokba integrált grafikus chipek is aranyat érnek, és még az olyan dedikált megoldások is érdeklõdést kelthetnek, melyek nem sokkal képesek többre annál, hogy képet varázsoljanak a monitorunkra. Márpedig a globális chiphiány egyre abszurdabb következményeket von maga után, például egyre nagyobb számban és egyre meglepõbb árakon férhetünk hozzá az öreg GT730 videokártyához.
Nemrég volt szerencsénk kipróbálni és bemutatni egy olyan összeállítást, mely az NVIDIA által 2016-ban, nagyjából néma csendben kiadott GT710 videokártyát kapta meg, abból is az acélosabb 2GB DDR3 memóriával felvértezett szörnyeteget. Ez a tenyérnyi kis VGA már akkor is szült némi értetlenséget, ám arra valóban a mai napig alkalmas, hogy egy 1080p-s monitoron irodai munkát végezzünk, már ha nem vágyunk 60 Hz-nél magasabb képfrissítésre. Úgy tûnik, hogy ezek a gyártás szempontjából igencsak filléres chipek kiváló alkalmat nyújtanak a gyártóknak, hogy ismét több készletre való videokártyával lássák el a piacot. Ráadásul megtalálták azt a piaci rést, ami egy fokkal versenyképesebb teljesítményt kínál, mondjuk az AMD féle integrált Vega chipekkel szemben, viszont a gyártási költséghez, de még a reális bolti értékéhez képest is sokszoros áron lehet értékesíteni: köszöntsük a GT730-at, mely egyenesen 2014-bõl integet felénk.
Ahogy azt több sajtóorgánum is leplezetlen csodálattal és némi

Ezúttal egy igazán erõs darabot kínálnak fel nekünk, továbbra is teljesen ingyen
Hozzászokhattunk, hogy az Epic Games minden héten egy, vagy akár több ajándék játékkal jelentkezik, mellyel nem titkolt céljuk, hogy saját platformjukhoz édesgessék a játékosokat. Ezt a hagyományt eddig még sosem törték meg, az viszont elõfordult már, hogy a heti ingyen cím nem elégítette ki kellõképpen a GTA V-ökkel elkényeztetett közönség étvágyát. Ha a filléres pixelcsodák, vagy a kisebb független címek miatt egy kattintást is sajnálnánk, akkor a Max Payne és az Alan Wake alkotóinak legutóbbi õrülete talán elérheti az ingerküszöbünket.
Félreértés ne essék, a Control is egy rétegjáték, de az eladási mutatók alapján egy egészen széles rétegé, akik közt épp úgy megtalálhatók a fejlesztésért felelõs Remedy stúdió elhivatott követõi, mint azok, akik a köretként felkínált látvány mellé végre laktató fõételt is szívesen látnának a tányérjukon. Nos, a finn fejlesztõkrõl sok mindent elmondhatunk, de azt semmiképpen sem, hogy nem szívvel és lélekkel dolgoznak, és ez legalább annyira meglátszik a mûveiket meghajtó technológián, mint játékaik tartalmi szerkezetén, mely összetevõket az esetek többségében üdítõ igényességgel forrasztják kerek egésszé. Csalódtunk a CD Projektben? Bátran fordítsuk a fejünket a Remedy csapata felé, akik a kezdetek óta alázattal fordulnak a munkájuk, és szerénységgel a közönségük, vagyis a játékosok felé. Márpedig aligha költöttek milliárdokat a reklámkampányra és a k