Nem lesz épp hûvös, de szépen gyorsul a 7600X
Az AMD Ryzen 5 7600X 5 GHz+ Boost órajelek nélkül 100W alatt is üzemelhet, és 5.45 GHz-es órajelen akár 92 °C-on is dolgozhat
Az AMD Ryzen 5 7600X egy 6 magos és 12 szálas processzor, amely magas, 4.7 GHz-es alapórajelet és 5.3 GHz-es egymagos boost frekvenciát kínál. A CPU 105W-os TDP-vel (142W PPT) is üzemel, ami jóval magasabb, mint 65W-os elõdje, bár ez az az áldozat, amelyet meg kell fizetni a gyorsabb órajel elérése érdekében. A CPU 38 MB gyorsítótárat hordoz a lapkán, amely 32 MB L3 és 6 MB L2 gyorsítótárból származik. A chip az USA-ban 299 dolláros ajánlott árról startol el, így papíron ez lesz a legolcsóbb Zen 4 termék a megjelenéskor, mely nagyjából 5%-os teljesítménynövekedést kínál a Core i9-12900K-hoz képest, természetesen csak játékok terén.
Az új benchmarkok eredményeit a Videocardz osztotta, benne az AMD Ryzen 5 7600X teljesítményének összehasonlításával, engedélyezett és kikapcsolt a CPB (Core Performance Boost) funkcióval. A technológia valami olyasmi, ami már a meglévõ AM4-es alaplapokon is elérhetõ, és mindössze annyit csinál, hogy kikapcsolja a boosting algoritmust. Mivel a chip nem éri el a megcélzott frekvenciákat, kevesebb energiát fogyaszt és hûvösebb is lesz. A teljesítményteszteket egy X670E alaplapon végezték, amely a legújabb BIOS-szal, DDR5-6000 memóriával és egy kétventilátoros AIO-hûtõkészlettel futott. Tehát arra kell számítani, hogy ez lesz a végleges teljesítmény, tekintve, hogy a tesztek áradatától már csak néhány hétre vagyunk. Ami a teljesítményszámokat illeti, tuning nélkül, (CPB engedélyezve) vagyis alapállapotban a chip 1920 pontot ér el az egymagos és 14768 pontot a többmagos tesztekben, míg a CPB kikapcsolásával 1681 pontot ér el az egymagos és 13003 pontot a többmagos tesztekben.
Ez 14%-os javulást jelent a CPB vagy a stock opció engedélyezésével, mivel a chipet 4.7 GHz-es órajelen látták futni a kikapcsolt CPB-vel. Az algoritmus engedélyezésével 5.3-5.4 GHz-es boost profilra gyorsult, amely 16%-os különbséget jelent az órajeleben. Nem meglepõ módon a chip alacsonyabb hõmérsékletet is kínált 56C°C / 60W-os teljesítményen a CPB letiltásával, míg ugyanez a chip 92 °C -on futott 110W-os teljesítmény mellett. Ez egy kicsit alacsonyabb, mint a 142 watt körüli érték, amelyet a teljes CPU a csúcsteljesítményen fogyaszt, de a hõmérséklet aggodalomra ad okot, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy itt egy 240 vagy 280 mm-es AIO-hûtõt használtak.
A 16 magos 13900K magas fogyasztás mellett is jól hûthetõnek tûnik.
Arról egy ideje már zajlik a diskurzus, hogy az AMD Ryzen 7000-es CPU-k, beleértve a Ryzen 5 7600X-et is, általában véve forróak lesznek, és hogy a feszültségértékek csökkentése sokkal nagyobb teljesítmény-elõnyhöz vezethet. Akárhogy is, a jelek szerint mindenképpen komoly hûtésre lesz szükség ahhoz, hogy ezeket a chipeket stabil hõtartományban tarthassuk, míg az Intel új Raptor Lake processzorairól azt hallani, hogy egész visszafogott melegedést produkálnak. Erre utal a fent látható képernyõmentés is, melyen egy 13900K dolgozik, korrekt hõértékek és órajelek mellett. Akárhogy is alakul majd a két gyártó nagy összecsapása, egyre inkább érdemes lesz figyelni a szivárgásokat, illetve az embargó lejártával érkezõ átfogó teszteket, melyekbõl minden kétséget kizáróan kiderül majd, hogy mennyire sikerült jól az új, Zen 4-es középkategória.
Ami a bevezetést illeti, az AMD Ryzen 7000 CPU-k és az AM5 platform szeptember 27-én kerülnek a kiskereskedelem polcaira.
2022. 09. 09
Hogyan válassz alaplapot: teljes útmutató
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő
ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden
RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
Értékelések