Élet 60 Hz fölött? Miért népszerûek a gamer monitorok? A gamer perifériák iránti kereslet féktelen növekedésnek indult, az elmúlt években azonban a monitorok fejlõdése volt a legszembetûnõbb. De mit kínál egy gamer monitor a látványosnak szánt külsõn kívül? Vajon megéri a felárat, egy hagyományos, belépõszintû kijelzõhöz képest? Mit kapunk ma a pénzünkért, és vajon tényleg szükségünk van rá?  Az LCD technológia a 2000-es évek elején kezdte meg térhódítását, és népszerûsége rohamosan nõtt. A folyadékkristályos kijelzõk, néhány év alatt leváltották a súlyos CRT monitorokat, a gyengébb színek, és rosszabb betekintési szögek ellenére. Legnagyobb elõnyük a vibrálástól mentes kép, az alacsonyabb fogyasztás, és természetesen a képcsõ hiányában vékonyabb kialakítás. A kezdetleges panelek végül elérték határaikat, így a piacon megjelentek az újabb megoldások, mint a Hitachi által fejlesztett IPS, ami teltebb színeket, és jobb betekintési szögeket kínált, azonban elõdjét nem tüntette el a boltokból. De mit vegyen aki játszani szeretne, és miért nem elégszünk meg egy hagyományos, belépõ kategóriás modell képességeivel? Képfrissítés, Hertz, fps. Az utóbbi években olyan technikai részletek foglalkoztatják a felhasználókat, mint a játék alatt mérhetõ fps, és hogy hány Hz-es a kijelzõnk. Néhány évvel ezelõtt örültünk, ha szaggatásmentes képet, és stabil teljesítményt láthatunk, nem igen foglalkoztunk olyasmivel, mint a másodpercenként megjelenõ képkockák száma. Az olyan kompetití

A Bethesda zárt sajtóeseményeken engedett betekintést a játékba, ám szimpla bemutató helyett minden résztvevõ órákat tölthetett a teszteléssel 2016 példaértékû volt a játékpiac számára, hiszen a Bethesda és id Software együttmûködésébõl születõ Doom reboot megmutatta, hogyan kell jó érzékkel hozzányúlni, egy nagy kaliberû klasszikushoz. A siker garantálta a folytatást, ám sajnos nem a Doom Eternal zárta a 2019-es évet, mivel a megjelenést idén márciusra halasztották. Az elmúlt néhány hónapban nem lazsáltak a fejlesztõk, és ezt be is bizonyították exkluzív rendezvényeiken, ahol a szerencsés meghívottak végigjátszhatták, a kész játék elsõ három fejezetét. A beszámolók szerint minden kétely eloszlott azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e 21-re lapot húzni. A vérgõzös FPS folytatása nem csak pörgõsebb, brutálisabb és látványosabb elõdjénél, de ismét jó arányérzékkel épít be új játékelemeket, és ügyesen kiválasztott mechanikákat. A Doom Eternal grandiózus alkotás, mely megtart mindent ami mûködik, de az újragondolt receptnek köszönhetõen még taktikusabb játékmenetet garantál. Sõt, még a zúzás mögött húzódó minimalista narratívát is meri gazdagabban tálalni, így aki kedvelte az univerzumot építõ történetdarabkákat, most még több izgalomra, és intenzívebb tálalásra számíthat. Kényes kérdés a történet, nem tudhatjuk, hogy a játék egészében mekkora szerep jut majd a történetet közvetítõ jeleneteknek, de az eddigiek alapján itt sincs okunk a félelemre. A hangsúly továbbra is túlé

Az UltraRAM névre keresztelt új technológia elképszetõ mértékben energiatakarékos, gyors, és elérhetõ vele a merevlemezektõl megszokott tárkapacitás Az "unvierzális memória" az Egyesült Királyságban található Lancaster Egyetem kutatóinak áldozatos munkáját dícséri. A több éve még csak elméletként létezõ módszer végül formát öltött, és megszületett belõle az UltraRam, mely tárhelyként és RAM-ként egyaránt funkcionál. Eredményeik igazolásához, több cikket, illetve részletes kutatási dokumentációt is nyilvánosságra hoztak, és ez alapján már most komoly változásokat jósolnak, digitális eszközeink számára. A korábban általuk is elérhetetlennek tartott áttörést, január 7-én, az egyetem weboldalán tették közzé. Jelenleg két fõ memóriatípust különböztetünk meg, a DRAM-ot és a flash-t, melyek tulajdonságaikat és céljukat tekintve is egymás ellentétei. A DRAM gyors és aktív szerepet tölt be, viszont a kezelt adatokat folyamatosan frissíteni kell, melyek azonnal elillannak, amint megszüntetjük az áramellátást. A flash értelemszerûen lassú, ellenben passzív állapotban is hosszú távon megõrzi adatainkat, ráadásul ma már jóval kisebb költségen képes a DRAM-nál lényegesen nagyobb tárhely biztosítására. Mi történt? Az UltraRAM úgynevezett NVRAM (non-volatile RAM), vagyis nem jellemzi a RAM-okra jellemzõ "feledékenység", és az elsõ valóban sikeres próbálkozás a két lényeges szerep ötvözésére, méghozzá a hátrányok elhagyásával. Egyik legnagyobb különlegessége, hogy pontosan a DRAM sebe

A Valve megtalálta a tökéletes reklámfogást közelgõ VR játékának népszerûsítéséhez: az ingyen játékot. Lehetetlennek tûnt, mégis megértük, hogy újabb hivatalos Half-Life cím készül a Valve mûhelyében. A második rész elõzményeit bemutató Half-Life: Alyx-nek sajnos csak a PC-s VR sisakok tulajdonosai örülhetnek, ám õk minden bizonnyal kérdés nélkül elõ is rendelték a játékot. A kiadó kellemes akcióval hívja fel a figyelmet a megjelenésre, ugyanis az összes hivatalos Half-Life tartalmat ingyenessé teszi a nagyközönség számára, persze csak korlátozott idõre. A márciusban érkezõ Alyx tesztelése tehát egy szûkebb réteg kiváltsága lesz, a klasszikus részek kihagyására azonban aligha lehet mentsége annak, aki kedveli az FPS, az akció, vagy akár a logikai játékokat. Ha mégsem játszottuk volna az FPS mûfajt megreformáló Half-Life-ot, vagy a látványos fizikai szimulációt bemutató második részt, most bõ két hónapunk lesz pótolni õket. Hogy teljes legyen az élmény, a promóciós idõszak alatt a hivatalos kiegészítõk is elérhetõk, nem beszélve a temérdek közösségi modifikáció tartalmairól, vagy a rajongói frissítésekrõl, melyek javítják az égetõ hibákat, és csiszolnak a látványon is. Ha csak most ismerkedünk a mûfajjal és bepótolnánk a klasszikusokat, esetleg ritkán játszunk, de nosztalgiázni vágyunk, a listán a Half-Life, a Half-Life: Blue Shift és Opposing Force csomagokkal, illetve a Half-Life 2 szerepel, két kiegészítõ epizódjával együtt. A kívánt játékot a STEAM áruházából emel