Cooper Lake-SP? Sokat fogyasztott, mégsem jelenik meg

A SemiAccurate már korábban is írt az új Intel Xeon processzor megjelenésérõl, most pedig különös híreket hozott: az Intel átértékelte a helyzetét és módosítja terveit: a szerverekbe szánt fejlesztés mégsem jelenik meg.

Elõre ittak...

Elhamarkodott bejelentés?


Az Intel tavaly nyáron azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy bõven a tervezett megjelenése elõtt mutatta be a céges felhasználásra szánt Xeon Platinum 9200-as sorozatot, mely a 14nm-es Cooper Lake-SP köré épült volna, és elsõsorban a hatékony gépi tanulásban játszott volna fontos szerepet. Az LGA3647 tokozás érdekessége, hogy két 28 magos Cooper Lake-SP lapkát hordozott volna, így 56 magot dolgoztatott volna egyszerre. A tervek szerint a Cascade Lake-AP leváltása volta cél, mely nem nyerte el a vállalati ügyfelek tetszését, nem is véletlenül.

Ezt a megoldást végül elengedik


Az Intel tehát most visszalép, melynek oka a sajnálatosan magas fogyasztás. A Whitley néven zajló fejlesztés 56 magja akár 300 wattos határt is átlépte (400 wattos TDP), azonban ez a szerverek esetén nem kifejezetten népszerû tulajdonság, így a szintén magas fogyasztású Cascade Lake-AP után a Cooper Lake-SP végül meg sem jelenik. A magas órajelekért jelenleg komoly TDP az ár, azonban a vállalati felhasználásra szánt termékekkel egyre nagyobb sikereket elérõ AMD mégis képes volt más megközelítést alkalmazni, és úgy tûnik, ezt most az Intel is belátta.

Légy takarékosabb, tovább élsz!

Platinum 9282 - 56 mag / 112 szál, 400 W RDP?


Ennek nem más az oka, mint az, hogy a nagy számban értékesített szerverprocesszorok esetén nem a teljesítmény az egyetlen és legfontosabb szempont, a hatékonyság legalább ennyire, vagy még hangsúlyosabb. A 250-300 wattos megoldásokat nehezebb eladni, a 14nm-es node pedig a konkurenciánál változatlanul nagyobb órajeleket, és ezzel együtt nagyobb fogyasztást hoz magával, így az AMD Rome-ot nem ezzel a fejlesztésükkel fogják megszorongatni. A Whitley kódnév amúgy nem tûnik el, mindössze áttervezett formában készül el. A visszafogottabb igényû munkafolyamatokhoz azért továbbra is kínál majd megoldást az Intel, így Cedar Island név alatt végül a Cooper Lake-P processzordizájn jut szerephez. Itt 56 mag helyett egyetlen 28 magos lapka dolgozik, alacsonyabb fogyasztással. Ez egy jóval vékonyabb réteg igényeit teljesíti, a bfloat16 lebegõpontos számítás elvégzése azonban a gépi tanulás tekintetében fontos szempont, így már meg is kezdhették az elsõ szállítmányok átadását vállalati partnereknek.

Reaálisabb megoldások, kiélezett verseny


A nagy mennyiségben értékesített vállalati termékek terén tehát továbbra is tartja elõnyét az AMD, az Intel pedig láthatóan átértékeli helyzetét, és igyekszik reálisan pozícionálni fejlesztéseit. Ez arra utal, hogy ha nem is rövid határidõn belül, de a közeljövõben újra képes lesz felvenni a versenyt olyan termékekkel, ami minden szempontból konkurálhat az AMD megoldásaival, és ebbõl a konzumer piac, vagyis az otthoni felhasználók is profitálnak majd.

A fogyasztás csökkentése a cél


A háttérben már a zajlanak egy új Xeon, a Sapphire Raids munkálatai, mely az úgynevezett 10nm++ gyártással készülõ megoldás. A Willow Cove mikroarchitektúrát alkalmazó széria 5. generációs PCI Express és DDR5 támogatással érkezik, ha minden jól halad, még a jövõ év folyamán.

2020. 03. 18

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés?

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés? Így válassz jól
Amikor PC-t építesz vagy fejlesztesz, hajlamos vagy a processzorra és a videokártyára fókuszálni – pedig van egy csendes háttérszereplő, ami az egész rendszer stabilitását meghatározza: a hűtés. A számítógép hűtési rendszerek feladata, hogy elvezessék az alkatrészek által termelt hőt, így biztosítva a stabil működést, a teljesítményt és a hosszú élettartamot. Ha ezt alábecsülöd, throttling, zaj vagy akár meghibásodás is lehet a vége.
A nagy kérdés viszont mindig ugyanaz: elég egy jó léghűtés, vagy érdemes vízhűtésre váltani? A válasz nem fekete-fehér – attól függ, mire használod a gépet, milyen hardverrel dolgozol, és mennyire akarsz rámenni a teljesítményre. Ebben a cikkben végigvezetlek a döntésen, gyakorlati szempontok mentén.
Mi az a számítógép hűtési rendszer, és miért kritikus?
Léghűtés – az egyszerű és megbízható alapmegoldás
Vízhűtés – amikor a teljesítmény és kontroll fontosabb
Léghűtés vs. vízhűtés – fő különbségek egy helyen
Milyen felhasználáshoz melyik hűtési rendszer illik?
Kompatibilitás és házválasztás – gyakori buktatók
Mennyibe kerül egy jó hűtési rendszer?
Karbantartás és élettartam – mire számíts hosszú távon?
Gyors döntési útmutató – melyiket válaszd?
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mi az a számítógép hűtési rend
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.