A Linux megalkotója rendesen lehordta az Intelt

A közismert operációs rendszer készítõje szerint az Intelnek vissza kéne térnie az alapokhoz Torvalds valójában éppen morcosnak érzi magát.


Linus Torvalds népszerû és egyben erõsen megosztó alakja az informatikának. A legtöbben elsõsorban a nyílt forráskódú Linux rendszermag készítõjeként ismerhetik, melynek fejlesztését (kisebb szünetekkel) a rendszer 1991-es bemutatása óta õ is vezeti. A szakember közismert kíméletlen õszinteségérõl és nehéz személyiségérõl, és egy ideje nem rejtegeti véleményét a piacvezetõ processzorgyártókról sem. A legutóbb például májusvégi bejelentése kapott sajtóvisszhangot, mikor bejelentette, hogy 15 év után elõször AMD-vel szerelt asztali gépre váltott.

Linus Torvalds, a Linux rendszermag megalkotója.


Ekkor még csak örömét fejezte ki a korábbinál háromszor gyorsabbnak titulált Threadripper-es masina iránt, és semmi különösen rosszízû megjegyzést nem tett az õt hosszú éveken át ellátó platform gyártójára, most viszont újabb bejegyzést közölt, méghozzá jóval kritikusabb hangnemben. A realworldtech.com-on (független informatikai oldal) olvasható, Linux fejlesztõi levelezõlistán közzétett néhány bekezdésben, az Intel tervezõmérnökeihez intézett néhány keresetlen szót. A vita alapja az Inteles AVX-512 utasításkészlet volt, mellyel kapcsolatban azt reméli, hogy a fejlesztés „fájdalmas halált hal”, így az Intel talán végre elkezd „valódi problémákkal” foglalkozni.

Mémmé vált vélemény az Nvidia meghajtóprogramjáról, nagyjából 8 éve.


Torvalds szerint érdemi fejlesztések helyett az Intel olyan "varázslatos" utasításokat készít, melyek kizárólag azt a célt szolgálják, hogy felpumpálják a processzoraik benchmark tesztek alatt elért pontszámait, melyek jól mutatnak ugyan a hírekben, de valójában csak megtévesztik a felhasználókat, ugyanis gyakorlati hasznuk nincs. Szerinte az Intelnek ideje visszatérnie az alapokhoz és a legritkább esetekben végzett számítások helyett a valós felhasználásra kéne koncentrálnia. Kitért az x86 architektúra csúcskorszakára is, amikor az Intel lesöpörte a konkurenciát, miközben szerinte a lebegõpontos számítások terén mindenki más sokkal jobban teljesített.

A csúcs AMD-k nem támogatják az Inteles AVX-512 utasításkészletet


Hasonlóan nyilatkozott az AVX-512-rõl is, melyet konkrétan hulladéknak nevezett. Szerinte a tranzisztorokra szánt költségvetést relevánsabb dolgokra is költhetnék, például a haszontalan fejlesztések helyett több processzormagra, ahogy azt az AMD is teszi. Érdekesség, hogy az általa is használt Threadripper 3970X (és úgy általában az új AMD sorozat) nem támogatja az AVX-512 utasításkészletet, emiatt hiába gyorsabb jóval az Intel Xeon megoldásainál, több alkalmazás szintetikus tesztjében is irreális mértékû hátrányba kerülhet. Mentegetõzésrõl tehát szó sem volt, sõt, kijelentette, hogy véleményét valóban elfogultság vezérli, az AVX-512 pedig rossz irány, és kiváló példája az Intel rossz döntéseinek, melyek végeredményükben csak a piac egységének feltöredezéséhez vezetnek. Az utolsó sorokkal végül hozzáfûzte, hogy ideje lenne leállni a ritka/különleges esetekre tervezett „hulladékkal”, és jobb lenne inkább mindenki számára egyaránt fontos fejlesztéseket alkotni.

2020. 07. 14

Hogyan válassz alaplapot: teljes útmutató

Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.